Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

1 Státusa: oktató kórház * . r * t Kérdés és felelet — öt dunántúli kórház — A POTE- kezdeménjezle KORÁBBAN írtunk arról, hogy a kis kórháznak 1400 ágya miatt sem számító Tolna megyei Balassa János Kórház új feladatokat kapott oktató kórházként, amennyiben gya­korló teret biztosít a Pécsi Or­vostudományi Egyetem hallga­tóinak. Akkor emlékeztettünk arra a sok éve zajló vitára is, mely itthon és országhatárain­kon messze túl is az elméleti és gyakorlati képzés minőségi, mennyiségi különbözősége miatt robbant ki. Világszerte dúlt ez a vita, mely máig sem csillapult szenvedélyességében, mivel szédítő gyorsasággal nö­vekszik valahány tudományág ismeretanyaga. Ebből adódik, Hogy a tegnapi tudás sokszor nem felel meg a mának, vagy csak kis túlzással: amit reggel még ismeretben teljesnek hi­szünk, egy dél körül világgá röpített tudományos szenzáció hírére összeomlik. Szinte min­dennap újjá kell születnünk, ha nemcsak befogadni kíván­juk, hanem alakítani is a .vi­lágot. De ne szaporítsuk a szót. A kérdés, hogy miként lehetne általánosabb képzett­séggel rendelkező orvosokat nevelni nem most és nem is csak egy-két évvel ezelőtt ve­tődött fel először. De az orvos­képzés hazai reformjának első lépéseként a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem munkálta ki a kérdés legkézenfekvőbb vála­szát és kezdte el egyenértékű­ként kezelni az elméleti és gyakorlati oktatást. így lett a megyei kórházból oktató kór­ház, amelynek osztályain az orvosnövendékek a szorgalmi idő felét az elméleti felkészült- gégét élővé tevő gyakorlati ta­pasztalatok megszerezésére for­díthatják. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG er­re az „újításra”? A fent leír­tak magyarázzák ezt, de mert semmi értelme a köntörfala­zásnak: az eddigi gyakorlat, az, . hogy az orvosutánpótlást biz-1 tosítandó medikusaink és me- i dikáink szigorlókként töltöttek egy évet a gyakorlatban, idő-* szerűtlenné vált. Ráadásul kon­zerválta is azt a kifogásolható állapotot, mely a világszerte' zajló vita megállapításái sze-' rint az elméleti fölkészültséget kiáltotta ki egyedül üdvözítő-’ nek. A nyaranta esedékes ápo- - lástani gyakorlatok sem biZo-. nyúltak elegendőnek, így a fiatal orvosok. pályakezdése nem vált könnyebbé. Az azon­nali képességet az önálló mun­kára csak a legkiválóbbak tudták fölmutatni- mindjárt -a. pályakezdés elején. S olyan szakmáról, hivatásról lóvén szó, aminek tárgya az ember,' a régi képzési rend felmondta szolgálatot, hogy kezdetét ve­hesse az a reform, ami az egyetem és az arra alkalmas­nak ítélt kórházak együttmű­ködésén alapul. IV-ed, V-öd és Vl-od éves hallgatók a szorgalmi idő fe­lét töltik az egyetemén az elméleti tudás megszerzésével, majd amikor ebből sikeres vizsgát tettek, megkezdik gya­korlati fölkészülésüket az okta­tó kórházakban, ahol a gya­korlatból vizsgáznak. Kezdet­ben a pécsi megyei, a kapos­vári, a szombathelyi és szek­szárdi kórház kapott felada­tot az orvosképzés reformjá­ban. Nemrég értesülhettünk arról, hogy belép a gyakor­lati képzésbe a nagykanizsai kórház fs, tígy-összesen öt -du­nántúli kó»ház -osztja - meg a POTÉvval-'azt a\íei adatot. amit korábban ,,csak. ,-az.--egyetemi klinikák végeztek.., ;%-A GYAKORLATOZ!*) HALL­GATÓK. -scsopQStlfetsgáma ,egy- egy ■■osjháiyoh évagy-h. reitójgiő- iptizetbén:-nem, több «légnél. Biztósítottgbb .tehát; a- gjja-kör- latf.egsf-- szintreviám’eléáe az el­méleti fölkészüléssel. = Az. sem mhlló!