Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

’ I A Minisztertanács tárgyalta Megújul az újítómozgalom Jegyzet a jövedelemnövekmény adóról HOGY AZ ŰJlTÓMOZGA- LOMBAN mekkora alkotói energia rejlik, arról esetről esetre mérni képet kapunk egy- egy tekervényes ügy hullám­verése kapcsán... Mi tagadás, az elmúlt esztendőkben aligha csak az elszánt újítok túlzott vehemenssége, vagy a kellete- ivói bürokratikusabb vállalat­vezetői szemlélet miatt kelet­keztek konfliktusok a jóit, a korszerűt — a társadalom szá­mára hasznosat — akarók tö­rekvése nyomán. Nem, mert az idő mintha eljárt volna az 1967-ben született rendelet fö­lött is, amelynek az eredeti célja éppen e mozgalom ki­bontakoztatása, társadalmasí­tása volt. Talán ennek követ­keztében lettek egyre szolidab- baik az újítási statisztikák, ki­sebbek az újítók seregének és az úiítások mennyiségének alakulását bizonyító számok. Tónv. az úU+ómozgalom ivem fejlődött kellőképpen. A helyzet láttán az illetéke­sek, éppen a mozgalom elhi- vatottalnak tevékeny közremű­ködésével, igyekeztek megol­dást keresni, jobb körülmé­nyeket teremteni. Hosszas és alapos előkészítés után így került a Minisztertanács elé a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának és az Országos Találmányi Hivatalnak a fej­lődés előmozdítása szándéká­val készített rendeletterveze­te. Méghozzá úgy, hogy a jo­gi megfontolások mellett ez­úttal fokozottabban helyet kap­tak a társadalompolitikaiak és a közigazdaságiak is. Azzal a nem titkolt szándékkal: az új rendelet orvosolja a korábbi előírásokban lévő fájó ponto­kat, adjon zöld utat az alko­tóknak, az újítások bevezeté­sének. Ha közelebbről megvizsgál­juk a változtatásokat, azonnal felfedezhető; tartalmát tekint­ve nem teljesen új szabályok­ról van szó, hanem a régiek jelentős továbbfejlesztéséről. A szinte ajánlásként is felfogha­tó az első paragrafus egyik megállapítása: az új rendélet jobban fejezze ki az újító­munka társadalmi fontosságát, tömegmozgalmi jellegét. Vajon hogyan sikerül ezt a nem csekély politikai célt megvalósítani ? A KULCS A TÁRSADAL- MASlTÄS IGÉNYÉBEN van — az új rendelet az újításo­kat a gazdasági élet minden területére kiterjeszti, ugyan­azok az elvek vonatkoznak va­lamennyi gyárban készített új műszaki megoldásra, illetve an­nak beterjesztésére, elbírálásá­ra, mint valamely termelőszö­vetkezet dolgozójának java­llatára. A rendelet megszünteti az újítók kategorizálását is (élőtte „A” és „B” kategóriát ismert) és egységesen rendezi az erkölcsi és anyagi elismerés módozatait, egységes szabályo­kat ír elő. Itt érdemes meg­jegyezni azt az újdonságot, hogy az 1975. január 1-töl ér­vényes jogszabály egyszerűsí­ti a díjazásra vonatkozó mód­szereket is, nagymértékben gyorsítva az újítások elbírálá­sát, illetve honorálását. Külön fejezetet érdemel az az érde­kes megoldás, hogy a baleset- veszélyes körülmények, mód­1974. november 2. szerek megváltoztatására, illet­ve a munkakörülmények javí­tására beadott újításokat a bérköltségként fizethetik a vál­lalatok, szövetkezetek, de eze­ket az összegeket progresszív adó nem terheli, mert a bér­színvonalba nem számítják be. A rendelet kedvezményesen bírálja el az úgynevezett be­ruházási újításokat — az álla­mi erőből finanszírozott beru­házásokról van szó —, az újí­tási díjat itt a fejlesztési költ­ség-megtakarítás terhére keli elszámolni. E rövid gondolatsor aligha terjedhet ki mindazokra a cél­szerű módosításokra, amelyék- , kél újítási jogszabályunk a mához igazodott. Azt azonban még érdemes megjegyezni; a rövidesein megjelenő miniszter­tanácsi rendelet egységesen meghatározza a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek fel­adatait, az újítások kezelésé­vel, elfogadásával kapcsolat­ban ; rögzíti a felelősséget, mindazokat a teendőket, ame­lyek az újítások elbírálóit ter­helik. Hogy ez a gyakorlatban mennyit jelent — alig szüksé­ges külön ecsetelni... AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁ­NYI HIVATAL elnöke _ a Szakszervezetek Országos Ta­nácsával, 8 az érdekelt szövet­kezeti szervekkel egyetértés­ben — az új rendelethez csak keretszerű irányelvekért fog ki­adni. Az irányelvek útmutatá­sa alapján tr részletszabályok kialakítása a vállalatokra há­rul. A vállalat, illetve a szö­vetkezet vezetőinek kötelessé­ge ezután, hogy a szakszerve­zettel egyetértésben helyi újí­tási szabályzatot készítsenek, illetve ennék végrehajtásáról gondoskodjanak. Ez módot nyújt ama is, hogy a részlet- szabályok kidolgozásában ma­guk az újítók is közreműköd­jenek. di járás zöldség-gyümölcs el­látásának helyzetét vizsgálta a szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A gaz­dagabb kínálat megteremtése érdekében — többek között — az Országos Vetőmagellátó Vál­lalat figyelmét javasolta fel­hívni a kereskedelem által igényelt mennyiség maradékta­lan leszállításának fontosságá­ra Egy vállalat intéző bizottsá­gának ajánlotta, hogy ne ra­gaszkodjék mereven a 30 szá­zalékos árréshez, hanem azt a termelők és a felvásárló érde­keihez igazítva módosítsa. Az automobili m us fejlődé­sének nemkívánatos velejáró­jaként volt tapasztalható a közületi gépjármű használatá­val, illetve a kUomérterpénz- á talányok megállapításává] kapcsolatban bizonytalankodás a szekszárdi Csapó Dániel Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban és a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben. Mindkettőre közérde­kű bejelentés hívta fel a népi ellenőrök figyelmét. Tényként állapította meg a bizottság, hogy a tanintézet igazmatóla a feltárt esetek roi(n-HfMYvi iskola autójának használatát, Az egész ország lakossága előtt ismert, milyen nehéz helyzetben van a mezőgazda­ság. Úgymond, össztársadalmi megmozdulásra volt szükség, hogy a mezőgazdasági üzeme­ket kisegítse az ember- emlékezet óta nem ta­pasztalt, csapadékos ősz­mosta kátyúból. A sok ezer vagonnyi termény betakarítá­sakor, amikor az eső, a sár tétlenségre kárhoztatta a leg­jobb gépeket is, a szürethez, a zöldségfélék, a cukorrépa, a kukorica betakarításához is­kolások, katonák, üzemi mun­kások segítségére volt szükség. Megmenteni, betakarítani a rengeteg terményt — minden áron. De tényleg, milyen áron? Például: a tervezettnél lé­nyegesen több munkabérrel. Végeredményben a mező- gazdasági üzemek nem vártak ingyen segítségre, fizetnek a segítségre siető kézi munkáért. De kétszeres, háromszoros, öt­szörös munkabért kell kifizetni a közös gazdaságok tagságá­nak is. Panaszkodnak — vagy inkább csak mondják — a ve­zetők, hogy hiába a vetéshez előkészített terület, minden eső után újra el kell munkál­ni, és ez újból és újból mun­kabérbe kerül. Nem is kevés­be. Vagy itt van például a szál­lítás, a vasúton az őszi csúcs- forgalom. Egyetlen