Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

i * l I 4 1 németkéri „kiválóak” Alig kétéves az új művelődési ház, s már­is szép eredményekkel dicsekedhet: rendsze­res vendég a Déryné Színház társulata, a honismereti szakkör feladata a felszabadulá­si emlékek és a helytörténet kutatása. Dol­gozik a díszítőművész-szakkpr, az idén két mesejátékkal készül a bábszakkör. A legfi­gyelemreméltóbb azonban az 1973-ban Kiváló címet elért ifjúsági klub tevékenysége. A klubvezető — egyben a művelődési ház igazgatója is — Hanák Ottó. — Korábban pedagógusként dolgoztam. 1972-ben lehetőség nyílott, hogy hazajöhes­sek, — mondotta —, azóta vezetem a házat. A község fiataljainak összefogására alakítot­tuk meg az ifjúsági klubot. — Hogyan sikerült a „Kiváló" címet meg­szerezni? — Elsősorban a programösszeállításunk. a közösségi élet területén elért eredményeink, társadalmi munkánk és testvérkapcsolataink kiépítése miatt kaphattuk meg. A klubnaplóból idézi a következőket: — 1973-ban Staub Ferenc képeiből kiállí­tást rendeztünk. Aranygyűrű címmel soroza­tot tartottunk a Szovjetunióról. Herczig Gá­bor beszámolt a müncheni olimpián szerzett élményeiről. Rózner Gyula XVIII. századi te­lepítésekről beszélt. Pákolicz István költésze­tével ismerkedtünk Csányi László irodalom­történeti előadásán. Vendégünk volt Baka István, Pass Lajos és Fodor Tamás költő. A kajdacsi ifjúsági klubbal felvettük a kap­csolatot. — Zsúfolt, de változó volt a hetvenhármas program. És az idei? Ebben az évben a fiatalok már igényelték a választékos műsorösszeállítást Kívánságuk­ra vendégünk volt Dinnyés József pol-beat- énekes. Sorolom tovább: Herczig Gábor és Szűcs László az Ifjú Gárda munkájával is­mertetett meg bennünket. Ifjúsági napot ren­deztünk március 23—24-én, új ismerősöket ta­láltunk a dombóvári klubtalálkozón. Az út­törők április 21-i járási versenyét a klubtagok rendezték. Májusban a gyapai fiatalokkal ki­rándultunk Óbányára. Május közepén társa­dalmi munkában rendbe hoztuk a balatonsza- badi-sóstói úttörőtábort, a társadalmi mun­ka értékét az állami gondozott gyermekeknek juttatták. Részt vettünk a Duna menti fiata­lok találkozóján. Június 25-én az NDK-beli Karl-Marx-Sta dt-i napokon vettünk részt. Kapcsolatot teremtettünk Martina Schaíler, Schloditz-béli fiatallal, aki levél útján ke­reste fel klubunkat, egy ottani ifjúsági szer­vezet vezetőjeként. Október 13-án szüreti bált rendeztünk, aztán Kajdacson, az ottani testvér klubunk kai tartottunk közös klub­délutánt. — Mit tartogat a klubvezető az év hátralé­vő klubfoglalkozásaira? — Megyei klubtalálkozó lesz november 10- én, amelyen a meghívottak között szerepe­lünk. Dr. Anghi Csaba előadássorozatot tart Rockenbauer Pál világjáró útjairól. Találko­zunk Dölle Zsolt pantonimmű vésszel. Szé— Vetélkedő November 2-án, szombaton három KISZ-alapszervezet kö­zös vetélkedőjére került sor a váraljai ifjúsági klubban. A vetélkedőt a nagymányoki Gá­bor Áron Mg Tsz KISZ-csúcs- vezetősú ;2 szervezte a hozzá tartozó községek alapszerveze­tei között. így Izmény és Győ­ré vett részt a vendéglátó vár- aljaiakon kívül. Sajnos a ter­melőszövetkezet KISZ-fiataljai nem mérhették össze tudásu­Váralián kát a többiekkel, mert a beta­karítási munkálatok minden erejüket és idejüket lekötötték. De így is igen érdekes, izgal­mas és vidám volt a szellemi torna, melyet végül is a vár­aljai csapat nyert meg. Jó példája ez annak, hogyan lehet játékos, vidám formában ismereteket szerezni, gyakorol­ok szabó László 44z éhező afrikaiakért Afrika aszálysújtotta területein ezrével halnak meg naponta az emberek. Soraikat az éhhalál és borzalmas betegségek tizedelik. Ki ne érezne részvétet, amikor ezeknek az embereknek a szen­vedéseire gondol? Iskolánkban, a Szekszárd-pa- lánki Mezőgazdasági Szakközép- iskolábcn dicséretes az a kezde­ményezés, ami az iskolai ifjúsági vöröskeresztes tevékenység ke­retén belül Kulcsár Levente 1VK- titkár vezetésével összefogásra késztetett 44 tanulót.