£és szempont ■tferm/szete- seri#.Tfogy -a,. képírás* 'új rehjijé lehétőv.é tés'íi'a'-szigoriöéy.- -el­bánását. >: • -., r,'i - J ,» ■ ­. Mindent-egybevetve' a PQ.'TE kezdeményézése»éd£ig. ^eyjSiii,, s mint ezt-örömmel :;t-ihállhat­tuk, a Tolna4 megy el-kórház-ok­tatóként - beváltotta -a hozzá ,- fűzött reményeket,., űhha: ném könnyedén; hiszen, nem lcdpott- új - státusokat,, fölszereléseket, segítséget például az orvosnő-, vendékek elhelyezésére.tlpiedig. rászolgálna, hiszen rei&felteté-í sének megfelelően gyógyít,* ne.-; véli szakorvosi utánpótlásun­kat és újabban része van az egyetemi szintű orvosképzés­ben is. Eleddig ennek ellenére nem kapott lehetőséget — mint ezt említettük — személyi és tárgyi feltételeinek javítására a kórház, melynek oktató kór­házként rendezetlen mindmáig a jogi helyzete is. Bízzunk benne, hogy ez. a rendezetlenség nem tarthat soká és az a 80—100 — később ennél jóval több — orvosnö­vendék, aki itt tölti egyetemi éveinek csaknem a félét, a je­lenleginél is kedvezőbb körül­mények között szerezhet gya­korlati jártasságot,- bonthatja ki képességét az önálló mun­kára! rt- . *.,. — li —T* . Tolna megyei diák klubok a (elsőfokú oktaiási intézményekben Beszélgetés Vida Jánosnéval, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesével A klubokat a megyei ifjúságpoli­tikai alapból támogatjuk, a megyei tanács illetékes osztályai­nak megbízottja részt vesz a programok összeállításában. Arra törekszünk, hogy minden évben sor kerüljön egy tájékoztatásra —- főként a végző Hallgatók számá­ra — a megyebeli elhelyezkedé­si lehetőségekről, de közremű­ködünk a megyébe irányuló ki­rándulások szervezésében, lebo­nyolításában - is. A kapcsolatok fenntartásával, szorosabbra fű­zésével végső célunk a megye szakember-ellátásának javítása. —. Mi indokolja azoknak a diákkluboknak a létét, melyek az ország számos felsőfokú ok­tatási intézményében a Tolna megyei Tanács anyagi és egyéb jellegű támogatásával működ­nek! — Az utóbbi években, mint mindenütt, Tolna megyében is megnőtt a felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakemberek iránti igény. Számos területen igy lesz ez a következő ötéves tervben is. Például az óvodák­ban, általános iskolákban az­után is dolgoznak majd képesí­tés nélküli nevelők. Mindez ar­ra inspirál bennünket, hogy szo­rosabb kapcsolatot létesítsünk az egyetemekerj, főiskolákon ta­nuló Tolna megyei diákokkal. A kapcsolattartásnak különböző for­mái alakultak ki, ezek közé. tar­toznak a már említett diák­klubok. Hasonló célt szolgálnak az évenként — mindig más vá­rosban — megrendezendő Tolna rhégyéi diáknapok. Legutóbb idén tavasszal, Pécsett került sor érré a rendezvényre. A diákna­pokon a párt-, tanácsi és KISZ- vezetők tájékoztatják a me­gyénkben diákokat a megye fej­lődéséről, az elhelyezkedési lehe­tőségekről éS' mjndérnellett, vagy éppen ezzel, megkísérlik bennük feltámasztani, ébren tartani az egészséges lokálpatriotizmust. — A kluboknál maradva: ezekkel kapcsolatban mi a megyei vezetés célja?