Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

t Zobak-bdnye Megkezdődött a törmelék eltávelitása A komlói Zobák-bányában kedden történt váratlan gáz-, kitörés körülményeit vizsgáló bizottság azokkal a dolgozók-, kai beszélgetett, akik a termé­szeti csapás sújtotta bányatér-, ségben robbantást végeztek és a kritikus időben a munkahe­lyen tartózkodtak. A vizsgálatot vezető dr, Ébinger József, az OBF fő­mérnöke elmondotta, hogy a jpvot illetően hasznos, műsza­kilag érdekes információkat adtak a meghallgatott embe­rek. Amikor elvégezték a rob­bantást, annak hangját úgy hallották, mint máskor rende­sen, a műveletet jónak minő­sítették. Harmfne-negyven másodperc múlva történt a gázkitörés, amely süvöltő, SÍ* póló orkánszerű zajjal, porral zúdult rájuk. Zobákon egyébként a gázki­törés sújtotta bányatérségben fokozták a szellőztetést. így csütörtökön megindulhatott á metán által kilökött mintegy 400 köbméter szén, kőzettör­melék elszállítása, a vágat ki­takarítása. A then A görög egyesült baloldal választási nagygyűlése Sándor István, *z MTI ki* küldött tudósítója jelenti: Szerdán este fontos állomá­sához érkezett a vasárnapi gö­rög parlamenti választásokat megelőző politikai küzdelem. Utolsó athéni választási nagy­gyűlését tartotta az Alkot­mány-téren az egyesült bal­oldal, amely a Görög Kommu- nistg Pártot is magában fog­lalja, Harllaosz Florakisz. a Görög Kommunista Párt KB első tit­kára mondott megnyitót. Fel­kérte a téren összegyűlt több tízezres lelkes tömeget, fiqgv egvnerces némasággal adózzék a demokráciáért, az ország függetlenségéért és a társadal­mi haladásért életüket áldo­zott hazafiak emlékének. A nagygyűlés vezető szóno­ka Iliász Iliu, az egységes de­mokratikus baloldali párt (EDA) elnöke volt. A helpoli= tikai kérdésekkel foglalkozva hangsúlyozta, hogy egy újabb erőszakos hatalomátvételt csak a diktatúraellenes erőknek a jobboldaltól a baloldalig ter­jedő teljes, egységes fellépé­sével lehet megakadályozni. Bírálta a kormányt, hogy olyan időpontban tartja meg az általános választásokat, amikor a demokratizálódási folyamat még nem eléggé ha­tékony, és olyan választási rendszer szerint bonyolítja le, amely nem tükrözi híven a nemzet akaratát. Ilii} az egyesült baloldal cél­kitűzéseit elemezve állást fog­lalt a monarchia ellen. Az ál­lamgépezetet maradéktalanul meg kell tisztítani és fel kell számolni az egyenlőtlenséget, diszkriminációt szülő jelensé­geket. A választói korhatárt 18 évre kell leszállítani. Min­dent meg kell tenni a külföl­dön élő görögök tízezreinek hazatelepítése érdekében, — mondotta Iliu. Külpolitikai vonatkozásban a szónok állást foglalt a bé­kés egymás mellett élés elvei mellett. Mint mondotta, Gö­rögországnak törekednie kell arra, hogy javítsa kapcsolata­it a Balkán és a Földközi-ten­ger medencéjének többi álla­mával. Iliász t Hiút követően felszó­lalt az 'egyesült baloldal több vezetője, köztük Mikisz Theo- dorekjsz, a világhírű zeneszer­ző is. Alig ért véget a baloldal vá­lasztási nagygyűlése, az athéni televízióban utoljára jelent meg Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök, hogy pártja, az új demokrácia rendelkezé­sére álló hivatalos tízperces műsoridőben még egyszer ki­fejtse elképzeléseit. Az államforma kérdésével kapcsolatban bejelentette, hogy az új parlament megalakulá­sát követően december 8-án népszavazást tartanak, s az ország lakossága itt dönt maid arról, megerősítsék-e az 1973. június 1-én még Papadopu- losz által kikiáltott köztársa­ságot, vagy helyreállítsák a monarchiát. A választási végközdelem csütörtöki napján Papandreu, a pánhelén szocialista mozga­lom vezetője megtartotta utol­só athéni beszédét, este pedig a televízióban az eevesült bal­oldal képviselője lépett még egyszer a kamerák elé. * Tito—Honecker