Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
I 1 f r Villanásokban — Pálfáről ÜGYELETES DUNNYOGŐK — akiknek a kettő sem páros szám — mindenütt élnek. Pálién is. A dunnyogók itt és most azért böstörögnek, ha eszükbe jut, hogy elöregedett házaival „olyan csúf a falu központja, mint a világháború, nincs még a megyének ilyen avítt képű települése és aki csak ezt a központot látja, nem hiszi el, hogy Pálfa lakói másféleképpen élnek, mint éltek ezelőtt 30 évvel.” — Már csinálhatott volna valamit a tanács! — Hogyan, hát nem csinált? Ügy látom végre kész lesz a vízművük. Megadó bólintás, hogy ez így van, de vegyem számításba, erre is mit kellett várni és mit kell most házanként fizetni érte. — Sokat? — Hétezret. . — Nem telik? — Nem arról van szó! Jól tudom, hogy nem arróL A takarékszövetkezet milliókat őriz, az idősebbek emlékezete pedig az egykori nincstelenek, uradalmi cselédek, sommások szegénységét ecsetelő epizódokat, melyeket a mai gyerekek meseként hallgatnak. — Több mint hatmillióba kerül a törpevízmű — hallottam a községi tanácson. — Ha akkor megépül, amikor először neki akartunk vágni, kisebb lett volna a költség és most másra fordíthatnánk, amit leköt 10 évre szólóan község- fejlesztésünkből az ivóvíz- hálózat építése. 1960-BAN szakadt két táborra Pálfa lakossága. Álltak egyfelől a régi, másfelől az új gazdák, akik már együvé tartoztak a termelőszövetkezetben, de még hiányzott összetartozásukból a bizakodás közös nevezője. A vízműtársulás létrejöttét leszavazták a jövőben hinni képtelenek, úgymond: „Nem lehet tudni mi lesz.” Pedig akkor csak másfél ezer forint érdekeltségi hozzájárulás jött ki, any- nyit kellett volna fizetni názanként. Az újtelepiek — akik — napszámostarisznyával kezdték 1945 után a kenyérnél és a munka tisztességénél többet ígérő életet, visszakoztak. Nekik különben is ott volt az ártézi kút. Igaz, amazok meg bejártak a kastélyba vízért. — Hagyjuk az előzményeket. Mire meglesz decemberben a falugyűlés, vizet is ad a 26 kilométeres hálózat, megkezdődik az ideiglenes üzemelés, mert a gépház csak jövő tavaszra lesz készen. Szót fogadok, hagyom. Vegyük akkor a faluközpontot Csakugyan rendezetlen, no de ki tudja, ha nem a pálfaiak, hogy ennek mi az oka? a lakosságnak itt otthonos része elöregedett, kihalt vagy elköltözött. A község hatszáz házából mindössze 260 az új. Ezeket a házakat zömmel fiatalok lakják, vagy az újtelepiek, akik 30 évvel ezelőtt nem élhettek a maguk födele alatt. Ott újak az utcák és a nevük sem véletlenül az, ami: Petőfi, Kossuth, Táncsics, Ady, Bajcsy-Zsilinszky. Egyszóval, Pálfának — a központtól messze — új arculatot azok. kölcsönöztek, akik a nulláról indultak el és most méltán büszkék a gyarapodásukra, az egyénire is, a közösségben fel- mutathatóra is. PÁLFAN JÄRVA, a régi ismeretség jógám el nem mulaszthatom, hogy beszéljek a termelőszövetkezet elnökével, de nincs az elnök, illetve jön mindjárt. Míg várakozom, van időm nézegetni az elnöki rezidencia, meg a vele szomszédos iroda falát díszítő okleveleket, melyek kitüntetésként, díjak kísérőiként kerültek ide. A falat borító elismerések mögött fölsejlik a munka, mely tiszteletet ébreszthet bárkiben. Szép nevű ez a közös gazdaság — gondolom —, de vajon mikortól szolgál rá százszázalékosan az Egyetértés névre? Mikor beviharzik az elnök — mintha nem is a terepjáró, hanem szélvihar hozta volna — kérdezem. Nyílt arca mélázóvá válik. Igen, régebben maga is kérdezte magától ugyanezt, de mostanában már nem. Valahogy nincs rá szükség. — Merre járt? Sorolja, hogy dolga volt az orvosnál, aztán bölcskeieket fogadott, akik lónézőbe jöttek, utána meg látni akartak egyebet is, mert ilyenek ezek a mezőgazdászok. Aztán meg kivitte a cukorrépát szedőknek a rumos meg citromos teát a terepjáróval. — Tudja milyen boldogok voltak? Azt nem tudom. Legföljebb elképzelem, de azt látom, hogy az elnök boldog, mert mégiscsak felel nekem a névre vonatkozó kérdésre. Sok idős asszonyt talált kint a cukorrépaszedésnél és ami meglepte, ugyanilyen sok kívülállót is, akik zavartan azzal magvarázták ottlétüket, hogy „Csak nem hagyhatjuk, annyit dolgoztatok vele!” A 73 éves nénike is ilyesmit motyogott, míg körülötte köszönték a teát. De hát miért az elnök dolga teát vinni a határba dolgozóknak? Szinte megállás nélkül mentek a gépkocsik az elmúlt hetekben. Kaptak egy nap pihenőt a gépkocsivezetők. Nem árt a tekintélynek, hogy az elnök viszi a teát? Ugyan! Most senki nem vár senkire, mindenki csinálja azt, amit kell. Ez az ősz sok embert próbáló napot zúdított rájuk. Az elnök most kapta meg nemrég immár igen sokadik kitüntetését. Gratulálok, ő köszöni és tiltakozni kezd, hogy nemcsak ő jogosult a jókívánságokra, a termelőszövetkezetnek van 70 kitüntetettje, ezek közül tíz kormánykitüntetéses, akárcsak ő. Lám, ez is — tűnődünk, miközben szó esik arról, hogy sok mindenre csak gondol alkalmanként a-z ember. Mert ugye kinek jut eszébe Pálfán, vagy bár akárhol 1974-ben az, hogy milyen kitüntetést birtokolhatott 1945 előtt egy-egy parasztember?! PALFÄN volt két vitéz. Érme mindkettőnek volt, vitézségi földje csak egynek. Kívülük néhány arany-, meg ezüstkalászos gazda. Ezenkívül? Ha a gróf a hegyet járva betért kegyesen egy-egy pincébe, felhörpintette az eli- be tett bort és vállon veregette a gazdát: — Jó a bora kendnek! Ki a fene kívánja azt a fajta „megbecsülést” vissza? Havasi János, a sertéstelep vezetője például semmiképpen, öt- venkettedik évét tapossa és nem nagyon hitt abban, hogy kitüntetik olyan munkáért, aminek csak a végterméke a jó; a kész sertés. Ami azt illeti, Halász Istvánná torkát is szorongatta a meghatottság, amikor növénytermesztőként vette át a kitüntetését. így voltak ezzel sorban mind a többiek, maga az elnök is, aki saját bevallása szerint elő szokta venni az érmeket, okleveleket valahányszor csak elfárad. A reakció mindig ugyanaz. Asszonya évődve kérdezi meg tőle: — Mi az, porolod őket? Említem a dunnyogókat, akik immár több vélemény szerint voltak, vannak és lesznek is. A zöm, határtalan szorgalmú inkább mint panaszkodó. Hogy lehetne korszerűbb a falu képe? Meglesz az is idővel. Kényelmesebb lett ugye a paraszti munkát tenni és egyre kényelmesebb lesz a gépek szaporodtával. Büszkék az emberek arra, hogy alkalmazni, kezelni tudják a korszerű agrotechnikát. Kettőszázötven szakképzett embere van a termelőszövetkezetnek. HIHETETLEN VOLT ez is, és mellette még sok más. Ne is a gépesített háztartásokra hivatkozzunk most, ne is a takarékban halmozódó milliókra, vagy az új házakban testet öltött gazdagodásra, a szaporodó gépkocsikra. Az emberekre gondoljunk, akik a , maguk boldogulásával a közösség boldogulását szolgálják. Ök jelentik ugyanis annak a garanciáját, hogy Pálfa arculata tovább változik és a benne élők életéhez szépül, rendeződik. — li — Több a korszerű termék Eredményes gyártmány fej leszí és a textiliparban Eredményesen munkálkodtak az idén a textilipar gyártmányfejlesztői: tovább növekedett a kötött-hurkolt eljárással, a nem szőtt technológiával előállított termékek aránya, s a tervidőszak végére várhatóan eléri az összea kelmegyártás negyedét. Ugyanakkor nőtt a mesterséges szálak feldolgozása, s 1975 végére a műszál adja az összes szálas anyagok több mint 30 százalékát. Tovább bővült az idén a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár polieszter-gyapjú összetételű fésűsszöveteinek választéka is; elsősorban jó minőségű nőiru- ha-, kosztüm- és férfiöltönyanyagokkal. Nagymértékben