üzem sem fizeti szívesen a nem olcsó ko­csiállást, különben is, jól felfo­gott érdeke, hogy ne vesztegel­jenek indokolatlanul a vasúti kocsik, mert kell az üzemnek a műtrágya, a cukorgyárnak a felszedett cukorrépa. Iparkod­nak hát kirakni a vagono­kat. kerül, amibe kerül. Meg kell fizetni a vagonrakókat, á*i az igénybe vevők megfe­ledkeztek az utazás igazolásá­ról A menetokmányok hiányos kezelése miatt csaknem ellen­őrizhetetlen, mikor volt jogos vagy jogtalan a kocsi haszná­lata. Mivel a teherautók me­netokmányai nem jutottak el a könyveléshez, a magánosok részére végzett fuvarok díját egy év alatt sem inkasszálták be. Az intézmény igazgatója azt tette, ami egyre kevésbé rit­kaság a népi ellenőrzés gya­korlatában: már a vizsgálat tartama alatt megkezdte a fel­tárt hibák kijavítását. Ezen­kívül elrendelte, hogy a kertek megműveléséért akkor is fel kell számítani a díjat, ha a művelést — történetesen — a diákok végzik gyakorlatként. A műhelyekben magán célra végzett munkához felhasznált anyag és energia ellenértékét ezután meg kell fizetni. Az iskolában tapasztalható személyi problémák megoldá­sa végett a vizsgálat anyagát eljuttatta az intézmény fel­ügyeleti szervéhez. A bátaszéki Búzakalász Tsz- ben — vezetőségi határozat plánján — havonta több sze­mély jelentékeny összegű sze­mért a mezőgazdaságnak ér­kező szállítmányok zöme min­dig szombaton délután, éjjel, vasárnap érkezik. A szakcsi termelőszövetke­zet például ezekért a hét végi rakodásokért százötven szá­zalékos munkabért fizet, azon­kívül száz forint prémiumot vasúti vagononként. Hason­lóan fizet a dombóvári Alkot­mány. de akár a megye vala­mennyi közös gazdaságát ftí lehetne sorolni. Nem csoda hát, ha már elő­re félnek a vezetők a közelgő zárszámadástól, hogy a több­letmunkáért kifizetett többlet­bér után mennyi lesz a jőve. delemnövekmény-adó: félmil­lió. vagy annál is több. Ilyen, kényszerű és nem kevés ki­adás pedig érzékenyen érint­het sok gazdaságot, legelső­sorban, azokat, amelyeket a mostoha időjárás okozta ter­méskiesések, bevételi vesztesé­gek az alaphiány közelébe sodorhatnak. A termelőszövetkezetek ér­dekképviseleti szervei, a tsz- szövetségek erre a következ­ményre már felfigyeltek és a közelmúlt napokban a TOT is az illetékes állami szervekhez for­dult: vegyék fontolóra, alkal­mazzák-e bíntető szankció­ként a jövedelemnövekmény- adó kivetését, ott és ahol a kényszerűség fizetteti a több­let munkabért. A szövetkezetek várják a választ, hiszen most, ilyen kö­rülmények között a társadal­mi, a népgazdasági segítség egyik megnyilvánulása lenne, ha méltányosságból mentesül­nének a tényleg indokolatlan adózás alól. mélygépkocsi -átalányban ré­szesül. A kilométerpénzek né­melyike 2500—3000 forint A korántsem minden vonatko­zásban jóhiszemű és tájékozott bejelentő feltételezte, hogy az átalány inkább törvénytelen fizetéskiegészítésre, mintsem a költségek megtérítésére szol­gál. A tsz vezetősége meghívta a NEB elnökét arra az ülésre, amelyen a bejelentést követő vizsgálat megállapításait tár­gyalták. A vezetőség elismerte, hogy becslés, nem pedig elő­zetes számítás alapján hatá­rozta meg az átalányok össze­gét, — megfeledkezve a 4/1974. (II. 28.) Mü. M. számú rende­letről, amely a szövetkezetek számára is irányadó. A veze­tőség már az ülést követő hé­ten megkezdte az átalányok összegének