Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

CSALÁD-OTTHON Igészséges élet A XVIII. század végén egy akkor haladó szellemű «német ov Mnfeland Kristóf Vil­mos — vagy ahogyan könyve fordításának címlapján szere­pel: Vilmány — a jénai egye­tem tanára, a porosz király orvosa, a berlini kórház és az orvosi kollégium igazgatója egy kitűnő könyvet írt, amit „Macrobiotica” cím alatt nyom­tattak ki 1796-ban Jénában. A könyvet Kováts Mihály megyei főorvos fordította magyarra, aki a görög címet magyarázva azt írta a címlapra, hogy „az ember élettyét meghosszabbító mesterség”. A könyv arról szól, hogy az ember hogyan őrizheti meg egészségét, hogyan előzheti meg a betegségeket, vagyis, hogyan hosszabbíthatja meg életét. Érdemes lenne belela­pozni, ha tudnánk követni a kissé régies, zötyögős nyelven megírt körmönfont mondatok gondolatmenetét és olvasás közben sem felejtenénk el, hogy e könyv csaknem kétszáz esztendővel ezelőtt íródott. Ir­ta a legrégibb tudomány­népszerűsítő orvosírók egyike. .. .És mégis, sok olyat talál benne az ember, aminek ma is hasznát veheti. Legfőkép­pen annak az igazságnak, hogy az élet meghosszabbításának egyetlen lehetősége: az egész­séges élet. Mi is hát az egészséges élet? Szedjük csak sorjába a leg­fontosabb ismérveit. A tisztaság szükségessége ma már köztudomású. A kö­rülöttünk élő láthatatlan kór­okozók — a vírusok, a bakté­riumok, a gombák — okozzák a legtöbb galibát Az emberi test, a bőr, a haj, a száj, a fog egészségének legfontosabb biztosítéka, a rendszeres tisz­tálkodás. Az úgynevezett testi higiénia (a csecsemők, a fel­nőttek és az öregek életében egyaránt.) Tisztaságot követel a környezet is, a lakás, az udvar, a munkahely, az étel, az ivóvíz. A legyek, a szúnyo­gok és egyéb élősködők tömege számtalan betegséget közvetít­het, ha az ember nem teremt tisztaságot maga körül. Hazánk a mérsékelt égövön fekszik. Aki nem védekezik az időjárás ártalmai ellen, na­gyon megjárhatja. A tél hide­ge, a nyári nap, a hó, az eső, a szél, de még a frontbetöré­sek hatása is súlyos károkat okozhat az embernek, ha nem öltözik okosan, célszerűen az időjárásnak megfelelően; ha nem egészséges a lakás, he nem fűtött, nem szellőztetett és így tovább. A napfény, a víz, a friss levegő egészség­gyarapító hatását már minden­ki ismeri. Mégsem él vele kel­lő módon, még az egyre nö­vekvő szabad idejében sem az ember. Nem kisebb feladat a helyes táplálkozás sem. Az elfogyasz­tott élelmiszerekkel a szervezet fűti, építi önmagát és a mun­kához szükséges erőt is a táp­lálékkal biztosítjuk. Sok kárt okozhat, ha nem azt, nem úgy és nem olyankor fogyaszt­ja az ember, amikor szüksége lenne rá. A túltáplálkozás meghízlalja, a kevés mozgás, a kényelem elnehezíti a testet. Az étvágytalanság, a táplálko­zás hiánya pedig gyengíti. A helyes, az ütemes, egyenletes és gondos táplálkozás is az Horgolt sapkák * tiV Divatosak, gyorsan elkészíthe­tők. A szeles őszi napokon praktikus viselet. Az első sapka leírása: Mint­egy 40 g jól mosható fehér fonalból 3-as horgolótűvel ké­szítjük. (Horgolási próba: 22 pálca és 13 sor 10x10 cm.) Munkánkat a fejtetőn kezdjük 4 láncszem gyűrűbe zárásával. Minden sort 3 láncszemmel kez­dünk és befejezzük a kezdő 3. láncszembe való szorosszemes kapcsolással. 