Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

\ I V t A betegek érdekeben Felhívás a jobb betegellátásért Az MSZMP XI. kongresszus sónak és a hazánk Jelszabadu­lása 30. évfordulójának tiszte­letére országszerte kibontakozó munkaverseny-mozgalom szé­les körű érdeklődést keltett az egészségügyi dolgozók körében is. Az Egészségügyi Miniszté­riumnak és az Orvos-egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének most megjelent felhívása megjelöli azokat a fő célokat és feladatokat, amelyekkel az orvosok, gyógy­szerészek és egészségügyi dol­gozók hozzájárulhatnak « kongresszusi és jubileumé munkaverseny sikereihez. A felhívás rámutat azoknak a kezdeményezéseknek a jelen­tőségére, amelyek a betegek, illetve szociális gondozottak fo­gadásának ésszerűsítésére, a várakozásra szolgáló helyisé­gek rendjére, tisztaságára, a várakozás rövidítésére, a ren­delések kihasználásának egyen,- letesebbé tételére irányulnak. A felhívás kitér a munka-, szervezés korszerűsítésére is. A felhívás fontos feladat­ként jelöli meg a különböző tapasztalatcserék megvalósítá­sát, s az eddig eredményesnek bizonyult mozgalmi formák közül különösen javasolja a következőket: egy-egy témá­ban pályázatok kiírása, vetél­kedők szervezése, fórumok mű­ködtetése; a fiatalok körében ajánlatos kiszélesíteni, kiter­jeszteni a kiváló ifjú orvos, kiváló ápolónő stb. mozgal­mat. Az egészségügy területén lévő vállalatok, gyógyszertári központok a szocialista brigád­mozgalom tartalmi feladatai­nak kialakításában juttassák érvényre az országos célkitű­zéseket. A gyógyszertári köz­pontoknál szorgalmazzák és segítsék a fiatalok részvételét a KISZ által kezdeményezett „alkotó ifjúság” pályázatban. (MTI) Sikeresen zárult a VII. szekszárdi néptáncfesztivál «értekezlet és a gálaest között országos minősítésre került sor: a Fejér megyei Népi Együttes arany második, a Paksi ÁFÉSZ Táncegyüttese bronz második fokozatot ka­pott. Említsük meg, hogy díjat kapott Tímár Sándor koreog­ráfiájáért, Várnai Ferenc ze­nei közreműködéséért, a Szek­szárdi Néptáncegyüttes zene­kara és a Pedagóguskőrus a zenekíséretért. A távozó vendégek, részt­vevők dicséretét, megújult munkakedvét pedig a szerve­zők, rendezők könyvelhetik el — ez lett az ő „díjuk”. A Szegedi ÉDOSZ Táncegyüttes Vasárnap este nagy sikerű gálaesttel zárult a hetedik szekszárdi néptáncfesztivál. A színes műsor, amelyet a sze­replő együttesek legkedvesebb számaikból állítottak össze, ta­lálkozott a szekszárdi nézők tetszésével. Ezzel a fesztivál jól fejező­dött be. Ahogy Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet képviselője, a zsűri tagja el­mondta: — Ebben az évben kevesebb versenyző érkezett Szekszárd- ra, mint az előző alkalmakkor. A számbeli visszaesés nem va­lami hanyatlást jelez, inkább azt, hogy a rendezők ragasz­kodtak ahhoz, hogy az össze­gyűlő néptáncegyüttesek „ha­sonszőrűek” legyenek. így ez a mezőny összecsengett, vala­mennyi csoportra jellemző az, amire ma Magyarországon a néptáncmozgalomban törek­szünk: hogy a folklórt anya­nyelvként ismerjék a táncosok, koreográfusok, zenészek. En­nek a törekvésnek fontos tá­masza a szekszárdi fesztivál, amely már kiírásában is fel­tételezi, hogy az ide érkező cso­portok ismerjék saját környe­zetük népművészetét. A zsűri és a jelenlévő többi táncszakértő úgy vélte, hogy a fesztiválon szereplő együttesek fejlődést mutattak a folklór­elemek elsajátításában, elő­adásmódjuk belülről fakadóbb, a koreográfiák eredetibbek. Kiugró teljesítményt nem nyújtott egyik együttes sem. — a nagydíjat ki sem adták — óm hat együttest díjaztak. Első helyezett: Fejér megyei Népi Együttes, Szekszárdi Nép- táncegyüttes. Második: Kalo­csai Népi Együttes, Szegedi ÉDOSZ Táncegyüttes, Baranya megyei KISZÖV Táncegyütte­Ozorától