felülvizsgálását. Szintén a népi ellenőrzés ja­vaslatára ugyanazon az ülésen dolgozták ki a közgyűlés elé terjesztendő javaslatot a ház­táji gazdaságban tartható álla­tok számáról. A szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a célvizsgálatokról szóló jelen­tést egyhangúlag elfogadta. B. Z. Ä Paksi Állami Gazdaság dolgozói az MSZMP XI. kong­resszusának, s hazánk felsza­badulása harmincadik év­fordulójának tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny bein­dításakor közel hat és fél millió forint értékű vállalást tettek. Az e tavasz óta eltelt idő­szakban kiváló eredmények születtek, melyek arra enged­nek következtetni, hogy aa ígéretüket majdnem kétmillió forinttal túlteljesítik az év vé­géig. Ebben nagy része van a gyapai tehenészeti ezüstko­szorús szocialista brigádnak^ ahol a tagok lelkiismeretes, gondos munkája eredménye­ként azóta a tervezettnél 160 ezer literrel több tejet ter­meltek. A birítói marhahizlaló brigádnál jelentős mértékbe« megszilárdult a munkafegye­lem, s a jobb, odaadóbb mun­kavégzéssel elérték, hogy a 92 ezer forint értékű kongresz- szusi munkaverseny-vállalásu- kat ez ideig több mint félr millió forintra teljesítették. • A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­latnál a kongresszus tisztele­tére beindították a szocialista építésvezetőség és szocialista műhely mozgalmat. A dolgo­zók vállalták a szerződésekben rögzített határidők betartását^ a lakás-, óvoda- és iskolaát­adási tervek maradéktalan tel­jesítését, illetve túlteljesítését^ az átfutási idő csökkentését, a minőség javítását, a terme­lési mutatók túlteljesítését. A kongresszusi munkaver- seny-vállalások időarányos tel­jesítése alapján a vállalat ter­melési tervét 103 százalékra, a termelékenységi tervet 112,7 százalékra teljesítette. • A Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat dolgozói a kongresz- szus tiszteletére áprilisban vál­lalták, hogy év végéig anyag- és energiamegtakarítással, és a selejt csökkentésével összesen 2 millió 928 forinttal csökken­tik az önköltséget. Az ősz közepéig a felajánlottnál jó­val magasabb, 3 millió, 269 ezer forint megtakarítást értek eL Ezen belül legjobb ered­ményt az anyagmegtakarítás fokozása alapján könyvelhet­nek el, ugyanis az ígért 2,5 millió forintnyi helyett en­nél 362 ezerrel magasabb ér­tékű alapanyagot mentettek meg. * Bonyhádon, a cipőgyárban a kongresszusi versenyvállalások a középtávú gazdasági célkitű­zések eredményesebb megva­lósítása érdekében születtek. A korszerűsítés végeztével tíz százalékkal nő majd a terme­lés, ami évenként másfél száz ezer cipőt jelent A gyár korszerűsítésének legideálisabb megvalósítása érdekében a szakemberek két alternatívát, ezen belül több variánst dolgoztak ki. Ezek közül a legjobbat valósítják meg. A termelés növelése mellett nagymértékben csök­kentik, illetve sok területen megszüntetik a nehéz fizikai munkát. A gépek mellett dolgozók is készülnek már a korszerűbb berendezések ke­zelésére. Szabad idejükben bő­vítik szakmai ismereteiket. Az áprilisi munkásgyűlésert összesen háromezer óra társa­dalmi munka végzésére tettek a gyárban ígéretet. Ezalatt fel­építik a bonyhádi ifjúsági par­kot. (Bognár) Térítés vagy keresetkiegészítés ? A szekszárdi Járási-Városi NEB ülése Pénteken délelőtt a szekszár-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents