Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROL TOLNA MEGYEI ÉTÁRJAI. EGYESÜLJETEK! SZERDA 1974 no*. 13. XXIV. ért. 265. szám. ARA: 0.80 FI Papp Árpád látogatása Szekszárdon Tegnap délelőtt K. Papp Jó­zsef, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára, az MSZMP KB Ellenőrző Bizott­ságának tagja fogadta Papp Árpád vezérőrnagyot, a mun­kásőrség országos parancsno­kát, az MSZMP KB tagját. . Ez alkalommal Sorfőző Ist­ván, a munkásőrség Tolna me­gyei parancsnoka adott tájé­koztatást az idei esztendő ki­képzési, szolgálati, nevelési és közművelődési eredményeiről, tapasztalatairól. A vezetők ez után a jövő esztendő munkás­őri feladatairól folytattak esz­mecserét. . Jobbra fordult az időjárás, meggyorsultak a mezőgazdasági munkák Ülést tartott az országos operatív bizottság Az utóbbi 7—8 napban vég­re kedvezett az időjárás a me­zőgazdaságnak, s az üzemek jól hasznosították a rendelke­zésükre álló időt — állapítot­ta meg az őszi mezőgazdasági munkák szervezésére létreho­zott Országos Operatív Bizott­ság, amely dr. Soós Gábor ál­lamtitkár elnökletével kedden ülésezett. A termelők a vető­szántás 92 százalékával készül­tek el eddig, és elóbbre jutot­tak a most má: halaszthatat­lanná vált vetéssel is; egy hét alatt 350 ezer hektáron került főidbe a búza vetőmagja. De még mindig onagy munka van hátra, a következő napokban még 400 ezer hektáron keld el­vetni a magot, s ez nem kis feladatot jelent. A termelők­nek most ellenőrizniük kell, hogy a korábbi nehéz időszak­ban elvetett gabona megfele­lően kelt-e ki, ahol szükség van rá, „utókezelést” kell al­kalmazni, ami azt jelenti, hogy a vízborítás miatt üresen ma­radt faltokon utólag kell a földbe juttatni a magot és he­lyenként szükség lesz műtrá­gyázásra és növényvédelemre is. A legjobban felszerelt me­zőgazdasági nagyüzemekben a vetés befejezéshez közeledik, ezek a gazdaságok jód teszik, ha túlteljesítik az eredeti búza- termesztési előirányzatot, hogy az országos előirányzat telje­süljön. A betakarításnál egyszerűsö­dött a helyzet: egész sor nö­vényi kultúra szüretelése, sze­dése befejeződött, illetve vége felé tart. A termelőiknek most két fontos növényre keE össz- pontosítamíak a kézi és a gépi erőt. Az egyik a cukorrépa, amelynek 88 százalékát már felszedték, és több mint 60 százalékát már át is adták a gyáraknak. Tetemes mennyisé^ ge azonban még kint van ki­szedett állapotban a földeken, ezt a termést most prizmázzák és így óvják meg az esetleges fagyok kártételétől, és meg­gyorsítják a gyárakba irányu­ló szállításokat is. A kukorica több mint felét törték le, ez a munka gyorsabban menne, ha elegendő szárítógéppel ren­delkeznének a nagyüzemek. A szárítóüzemek teljesítőképessé­ge azonban bizonyos határon túl nem fokozható, és hiába lennének képesek nagyobb mennyiségű termést „lehozni” a földekről a kombájnosofc, a szemek magas nedvességtartal­ma miatt erre most nincs le­hetőség. A szárítás megfelelő szervezésével és az üzemek egymás közti kapcsolatának to­vábbi javításával ennek elfle-' nére meg lehet gyorsítani a kukorica betakarítását. (MTI) Apró Antal Belgrádban Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével kedden a jugoszláv nemzetgyűlés meghívására egy­hetes hivatalos, baráti látoga­tásra Jugoszláviába érkezett a magyar országgyűlés küldött­sége. A delegációt a belgrádi pályaudvaron Kiró Gligorov, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke és más személyiségek fogad­ták. Kádár János fogadta a brit szakszervezeti küldöttséget ■ ._j i i • • > i Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bi­zottság székházában fogadta a brit szakszervezeti szövetség főtanácsának küldöttségét, amely a SZOT Elnökségének meghívására Lionel Murray fő­. t i > i 1 r. ., «. > , . . . . . i , . ■ i . titkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A találkozón részt • vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára és Timmer József, a SZOT titká­ra is. (MTI) Mai számunkból: TÁRSADALOMTÜKOR EGY KURDI CSALÁD (2—3. old.) VÁLTOZÁSOK A KISZ-OKTATÁSBAN (3. old.) ACSTESZÉRTÖL A HALHATATLANSAGIG TÁNCSICS MIHÁLY ÉLETREGÉNYE (4. old.) KÖZÖS PROGRAM A KÖRNYEZETVÉDELEMRE (4. old.) ON KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (5. old.) Kilencezer diák képviseletében Több mint száz küldött a megyei diákparlamenten Fock Jenő fogadta dr. Hans Friderichset Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden hivatalában fo­gadta dr. Hans Friderichset, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterét. A szí­vélyes légkörű eszmecserén részt vett dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Ham­burger László, hazánk bonni nagykövete, valamint Her­mann Kersting, az NSZK bu­dapesti nagykövete. Tito az NDK-ban Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke kedden a kora délutáni órák­ban Erich Honeckernek, az NSZEP első titkárának meghí­vására négynapos