Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-11 / 238. szám
A lakosság légi és RBV A polgári' védelem eredményes működésének alapja a megelőzés. Egy váratlan és meglepetésszerűen bekövetkezett légitámadás, ül. hadászati rakéták tömeges alkalmazásának várható következményei a megelőző védekezésre fordított költséges befektetések és gondos előkészületek eredményét teheti kockára. A riasztás közvetlen feladata, hogy az ország lakosságát egy bizonyos fenyegető veszély közeledtének tudatára ébressze és képes legyen a riasztandó személyekben hirtelen és félreérthetetlenül felkelteni a veszély érzetét. A kiadott légi és RBV riasztási jelzések, valamint tájékoztatások csak akkor érik el céljukat, ha az ország egész lakossága tudomására egyértelműen jutnak el. A környezetünkben észlelhető különböző — az életünkhöz tartozó, megszokott — hang- és fényjelzések mellett, adott esetben veszély jelzéseket kell alkalmazni, amelyek megjelenésükkor magukba véve is a veszély érzetét keltik. Erre a célra legalkalmasabbak az akusztikai jelzések, amelyek hangmagasságban és hangerőben is változnak. Ezen jelzések alkalmassága mellett követelmény továbbá, hogy az alkalmazott hangforrás hang- erőssége a megadott tér bármely pontján nagyobb legyen a környezet zajszintjénél. A riasztási rendszeren belül a riasztójelzést a fenti akusztikai követelmények figyelem- bevételével a legjobban az elektromos és manuális üzemű hangkeltő berendezéssel — köznyelven szirénával — lehet kiadni. Ilyen: — nagy teljesítményű sziréna, ' — kis teljesítményű szíré- ^ [ na, ‘ — kézisziréna. A riasztórendszer egyik alapvető és legfontosabb eszköze az elektromos üzemű sziréna, amely nem egyéb, mint egy megfelelő fordulat- számú és teljesítményű elektromotor, amely hangkeltő berendezéssel van összeépítve. A sziréna által keltett hangerősséget a motorteljesítmény optimális megválasztásával, a hangmagasságot pedig a motor fordulatszámának meghatározott program szerinti szabályozása történhet automatikusan, amikor a riasztóközpont vezérli a szirénamotort, és történhet manuálisan, amikor a kapcsolószekrényben elhelyezett nyomógomb működtetésével vezéreljük a szirén amotort. Az elektromos üzemű szirénák teljesítményben különböznek egymástól, ezért beszélünk nagy teljesítményű ‘ elektromos üzemű szirénákról, és kis teljesítményű szirénákról. A kis teljesítményű szirénákat belsőtéri szirénának is nevezzük, mivel ezeket a szirénákat olyan üzemekben, intézményekben telepítjük, ahol a közterületi szirénák hangja — az üzem zajossága miatt — nem jut el a dolgozókhoz. Ezek a kis teljesítményű szirénák a riasztási rendszer kiegészítő eszközei. A szirénák körébe tartozik a mechanikus meghajtású kézi sziréna, amely az energiahálózattól függetlenül üzemeltethető. A kézi sziréna a riasztási rendszerben mint szükség-riasztóeszköz van tervezve. Az olyan gazdasági egységeknél azonban (telep, major, stb.), ahol ezek az ezközök nem állnak a rendelkezésre és a központtól távol helyezkednek el, de riasztásuk a biztonságba helyezett érték megóvása érdekében nagyon fontos, ott a riasztást meg kell szervezni. Az ilyen helyzetekben, valamint az elektromos energiaforrás kimaradása esetén a risztási feladatok végrehajtását szükségriasztó eszközökkel oldjuk meg. A szök- cpgri''”fó os-’-"- minden olyan* hangkeltő berendezés, amely hangjai képesek a lakosságot a nap bármely szakában — a riasztandó terület bármely pontján — a veszély tudatára ébreszteni. A szükségriasztó eszköBök megválasztása minden esetben a riasztandó terület nagyságától és a helyi adottságoktól függ. Szükségriasztó eszközökként kerülnek alkalmazásra: — autósziréna, — síndarab, — kolomp, — gőzduda, — gőzsíp, — gőzkürt, * — autóduda, — harang, — nagy teljesítményű csengő stb. A felsorolt szükségriasztó