-*— Egyrészt együtt tartani a fidtalókaf,' másrészt segíteni sza­bad idejük hasznos eltöltését, szakmai fejlődésüket, a megyé­vel kapcsolatos tájékozódásukat. — Ez utóbbin kívül van-e a megyének közvetlen „hasz­na” a diákklubok támogatásá­ból, segítéséből? — Képviselőik meglátogatják a megyebeli középiskolákat, tájé­koztatják- a fiatalokat a felvéte­li vizsgákról, a felvételi esélyek­ről. Segítenek a felkészülésben, leveleznek, instrukciókat adnak. — Az on véleménye szerint betöltik-e hivatásukat ezek o ■klubok? — Az elmúh másfél esztendő, amely alatt az ilyen jellegű klubélet szervezettebbé, intenzi­vebbé vált, túlságosan kevés ah­hoz, hogy határozott igennel vagy nemmel • válaszolhatnék. Ennek ellenére eredményesnek tartom a klubok.tevékenységét és véleményem szerint mindenkép­pen hozzájárulnak — később ta­lán még inkább — ahhoz, hogy megyénkben több legyen a meg­felelő felsőfokú . végzettséggel rendelkező szakember. ; — gy — Leonardo da Vinci naplója Az UNESCO Courier című folyóirat külön számot szen­tel Leonardo da Vinci kézira­tainak. A reneszánsz zseniális mű­vészének, filozófusának és tudósának többkötetes napló­ja közvetlen halála után gyűj­tők kezébe került, majd az idők folyamán elveszettnek hitték. A madridi nemzeti könyvtárban 1965-ben egy átrendezés során megtalálták a napló két kötetét, amelyek­be Leonardo da Vinci 15 éven át írta be feljegyzéseit. A két kötetet téves katalogizálás folytán addig más címszó alatt tartották nyilván. Az összesen 700 oldalt tartalma­zó füzetek anatómiai rajzo­kat, gépterveket, természet- tudományi, ballisztikai tanul­mányokat, a hangszerek sa­játosságairól készített észre­vételeket tartalmaznak. A leletet a XX. századi törté­nettudomány egyik legjelen­tősebb felfedezésének tart­ják. Az UNESCO Courier közli Leonardo da Vinci legjelen­tősebb kéziratait, amelyek másolatát sokéves tanulmá­nyozás és rendszerezés után idén ősszel adták ki. HÁROMMILLIÓ FORINT A TAMÁSI TERMÁLFÜRDŐ KORSZERŰSÍTÉSÉRE A tamási termálfürdő főépületének korszerűsítéséről hozott határozatot szerdán a nagyközségi közös ianács. Há­rommillió forintért öltözőt és orvosi rendelőt, a kicsiknek játszóteret építenek, a terüle­tet parkosítják. Jövőre felépül két elárusítópavilon. A távla­ti tervek között szerepel az egyik medence téliesítésa Tükörképünk villanásai Az érkező tanácstalan. Értekezletre hívták, de az. ismeretlen épületben nem tudja merre, hova menjen. Mit tesz ilyenkor az ember? Kérdez, mint hő­sünk is. de az első szembejövő válasza kedvezőtlen: . — Értekezlet? Azt sem tudom, hogy van-e egyáltalán — mondja, aktacso­mójával továbbrobogva. Hősünk mindezek után megindul az első emelet irányába, vele az az asz- szony is, aki szem- és fültanúja volt az előbbi párbeszédnek. A lépcső legfelső fokán a férfi megáll. Pillantásával kí­séri az előbb még mellette haladó nőt, aki biztos mozdulattal nyit be egy aj­tón. Bent emberek ülnek. — Egy pillanatra, asszonyom! Itt lesz az értekezlet? — Igen. — Maga is erre jött? — Hát persze. — Szólhatott volna az előbb mondja szemrehányóan a férfi. A nő mosolyog. — Mi vagyok • én, talán információs iroda?! Most érezzük csak, mit jelent a szi­lárd tető a fejünk felett, mit a kellemes meleg, amikor odakint szél fúj és eső- csíkok kígyóznak a busz ablakain. A távolsági járat pilótája indexéi, majd fékez, hogy beállhasson a meg­állóba. Egy leszálló van, fiatal férfi, aki néhány pillanat alatt kint terem a zu­hogó esőben. Helyette bőrig ázott nő lép fel és indul a jármű belseje felé. A kalauz — hangja valahonnét a „magasból” érkezik. — Ez távolsági járat, ha nem látta volna az oldaltáblán. — Ki nézi azt ilyen komisz időben? — így az asszony. A kalauz még magasabbról: — Csakhogy nem visszük ám el. Ez nem helyi járat. Az asszony erre már megszeppen. — Csak a végállomásig mennék. Nézze, még egy kalicka sincs ebben az istenverte megállóban. — Nem tehetek róla. Tessék leszállni! A nő-szomorú és engedelmes. Elhagy­ja a megváltásként érkezett buszt. A kalauz dühös és az ide vágó utasítások­ból idéz. Az utasok hallgatnak. Csak szemük árulja el. hogy tudnának mondani egyet és mást. Kár. hogy nem mondana^'- .