hivatalos látogatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezett. Titót felesége is elkísérte út­jára. A jugoszláv vendégeket a Berlin-schönefeldi repülőtéren Erich Honecker és felesége, Willi Stoph, az NDK állam­tanácsának elnöke, Horst Sin- dermann miniszterelnök, az NDK társadalmi életének sok más vezetője, a diplomáciai testület vezetői, továbbá a fő­város lakosságának ezrei üd­vözölték. A megye középfokú okta­tási intézményeinek — a szak­munkásképző intézetnek, a gimnáziumoknak és a szakkö­zépiskoláknak — mintegy ki­lencezer tanulóját képviselte az a száznégy küldött, aki tegnap résztvevője volt a szek­szárdi Babits Mihály művelő­dési központban megrendezett V. megyei diákparlamentnek. A diákküldöttek és a parla­mentre meghívott vendégek elénekelték a Himnuszt, majd a szekszárdi Garay Gimnázi- im irodalmi színpada Illyés Gyula: Az éden elvesztése cí­mű művéből adott elő részle­teket. Ezt követően Miklósi Katalin, a Tamási Gimnázium tanulója, a diákparlament el­nöke köszöntötte a küldötte­ket és a vendégeket, köztük dr. Gyugyi Jánost, a megyei tanács általános elnökhelyet­tesét, Varjas Jánost, a KISZ MB első titkárát, Varjas Lász­lót, a megyei pártbizottság munkatársát, Vida Jánosnét, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyette­sét, a Munkaügyi és az Okta­tási Minisztérium, a KISZ KB munkatársait, a szekcióülések vezetőit. Miklósi Katalin szavai után Vida Jánosné terjesztette a parlament elé a megyei tanács művelődésügyi osztályának be­számolóját. Többek között elemezte a két évvel koráb­ban — 1972-ben — megtartott diákparlament tapasztalatait, a határozatok végrehajtását, szólt azokról a feladatokról is, amelyeknek végrehajtását még nem sikerült megoldani. — Az idei iskolai parlamen­tekről szólva kedvező tenden­ciákat állapíthatunk meg az iskolai demokrácia fejlődésé­ben és a tanuló fiatalság köz­életi tevékenységében. A fel­szólalók jelentős része komo­lyan fogalmazta meg a kö­zösség problémáit, tette szóvá a hibákat, sokszor nem is csak az iskolavezetéstől várva a megoldást, hanem a tanulók munkaakcióitól, felajánlásai­tól. De nemcsak társadalmi munka vállalására hangzottak el felajánlások. Szívesen meg­hallgattuk azokat a gimnazis­tákat, akik osztályuk passzivi­tását kifogásolták, akik az osz­tályközösségek kialakítása ér­dekében javaslatokat tettek. Az iskolai diákparlamentek hangulatából arra következte­tünk, hogy a közéleti szerep­lés első jelentős lépését első­sorban a szakmunkástanulók tették meg. öntudatos és mér­téktartó kritikában, fontos kérdések felvetésében példa- mutatóak és magas hőfokúak voltak a náluk tartott viták. Ugyanakkor az iskolai de­mokratizmus tekintetében — a pozitív tendenciák ellenére — gyermekcipőben járnak még iskoláink. A felszólalók többsége csak kért, kérdezett, apró napi problémákat vetett föl — mondotta többek között Vida Jánosné. Vida Jánosné után Tuba Csilla, a megyei Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács­nak a parlamenttel kapcsola­tos állásfoglalását ismertette, majd a szekcióülésekre került sor. Külön szekcióban tanács­koztak a szakmunkástanulók és a gyors- és gépíróiskolák képviselői, a gimnazisták, a szakközépiskolások. A szekció­ülésekre általában a pezsgő vita volt a jellemző. A felve­tett kérdésekre többnyire azon­nal választ kaptak a küldöt­tek, de nem egy esetben elő­fordult, hogy a választ nem fogadták el. A szekcióülések után ple­náris ülés következett. A szekcióvezetők számoltak be a vitáról és ismertették azokat a témaköröket, amelyek közül többet az országos diákpar-. lament elé kívánnak terjeszte­ni. A gimnazistáknál például , felvetődött az országos pályá­zatokra beküldött munkák ér­tékelési rendszerének módosí­tása, az ösztöndíjrendszerrel, az ösztöndíjak elosztásával kapcsolatos problémák, a há­zirend, a rendtartás. A szak­középiskolások a tankönyv- ellátásról, pontosabban a tan­könyvhiányról, az egészség- ügyi szakközépiskolások eseté­ben a középiskolai tanterv és az orvosi egyetem felvételi rendszere, követelménye kö­zötti különbségről beszéltek. A szakmunkásképző intézetek, valamint a gép- és gyorsíró- iskolák szekcióülésén felve­tették, hogy tisztázni kell a gép- és gyorsíróiskoláknak oktatási rendszerünkben el­foglalt helyét, a kollektív szerződésekben nagyobb teret kell szentelni a szakmunkás- képzésnek, meg kell szüntetni a gimnáziumi, szakközépisko­lai, valamint a szakmunkás- képző intézeti tanulók eseté­ben a családi pótlékkal kap­csolatos megkülönböztetést. A diákparlament a szekció- vezetők beszámolóját, a kér­désekre adott válaszokat egy­hangúan elfogadta, Ezt követően a parlament megválasztotta azt a kilenc küldöttet, aki az országos di­ákparlamenten képviseli Tol­na megye tanulóifjúságát. Az V. Tolna megyei diákparla­ment Miklósi Katalin elnöki zárszavával és a DlVSZ-induló eléneklésével ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents