Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

y Folytatjuk a polgári védelmi kiképzéseket A dombóvári járási pv.-pa- rancsnokság két évre szóló kiképzési utasítást dolgozott ki, melyben 1974. és 1975. évre megszabta a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok, ön­védelmi szervezetek és mun­kaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi kiképzését. A kiképzések lényegében már az év elején megkezdődtek és az ősz folyamán folytatódtak. Az általános és szakképzés során a szakszolgálatok alegy­ségparancsnokai az eddigiek során elsajátították azokat az ismereteket, melyek szüksége­sek az alegységek irányításá­hoz és a közvetlenül jelentke­ző szakmai feladatok végre­hajtásához. t A szakszolgálatok beosztott állománya az. általános kikép­zés során megismerte a pv. helyét, szerepét, általános fel­adatait. Az önvédelmi szer­vezetek beosztott állománya megismerte a támadó fegyve­rek hatásai- elleni védelem alapvető szabályait, az ön- és kölcsönös segélynyújtás fogá­sait. A munkaviszonyban álló dolgozók az általános pvi ed­digi felkészítése során megis­merték a tömegpusztító fegy­verek elleni védekezés helyi lehetőségeit. Az ősz folyamán induló pv- kiképzásek — továbbképzések, mindezekre építve — további ismereteket nyújtanak a /pv te­rületén valamennyi foglalkoz­tatott (parancsnok, beosztott) részére a feladatok szaksze­rűbb, tökéletesebb ellátásához. Különösen nagy gondot for­dítottunk az eddigiek során is az állat- és növényvédelmi szakszolgálat kiképzésére. Nap­jainkban már. e kiképzések szervezésénél és végrehajtásá­nál nagy segítséget jelent az, hogy a termelőszövetkezetek szinte kivétel nélkül messze­menő segítséget adnak a fel­adatok végrehajtásához. A tsz- vezetőség minden községben, még munkaidő alatt is lehető­séget ad a tagoknak a kikép­zéseken történő megjelenés­hez. Találkoztunk olyan eset­tel, hogy a tsz vezetősége fe­lelősségre vonta a tagot, a ki­képzésen igazolatlanul történt távolmaradásért. Járásunk területén a terme­lőszövetkezetek szakemberei a pv-kiképzések szakelőadóivá váltak. Egyes termelőszövetkezetek vezetői a dolgozók jutalmazá- ' sánál figyelembe veszik azt is, hogy milyen mértékben tesz­nek a jutalomra javasolt sze­mélyek eleget a polgári védel­mi beosztással járó kötele­zettségüknek. Szólni kell még az egészség- ügyi szakszolgálatok kiképzé­séről, mely területen évek óta nagyon pozitív előrehaladás ta­pasztalható. Az orvosi körze­tekre szervezett egészségügyi szakaszok évek óta szinte „me­netrendszerű” kiképzésben vesznek részt. Ezek a szakki­képzések járásunk területén szinte a legjobb eredménye­ket érik el. A beosztottak meg­jelenése több községben a teljes létszámmal történik. Já­rásunk egyik legkisebb közsé­gében, Csibrákon még a tar­talékállomány is részt vesz rendszeresen a szakaszkikép­zéseken. A kiképzések rendszeres el­lenőrzése is sok tekintetben hozzásegített ahhoz, hogy az elért eredmények kedvezőek járásunk területén. A járási parancsnoki törzs és szolgála­tok parancsnokai teljes lét­számban részt vesznek a pv- kiképzések ellenőrzésben, törzs­értekezletek keretében vitat­juk meg az ellenőrzés ta- pászta\atait és alakítjuk ki azokat a helyes módszereket, melyek segítik a pv-kiképzé- sek színvonalasabb, eredmé­nyesebb végrehajtását. Nagyon fontosnak tartjuk a kiképzéseket levezető előadók módszertani felkészítését. Szin­te valamennyi szakszolgálat te­rületén sikerült az előadók törzsgárdáját kialakítani, amely biztos alapja a pv-kiképzések végrehajtásának. A járási parancsnokság két évre szóló kiképzési utasítását járásunk területén lévő vala­mennyi pv államigazgatási, üzemi és szakszolgálat pa­rancsnoksága részére kiadtuk. Ha minden érdekelt megisme­ri a feladatait és biztosítja a további kiképzési feladatok végrehajtását, akkor a pv-ki- képzés kétéves időszaka sikere­sen befejeződik. Mindezekhez