eszközöket elsősorban az RBV riasztásra és csak szükség esetén — sziréna, ill. működése hiánya esetén — alkalmazzuk légiriasztásra. A szükségriasztó eszközök rendszerébe tartoznak még a vezetékes rádióberendezések, az un. hangosbemondók. A hangosbemondó kiépítése lehet fixen telepített és mobilizált, melyek alkalmazását a helyi adottságok határozzák meg. A hangosbe- mondókkal biztosítjuk — a riasztás mellett — a lakosság állandó tájékoztatását akialakult légi, ill. a veszélyhelyzetéről. A riasztási rendszer eszközeinek igen fontos kiegészítői a motoros, ill. a kerékpáros hírvivők, akik a kihelyezett objektumok felé biztosítják a riasztási parancs eljuttatását, ill. szükség esetén a riasztó- berendezések működtetését. Ide sorolhatjuk a kárhelyek, a kárhelyfelszámolási munkáknál szükség esetén történő ismételt riasztás végrehajtását biztosító mozgó-riasztó-őr- söket is, amelyek riasztóeszköze a járműbe szerelt autósziréna. Az autósziréna; mint mobil szükségriasztő eszköz van tervezve a riasztási rendszerünkben. A riasztási rendszer nem közvetlen eszköze, de kiegészítője a légi és radiológiai riadóparancs elrendelésekor igénybe vett műsorszóró nagyadók és vezérlőrendszerei. Ide sorolhatjuk a riasztás vételére biztosított hálózati és telepes rádió-vevő készüléket is. Természetesen a riasztási rendszer eszközeinek körét még bővíthetjük olyan táv- közlésű berendezéssel, amelyek aktívan részt vesznek a riasztási parancsok kiadásában és a lakosság tájékoztatásában, de ezek már nem szerves részei a rendszmek és csak esetenként vannak igénybe véve. A LÉGIRIADÓ ELRENDELÉSE ÉS JELZÉSEI Az ország lakosságának figyelmét a várható közeledő veszélyre minden esetben a riadók elrendelésével és riasztóeszközök megszólaltatásával hívjuk fel. Ugyanis semmilyen más eszköz nem képes arra, hogy egy bizonyos területen tartózkodó valamennyi embert egyidejűleg és félreérthetetlenül úgy érintsen a veszélyről, mint a szirénajelek akusztikus hullámai. Az élet- és vagyonvédelem szempontiából ezért nagyon fontos feladat, hogy minden egyes állampolgár imerje a riadók elrendelésének. feloldásának módját és jelzéseit. LÉGIRIADÓ ELRENDELÉSE Az ellenséges légi célok és egyéb veszélyek közeledésének jelzésére légiriadót kell elrendelni az ország területére. A légiriadó elrendelése — a műsorszóró adón való közléssel egyidőben — a televízión keresztül is történik. A televízióban a riasztási parancs bemondása mellett a képernyőn feliratként is megjelenik a légiriadó parancs elrendelésének a szövege. Az t. 7Ónára vonatkózőan: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL! LÉGIRIADÓ! LÉGIRIADÓ!” > A II. zónára vonatkozóan: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! DUNA-TISZA KÖZE, TISZÁNTÚL! DUNA-TISZA KÖZE, TISZÁNTÚL! LÉGIRIADÓ! LÉGIRIADÓ” Az egész ország területére vonatkozóan : „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE! AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE! LÉGIRIADÓ! LÉGIRIADÓ!” LÉGIRIADÓ JELZÉSE A légiriadó jelzését — a jelentőségénél fogva — bármilyen más cél, feladat végrehajtásához felhasználni, alkalmazni szigorúan tilos! A légiriadó elrendelésének vétele után a légiriadó jelzést elektromos és mechanikus üzemű hangkeltő berendezésekkel, valamint szükségriasztó eszközökkel hajtsuk végre. a) Nagy teljesítményű elektromos , üzemű szirénával: — háromszor félperces — kétszer félperces szünettel ismételt — periodikusán változó magasságú (ún. üvöltő) hang. b) Kis teljesítményű (belsőtéri) elektromos üzemű szirénával: — a jelzése azonos az a) pontban foglaltakkal. c) Kézi szirénával: — 'jelzése azonos az a) pontban foglaltakkal. d) Gépjárműbe szerelt autószirénával (szükségriasztó eszköz.): — jelzése azonos az a) pónt- ban foglaltakkal. Ha a légiriadó jelzésének leadása szükségriasztó eszközzel