találkozó " Ilii WÉmM I Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdődtek a jugoszláv—NDK megbeszélések. Képünkön: (jobboldalt) Erich Honecker és Joszip Bros Tito a tárgyalá­sok megkezdésekor. Pjotr Gyemicsev a Szovjetunió művelődésügyi minisztere Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát a Szovjetunió művelő­désügyi miniszterévé nevezték ki. Gyemicsev 1918-ban mun­kásszülők gyermekeként a ka- lugai területen született- Kato­nai szolgálatának letöltése után befejezte tanulmányait a moszkvai Mengyelejev főisko­lán. Pedagógusként tevékeny* kedett 1945-ig, majd ettpl intioRI 1974. november 15. kezdve vezető párttisztségeket töltött be. Az 50-es években az SZKP moszkvai bizottságának titká­ra, 1960-tól pedig első titká­ra volt. 1961 októberétől az SZKP Központi Bizottsága tit­kárának, 1964-től az elnökség póttagjának, 1966-tól pedig a Politikai Bizottság póttagjának tisztét tölti be. Pjotr Gyemicsev a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. Számtalan esetben vett részt a Szovjetunió és más országok párt- és kor­mányküldöttségeinek tárgyaié gain­A Szovjetunió művelődés- ügyi miniszterének tisztét 1960- tól a múlt hónapban bekövet­kezett haláláig Jekatyerina Furceva töltötte be. Nőtt az érdeklődés a mezőgazdasági és élelmiszeripari pályák iránt Dr. Szűcs Kálmán MÉM fő­osztályvezető csütörtökön a kertészeti egyetemen az élel­miszer- és fagazdasági szakok­tatás helyzetéről és időszerű feladatairól tájékoztatta az új­ságírókat. Elmondta, hogy az élelmiszergazdasági pályák, szakmák iránt nőtt az érdeklő­dés. Az 1974—75-ös tanévre a korábbinál lényegesen többen jelentkeztek a felső- és kö­zépfokú oktatási intézmények­be, és a szakmunkásképző in­tézetek diáklétszáma is kedve­zően alakult­A MÉM-hez tartozó egyete­mekről és főiskolákról évente 2200 diplomás kerül ki, elhe­lyezkedési lehetőség bőven adódik számukra, miután 2— 2,5-szer annyi álláspályázat kö­zül válogathatják ki számukra a legmegfelelőbbet. A szak­munkásképző iskolákat éven­te hatezren végzik el, az igény igen nagy a fiatal szak­munkások iránt, kétszer any- nyian is el tudnának helyez­kedni. A betanítottmunkás- képzés fellendülőben van. évente 10—20 ezer között vál­tozik az ilyen képzésben része­sülők száma. «. . ' '.4JT r ■. •• •• PANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására Markó Bezerngl-, a Horvát Kommunisták Szö­vetsége KB Végrehajtó Bizott­sága tagjának vezetésével csü­törtökön Budapestre érkezeti: a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének pártmunkáskül­döttsége. A küldöttséget a Fe­rihegyi repülőtéren Klézl Ró­bert, a KB osztályvezető- helyettese fogadta. Jelen volt dr. Zsiga Vodusek, Jugoszlávia budapesti nagykövete. PÁRIZS Magyarország UNESCO tagsá­gának 25. évfordulója alkal­mából Újhelyi Szilárd nagy­követ, az UNESCO 18. közgyű­lésén részt vevő magyar de­legáció vezetője átadta Borsos Miklós „Tihany leánya” című szobrát René Maheunek, az UNESCO főigazgatójának. René Maheu beszédében el­ismeréssel nyilatkozott Ma­gyarországnak az UNESCO munkájában való részvételé­ről. TOKIO Csütörtökön japán szélsősé­ges elemek hatoltak be az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió tokiói nagykövet­ségének területére és benzines palackokat robbantottak. A robbanások következtében ki­sebb tüzek keletkeztek, ame­lyeket azonban idejében elol­tottak. A rendőrség nyolc radi­kális fiatalt letartóztatott. A merénylők és a rendőrök ösz- szecsapása során négy rendőr könnyebben megsebesült. A helyszínen talált röplapok sze­rint a szélsőséges elemek az akcióval tiltakozásukat kíván­ták kifejezni Ford amerikai el­nök rövidesen sorra kerülő tokiói és vlagyivosztoki látoga­tása ellen. A japán külügyminisztérium illetékesei sajnálkozásukat fe­jezték