kívánok vala­mennyi államigazgatási, üzemi pv-parancsnok, szolgálatpa­rancsnok és valamennyi pv-ki- képzésbe bevont dolgozó ré­szére további sok sikert és eredményes munkát. RÉDEI KORNÉL járási pv szervezési felelős Ha baj van, a föld alá Svédország hagyományosan semleges ország, és mégis. .. Mint a sajtóból megismerhetjük, igen nogy gondot fordítanak a polgári védelem fejlesztésére. A második világháború óta immár hatodszor jelent meg a „Ha ki­tör a háború1' című könyvecske. Minden család díjtalanul meg­kapja, hogy tanulmányozhassa, mi a svéd állampolgárok köte­lessége háború esetén. Nyugati katonai szakemberek szerint — gyorsaságát tekint­ve — svéd mozgósítási rendszer szinte páratlan a világon. Egy gyakorlat alkalmával újságírók stopperrel mérték, s megállapí­tották, hogy pontosan négy órát vesz igénybe, amíg egy svéd polgár hazulról indulva, valahol a főváros határában levő erdők egyikében harcra kész katoná­vá változik. A felszerelés is azoknak az objektumoknak a közelében van tárolva, amelyek­nek védelme a területi honvé­delmi egység feladata. A svéd polgári védelem fel­adatai közé tartozik a nagyváro­sok és ipari központok lakos­ságának kitelepítése is. Ennek több szakasza van, s a lakosság nagyrészét sziklába vájt csorno. kokban helyezik el. E csarnokok béke idején autóparkoló helyek, vagy sportcsarnokok. Háborús veszély esetén 3,5 millió ember vonul a föld alá. Egyébként a belügyminiszté­rium fennhatósága alá tartozó polgári védelem szükség esetén bevonultathat minden 16—65 éves állampolgárt. Háborús veszély esetén a kirá­lyi család, a kormány, a parla­ment bombabiztos titkos mene­dékhelyre vonul, onnan irányít­ja a védelmet, az ellenállást. A pszichológiai védelmi parancs­nokság — ilyen is van! — gon­doskodik arról, hogy a rádióál­lomások zavartalanul működje-1 nek, az újságok is megjelenje­nek és híven tájékoztassák a la­kosságot az eseményekről. ■* AMBRUS ISTVÁN A cikkíróról Magyarszéki Endre a Dom­bóvár város elsötétítő szak- szolgálat parancsnoka. Ez van a polgári védelmi igazolvá­nyába beírva. Ö azonban en­nél sokkal több. Az elsötétítő szakszolgálat nem egy nagylétszámú pv. szervezet. Magyarszéki elv­társ azonban eléggé elfoglalt ember. Sokat jár külföldre. Országosan elismert úttörő- vezetőd Tavaly például Kubá­— Tbilisziben — Grúz SZSZK — a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet szakemberei olyan hőálló munkaruhát terveztek, - amely plusz 200 Celsius fokos hő­mérsékletnek is ellenáll, és biztos védelmet nyújt vise­- lőjének. A hőálló öltözék súlya mindössze 2,5 kg és az embert nem akadályozza a mozgás­ban. — Bécsben olyan intézetet létesítettek, amelyet különösen az elfáradt szellemi dolgozók­nak ajánlanak. Az intézetbe látogatók oxigénmaszkot kap­nak az arcukra, és az elcsigá­zott kliens pár perc alatt visszanyeri kedélyét, élénk­ségét. — Gázálarcot kaptak a dá­niai Aarhusban a középisko­lások, mivel iskolájuk na­ponta legalább fél órára a nagy autóforgalom szennyezte rossz levegő búrája alá kerül. — A folyók és tengerek vi­zét szennyező ipari mellék- termékek eltávolítására irá­nyuló széles körű szovjet ku­tatómunka jelentős állomás­ként tartják számon a Feke­te-tenger vízének Sekszarisz kőolajkikötő körzetében való megtisztítása során szerzett ta­pasztalatokat. A különben mindenütt tisz­ta tengervízbe az ott közleke­dő. tartályhajók évente több mint ötmillió tonna elhasz­nált olajat juttatnak. Nem­rég az öböl felszínét még min­denféle olajfoltok borították és a halak Is kerülték a környé­ket. A problémát gravitációs működésű ülepítő medencék építésével oldották meg. Az ülepítők segítségével évente több mint nyolcezer tonna, — a behajózás során ki- ömlő, vagy a hajó gépi beren­dezéseiből kijutó — tiszta kő­olajat vonnak ki a tengervíz­ből. A tengerVdd. végleges tisztí­tását azontfan biológiai mód­szerrel végzik. Egyes