>,■ © A család most költözik-ú j,“kétszobás * OTP-öröklakásba. Ki ^csodálkozik azon, hogy a több évig tartp'bspórolás után nem plüssbevonatú fotelek, egyéb bú­torköltemények sorjáznák* Ijp,, .a-' teher­autó platójáról? Senki.„ü l, H-né azonban nem 1 bízik ebben, . s-i,a régi, vedlett bútorzatot .fkin*\rá&atja-4fc\ a függőfolyosón. • — Holnap vendégek* jönnék. Csak nem képzeled, hogy ezekkel fogadom-, őket?! — mondja a férj épek, akrttieg-t adóan bólint és tovább .pakoL ! r Másnap H-né előremegy a TépcSőhá- zig. Panaszkodni az ' első kézfogással kezd:- r — Micsoda emberek. .vannak! Nem tudom ki a szomszédom, de hogy pi­masz, az biztos.- Képzeljétek, oda rakta a kopott holmiját a‘ lakásunk, elé. És pont most; amikor á bútórszállítókát _ várjuk az új garnitúrával o Jótett helyébe jót várj . —. tanultuk annak idején és hittük is. Felnőtten szerzett ismereteink a tétel ellenkezőjét bizonyítják gyakran. * Mint ez a példa- is ... " Z-né kisfia szép, okos. egyszóval cuki kis kölyök. K-né. a szomszédasszony amatőr fotós. Mi sem kézenfekvőbb, mint az, hogy lefotografálja a kis Z-t. Fotografálja hetente, kéthetente, mez­telenül és ruhában, de lankadatlan szol­galommal. Munkájáért köszönet járt. K-né nem is vár többet, mert szenve­délye a fotózás» ___ T örténik pedig, hogy • hosszabb-rövi- debb idő elteltével Z-ék autótulajdono­sok lesznek. Z-né rövidesen autóval szállítja a fiát a bölcsődéig. K-né, az amatőr fotós is arra jár.. A kislányát viszi bölcsibe, gyalogosan, vagy baba­kocsival. Z-né erről nem vesz tudomást, újabban nem is köszön, legfeljebb mél­tóságteljesen biccent. Mígnem ismét történik valami. Z. Péterke elesik. Az orvosi ellátás után olyan, mint egy kis frontharcos. — Zsuzsika — szólt Z-né K-néhoz. — Nem lépnél át egy pillanatra hoz­zánk a masináddal? Szeretném, ha Pé­terke viszontláthatná magát nagykorá­éban is ebben a hatalmas gézkötésben. ■ K-né veszi a gépet: Kattanás, csette- ,nés, jöhet a laborálás. — Kösz — csicsergi Z-né — nem le­szek hálátlan. Majd együtt megyünk kocsival a bölcsibe.'Tudod, mint eddig. — -Hogyne — válaszol nevetve K-né. Miközben arra igondol: Ahol nincs, ne —•keress! ­Pistike - az-autóról mesél óvodás tárt 'sainak. — Engem apuci hoz, itt szállók ki az ovi i előtt. Minekünk Trabantunk van, kék és piros üléssel... Nektek nincs-is,.* — De van! De van!— kiált közbe Pétiké. — Minekünk is Trabantunk van, és annak- hat kereke van, meg egy sá- ,tor a hátuljában ... A-csodálkozó tekintetű Gáborka ellen- állhatatlán • kényszert érez. hogy ő is beszéljen. — A másik mamának — nagyanyját hívja így — van böccéje, meg cocája. És a papának van pacija, a Kicsi r*;g a Pöttyös. Általános derültség. — A paci nem autó — mondja ki az ítéletet Pistike. — Buta vagy. .Gáborkával ezután vagy félóráig nem játszik senki. Utána folytatódik a vi- háncoló bujócska, fogócska, mintha mi sem történt volna. A kiközösítés még csak fél óráig tar­tott. A tény azonban így is tény: ne­héz emberré cseperedni. SARGA JÖZSEF ,

Next

/
Thumbnails
Contents