Bátaszékig c. új műsorából mutatott be részleteket a Szekszárdi Néptáncegyüttes. se. Harmadik: Zalai Honvéd Táncegyüttes. A helyezéseket szombaton este hosszas és alapos vita után döntötte el a neves szak­értőkből álló zsűri és az ered­ményeket vasárnap reggel tet­ték közzé. Ezúttal alkalma volt az érdekelteknek is „meg­szólalni”, mivel ebben az év­ben a Népművelési Intézet a szekszárdi néptáncfesztivál al­kalmával rendezte meg a me­gyei néptáncreferertsek tovább­képzését is. A szakmai vita. Visszhang Még egyszer a „gondok házáról” Szeptember 5-én lapunkban Í,A gondok háza” címmel ter­jedelmes írás jelent meg a szekszárdi Rákóczi utca 100 lakásos új épületében uralko­dó tarthatatlan állapotokról. A megfelelő kormányhatározatra hivatkozva, mely ilyen esetek­ben válaszadási kötelezettséget ír elő az illetékesek számára, információért fordultunk a be­ruházó Országos Takarékpénz­tár Tolna megyei Igazgatósá­gához. a lebonyolító Tolna me­gyei Beruházási Vállalathoz és a kivitelező TOTÉV-hez. Az előbbi két helyről kapott vá­lasz lényegében azonos. így csak a dr. Ordas József igaz­gató által aláírt 17590— 121/1974. számú levélből idé­zünk, mely a Beruházási Vál­lalat álláspontját tartalmazza: „A cikk lényegében a Szek- Ezárd, Rákóczi utcai 100 lakás NEB-vizsgálati megállapításait és az érintett szervek arra adott válaszait használta fel. A cikkben közöltek ennek meg­felelően dokumentáltak, való­sak, azokkal egyetértek. A NEB-vizsgálat óta a kivitelező vállalat a hiányok pótlását 1974. júlis 17-re, illetve augusztus 2-re készre jelentet­te. Az augusztus 6-i felülvizs­gálatról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a hiányok csak részben kerültek pótlás­ra. Szeptember 30-i határidő­vel kaptunk ígéretet a még fennálló hiányok kijavítására.” (Dr. Ordas József levele Szeptember 16-án kelt. A Szerk). „A Rákóczi utcai lakások ja­vítása megkezdődött, azt kivi­telező folyamatosan végzi, és legkésőbb 1974. december 15- re vállalta befejezni. A mun­kák végzését és minőségét mű­szaki ellenőrrel rendszeresen ellenőriztetni fogom. Bízom ab­ban, hogy kivitelező vállalat ezen újabb vállalását a lakás- tulajdonosok megelégedésére teljesíti. A FORVÁL-falak nem megfelelő minősége és az I—II. jelű ajtók értékkülönbözete miatt a peres eljárást megin­dítjuk." Kobra József, a TOTÉV Igazgatója a következőkben közölte véleményét, amelyet — mivel több száz szekszárdi leg. fontosabb problémájára, laká­sára vonatkozik — teljes ter­jedelmében közlünk: „A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 1014/1963. (VI. 30.) sz. határozatának kí­vánok eleget tenni. A cikkben megjelölt hiányo­kat és hibákat 1974. december 30-ig pótoljuk, ezen határidőn belül a garanciális kötelezett­ségünknek is eleget teszünk. Természetesen a tervéknek és költségvetéseknek megfelelően. A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságnak adott vá­laszunkat csak részben ismer­tette az írá és olyan fontos kérdéseket nem vizsgált, amely arra utalt, hogy a kivitelező vállalat az újságcikk megjele­nése előtt a hibák kijavítását vállalta. Azonban vannak olyan hiá­nyosságok, melyek nem javít­hatók, vagy csak részlegesen, ilyen a Népi Ellenőrzi Bizott­ság megállapításának 1. pont­ja, a felmosóvíz a lépcső és a szerkezeti falon nemkívánatos foltokat hagy. A költségvetés és a terv kísérőtáblázat elké­szítését nem irányozta elő. A lépcsőlap és vasbetonlap csatlakozásánál nem lehet me­rev kapcsolat. A lépcsőkar vb- gerendái a teher hatására a tehernek megfelelő mozgást végeznek, melyből az követke­zik, hogy a rugalmas tömítő­anyagok is — csak időleges megoldást jelenthetnek. A lépcsőházban hiányosság­nak veti fel a cikk írója a korlátnak alkalmazott faanyag minőségét. A vállalat I. osz­tályúnak kapta a faanyagot, igaz, hogy nem különleges mi­nőségű bélnélküli faanyagot rendeltünk. Szeretném válaszomban azt is rögzíteni, hogy a vállalat örömmel venné, ha a szállítók az anyaghiány ellenére a szab­ványban meghatározott minő­séget szállítanák. A lépcsőházi megvilágítást terv szerint oldottuk meg. Bal­esetmentes közlekedéshez azonban elengedhetetlen, hogy az elhasználódott égők cseré­je soron kívül megtörténjen. A fűtésszerelési hiányokkal kapcsolatosan az épület át­adási jegyzőkönyvében rögzí­tetteket tartjuk magunkra néz­ve kötelezőnek, természetes a szavatossági időn belül je­lentkező szavatossági hiányo­kat soron kívül elvégezzük. Nyílászárók tekintetében a javításokat elvégezzük. Azon­ban az jó lenne, ha vizsgálat tárgya lenne a 160 000 forint spórolás, de a lakások ára is. Ugyanis nem vagyunk meg­győződve arról, hogy az álta­lunk kivitelezett épület, illetve lakások ára kapcsolatban van az eladási árral. A FORVAL-ról: Nemrégiben foglalkozott a Népszabadság a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság vizsgálatával, mely az új technológiával épülő laká­sok helyzetét elemezte. A vizsgálat megállapítja, hogy országosan 1—2 száza-' lékkai több a kifogás, mint a hagyományos technológiával épült épületeknél. A vizsgálat kihangsúlyozza, hogy keresni kell a hibák csök­kentésének módját. Ezzel a megállapítással csak egyet lehet érteni. A FORVÁL tekintetében is ezt tartjuk feladatunknak. Ha valaki megengedi alkalmazni az új szerkezetet, még akkor is, ha az minden tulajdonságá­ban nem 100 százalékosan is­mért és tudja azt, hogy az új technológiák a megyében több 100 lakás többletet jelentenek évente, akkor az aki hozzá­járult, még, ha érintett is, én nem nevezném kísérleti nyúl­nak. A kivitelezőnek meg az a feladata, hogy a jelentkező hibákat a legsürgősebben ja­vítsa. Az OTP 1972. november 10- én hozzájárult a FORVÁL-hoz és kikötötte a minőség fokozott betartását. A FORVÁL-falak elhelyezésé­nél több esetben ellenőrzést hajtott végre a szállító válla­lat és az elhelyezési módot jó­nak ítélte meg. Az tény, hogy az OTP műanyag tapétát köve­telt, melyet nem tudtunk be­szerezni. A tisztánlátás céljából közölni kívánom, hogy ez az új megoldás nem került többe az OTP-nek, hisz / hagyomá­nyos válaszfalak árát fizette ki. Ez a kivitelező vállalatnak la­kásonként 7200 forint ráfizetést jelent. Csak érintőleg, az or­szágban több 100 00Ó négyzet- méter FORVÁL kerül gyártásra és beépítésre ígazj hogy úját lag „NYPANEL—2” néven. Nem hiszem, hogy ez az újságcikk a FORVÁL-nak jó hírnevet adott volna és ezzel nem segítettük az új technika és technológia elterjesztését. Szavatossági felülvizsgálatról pár sor kiemelés, mely szerint a kivitelező rossz munkát vég­zett. Nem hiszem, hogy erről van szó, hanem arról, hogy a költségek között szerepel nem* csak a TOTÉV-nél, hanem min* den vállalatnál: garanciális alapot kell képezni. Sajnos, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy ezt az alapot meg tud­nánk takarítani. De ez ideig a meghatározott százalékon be­lül tevékenykedünk. Bízom abban, hogy a több száz dolgozó becsületes mun­kája a hibák és szavatossági hiányosságok kijavítása után elismerést nyer." Befejezésül összegezzük a cikket író munkatársunk, Or­das Iván rövid véleményét is. Valóban nem akart a FOR­VÁL-nak jó hírnevet szerezni, még akkor sem, ha az „újólag NYPANEL 2” néven több százezer négyzetméteres meny. nyiségben szerepel az építőipar anyagai között. Ezt a vélemé­nyét a mostani cikkünk első levelében említett induló peres eljárás indokolni látszik. Több száz dolgozó becsületes mun­kája minden elismerést meg­érdemel. De mennyivel inkább érdemelt volna „a hibák és szavatossági hiányosságok ki­javítása” nélkül, semmint „után”. 1974. október 8,

Next

/
Thumbnails
Contents