történik, akkor olyan szük- ségpiasztó eszközt válasszunk, ill. alkalmazzunk — a már ismertettek közül —, amelyekkel a legjobban meg tudjuk közelíteni a légiriadó jelzésének kiadását. A helyileg található szükségriasztó eszközök széles skálája miatt ma még nem lehetséges az egész ország területére kialakítani a szükségriasztó eszközök egységes felhasználását, de egy adott szükségriasztó eszközön belül leadható jelzések egységesítését az alábbi kialakított jelzések alkalmazásával kell megoldani: e) Síndarabbal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel mégismételt szapora ütögetés. f) kolomppal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás. g) Gőz- vagy villamos duda, kürt* síppal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt — váltakozó, szaggatott dudálás, kürtölés, sípolás. h) Haranggal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szapora kongatás (félrevert harangozás). f) Nagy teljesítményű csengőveit — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szaggatott csengetés. J) Hangosbemondóval, magnetofonszalagról: — fixen telepített és mobilizot- tal egyformán: — három félperces — két félperces szünettel megismételt^ — elektromos vagy kézi sziréna által keltett periódikusan váltakozó (üvöltő) hang. LÉGIRIADÓ FELOLDÁSÁNAK yELRENDELÉSE Az országot ért támadás veszélyek elmúlását a légiriadó feloldásának jelével kell elrendelni. A légiriadó feloldása elrendelhető az egész ország területére, de ha a kialakult helyzet megkívánja, akkor külön zónákra is el lehet rendelni. A légiriadó feloldásának elrendelése — műsorszóró adón, vagy a PVOP hírrendszerén keresztül — három esetben 15 másodperces megszakításokkal, nyílt szöveg közlésével történik. Az I. zónára vonatkozóan: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! DUNÁNTÚL! DUNÁNTÚL! LÉGIRIADÓ ELMÚLT! LÉGIRIADÓ ELMÚLT! A II. zónára vonatkozóan: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! DUNA-TISZA KÖZE, TISZÁNTÚL! DUNA- TISZA KÖZE, TISZÁNTÚL! LÉGIRIADÓ ELMÚLT! LÉGIRIADÓ ELMÚLT!” Az egész ország területére -onatkozóan: „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE! AZ EGÉSZ ORSZÁG TERÜLETÉRE! ’ LÉGIRIADÓ ELMÚLT! LÉGIRIADÓ ELMÚLT!” A légi riadó feloldásának elrendelése — a műsorszóró adón való közléssel egyidőben — a televízión keresztül is bemondásra kerüL A televízióban a feloldási parancs bemondása mellett a képernyőn feliratban is megjelenik a, légiriadó-feloldási parancs elrendelésének szövege. LÉGIRIADÓ FELOLDÁSÁNAK JELZÉSE A légiriadó feloldására kiadott parancs vétele után a feloldási jelzést elektromos, mechanikus hangkeltő berendezésekkel, valamint szükségriasztó eszközökkel adjuk -ki. a) Nagy teljesítményű elektromos üzemű szirénával: — kétszer . félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — egyenletes magasságú hang. b) Kis teljesítményű (belsőtér) elektromos üzemű szirénával: — a jelzés az a) pontban foglaltakkal azonos. c) Kézi szirénával: — a jelzés az a) pontban foglaltakkal azonos. SZüKS£GRIASZTÓ ESZKÖZÖKKEL d) , Gépjárműbe szerelt autószirénával: — a jelzés az a) pontban foglaltakkal azonos. e) Síndarabbal: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — elnyújtott, lassú ütemű kongatás. í) Kolomppal: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — lassú ütemű összefüggő kongatás. g) Gőz- vagy villamos duda, kürt, síppal: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — egyenletes magasságú hang. h) Haranggal: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — lassú, egyenletes kongatás. 