Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
I 1 Párlcsepsrtok a pals! járás alapszerwezeteieii Á szekszárdi garzonlakásokról 120 lakás készül el — Milyen szolgáltatásoka! kapnak az öregek ? A pártcsoportok működését a szervezeti szabályzat VI. fejezet, 28. pontja szabályozza, amely Kimondja: ; „Az alapszervezetekben pártcsoportokat létesítenek, ahol a pártcsoport tagjainak ■ munkáját, magatartását, a- pártmegbí%atásQk . teljesítését rendszeresen értékelik.” • Az a jelentés," amelyet a paksi' járási' pártbizottság párt- es/töniegszeiVezetek csoportja' á végréhájtó bizottsági ülésre készített; ebből indult ki' a' rppnka-értékelésében és a' tó-' Vábbi tennivalók meghatározá-' sában. Az értékelés alapjában jó, a feladatok kitűzése is a kívántnak megfelelő, azon- ben ;a végrehajtó bizottsági ülés’vitája is felhívta néhány dologra a figyelmet. Tekintettel arra, hogy feltehetőleg nemcsak paksi jelenségről van szó, hanem annál sokkal szélesebb körben is hasonló tanulságok levonása kívánatos, a végrehajtó bizottsági ülés és' a jelentés ürügyén kívánatosnak tűnik a pártcsoportok helyével; szerepével foglalkozni. ■ Hogy egyelőre a paksi járásnál maradjunk: ebben a járásban összesen 52 pártcso-* port működik. Az összlétszám fele két területen helyezkedik el, a Paksi Állami Gazdaságban a pártcsoportok száma 24, a BM-szerveknél 4. A többi 26 pártcsoport 14 alapszervezetben található. A számok azonnal felhívják egy problémára a figyelmet. Anélkül, hogy a paksi járásban a pártcsoportok létjogosultságát, vagy esetleg hiányát szóvá tennénk, ebben az esetben kívánunk arról szólni, hol helyes és hol nem szükséges pártcsoportot létrehozni. Melyek a létrehozás feltételei, — Hány partner gazdasága van a KSZE-nek? — Jelen pillanatban, beleértem a 75-ös fejlesztést is, 77 gazdaságunk van. — Milyen a szóródás, hol helyezkednek el? — Baranya, Fejér, Bács- Kiskun, Hajdú, Somogy, Szolnok, Tolna, Veszprém. Ez volt 1974-ben. Egyébként a területfejlesztést úgy próbáljuk irányítani, hogy elsősorban a Dunántúlra koncentráljuk. A szolnoki fejlesztés még az első évben volt. Húsz állami gazdaság és 57 téesz a taggazdaságunk. 1974-ben 82 ezer hektáron ment a kukoricatermelő». — Miként agitálnak meg egy gazdaságot, hogy lépjen be a rendszerbe? — Azt kell mondjam, hogy mi direkt agitációt nem folytatunk annak érdekében, hogy belépjenek hozzánk. Vannak bemutatók, agronómiái műszaki bemutatók, vannak tanácskozások, bizonyos publikációk és van egy olyan információáramlás a rendszerben lévő és a mellette lévő gazdaság között, amelynek kihasználása természetes. Ezek egymással megbeszélik a problémát, a kívülálló fölkeres minket, vagy másik rendszert és azután döntenek arról, hogy hova álljanak. Szóval közvetett agitációval dolgozunk. — Az olyan gazdaság vezetősége, amely belép egy termelési rendszerbe, önmagával szemben is egy magasabb követelményt támaszt? — Igen. Feltétlenül. , — a rendszerben lévő gazdaságnak mit kötelező csinálni? — Az agrotechnikai munka elő van írva, az is, milyen eszközökkel, az is, hogy milyen fajtákkal kell dolgozni. A „kell”, meg az „előírás” kifejezéseket nem szabad azért annyira mereven kezelni. A láSZE kerettechnológiában le a szükségességet mi indokolja. A paksi járásról szóló jelentés hangsúlyozza, hogy a pártcsoportok működése a legtöbb helyen kapcsolódik a munkaterületek sajátosságaihoz. A végrehajtó bizottság ezzel a megállapítással egyetértett, amikor a felszólalásokban is hapgot kapott, hogy a pártcsoportok , lé.fjogosultságát az adja,,hogy az. alapszervezetek tagjai- különböző