1. sor: 15 egyrá- hajtásos pálcát (továbbiakban pálca) öltünk a gyűrűbe. 2. sor: 15x * 1 láncszem, 1 pálca a pál­cára * 1 láncszem. 3. sor: 15x * 2 láncszem 1 pálca a pálcára *, 2 láncszem. 4. sor: 3 pálca az ív­be, * 7x3 láncszem, 4 pálca a 2. ívbe *, 3 láncszem. 5. Sor: 5 pálca az ívbe, 7x * 3 láncszem, 6 pálca a következő ívbe * 3 1974. október 27, láncszem. 6. sor: 8x * 4 lánc­szem, 8 pálca az ívbe * 4 lánc­szem. 7, sor: 7 pálca az ívbe, 7x * 5 láncszem, 8 pálca az ívbe * 5 láncszem. 8. sor: 51x * 1 láncszem, 1 pálca a 2.-ra (pál­cára, vagy láncszemre) * 1 lánc­szem, 9. sor: * 2 láncszem, 1 pálca a pálcára * 2 láncszem. 10. sor: 3 pálca az ív­be, 25x 1 láncszem, 4 pálca a 2. ívbe, 1 láncszem. 11. sor: 3 szorosszemmel a 3. pálcára megyünk tovább mint a 10. sor. 12, sor mint a 11. sor. 13. sor: mint a 11, sor. 103 pál­ca. 14. sor: 51x * 1 láncszem, 1 pálca a 2-ra * 1 láncszem, 15. sor: 51x * 1 láncszem, 1 pálca a pálcára * 1 láncszem. 16. sor: mint a 10. sor. 17—21. sorok mint 11—15. sorok. 22. sor: 3 pálca az ívbe, 25x * 4 pálca a 2. ívbe. * 103 pálca. A két utol­só sorral szabályozhatjuk a bő­séget szorosabb, vagy lazább horgolással. A második sapkát is azonos módon kezdjük, mintá­ját könnyen lehorgolhatjuk a képről is. egészséges élet egyik alapvető követelménye. Az ember hibáinak rabszol­gája. Ha valami pillanatnyilag jólesik neki, ragaszkodik hoz­zá. Az élvezet könnyelművé teszi még akkor is, ha később kárát vallja. Nem arról van szó, hogy szürke, örömtelen, egyhangú életet éljen, de túl­zásba soha semmit ne vigyen. Az egészség érdekében mindig az arany középúton járjon és az ételben, italban, dohányzás­ban, szórakozásban, játékban, pihenésben, nemi életben, min­dig legyen mértéktartó. A mér­tékletesség és az egészség egy­mástól elválaszthatatlan ^ba­rátok. Egyesek számára kissé fur­csán hangzó igazság az, hogy az egészség megtartásának az egyik legfontosabb követelmé­nye a munka, legyen az testi, vagy szellemi. A munka hiá­nya tespedést, kóros működés­hiányt idéz elő és elsatnyulást okoz az izmokban és az ideg- rendszerben. Az egészség egyensúly. A szervezet sejtjei, szövetei, szer­vei működésének összehangolt­sága tökéletes, jóleső egyensú­lya pedig az, amit az ember egyszerűen tudomásul vesz és kifejezni is csak úgy szokta: jól érzi magát. Az életet, az egészséget, megtartásának titkait a múlt­ban a tudósok beláthatatlan sora kutatta. Lám már 1795- ben Hufeland professzor köny­vet írt róla. De vajon meg voltak-e már abban az időben a szükséges lehetőségek? És a tájékozottság? Nem hiszem. De ma már megvannak! És ezért szükséges, hogy napja­inkban az egészséges életmód feltételeit mindenki számon tartsa. Dr. B. L. A művészetről n Z 3 rí pm 3 f f“' 3 W“ ITT rí \p \___ a ü 15 T 16 m 1? 18 M 1 W m a nr 23 m w 15 se *. v'«i w a w I !L m 3o 3T a 3 Z — m 53 ■ m MB 3>t ís~ & m w 58 ü W~ W~ m 1 tó tó. ♦ 1 W m ■ W ■ r *9 50 5T ■ 5t m 53 a W~ 5S~ 56 m SS S3 m S3~ IV sT __L eV II 23“ • 6* — 1 ► Vízszintes: 2. Madách írja egy- helyütt a művészetről (zárt be­tűk: E, S, T; folyt, a függ. 1. sz. alatt). 14. a munkában eltöltött idő szerint kapja fizetését. 15. Grafikusművészünk (személyne­vének kezdőbetűjével). 