3) Nagy teljesítményű csengővel: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — egyenletes csengetés. j) Hangosbemondóval, magnetofonszalagról: — fixen telepített vagy mobili- zottal egyformán: — kétszer félperces — egyszer félperces szünettel megismételt — elektromos vagy kézi sziréna által keltett egyenletes magasságú hang. RBV RIADÓ ÉS RBV RIADÓ ELMÚLT JELZÉSEI Az eddig ismertetett kétféle jelzés — légiriadó és légiriadó feloldása között, attól függően, hogy az ellenség milyen támadást hajtott végre és ennek a támadásnak milyen maradandó utóhatásai vannak, szükség lehet még egyéb veszélyjelzések kiadására is. Itt elsősorban rádioaktív kiszóródás, vegyi, vagy biológiai fegyverekkel végrehajtott támadás következményeként előállható veszélyek jelzésére, gyűjtőnéven RBV-veszélyek jelzésére gondolunk. Az RBV-veszély jeleit — a radiológiai veszély jele kivételével — általában szükségriasztó eszközökön keresztül adjuk ki. A szükségriasztó eszközök kijelölése a helyi adottságok és sajátosságok figyelembevételével, míg ezeken az eszközökön leadható jelzésen — az egységes jelzések alkalmazása miatt — a központilag kiadott jelzések felhasználásával történik. RADIOLÓGIAI. (SUGARVESZÉLY) RIADÓ ELRENDELÉSE A radiológiai riadó általános érvényű, nagy területeket, gyakran országrészeket érintő rendszabály, ezért elrendelése elsősorban a PVOP hírhálózatain és másodsorban — központilag — a műsorszóró rádió felhasználásával — a légi riasztás elsődlegességének biztosítása mellett — történik. A Kossuth adón a radiológiai riadó elrendelése: három esetben 15 másodperces megszakításokkal, az alábbi nyílt szöveg bemondásával történik; „ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ADÁSUNKAT MEGSZAKÍTJUK! FIGYELEM! FIGYELEM! ZALA—SOMOGY MEGYE! ZALA—SOMOGY MEGYE! SUGÁRVESZÉLY! SUGÁR VESZÉLY!" Ha nem megyére vonatkozik a riadó elrendelése, akkor a szövegbe értelemszerűen az ország, zóna, vagy körzet szó, illetve száma kerül bemondásra. A helyi hangosbemondón keresztül a riadó elrendelését és a tájékoztatást a helyi pv-i szervek határozzák meg, amely közleményt még kiegészíthetik a helyi sajátosságnak megfelelő szövegrésszel, pl.: „FIGYELEM! FIGYELEM! SUGÁR VESZÉLY! SUGÁR VESZÉLY! A SZÉL IRÁNYA ÉSZAK! A SZÉL IRÁNYA ÉSZAK! A SUGÁRVESZÉLY ELLENT VÉDEKEZÉST MEGKEZDENI! A SUGÁR VESZÉLY ELLENI VÉDEKEZÉST MEGKEZDENI! RADIOLÓGIAI RIADÓ JELZÉSE A radiológiai riadó elrendelésének vétele után a riadó jelzése elektromos üzemi szirénával, ill. szükségriasztóeszközzel történik. A radiológiai riadó jelzései azonosak a légiriadó jelzésével, ezért szükséges, hogy az akusztikus hangjelzések mellett a helyi pv-i szervek állandóan tájékoztassák a lakosságot a veszély jellegérőL. a) Nagy teljesítményű elektromos üzemű szirénával: — három félperces — két félperces szünettel megismételt — periodikusan változó magasságú hang. b) Kis teljesítményű (belsőtéri) elektromos üzemi* szirénával: — azonos az a) pontban foglaltakkal. \ c) Kézi szirénával: — a jelzés az a) pontban foglaltakkal azonos. SZÜKSÉGRIASZTÖ ESZKÖZÖKKEL d) Gépjárműbe szerelt autószirénával : — azonos az a) pontban foglaltakkal. e) Síndarabbal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt — szapora ütögetés. f) Kolomppal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt — szapora kongatás. g) Gőz- vagy villamos duda, kürt.' síppal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt — váltakozó, szaggatott dudálás, kürtölés, sípolás. h) Haranggal: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt — szapora kongatás. Í) Nagy teljesítményű csengőkkel: — négyszer félperces — három 15 másodperces szünettel megismételt szaggatott csengetés. j) Hangosbemondóval. magnetofonszalagról, fix és mobüizotí változatban egyformán: — háromszor félperces — két félperces szünettel megismételt — elektromos vagv kézi sziréna által keltett periódilmsan váltakozó magasságai (üvöltő) hang. RADIOLÓGIÁT RIADÓ FELOLDÁSÁNAK ELRENDELÉSE A radiológiai riadó feloldásának elrendelése a kialakult helyzetnek megfelelően történ-