- Meg kell említenünk, hogy a vöröskeresz­tes munkának nálunk hagyomá­nyai vannak. Erről tanúskodik az utóbbi három évben két országos verseny és három megyei helye­zés. Ifjú vöröskereszteseink sok­sok élményt gyűjtenek kötelező tanulmányaik mellett, és gyakran kerül sor arra, hogy vöröskeresz­tes munkájukkal a szervezetben megtanult és begyakorolt tapasz­talataikkal bizonyíthatnak diák­társaik előtt. Ha a kollégiumban megbete­gedés vagy járvány üti fel a fa­jét, a vöröskeresztes tagok péí= dóját mutatják a helytállásnak. Ä legutóbb hideggel, sárral nem törődve vállalták, hogy az egyik vasárnapon dolgozzanak. Két cél sarkallta őket: egyrészt segíteni a mezőgazdaság mun­káját és segíteni az éhező afri­kai embereket. Hat órát szüreteltek a Szek­szárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében. Velük tartott Kiss László tanár úr, aki élen járt a munkában. A keresett pénzt felajánlották a szenvedő afrikai embereknek, hogy élelmet és gyógyszert vá­sároljanak belőle. Igaz, az összeg nem nagyi csak néhány ember életét ment­heti meg. De ha a példa más iskolákat, más vöröskeresztes cso­portokat hasonló cselekedetre ösztökélne, akkor vállalkozásuk többszörösen is eredményes len­ne. Ibriksz Hona tanuló Sas és héja Az új tanévben klubunk, a tamási Martos Flóra ifjúsági klub újra megkezdte működését. Gazdagabb, érdekesebb programokat állítottunk össze és sokkal több alkalommal tartunk előadást, mint az elmúlt évben. Szeptemberi rendezvényeinkre olyan diákokat hív­tunk meg, akik nemzetközi építőtáborban jártak, vagy egy különösen szép nyári élményben volt részük. Utolsó összejövetelünkre Kasza László, a veszprémi ál­latkert igazgatója jött el és „Magyarország ragadozó mada­rai” címmel tartott előadást. Két gyönyörű madarat is ma­gával hozott: egy parlagi sast és egy héját. Műsora nagyon érdekes volt. s klubunk tagjai kíván­csian várják novemberi előadását L. M. Unalom Péterfalvi Géza felvétele Hódmezővásárhely—mődszervásárhely Három napra „ifjúsági klubköztársasággá” alakult a hódmezővásárhelyi Szántó-Kovács János kollégium, a Petőfi Művelődési Köz­pont és a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola: itt rendezték meg az ifjú­sági klubok II. országos módszervásárát. A klubmozgalom irányító és támogató szervei fontosnak tartották, hogy a módszervásár megrendezésével tükröt tartsanak a klubmoz­galom elé: íme így élünk, ilyenek vagyunk, ezt csináljuk, ezt és ezt szeretnénk elérni, ilyen és ilyen gondjaink vannak. Az ország minden részéből jöttek a fiata­lok, klubvezetők, klubtagok, a megyék ifjú­ságpolitikai referensei, a KISZ, a tanács, a művelődési központ és a tanácsok klubbal foglalkozó munkatársai, szakfelügyelői, a megyei klubtanácsok vezetői. (Sajnos Tolna megye klubmozgalmának irányítói távolma­radtak a módszervásárról). Az országos zsűri előzetesen — a megyék felterjesztése alapján 25 módszert tártott al­kalmasnak színpadi megjelenítésre és 26 módszer forgatókönyvét fogadta el. Két -napig tartott a jó és kevésbé megfelelő módszerek bemutatása, majd a megyék kiállításával és a forgatókönyvek „csereberéjével”, „vásá­rával” fejeződött be a rendezvénysorozat. Tolna megyéből a szekszárdi Húszon Felüliek Klubja: „Elindulánk a szép tiszta házba” című módszerét mutatta be, az Irodalmi Színpad „látogatását” jelenítették meg 10 percben. A bemutató, jellegzetes sárközi dalok és tán­cok felvonultatásával, üde színfoltja volt a módszervásárnak. Forgatókönyvét hanglemez­zel jutalmazták. A Húszon Felüliek Klubjának vezetője Villányi Imre az alábbiakban foglalta össze véleményét: — A módszervásár hasznosságához nem férhet kétség, csak nem szabad színháztermi produkciókat csinálni a módszerekből, a han­gulatát, a klubos jellegét rontotta el a rosz- szul választott helyszín: az emelt színpad, a hangosítás, a hangerő. — Sokkal jobban meg kell szervezni a „vá­sáron” kívüli programot, hiszen legjobban a klublátogatásokon, illetve hasonló rendezvé­nyeken lehet tapasztalatokat gyűjteni, cse­rélni. Több já tékos feladatot kellett volna adni a klubtagoknak. Jó lett volna állandó terem, ahol más-más klub a házigazda és vendéglátó, itt bizonyítsanak módszereikkel, ne csak bemutassák azokat. — A rendezés kívánnivalókat hagyott ma­ga után, nem voltak megfelelő helyi csoport- vezetők, vakon vágtunk bele ,a „nagyvilágba”, ami időveszteséggel és hangulatromlással járt. A rendező szervek is jól látták /a problé­mákat, hosszas tanácskozás és pezsgő vita után úgy döntöttek, hogy továbbra is támo­gatni kell ezt a mozgalmat, több időt hagy­va a felkészülésre, a szakembereknek jobban kell figyelniük a klubok munkájára és ez bi­zonyára meghozza majd az eredményt is. A legközelebbi módszervásárt Fejér megye rendezi, lesz idő megyénk klubjainak is fel­készülésre. tehát viszontlátásra 1976 január­jában a III. országos módszervásáron. (—ser) I /

Next

/
Thumbnails
Contents