Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

1

wr íj

Verenesy Béni

Virágoskönyve

alőbaií létezett, vagy csak álmodtam ezt a különös fiút, akit olyan földöntúli gyöngédség és bánat font körül, mint Saint-Exupery kis hercegét? Nem. tudom, hogy létezett. akár az a köves országút, melyet útilapú, bojtorján, bogáncs. vadsóska, kamilla nőtt be sűrűn. De még ha álom is lett volna, nem kétséges, úgy felkavarta mint senki más.

1 Gyakran megesik, hogy ti csodák itt, a közelünkben történnek. Az a bizonyos nap is egy ilyen aprócska csodával kezdődött: kidei-ült, a nyaraló kerítésénél a kis völgyteknő- toen megbúvó égererdő telis- tele van cölöpgombával. A pengeként felmeredő fűben a gombák sárgásbarna színű mezőket alkotva hívogattak. A kifordított ernyőre hasonlító gombaóriások mellett aprób- bak álltak, minden kis tölcsér formájú kalapocska a hajnal* harmat egy-egy cseppét őrizte íTeleraktam az Ingem gombával, futva hazavittem, maja püsszat értem az erdőbe» ,

•t S ahogy az már gombasze^ idés közben lenni szokott, ha gazdag a zsákmány, én is egyre inkább válogattam. Már (Bem örvendeztem a nagyi .-püffedt gombáknak, csak a kisebb. rugalmas, kemény példányokat szakítottam le. Finy- jnyásaa kutatgatva egyre bel-- jebb kerültem az erdőben. Magával ragadott a bolyongás. A kis völgyteknő dombba haj- iott. lábam szilárdabb talajra lépett, a mocsári füveket páfrányok és zsurlók váltották íeL Azután a félhomályos égererdő is elmaradt s tejfehér * nyírfák, gyöngyként csillogó nyárfák tűntek elő, alattuk Sűrű, selymes, rövid szárú fű- ezőnyeg terület el. az erdő lombján ferdén áttörő fény- pszlopokban. köd gasnolygoti.

zsákmány* kiszórva! magamra vettem ösz- szemaszatolt ingemet, s tovább indultam. Örömteli Izgalom fogott élj tudtam, alig távoztam el hátunktól. s mégis messzebb jutottam. mintha az ismerős, kitaposott ösvényen órákat vándoroltam volna. Rejtélyes volt ez a kis nyírfa- és nyárfaliget ©z égererdő kellős közepén, mivel sem egyik, sem másik nem tudott áttörni az őt kö- . rülvevő erdőn, hogy kijusson a szabad mezőre. Jól ismer, lem a környéket, a dmitrovsz- kojei országút; nyaralónk és a látóhatár pereméig húzódó mocsár felől egyaránt égererdő húzódott. Minél tovább haladtain, az erdő annál sűrűbb lett. J

F Egyre nehezebben Jutottam Hőre. Kissé besötétedett, a gomolygó kékes napsugarak alig-alig törték át a fák lombkoronáját. Itt bukkantam rá erre a fiúcskára, s megtörtént « nap igazi csodája. ;

J* A fiű alacsony termetű volt; sovány, vékony arcát kerek, teknőckeretes szemüveg takarta. Az ördög tudja honnan idekerült fűvel benőtt köves utat gyomlálta, akár egy veteményes kertet. Már elég széles csfkot megtisztított a nö- c vényektől, a kékesszürke s rózsaszínben játszó nagy. kerek kövek szorosan egymás mellett terpeszkedtek. Odább az iát beleveszett a gaz sűrű szövevényébe, A fiú nem csupán az utat gyomlálta, a szélét is megerősítette. maga csinálta

döngölőjével helyükre sulykol- |a a köveket,'

1*' ~ Jónapot mondta felém | fordulva s szemüvegének sima #* kerek ablaka u&gm. Jói**

tíulatúan rúmpülantott nagyi barna szemével.

— Jónapot — válaszoltam.

— Minek neked ez a szemüveg? Hiszen csak közönséges ablaküveg van benne.

— A por ellen. Ha fúj a Szél, az út porzik, nekem pedig kötöhártya-gyulladásom van. — magyarázta büszkén.

— Na és miféle út ez? Eddig sose láttam.

—- Nem tüdőmül Nem akar Segíteni?

Vállat vontam.' lehajoltam; fe kitéptem a földből egy sötétvörös virágokkal és szúrós tüskékkel borított bogáncsbokrot. A tenyerem is elvágtam, mire kitéptem. Hejh. micsoda munka volt! Nem véletlen, hogy a szemüveges fiúcska véresre karcolta a kezét. Lelkesedésem tüstént lelohadt.

— Figyelj csak ide, minek fcsinálod ezt? — kérdeztem.

I- ;

_. Hiszen látja, benőtte ag

u

tat a gyom. — A fiú a földön térdepelt s egy fadarabé kával gyökeret ásott ki. —r Meg kell tisztítani az utat.

— De hát miért? — makacsJ kodtam.

*— Hogy-hogy miért?::: Udvariasan, gyöngéd, türelmes hangon válaszolt. — A virágok és füvek gyökereikkel pusztítják az utat. Korábban a kövek szorosan egymáshoz simultak, s lám most már mekkora rések vannak közöttük !.u

1 — Nem erről van Szói Miért bem hagyod, hogy az út pusztuljon?

Óvatosan? S 'száránál fóéval levette szemüvegét, jobban meg akarta magának nézni azt az embert, aki ilyen értelmetlen kérdéseket tesz fel neki. Előbukkanó szemét halványpiros karima szegélyezte; nyilván ez volt a „kötőhártya- gyulladás” nyoma.

— Ha az út elpusztul; senki sem tudja meg, hogy egykor itt húzódott.

— Na és. ott egye meg a fene? — feleltem ingerülten.

— Hiszen sehová sem vezeti

— Minden út vezet valahová — mondta röviden, meggyőződéssel, visszaültette orrára szemüvegét és ismét munkához látott — Gondolj* csak meg. ha sehova nem vezet. megépítették volna?

—» Ha egyszer elfeledkeztek tóla, ez azt jelenti, nincs rá többé szükség:

! A fiú elgondolkodott?,' Sovány arcát Hfintorította, sőt még a virágok és füvek tépdesését is abbahagyta. Barna szemében fájdalom bujkált. De nehéz is idegen szívekbe átültetni még a legegyszerűbb; nyilvánvaló igazságot ist

—• Vajon! tudjuk; ~ miért hagyták így elvadulni?::. Lehetséges, hogy valaki a másik végén hozzáfogott, hogy szabaddá tegye? Valaki felém tart és én találkozom vele. Nem szabad, hogy fű nője be az utainkat; — jelentette ki határozottan; Okvetlenül megtisztítom.' ... ,

! — Kevés hozz! az erőd; '*9!

— Az én erőm egymagában kevés, de ha jön felém valaki« talán már túl van a felén taü

I Minek WS az őt neked?

r — Az utak nagyon fontosak,’. Utak nélkül az emberek sohasem lehetnének együtt

izonytalan sejtés futott végig rajtam.

— Valaki elutazott a tieid közül?

Elfordult, nem válaszolt

1 — Segíteni fogoki —«tart ki belőle», számomra ár váratta— Köszönöm — válaszolta Őszintén, de túlzott lelkesedés nélkül. — Gyere el holnap reggel, ma már későre jár, ideje hazamenni»

t-r Hol laksz?

— Arra« — a liget felé mutatott, majd felállt, tenyerét megtörölte egy fűcsomóval, szemüvegét zsebredugta és én még egyszer belepillanthattam jóságosán csillogó barna szemébe. S azután otthagyott ez a maszatos. törékeny, fáradt, de hajthatatlan kis munkás — eltűnt a bokrok mögött.

Másnap még fel sem keit a nap, de én már rohantam az erdőbe. Az éjjel esett, s a természet egyszerre gyarapodásnak indult; megnyúlt, söté- tebb színbe váltott a csorbulta, s a gombák, mintha tegnap nem js végeztem volna pusztítást közöttük, egyre- másra dugták ki a fűből sárgás kalapjukat.

Miközben keresztülvágtam Stz égererdőn, tetőtől talpig át- • áztam. Égő türelmetlenséggel, izgatottan vártam a találkozást a fiúval a fűvel benőtt kövesútnál — hite már az én hitemmé is vált. Biztos voltam benne, hogy minden nehézség nélkül ráakadok, hiszen minden olyan egyszerű volt. előre, mindig csak előre, át az égererdőn, át a rit- kás nyárfáson, nyárfalige- tecskén egy másik, szélverte törzsekkel eltorlaszolt nyíres- be, s ott majd előbukkan a kékes, rózsaszín kockákkal borított országút megtisztított csíkja.