korszerűsítette terméklistáját a kenderés lenipar is. így például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál külön árucsoportot képeznek azok az újfajta férfi-, női és gyermek-felsőruházati szövetek, amelyeket lenből, pamut és műszál bekeverésével állítanak elő, festett, tarkán szőtt és filmnyomott kivitelben. A Magyar Selyemipar Vállalat idén 60 millió négyzetméter különböző műselyem és szintetikus szövetet, valamint 3100 tonna szintetikus fonalat gyárt. A pamutiparban, ahol ugyancsak elterjedtek az új rendszerű fonó-, szövő- és kötőgépek, s velük az új technológiák, szintén előtérbe kerültek a korszerű termékek. Ilyenek a szabadidő-ruházkodás legújabb fajtájú mérettartó anyagai, továbbá a szintetikus szálak felhasználásával készült ■ ágyneműanyagok. A pamutiparban különösen az utóbbi időben nőtt számottevően a széles szövetek és a rotációs eljárással készülő filmnyomott áruk aránya. Űj fajta tűzött kordszövetek és szintetikus vetülékfonalat tartalmazó kordbársonyanya- gok is készülnek már a hazai gyárakban. (MTI). A verseny minősége A szó — minőség — egyre többször csatlakozik a munka verseny-mozgalom fogalmához. Aki tanulmányozza a vállalati felajánlásokat, végighallgatja a szocialista brigádok alkalmi vagy ,,fehérasztal-beszélget. eit” maga is meggyőződhet erről. Valóban, e hónapokban megújhodásának lehetünk tanúi: készülvén hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára és az MSZMP XI. kongresszusára országszerte tisztultcbb és hatékonyabb, szervezettebb e mozgalom; a tartalom méltó kereteket talál. Nem túlzás megfogalmazni: a munkaverseny minősége ma más, mint tegnap és azelőtt. Ha csak ennyit mondunk, érintjük ugyan a lényeget, ám az oly fontos változás gyakorlati megvalósításáról még nem teljes a kép. Nem, hisz aligha érdektelen mindaz, ami a verseny lendületét, politikai hatásait is motiválja: a társadalmi célok még sohasem voltak annyira közel a gazdaságiakhoz, mint most A célok megválasztása its:; gondosabb elemzést, nagyobb előrelő! igényel, mint bármikor. Nézze '< két példát. Egyik nagyvállalatunknál, a külföldről származó alapanyagok váratlan drágulása miatt veszélybe került az evportköteiezettség teljesítése. A cég, megfe'elően igazolva vétlenségét, partnerénél kimenthette magát módosíthatták a szállítási szerződést. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet a saját kollektívájával szemben. A csak mennyiségi termelést növelni szándékozó munkaverseny szintén komoly akadállyal találta itt szembe magát az anyagellátási gond miatt. Másik nagyüzemünk munkásait és vezetőit nem csupán a .„megfelelő mennyiségben” követelménye vezette amikor versenvszer- ződesüket fogalmazták. Ök fokozott jelentőséget tulajdonítottak a dolaozz jobban, alkoss tökéletesebbet, korszerűbbet igényének, megártván a minőséq.'aváás felbecsülhetetlen fontosságát napjainkban. Jó és kevésbé jó példák egész sorát idézhetnénk, de erre nincs szükség, az összkép enélkül is világos: napjainkban különös hangsúlyt kapott minden anyagtakarékossággal kapcsolatos tevékenység. Hazánk nyílt gazdaságú ország, nemzeti jövedelmünk 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik. Ilyen körülmények között bennünket sem hagy érintetlenül a világpiac változásainak néhány kíméletlenül negatív hatása, az alapanyagok és energiahordozók drágulása. Bár a szocialista integráció, a Szovjetunióval kialakított együttműködés megóv bennünket a súlyosabb következményektől, az alapanyagokkal, az energiával, a munkaerővel öko- nomlkusabban kell bánnunk; ki kell használni minden olyan lehetőséget, amellyel adottságainkat hatékonyabban kamatoztathatjuk. Tisztultabb, hatékonyabb a versenymozgalom — írtuk az imént. Ezzel cseng össze a mozgalom minőségének javulása és az is, — hogy a munkaverseny-mogalom legfontosabb céljai közé sorolja a minöség- javftást. Ennek következménye: az országszerte mind nagyobb lendületre kapó verseny élénkíti a munka- és üzemszervezést. Különböző új, hatékony kezdeményezések bontakoznak ki a minőség javítására, jelenleg már több mint száz vállalatnál működik eredményesen a „Dolgozz hibátlanul'’ mozgalom. A kongresszusi, jubileumi verseny önkéntes és öntevékeny résztvevői rátaláltak a társadalmi célok megvalósulásához vezető útra. Fokozott figyelmet fordítanak a minőségi követelményekre. A munkaversenyben a minőség célja nem más, mint annak az alapvető emberi törekvésnek a kifejeződése: az ember tartson lépést a világgal, hódítsa meg az önmaga számára kívánatos és igényelt szinteket. MATKÓ ISTVÁN MunkásművelUdé* A Hőgyészi Állami Gazdaság szb- t.i tikára, Dán ka Vilmos vetette fel a gondolatot, amelyet tett követett, és 1973. októberében a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Textilfeldolgozó Vállalat, a Vegyesipari Szövetkezet és az ÁFÉSZ 33 szocialista brigádjának 40fi tagjával megalakult a szocialista brigád klub. — A szocialista brigádok gazdasági eredményeik elérése mellett törekedtek kulturális céljaik megvalósítására. Ezt hivatott segítem a szocialista brigád klub a maga rendezvényeivel — mondta Szoboszlay Varga Károly, a hőgyészd művelődési ház vezetője. — A klubtagság létszáma örvendetesen nagy. Hogyan tükröződik ez a foglalkozásokon? — Általában hetven tag jön el a klubfoglalkozásokra, minden brigádból néhányon. A többieket ők tájékoztatják ■az előző klubfoglalkozáson elhangzottakról. Ez a létszám nem állandó, hiszen különböző az emberek érdeklődési köre. Mivel a program változatos, mindenki kiválaszthatja a neki legjobban megfelelőt — Hogyan és kik állítják össze a klub programját? — Az év végén programjavaslatot juttatunk el a brigádtagokhoz. így mindenki személyes résztvevője a műsorösszeállításnak. Élnek is a tagok ezzel a lehetőséggel. így számos ötletüket megvalósíthattuk'. — Miiven programot javasoltak a klubtagok? — Azt, talán a legsikerültebb előadás- sorozatot. amelyet zenéről tarttitturk. A hat estet betöltő műsorban szó volt a bécsi klasszikusok világáról, az operáról és az operettről, a XX. századi magyar zenéről is. — Az egy éve 'alakult klubban sokféle. téma szerepelt. Hallhatnánk a jellemzőbbek közül néhányat? — író—olvasó találkozón láttuk vendégül örsy Ferenc írót, régi orosz festők műveiből kiállítást rendeztünk, brigádvetélkedőket tartottunk, négyszer játszott nálunk a Déryné Színház társulata. A brigádiklubon belül filmklubot alakítottunk, és hat ország — hazánk, á Szovjetunió, Olaszország, Nagy-Britan- nia, Franciaország és az USA egy-egy filmjét vetítettük. A vetítéseket a filmről szóló előadás és vita kísérte. Fórumot rendeztünk a község és a helybeli vállalatok vezetőivel. így baráti körben, szemtől szembe mindenki választ kapott kérdésére. Ismeretterjesztő előadás hangzott el, filmvetítésekkel egybekötve Olaszországról és Görögországról. Kürti Papp László irpdalmi estet tartott „Csak az ifjúság lehet olyan” címmel. Dr. Deák Konrád csoportvezető ügyész munkajoggal kapcsolatos problémákat ismertetett. Dr. Újvári Istvántól Szibériai tájak és emberek címmel hallgattunk előadást. A falu a szocializmus útján címmel kiállítást' rendeztünk Hő- gyász múlt jából és jelenéből. — A közeljövőre mi Íven programokat tartogat a brigádklubnak a művelődési ház.? — Kürti Papp László korábbi irodalmi estje nagy sikert aratott, a legközelebbi találkozásunkkor egy Moldová- estet hallhatunk. Kasza László, vesző rémi állatkert-igazgató pedig az afrikai no.gvv.adak hazájába kalauzol el bennünket. * széSzociaSista brigád klub Hőgyészen