munkaterületeken dolgoznak. Célszerű követni a pártcso- portok kialakításában a munkahelyi szervezés kereteit — gyáregység, üzem, műhely, brigád, műszak, körzet stb. — üzemi termelőfeltételek- között, míg vállalati, hivatali körülmények között az ott kialakult egységekhez — osztály, csopprt, munkahelyi elhelyezés stb. — helyes igazodni. Ahol az egyes egységeken belül a párttagok létszáma alacsony, olyan munkahelyek párttagjait kívánatos egy pártcsoportba összevonni, akiknek problémái, feladatai nagyjából azonosak. Mindez megszívlelendő az úgynevezett községi területi alapszervezetek esetében is. Helyes, ha a szakszervezeti, KISZ-felépítés megegyezik a pártcsoportrendszer felépítésével, ez azonban nem egyedül lehetséges szervezeti forma. Az eddigiekben inkább a szervezeti formáról esett szó, annál azonban összehasonlíthatatlanul fontosabb a tartalmi munka. Lényeges előrelépés van e téren a paksi járásban — ezt állapította meg a végrehajtó bizottsági ülés is —, azonban érdemes szót’ fordítani erre a kérdésre: ‘ Ugyanis ami az általános elveket, ta-:. van írva egy ajánlás, amit be kell tartani, de. ha nem tartják be, ez nincs szankcionálva. Vannak helyi adottságok, amit célszerű figyelembe venni. — A négy termesztési rendszer közül szabadon választhatnak a gazdaságok? — Természetesen-. \ ' — Milyen meggondolásból választanak a gazdaságok? — Először megnézik a költségkihatást, hektáronként minden rendszer egy bizonyos összeget kér. Minden döntésnek rendkívül sok szubjektív oka is van, de az objektív dolgok is lényegesek. Meghatározó a pénzügyi konstrukció. • Gyengébb téeszeknek szimpatikusabb a CPS-rendszer, mert nem kell annyi pénz az induláshoz. A másik, hogy a rendszerek milyen szolgáltatást. nyújtanak. Ez nehéz téma. Nyilvánvaló, mindegyik a sajátját akarja kedvező színben feltüntetni. Ha objektíve nézzük -a. kérdést, meg kell mondani, hogy a szolgáltatás tekintetében a CPS jár elöl. A KSZE-rend- szerrel kapcsolatban elértük, hogy ez az egyik legolcsóbb; viszonylag a legkevesebb elvonást kívánja. Mi százötven forintot kérünk hektáronként. Ézt három évig kell fizetni, utána meg csak százat. Az első három évben a többlet- termésből 5' százalékot kell befizetni. Mi arra törekszünk, azt szeretnénk elérni, az a célunk, hogy a szolgáltatás színvonalában utolérjük a többi termelési rendszert. — A termelési rendszereké a jövő? — Erre a kérdésre én természetesen úgy válaszolhatok, hogy igen. Bejelentettük a MÉM-ben, hogy ágazattársításban előre akarunk lépni. Engedélyezték is. S én sem gondoltam, hogy 21 ezer hektár gabonánk lesz egyszerre. Tízezerre ke”’' '-k engedélyt, végül ?i c— 71 mondata sorra, hogy mivel fuglalkopasztalatokat illeti, érvényesek a paksi járásra is, de más területekre ugyancsak. összefoglalva úgy fogalmazhatnánk, hogy a pártcsoportmunka lényege a pártmegbízatások rendszerének kialakítása, azok végrehajtásának ellenőrzése, a környezet szüntelen formálása, a szocializmus építésének helyi szolgálata. Nagyon helyes módszer az, ha a pártalapszervezet cselekvési programja a pártcsoportok előzetes helyzetfelmérésén épül fel, arra alapszik, hogy a pártcsoportok mit látnak legfontosabb feladatnak területükön. Ezek .összegezése adja .az egész alapszervezet progratn- ját, munkatervét. Á végrehajtás során aztán a tennivalók jelentős része visszajut újólag a pártcsoportokhoz, közkeletűen itt realizálódik a párthatározatok megvalósítása. A pártmegbízatás sokrétű léhet. Lehet tömegszervezetben végzett munka, felvilágosító tevékenység egy-egy munkaterületen, a politikai oktatás szervezése, szemináriumvezetés, egy-egy aktuális elvi, politikai kérdésről, vitavezetés, a tanulókkal, a fiatalokkal való foglalkozás, a pártirodalom terjesztése és így tovább. Mindenekelőtt kívánatos, hogy a pártcsoportok tevékenysége konkrét légyen, egy-egy meghatározott feladat megvalósítására irányuljon. Megnőtt, és a kongresszusi időszakban tovább növekszik a pártcsoportok szerepe. Ezt helyesen ismerte fel a paksi járási pártbizottság. Értékelésével, megállapításaival és döntéséivel segítséget adott a munka színvonalának javításához., . E* Gy, . zunk. 1975. évi fejlesztésünk egyik alapvető változása, hogy nemcsak kukorica, hanem egyéb növényekre is. kiterjesztjük a termelési rendszer tevékenységét. .Éspedig a gabonára, a szójára, a napraforgóra és kísérleti jelleggel elkezdjük a cukorrépát is, azért mondom, hogy kísérleti jelleggel, mert nagyon kis területen csináljuk. Jelen pillanatban. úgy néz ki, hogy 10 ezer hektárt kaptunk fejlesztésre kukoricából, ez azt jelenti, hogy 92 ezer hektár kukoricánk lesz. 21 400 hektár van gabonából, napraforgóból 1300 hektár, szójából van 2100 hektár, cukorrépából pedig 750 hektár. — Milyen képzettségű emberek, dolgoznak az iroda keretében? — ötven százaléka mérnök. Tehát felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A másik ötven százalékból 35 százalék technikus, 15 százalék raktárban, könyvelésben dolgozik, ilyen helyen. Technikusnál alacsonyabb végzettségű embert nem akarunk felvenni. — Mi jelent a maga számára , kikapcsolódást? — Még kell mondani, az elmúlt időszakban sok kikapcsolódás nem volt, eljön majd az idő, amikor nem kell a témákkal otthon is foglalkozni. Persze van kikapcsolódás. Mert van két stramm köly- köm, ezek elég sokat jelentenek, nekem, ráadásul fél. évig nem is voltunk együtt. Mondhatnám azt is, hogy nagyon szeretek lovagolni. De itt Szekszárdon még egyszer sem tudtam lóra ülni. — Beszél nyelveket? — Úgy, ahogy illik, nem. Szívesebben tárgyalok tolmács segítségével. — Hogy él itt Szekszárdon ? — Az intézet bérelt egy magánházat, abban lakunk. Jól érzem magam. P. — Sz. „Átadás előtt van!” Ez az a kifejezés, melyet a lakásra várók szívesen hallanak, de az is lehet, hogy a hideg fut- károz a hátukon ettől a Három szótól. Kevésbé szerencsés esetekben az átadás előtt lévő lakásokra még hónapokig váíni kell, ami egyáltalán nem megnyugtató azok számára, akik albérletben nyomorognak, vagy lakáshelyzetük más szempontból előnytelen. Ennek ismeretében fordultunk kérdésünkkel dr. Bősz Endrénéhez, a széf szárúi Vámosi Tanács vb-titkárához; — Mikor adják át a Mikes utcai 120 garzonlakást? — A közeli jövőben, ami egyáltalán nem akar elodá- zást jelenteni. Az Állami Építőipari Vállalat ígéretet tett, hogy ez a „közeli jövő” decemberben esedékes, de ha nem így lenne, akkor januárra bizonyosan. Tervrajz kerül az asztalra. Egy-egy lakás kereken 22 négyzetméter területű. Ebből a szoba 14 és fél négyzetméter. Az előtérből jobbra-bal- ra nyílik a- fürdőszoba WC- vel és- a főzőfülke. — Állami- bérlakások ezek, melyek elosztásával a szokásos módon foglalkozik lakásügyi állandó bizottságunk. — A használatba vételi díj összege? — 13 500 forint. — Az igényjogosultság feltételei ? — Általában az egy személyre jutó havi 1800 forin-: tot meg' nem haladó jövedelemhatár. Ez a határ a negyven év felettieknél havi 2500, az egyedülálló fiataloknál 3500, a fiatal házasoknál fejenként 2500 forint. — Kizáró ok? —■ A .Város, területén ,'beépí- . tésre alkalmas házhely, kiemelt üdülőterületen (Dombon nem az!) telektulajdon. A nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak esetében 500 négyszögölnél nagyobb kert, szőlő vagy gyümölcsös. Érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépkocsi, ide nem értve a rokkantkocsikat. —■ Az . előbb említettek között fiatal házasok is szerepelnek. j Úgy tűnik,, hogy házaspárt garzonlakásban elhelyezni nem a legelőnyösebb. Gondoljunk az esetleges gyermekáldásra . . . —- Valóban nem! A garzonlakások i elosztásánál legelsőMegyénk második legnagyobb szakmunkásképző intézetében a napokban tartották az iskolai diákparlamentet. A közel 50 küldött, a párt-,, az üzemi vezetők és a társiskolák KISZ-vezetői nagy figyelemmel hallgatták Bacsó Miklós igazgató vitaindítóját, melyben kitért arra, hogy a diákparlament számvetés azokról az eredményekről, melyeket elértek az ifjúsági törvény és pártunk ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásában. Szó esett a rendtartásról, a demokráciáról és közéleti- ségről. Az intézet igazgatója beszélt a KISZ-szervezet példás munkájáról, valamint arról, amit a tanulók tettek iskolájuk, városuk szépítése, építése érdekében, társadalmi sorban fiatal szakemberekre gondolunk, akik albérletben laknak és akiknek itteni letelepedése a városnak is érdeke. — Ki a fiatal? — Nehéz kérdés. Elméletben mindenki, aki nem töltötte be a 35. életévét. Ami természetesen nem zárja ki, hogy egy magányosan élő 40—50 éves ne szerepelhetne a lakáshoz juttatanjlók között. — Ezek szerint ki az öreg? — Még nehezebb megmondani. Használjuk a nyugdíjas kifejezést? Nem lenne teljesen helyes, hiszen fokozott gondoskodásra szorulhat egy 55 éves egyedülálló is. Alap- elképzelésünk az, hogy a 120 lakás felét, az egyik házat az ilyen, gondoskodásra jobban rászorulók részére tartjuk fenn. — Jelentkező van? — Van, bár be kell vallani, hogy az idősebbek esetében nem teljesen azok köréből, akiknek jelentkezését legszívesebben látnánk. Azokra gondolok, akik nagyobb, akár nem is teljes komfortú lakást adnának le és beköltöznének a kisebb, összkomfortosba. Ez természetesen az egyéb lakásigények kielégítése szempontjából lenne a város számára fontos . . . — Említette titkár elvtársnő az imént a fokozottabb gondoskodást. Az öregek garzonháza esetében ez mit jelent? — Az épületben orvosi rendelőt létesítünk, ahol az orvos heti két alkalommal áll a rászorulók rendelkezésére. Tehát nem kell elmenni a körzeti orvoshoz, vagy a rendelőintézetbe és ott esetleg hosszú ideig várakozni. Egy lakást a szociális gondozónővér részére tartunk fenn, akit a tanács fizet és akinek hivatása, hogy a betegeket ellássa. Tervezzük a Patyolatmosatás megoldását is és azt, hogy ha á közeli Arany János utcában megnyílik a 2500 adagos konyha, innen az étel házhoz szállítása megvalósulhasson. A házban közös társalgót alakítunk ki. Természetesen mindenhogyan el akarjuk kerülni a „szociális otthon hangulatot”. A ház lakói bérlők, akik a szolgáltatásokból annyit vesznek igénybe, amennyit óhajtanak. Az viszont tagadhatatlan előrelépést jelent, hegy erre egyáltalán lehetőséget sikerül biztosítani. (ordas) munkában. Válaszolt azokra a kérdésekre, melyek az osztályparlamentekről érkeztek. A felszólalók között Jávor István, a megyei művelődési osztály tanulmányi felügyelője elmondta, hogy 1975-ben hozzákezdenek a diákotthon, a tornaterem, a tanműhely és a tantermek építéséhez. A közel 40 felszólaló diák az üzemi és iskolai problémákon kívül beszélt a KISZ- munka fontosságáról, valamint a társadalmi munka erkölcsi, anyagi értékéről. D. I. , 1974. október 37, Diákparfament a dombóvári szakmunkásképző intézetben