ki az amerikai és a szovjet nagykövetséget ért tá­madásért. iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimimiiiiiiiiiiiiiiiliiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim Társadalmunk szerkezetének fejlődése fl társadalmi helyzetváltaztatás tendenciái 2. A társadalom forradalmi át­alakulása során bekövetkezett társadalmi átrétegződés azzal járt együtt, hogy tömeges mére­tekben változók meg a; egyének­nek és a társadalmi csoportok­nak a társadalomban elfoglalt helye is. A társadalmi helyzetváltoztatá­sok egy része közvetlenül a be­következett társadalmi változások­kal volt összefüggésben. A volt uralkodó osztályok megszűnése nyilvánvalóan nemcsak a társa­dalom szerkezetének alapviszo­nyait változtatta meg gyökere­sen, hanem radikális változást hozott a földbirtokosok és a tő­kések társadqlmj helyzetében is. Az államosítások során nemcsak a társadalmi struktúrát meg ha tú­rázó termelési viszonyok mentek át forrqdalmi átalakuláson, ha­nem jelentős mértékben meg­változott a társadalmi helyzete annak a 60 000 munkásnak is, akik különböző szintű vezető- funkciókba kerültek. A mezőgaz­daság szocialista átszervezése egyszerre jelentette a szocialista termelési viszonyok teljes győ­zelmét és a paraszti tömegek tár­sadalmi helyzetének megváltozá­sát. A gazdaság centralizációja, a kisüzemek nagyvállalatokba történő összevonása, államosítá­sa vagy kollektivizálása automa­tikusan növelte az adminisztra­tív munkaikörök számát, és ezzel közvetlen oka volt annak, hogy jelentős számú fizikai dolgozó került szellemi munkakörbe. Egyes számítások szerint a szel­lemi dolgozók létszámnövekedé­se 31 százalékban gazdasági, 61 százalékban társadalmi és 8 százalékban egyéb okokkal ma­gyarázható. A szellemi dolgozók létszám- növekedésének vizsgálata azon­ban már azt is mutatja, hagy a társadalmi átrétegződés nem magyarázható közvetlenül a tár­sadalmi átalakulással. A társa­dalmi helyzetváltoztatások jelen­tős részének oka a szocialista építés során felgyorsuló gazda­sági fejlődés volt. A feszített üte­mű extenzív iparfejlesztés rend­kívül megnövelte az Ipar munka­erőigényét. E munkaerőigény ki­elégítésének bázisát egyrészt a felesleges munkaerővel rendelkező mezőgazdaság, másrészt — az előzőnél kisebb mértékben — a héztartásbeli nők munkába állí­tása adta. 1954 elején az Ipar­ban dolgozó munkásoknak már csak 62 százalékát tették ki azok, akik 1949-ben is munkások vol­tak; 17 százalék paraszt, 14 szá­zalék háztartásbeli nő és 7 szá­zalék önálló kisiparos vagy al­kalmazott volt még 1949-ben. Mindebből a társadalmi hely. zetváltoztatások három alapvető tendenciája tűnik elénk: a me­zőgazdaságból a nem mezőgaz­dasági ágazatokba, mindenek­előtt az iparba való átvándorlás, a fizikai munkából ■ a szellemi munkába való mobilitás és a nők esetében a háztartási munkából az aktív keresők közé való át- kerülés. A mezőgazdaságból ip°'to való áfára mlás olyan mértékű volt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó apák fiainaik fele ma már nem a mezőgazdaságban dolgozik, és a nem mezőgazda- sági munkásságnak a fele pa- rasrti származású. A paraszti származású munkások azonban •— természetesen — nem indul­tok a munkássá válás folyamatá­ba egyenlő eséllyel a tradicioná­lis munkásszármazásúakkal. Ezt mutatja az is, hogy míg a szak­munkásoknak csak mintegy 40 százaléka, addig a betanított és segédmunkásoknak kétharmada paraszti származású. Sőt a pa­raszti származású szakmunkások aránya a különböző szakmákban is igen eltérő. Elsősorban a ne­hezebb fizikai munkát jelentő, a falusi társadalomban is megta­lálható, kevésbé kultivált szak. mákhoz jutottak el (kovács, asz­talos, öntő, stb.) Hasonlóak a különbségek a paraszti szárma­zású munlkásnőkinéJ. Ők alkot­ta

Next

/
Thumbnails
Contents