16. A nép­vándorlás korában élt keleti ger­mán nép. 17. Lágyan érintő. 19. A liliommal rokon dísznövény« 20. ... Mcntand. 22. Az orosz kri­tikai realizmus legnagyobb fes­tője. 24. Adag egynemű betűi. 25. ökori egyiptomi város. 27. Sark. 23. MAF. 29. Gésa egynemű be­tűi. 30. Néha ilyen az út!! 32. Lőfegyvert próbalövésekkel pon­tos célzásra alkalmassá tesz. 33. Eszkábál. 34. Lehajít. 35. Bugás virágzata szürkés-zöld fű. 37. Újságban is van. 39. A fa leve­leinek összessége. 40. Kacatok. 41. Az orosz fillér. 43. Szovjet villamosmérnök, számos elektro­nikus számítógép tervezője. 44. Bort szívhatunk vele. 4)6. Építő­anyag. 47. Rúd betűi, keverve. 48. . . .-társulat, kárpát-ukrán közművelődési egyesület volt. 49. Az Express-együttes tagja, szá­mos nagy sikerű sláger szerző­je (Miklós). SÍ. Téli csapadék. 52. Világhírű zeneszerzőnk. 54. FutballcsiHag. 55. A Szajna mel­lékfolyója. 57. Jugoszláv város Szlovéniában. 60. Melyik? 61. Nobel-díjas amerikai fizikus. 68. Bére Függőleges: 1. A vízszintes 2. sor folytatása (zárt betűk: H, Y, Y, S. K). 2. „A” vésés. 3. Jugo­szláv politikus, diplomata (Leo). 4. UB. 5. Ró. 6. Fejlődik (a gyü­mölcs). 7. Szintén nem. 8. Táp­anyagokban gazdag talajra mond­ják. t. Forró éghajlatú terület. 10. Asszonynév-képző. 11 Izraeli politikus (Abba). 12. Főzeléknö­vény. 13. Literatúra. 18. Színül­tig rak. 21. Körülrajongott film­csillagok. 23. Szintén. 26. Főze­lék. is készül belőle, de dísznek is használatos. 27. Magassági szél­mérés. 28. Finom zamatú, édes vörös bor. 31. Férfiruhagyárunk. rövidítése. 32. Hirtelen nekifog valaminek. 33. Mongol származwá- sú uralkodó és hódító. 36. Réz- gálic és mész oldatából készített permetező szer. 36. Olaszország­ban élő magyar szobrász (Ame­rigo). 42. PÖM. 44. Pakisztáni nagyváros a Ravi-folyó közelé­ben. 45. Becézett női név. 46. Há­romszoros Kossuth-díjas film­rendezőnk volt (Márton). 4*8. A szobába. 50. Vékony lap. 52. „Mi . . . veled emberke? (Fallada). 53. Elképzelés. 56. Ragadozó ma­dár. 58. Jemenben van! 59. Eke betűi, keverve. 62. Erdő fele. 64. Egyforma 'betűk. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok meg­fejtése 1974. november 4-ig leve­lezőlapon. a Megyei Művelődési Központ, 7101 Szekszárd. Pf.: 15. címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni „REJTVÉNY”. A helyes megfejtést beküldők között 5 darab könyvet sorsolunk ki. Az 1974. október 13-i rejtvény helyes megfejtése: Gyöngyvirág­tól lombhullásig, Keselyűs! út, tölgy, kőris, szil, kisvasút, szarvas. Könyvjutalmat nyertek: Arany Csilla 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 42.. Bárdos Ferencné 3300 Eger, Gyóni Géza u. 26., Hanoi József- né 7030 Paks. Kinizsi út 28., Lő- rincz Gyula 7226 Kurd, Petőfi u. 33., Szegedi József 7173 Zomba, Hunyadi u. 17. A könyveket postán küldjük eL SZEREK A csecsemő helyes táplálása Etessük vagy ringassuk? Az újszülött csecsemő napjának legnagyobb részét átalussza. Almából többnyire éhsége kelti fel, s ha jóllakott, tovább alszik. Az új­szülöttek többsége kezdetben kb. két-három óránként éhezik meg. Ahogy nő, fejlődik, egy- egy alkalommal mind több és több táplálékot vesz magához, és ennek megfelelően hosszabb idő múlva éhezik meg. Hamarosan szívesen tart kb. négyórás, vagy még