Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
Hétfői kérdésünk t Mit kell tudni az október 1-én életbe lépett új országos építésügyi szabályzatról ? Jó ütemben halad az ifjúsági törvény megvalósítása — Miben változott meg az előírások jellege? — kérdeztük Sipőcz Gábortól, a Tolna megyei Tanács ékv-osztályá- nak helyettes vezetőjétől. — Az október 1-én életbe lépett új országos építésügyi szabályzat jellegében tér el a régitől, amelyet 1961-ben adtak ki. Az akkori, direkt gazdaságirányítási rendszerhez igazodva részletekbe menően konkrét előírások szabályozták az építési tevékenység szinte minden elemét és fázisát, ami miatt a régi szabályzat közel 1100 oldalra terjedt. Ezzel szemben az új OÉSZ mintegy 230 oldalon keretszabályokat állít fel, tehát olyan előírásokat tartalmaz, amelyek általában az építmények rendeltetésétől függetlenül valamennyi építményfajtára nézve általános érvénnyel, vagy legalábbis az építményfajták nagy csoportjára rögzítik a követelményeket, de a megoldás módját, illetve a követelmény kielégítésének részleteit nem szabályozzák. A szabályzat ilyen jellege összhangban van gazdaságirányítási rendszerünk elveivel, és a gyors műszaki fejlődés sem okozhat ellentmondást, mint ahogy a régi szabályzat esetében ez számos esetben előfordult. — Hogyan szabályozták a zártkerti építkezést? — Zártkertben csak 720 négyzetméternél nagyobb földrészleten és — tekintet nélkül tulajdonostársak számára —1 legfeljebb egy — a földrészlet megműveléséhez szükséges 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, egyszintes, tájba illő, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet — szerszámkamrát, * présházat, vagy gyümölcstárolót — és azzal egybeépített ámyékszéket, valamint a gazdasági épülettel egybeépített, vagy attól különállóan épített előtér nélküli pincét szabad elhelyezni. A korábbi szabályok csak a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek értékesítéséről szóló 18/1968. (V. 23.) MÉM—ÉVM együttes rendelet alapján értékesített területet engedték beépíteni, amely feszültséget okozott a beépítési lehetőséggel nem rendelkező zártkerti területek tulajdonosainak körében. Az új szabályzat nem tesz különbséget a zártkerti terület származása szerint. — Milyenek lettek az övezetek építési lehetőségei? — A lakóterületet és üdülőterületet a szabályzat építési övezetekre kategorizálja. Az építési övezetek kialakítását a rendezési terv, annak hiánya esetén az építésügyi hatóság végzi. Az övezetek építési lehetőségeit az új szabályzat módosította: az intenzívebb, nagyobb laksűrűségű beépítés érdekében a II. övezetben az eddigi 2 lakásos épület helyett 4 lakásos épület is építhető, a III. övezetben egyszintes és egylakásos helyett kétszintes és kétlakásos épületek is építhetők. A IV. építési övezetben egyszintes és legfeljebb kétlakásos épületek építhetők a korábbi egyszintes 1 lakásos helyett. Változás az is, hogy mint a II., mind a III. övezetben a kétszintes épületek a telek oldalhatárára is elhelyezhetők, míg a korábbi szabályzat ezt nem tette lehetővé. — Hogyan alakul az építés, mezőgazdasági területen? — Mezőgazdasági rendeltetésű terület beépítésre ki nem jelölt részén zártkerten kívül, csak 2000 négyzetméternél nagyobb szőlő és gyümölcsös földrészleten, mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyeknek alap- területi korlátozás nélkül, egyéb foglalkozásúaknak pedig 30 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gazdasági épületet — szerszámkamra, présház, vagy gyümölcstároló — és abban foglalkozásra tekintet nélkül egy 12 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű, csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas helyiséget szabad elhelyezni. — Melyek az építési tilalom alá eső területek a megye városaiban és nagyobb településein: továbbá a községekben? — Az építési tilalom a városi és községi területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítását szolgálja és a távlati céllal ellentétes felhasználást van hivatva megakadályozni. Az építési tilalmat a helyi rendezési terv jóváhagyásával együtt rendeli el általában a jóváhagyó tanács, de ahol rendezési terv nincs, ott is elrendelhető építési tilalom. Az építési tilalom egy település nagy területére is kiterjedhet, arról felvilágosítást az illetékes építésügyi hatóság, vagy a tanács szakigazgatási szerve ad. Nemrég volt Szek- szárd város általános rendezési tervének jóváhagyása rendkívüli tanácsülésen, ezt megelőzően a terv közszemlére tétele megtörtént, arról bárki tájékozódhatott. A közszemlére tétel minden rendezési terv jóváhagyása előtt kötelessége az illetékes tanácsnak. — Mi építhető az övezetek telkein? — Lakó- és üdülési övezetbe sorolt telkeken lakó- és üdülési létesítmények helyezhetők el, valamint a kiszolgáló melléképületek és melléképítmények. Az övezeti beosztástól függően a melléképületek és melléképítmények elhelyezési lehetősége korlátozott. Pl. személygépkocsi-tároló, közmű- és közműpótló berendezés, valamint kerti építmény és berendezés I—IV. építési övezetben egyaránt létesíthető. Nagy állattartásra alkalmas ól, istálló csak a IV. övezetben létesíthető. A szabályzat tartalmazza az övezet szerinti legkisebb telekméreteket, a különféle melléképületek védőtávolságait is. Ezek határozzák meg a külfönféle melléképületek, építmények elhelyezési lehetőségeit — mondotta végül Sipőcz Gábor osztályvezetőhelyettes. Az ifjúsági törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól tárgyalt a megyei párt- bizottság végrehajtó bizottsága és a megyei pártbizottság ifjúságpolitikai munkabizottsága is. Kezdjük egy rendkívül fontos számadattal: megyénk összlakosságának 21,6 százaléka 25—30 év közötti fiatal. Me. gyénk összes keresőinek 32,5 százalékát ez a korosztály alkotja. Az összes 15—30 év közötti aktív keresők 37,1 százaléka az iparban, 11,9 százaléka az építőiparban, 5,9 százaléka a szállításban, 6,6 százaléka a kereskedelemben, a többi a mezőgazdaságban és egyéb területen dolgozik. A fiatal aktív keresők majdnem 77 százaléka fizikai dolgozó. A fiatal aktív keresők többségét az iparban foglalkoztatottak teszik ki. Körükben a KISZ-szervezettsége harminc százalékos, ami az országos színvonalnak megfőlek Az ifjúsági törvény széles körű megismertetésére és feldolgozására megyénk vállalatai zöménél a rendeletek megjelenését követően sor került. A rendelkezések és utasítások előírták a vállalati intézkedési tervek elkészítését és a törvény végrehajtását. A törvény megismertetése sok csatornán keresztül történt meg. Felhasználták az üzemi tanácskozásokat, vezetői megbeszéléseket, a brigádgyűléseket és főleg a KISZ-taggyűléseket. Tapasztalni lehetett bizonyos „felül- ről”-várásokat, olyan szemléletet, hogy „csak akkor intézkedünk, amikor utasítást kapunk rá.” Szerencsére nem ez jellemezte azonban a feldolgozás időszakát, hanem az, hogy a tervek készítése kollektív munka eredményeként történt, s ennek eredményeképpen a tervek túlnyomó többsége konkrét, a valóságos helyzetből indult ki és végrehajtható intéz- déseket ajánl. Figyelembe veszik a helyi viszonyokat, lehetőségeket, megfelelnek az ifjúsági törvény szellemének, a miniszteri utasítások tartalmának. Ugyanakkor találkozni olyan tervvel is, amelyben mechanikusan átvették a nagy vállalati intézkedési tervben foglaltakat és nem alakították azt a helyi viszonyoknak megfelelően. Például Dombóvárott a Láng-gépgyárban. Jelentős előrelépés tapasztalható megyeszerte a fiatalok pályára irányításában, a pálvakezdők beilleszkedésének elősegítésében, továbbképzésük biztosításában, a fiataloknak közéleti szereplésre való nevelésében, továbbá a szabad idő hasznos eltöltésére tett ajánlá. sok és intézkedések megtételében is. Feltétlenül jó — sőt növelni kívánatos az arányt —, hogy a végzős szakmunkástanulók mintegy 55 százaléka azt az üzemet, vállalatot választja munkahelyéül, ahol mint tanuló, a képzés ideje alatt, gyakorlati munkáját végezte. A gazdasági vezetés sok helyen amolyan patronálót bízott meg, aki rendszeresen foglalkozik a fiatalok gondjaival. Segítik a pályakezdő fiatalok beilleszkedését és ennek a továbbiakban az üzem látja a hasznát Jó, hogy ma már a legtöbb helyen üzemi négyszög működik, vagyis a vállalat gaz-, dasági és társadalmi irányításában részt vesznek a fiatalok, az ifjúsági szervezet képviselői is, de nem lehet elegendőnek tudni,, hogy ma még csak a „legtöbb” helyen. Miért nem mindenütt, ahol KISZ-szervezet működik?, Ahol az ismertetett elv érvényesül, ott érvényesül a fiatalok törvényben is foglalt joga. Ennek köszönhető — a többi között —, hogy megnőtt az ifjak érdeklődése a munkahelyi problémák, tennivalók iránt Az utóbbi években ugrásszerű növekedés következett be a szocialista munkaver- seny-mozgalomban részt vevők számában. Míg 1971-ben 3500, addig 1973-ban 9000 fiatal munkás tagja a szociális^ ta brigádoknak. . Ma már túlzás lenne arról beszélni, hogy a fizetéseket, a kereseteket az életkor döntően befolyásolja. A fiatalok ugyanúgy teljesítményük alapján kapják bérüket, mint aa idősebbek. Természetesen, a teljesítmény alapján! A 17—21' éves korosztály átlagkeresete 1400—1700, a 22—26 éves korosztály átlagkeresete 2000—2500 forint körül mozog. Az építőiparban dolgozóké valamivel magasabb. Nagyot léptünk előre, vari azonban egy terület, ahol oly nagyok a nehézségek, hogy csak rendkívül lassú ütemre számíthatunk. A fiatalok többségének legnagyobb gondja az otthonteremtés, a lakásszerzés. Most már a legtöbb munkahely nagyon határozottan segít fiatal dolgozóinak, kamatmentes kölcsönnel, lakásépítéssel, vagy akár természetbeni juttatásokkal. Legjobb példának az építőipari vállalatokat és a tejipari vállalatot említhetjük. Ä megyei párt-végrehajtő bizottság megállapítása: Az üzemek, vállalatok tervszerűbb, céltudatosabb káderpolitikai munkája következtében egyre több, a munkája, szakmai és politikai fejlődése alapján alkalmas fiatalt helyeztek középvezetői beosztásba. Rendkívül fontosak az ifjúság beleszólásának biztosításában az ijjúsági parlamentek. Megyénkben tavaly 197 munkahelyi és hat megyei szintű ifjúsági parlamenten mondhatták el véleményüket, javaslataikat a fiatalok. Az aktivitás jó volt, a tapasztalatok szerint a kezdeményezés bevált. Anélkül, hogy valamiféle összefoglalóra, vagy értékelésre vállalkoznánk, annyit leszűrhetünk az elmondottakból, de még inkább a tapasztaltakból, hogy az ifjúsági törvény végrehajtása jól halad, az ütemen gyorsítani azonban feltétlenül szükségesnek látszik. L. Gy. í A szedresi határban A szedresi termelőszövetkezet határában őszi mélyszántást végez D—t—KB traktorral Sereg Jáuos traktoros. 1958-ban, az akkori szedresi gépállomáson kezdte a szakmát, körmöfu C—35-ös traktoron, közben „hajtott” UE—28-ast, MTZ-t. Foto: Gottvald. 1974. november 19.