bakté- riumfajok. ugyanis képesek a kőolajszármazékok elbontásá­ra. A baktériumokon kívül ak­tív szerepet játszanak egyes magas kőolaj tartalmú, vízben is életképes tengeri moszatok; nagy mennyiségű oxigént ki­választva oxidálják a kőolaj­származékokat. — Idegbénító gázt gyárta­nak Nagy-Britanniában. A portoni vegyi harcanyag üzem 175 főt foglalkoztat, fenntartá­sa 330 ezer fontsterlingbe ke­rül. Az üzemben állítják elő a németek által a második vi­lágháború alatt kikísérletezett „G”-típusú vegyi harcanyago­kat és az ennél lényegesen ha­tékonyabb „VX” jelzésű gázt. Kísérletek folynak, újabb ve­gyi harcanyagoklcál és ebben az üzemben készítik a gáz­álarcokhoz használható, szén­nel átitatott textíliát is. Nagy- Britannia ideggázkészletét kü­lönleges tartályokban, a föld alatt, egy volt óvóhelyen tá­rolják. Működik egy kísérleti üzem is, mely kidolgozta az ideggáz P25 elnevezésű ellen­szerét. Ezt az úgynevezett el­lenszert — tabletta formában — állítólag rövid időn belül rendszeresíteni fogják a har­coló alakulatoknál. — Az angol haderő új pán­céltörő rakétája, a szárazföldi erőknél a közeljövőben fogják rendszeresíteni — eddig csak a páncélos alakulatoknál rend­szeresített — Swingfire pán­céltörő rakétát. A rakéta ha­tótávolsága 4140 méter. Az eddigi kísérletek alapján — nyugati szakértők nyilatkoza­tai szerint — képes átütni a jelenleg szolgálatban álló harckocsik páncélzatát. Kísér­letek folynak az irányban is, hogy a rakétát helikopterről is alkalmazni tudják levegő-föld rakétaként. — Anglia és Belgium kö­zött megállapodás jött létre Scorpion—Scimitar csoportba tartozó alumínium páncélzatú járművek gyártására. A lánc­talpas járművek több válto­zatban fognak készülni: tá­mogató, rakétákkal felszerel­ve, csapatszállító, parancsnoki, betegszállító. A Scorpion könnyű felderítő harckocsi 76 mm-es, a hasonló feladatot el­látó Scimitar 30 mm-es löveg- gel rendelkezik. A belga ipar a fenti járművekhez szüksé­ges fontos alkatrészeket fogja szállítani és a gyártott ter­mékből szükségletei arányában részesük — A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet legutóbbi nyilvánosságra hozott adatai­ból: a NATO 1965-ben 5,7; 1969-ben 6,5 millió katonát tar­tott fegyverben; a fegyverke­zés méretére jellemző, hogy minden 100 dollár katonai költségvetésből 50—60 dollárt új fegyverek előállítására köl­tenek, a világ atomfegyvertá­ra olyan hatalmas, hogy a Föld minden lakójára — bele­értve a csecsemőket is — 15 tonna TNT-nek megfelelő (0,015 Kt) robbanóerő jut. A stockholmi intézet a svéd kor­mány kezdeményezésére be­került 1966-ban a svédek há­borútól való tartózkodásának 150. évfordulóján — és tevé­kenységéhez a világ minden tájáról alkalmaz nagyszerű tu­dósokat. ban volt a magyar úttörő­csoport vezetőjeként. Mindezek mellett jut még ideje polgári védfelmi munká­ra is. A Dombóvár városi pv. szerkesztő bizottság tagja. A tollával viszi előbbre vá­rosunkban a polgári védelem nagy ügyét. Fő területe a pv. szervezésben és a kiképzés­ben kimagasló eredményt el­ért emberek népszerűsítése. Minden pv. melléklethez beküldi a cikkeit. A riport­alanyait jó érzékkel választja meg. Az írásait szívesen ol­vassák. Sajátos stílusban ír. Igaz, hogy nem kezdő a „szakmában”. Az újságcikkei mellett fo­tókat is csinál a különböző polgári védelmi összejövete­lekről. A fényképezés, filme­zés területén is otthon érzi magát. Igaz, hogy egy kicsit későn kezdve, de úgy érzi, hogy a polgári védelem is hozzátartozik. Mint szakszolgálat-parancs­nok több alkalommal hajtott végre az önvédelmi alegysé­geknél és a munkaviszonyban álló dolgozók kiképzésénél ellenőrzést. Ezt a feladatot is szívesen csinálja, mondván,' „hogy egy ellenőrzés alkalmá­val is sokat tanul az emberi Selyem István Szekszárá város kiképzési értekezletének résztvevői. fir«l©I*©sssgelc innen — onnan

Next

/
Thumbnails
Contents