De az utat nem ‘ találtam tneg. Minden úgy volt, mint tegnap; a széldöntötte fák. a bogáncs indái, a hosszú szárú virágok rózsaszín gyertyácskái, csak éppen az út nem volt ott, R a fiúcska. Naplamentéig kószáltam az erdőben; elfáradtam, megéheztem, lábamat fű és száraz gallyak karcolták össze, de hiába.»

a oh a többé nem találtam olyan elhagyott útra. dűlőútra, vagy legalább ösvényre, melynek szüksége lett volna az én mentő segítségemre. Az évek folyamán azonban más értelmet nyertek a fiú kioktató szavai. Szívemből sok út szakadt ki s mind vezetett valahová, közeli és távoli, elfeledett és elfaledhetetlen barátokhoz. Nos. ezeknek az utaknak szükségük volt rám, s én ott álltam segítségre készen. Erőmet, kezemet nem kímélve egyre téptem a bogáncsot, csalánt, irtottam ami szennyes, nem engedtem, hogy a gaz megfojtsa, szétszakítsa, semmivé tegye őket. S ha ez sikerült, akkor csupán azért, mert az út másik végéről mindig jött felém valaki. Csupán az nem adatott meg, hogy az egyetlen, a legfontosabb utat megmentsem. Talán azért, mert senki nem mozdult, hogy felém induljon. _____

"

" fordította? FÖLDEÁK IVAN

r lórii Nogtbln. Srovjst i»4, novsllí- fa a „Gy«rmftkltor“ címé ciklusból ! «aló. Nogfbin mflrelbíl nomrég adott M látogatást a* Európa U8r,r»k!adó

Meglepő a csend a verses- és képeskönyv körül, pedig az album eddig az esztendő legszebb magyar könyvének tekinthető. Az akvarellek és a versek Ferenczyné és Katona Tamás által teremtett élmé- nyes közössége sok esetben a művészet külön ajándéka lett: azt mutatja, mekkora hatással volt a virágokban élő természet a festőre és a költőkre egyaránt. A válogatás mellett Szántó Tibor tipográfiai könyvformálása azt bizonyítja nyilvánvalóan, micsoda értékeket rejthet a magyar képzőművészet és a magyar irodalom: ihlet és valóság, művészet és élet, a növényekben és az emberben egyként megnyilatkozó természet csodálatos találkozásainak lehetőségeit.

Pedig a köztudat szerint a szobrász Ferenczy Béni munkásságában a grafika és az ak- varell-piktúra másodlagos. Korábban játék, a szélütés bénaságának elhatalmasodásával az egyetlen teljes megszólalás: a néma és szinte mozdulatlan mester reszkető bal kézzel és ragyogó színekben festi a betegszoba mindig friss és mindegyre változó virágait És a köztudat a modern költészet „virág-énekeit” is másodlagosnak vélheti. Korántsincs Így; meggyőznek erről a könyv idézett költeményei.

Ha csak az 1962-ből származó pitypang-akvarellt nézzük (a kötet 13. lapján, Szép Ernő költeménye mellett) meglátjuk, hogy a színekben pompázó természet az éle* micsoda mámorát jelentette a beteg művész és a halk szavú költő előtt És „F. B.” micsoda gazdag színességben tudta visz- szaadni egy pohárba állított néhány szál igénytelen virág páratlan örömét! Micsoda szépség és mennyi festőiség van a pohárban álló víz kékeszöld foltjai és a felfelé mindegyre élénkebb képmező egyszerű színharmóniája mögött!

Példája az életszeretetnek és példája a szerelemnek is, hiszen Erzsiké, a feleség állítatta a karosszék melletti asztalra az évszakok változó virágait, az ő keze találta a megfelelő vázákat is.

A Kossuth Könyvkiadó a politikai könyvhetekre több fontos és érdekes művet jelentetett meg. A mctrxiznrujs—leninizmus klasszikusainak szerkesztősége rendezte sajtó alá a Marx—Engels sorozat 25. kötetét, amelyben Kari Marx: A tőke, A politikai gazdaságtan bírálata, valamint A tőkés termelés összfolya mata található. Újból megjelent — bővített kiadásban — a Politikai kisszótár, mely gazdag anyagával jó segítséget nyújt a politikai fogalmak tisztázásához, jobb megértéséhez. A Közgazdasági ismeretek sorozat kötete a Műszaki fejlesztési politikánk. Simán Miklós tollából. Széles körű érdeklődésre tarthat számot A világ gazdaságtörténete a XIX. és a XX. században című összefoglaló mű, neves lengyel szakemberek kollektívájának munkája. A nálunk is népszerű Anna Seghers kisregényeit tartalmazza a Karib-tengeri történetek. Szekullty Péter új riportkönyve a Határjárás, sok érdekes irodalmi riporttaf. Ismét megjelent az Évfordulók 1975.

A Szépirodalmi Könyvkiadó a Magyar elbeszélők sorozatban Kosztolányi Dezső két regényét — Néró, a véres költő és Édes Anna — jelentette meg egy kötetben, Kőszeg Ferenc utószavával Szántó Piroska illusztrációi.

'Az album másik hozzánk legközelebb álló szépsége a 33. lapon található, József Attila Derengő rózsa című versének társaként. A vörös szín ezerféle árnyalata vibrál a reszkető tollal húzott fekete kontúrok között. A kép és a vers arra is bizonyíték lehet, hogy a tökéletességet el lehet érni betegen, még reszkető bal kézzel is, csak tehetség kell hozzá, erős szándék és életszeretet, naponként ismétlődő csodálkozás a világ látszólag legegyszerűbb dolgai fölött.

Vas István Rózsalángolása mellett valóban lángoló, még inkább a képmező szürkészöld alapszínéből előderengő, ártatlan és selymes szirmú rózsák láthatók, sárga tearózsák Kál- noky lAszló szép verse mögött. Nagy László nyolcsorosá- pak társai sárga krizantémok, a közelgő ősz hírnökei.

A kötetet Juhász Ferenc Tenyésztett szomorúsága zárja; a verssel szemben az asztal üvegfelületén tükröző barkák az ismételt kiszínesedés szerény és első hírverői talán. A kötet így a természet megállapíthatatlan virág-órájának színes képeskönyve lett: az elpusztíthatatlan szellem teremt a verssorokban és a fehér lapok felületén.

Ferenczy Béni utolsó évtizedének virág-akvarelljeiben az ember győzedelmeskedett a pusztulás felett. A virágok színében változó természet, az Erzsiké kezétől és állandó sze- retetétől rendezett apró csokrok rajzában a dolgára és közösségére talált művész beszédes képvallomásai. Katona Tamás válogatásában az egyetlen festő segítségére siet századunk magyar költészete.

A festő és a költők összefogásából születhetett ipeg Flóra istenasszony legszebb magyar imádságoskönyve talán: hozsannák és évoék a virágokban is pompázó élet, a színeikben ihlető természet előtt. A szeretet és a szerelem könyve ez j versek és virágok nyelvén beszél.

(Magyar Helikon Kiadó) ] BODRI FERENC J

Vaf. Az Olcsó Könyvtár ú] kötete Móricz Zsigmond Kivilágos leívirradtig című regénye. A magyar—csehszlovák közös kiadás keretében, a pozsonyi Madách Kiadóval közösen jelentette meg a Szépirodalmi Kiadó a neves szlovákiai magyar író, Egri Viktor Festett világ című regényét. Ugyancsak a kiadónál látott napvilágot Wéber Antal Irodalmi irányok, távlatból című ta. nulmánykötete, amely a felvilágosodás és a reformkor irodalmának történetéből ismertet érdekes fejezeteket. A miniatűr kiadványok gyűjtőinek szerez örömet Móricz Zsigmond: A szerelmes levél című regénye.

Az Akadémiai Kiadó újdonságai között szerepel a Jókai Mór összes művei sorozat új köteteként az író 1902-ben írt történelmi regénye, az Egetvívó asszonyszív. A Pannónia a késői császárkorban szerzőjétől, Mócsy Andrástól látott napvilágot a Pannónia a korai császárság idején, a nemrég indult Apolló Könyvtár harmadik köteteként Ismét kapható Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály című irodalomtörténeti monográfiája.

Az Európa Könyvkiadó újdon-' sága a Jean Rhys két kisregényét (A sötétség utasa; Jó reggelt éjfél!)tartalmazó kötet

Új könyv

AZ ELHAGYOTT ŰT