hosszabb szüne­teket is. Ezekből a tapasztalatokból alakult ki az a szokásos szoptatási rend. hogy kezdetben naponta hatszor, vagy hétszer — háromórán­ként — később (általában négykilogrammos súly körül) ötször — négy óránként — táplál­ják a csecsemőket. A rendszeres időközönként történő szoptatás azonban nem jelenti azt. hogy mereven ra­gaszkodjunk a kialakítandó vagy kialakított rendhez. Ne költsük fel szoptatáshoz a mélyen alvó csecsemőt, és ne hagyjuk negyed-,^fél­vagy háromnegyed óráig sírni, ha a kitűzött idő előtt éhezik meg. A mély álmából f elköltött csecsemő való­színűleg kevesebbet szopik, hiszen valószínű­leg azért nem ébredt föl, mert álmosabb, mint amilyen éhes. Ugyanígy fáradt lesz a szoptatásig akkor is, ha előzőleg hosszú ideig sírni hagytuk: néhány szívás-nyelés után már álomba is merül, mielőtt annyit szopott volna, hogy hosszabb időre jóllakjon. Így be is zá­rul a „bűvös kör”: kevesebbet szopott, ezért legközelebb megint hamarabb kezd sírni, s a következő szopásig megint úgy kifárad, hogy ismét nem szopik kielégítően. A rugalmasság mindkét esetben hasznosabb a „rend” merev betartásánál. Amikor a csecsemő már nagyobb és többet van ébren, természetesen nem kell megvárni, hogy sírjon, amikor éhes. Ha ébren van, és eljött az étkezés ideje, örömmel fogadja a táplálékot. Sok csecsemő kezdettől fogva átalussza a* éjszakát, magától tart hosszabb étkezési szü­netet. Gyakoribb azonban, hogy az első hetek­ben négy-öt órával az esti szopás után fel­ébred és sírni kezd. Előfordul, hogy néhány kedves szó és egy pár kanálnyi tea megnyug­tatja. de van úgy is, hogy amint leteszik (vagy esetleg még karon is) keservesen sír tovább. Ilyenkor helyesebb megszoptatni, mint sírni hagyni, vagy ringatással nyugtatgatni. Hiszen nem alszik sem ő, sem a család többi tagja. A ringatással pedig semmit sem oldunk meg: csak hozzászoktatjuk a kellemes bódu­lathoz, amit később újra sírással próbál majd kiharcolni magának. Ha viszont éjjel meg­szoptatjuk, valóban megnyugszik, hamarosan tovább alszik ő is. a család is, és reggel a ren­des ritmusban folyik tovább az élet. Sokan félnek az éjszakai szoptatástól. Attól tartanak, hogy megszokja a gyerek. Ettől való félelmükben, inkább órákon át hallgatják a sírást, várva, hogy majd csak abbamarad. Ez rendszerint be is következik. Van csecsemő, aki néhány nap múlva, van. aki 6—8 hetes korára már nem sír éjszaka. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ugyanígy néhány nap, vagy néhány hét alatt „leszokik” az éjszakai sírásról az az újszülött is, akit nem „szoktat­tak le”, vagyis nem hagyták sírni, hanem megszoptatták. A fejlődés során rendszerint egyre későbbre tolódik az éjszakai felébredés, előbb hajnalra, majd reggelre és szinte ész­revétlenül elmarad az éjszakai szopás. Amikor már egyszerre többet tud szopni a csecsemő, a nappali szopások alkalmával megkapja a szá­mára szükséges összes táplálékot és nem éb­reszti fel éjszaka az éhség. Ezzel egy időben érzékelni kezdi a különbséget a nappali vilá­gosság és az éjszakai sötétség, a nappali élet- nőd és az éjszakai csend között, s ez is hozzá­árul ahhoz, hogy nyugodtan átaludja az éj­szakát. DR. FALK JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents