Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
7 V fiatalok fiatalok fiatalok Idegen világban A kép alkotója fiatal medinai János. amatőr fotós: Kőszegi Ifjú Gárda Megyénkben mintegy hétszáz tagja van az Ifjú Gárdának. Az 1974—75-ös kiképzési év szeptember elsejével kezdődött és október elejére mindenütt munkához láttak az Ifjú Gárda 'egységei, alegységei. Ezt megelőzően — augusztus végén — a parancsnokok egyhetes vezetőképzésen vettek részt Balatonfenyvesen. Itt nyolcvanan ismerkedtek az idei kiképzési év feladataival. A szeptember 1-től május 15-ig tartó időszakban valamennyi gárdista hatvanórás kiképzésen sajátítja el az alaki szabályzattal, a szervezési, politikai és egyéb kérdésekkel kapcsolatos tudnivalókat. Akik az alapkiképzésen már túljutottak, szakirányú képzésen vehetnek részt. A megyei IG-parancs- nokság szeretné elérni, hogy ebben az esztendőben a gyakorlati rész színesebb, élénkebb. fiatalosabb lenne, mint korábban. Ugyancsak új, hogy bevezették a szocialista versenymozgalmat. Az ifjúgárdisták és az alegységek, egységek megszerezhetik a „kiváló” és az „élenjáró” címet. Köztudott, hogy az Ifjú Gárda és a különböző fegyveres testületek, szervezetek között eddig is jó kapcsolat volt. Ezt az együttműködést szeretnék elmélyíteni, gyümölcsözőbbé tenni. Éppen ezért a közeljövőben egy évre szóló együttműködési megállapodást köt az Ifjú Gárda és a munkásőrség megyei parancsnoksága. Merre, táncdalszöyeg ? 1.. vetődött föl bennem a legutóbbi 144 nóta adása közben. Eddig csak reszkető hold ragyogott a tó vizén, vagy domboldalon állt egy pókhálós ablakú kunyhó, de új tudományos felfedezésekről nem énekeltek. Bevallom, eddig — más információ nem lévén — hittem az űrhajósoknak, de most már tudom, ámítás az egész, mert „sajtból van a hold” és azt is megtudtam, hogy „okosabban kéne élni” — minek hatására eldöntöttem; ezentúl nem forrón, hanem jégbe behűtve iszom a kávét. Szégyen, nem szégyen: potyoglak a könnyeim, amikor a csavargó álmából megtudtam, hogy a gyönyörű lány „alig jutott a téren túl, elrabolta egy fényes úr”. Többször hallottam, hogy „V” betűs rendszámú kocsival közlekedő fényes urak matematikai korrepetálásra igyekvő szolid diáklánykákat raboltak el. Lehet, hogy egy ilyen esetről énekelt Máté Péter? Ügy mentél el... csi- gázta fel érdeklődésemet a hosszan elnyújtott „el”- lel Kovács Kati, majd megtudtam a meghökkentő választ — ahogy jöttél. Hogy én erre nem gondoltam! Körömrágva vártam, hogy megtudjam, hogyan jött. Ez nem derült ki. Viszont ötször énekelte, hogy várlak, háromszor, hogy sírok és szintén háromszor hallottam azt, hogy hívlak. Ha ilyen költői könyörgésre sem jön visz- sza a hőn áhított ifjú, én is szívesen térdre ereszkedem és úgy kö- nyörgök: jöjjön vissza, mert amíg nem jön, még a rádiót sem merem bekapcsolni, hátha holnap már ott is harsogva könyörögnek napestig ennek a titokzatos ismeretlen fiatalembernek. Tamási János Két heréken A Méraytól a P—21-ig Sorozatunk bevezető részében célunk ismertetése után röviden bemutattuk azt az utat, melyet a motorkerékpár fejlődése, születésétől a huszas évekig megtett. Körülbelül erre az időpontra tehető, mikor hazánkban is megalkották az első kétkerekű, benzinmotorral hajtott járműveket. A hazai úttörők a Méray fivérek, s Lőrinc Béla mechanikus volt. Lőrinc Béla 1922-ben szerkesztette meg motorkerékpárját, amit az EMAG sorozatban kezdett gyártani. Ezzel egy időben egy Városmajor utcai bérház pincéjében a Méray testvérek is megszerkesztették a motorkerékpárjukat. Az elsőket követték • a konkurensek hamarosan megjelentek a kereskedelemben Frohner és Pásztélyi motorkerékpárjai. S a fejlődésnek, az új iparág kibontakozásának ekkor véget vetett a gazdasági válság. Csupán egy márka élte túl a megrázkódtatást, a Méray. Tíz évvel azután, hogy felberregtek az első hazai motorkerékpárok, a csepeli Weiss Manfréd- gyár francia licenc alapján megkezdte a 86 köbcentis, berúgó és sebességváltó nélküli segédmotorok gyártását, öt évvel később pedig megjelent a korábban hallatlanul modern, teleszkópvillás. 100 köbcentis Mátra. A felszabadulás után indult meg igazán hazánkban a motorkerékpár-gyártás, Az államosított WM-művek motorkerékpár-gyárában elkészült a 125 köbcentis te- leszkóprugózású modell, melyet tíz évvel később, továbbfejlesztve a Danu- via gyártott tovább. A csepeliek a henger- űrtartalmat növelték. Megjelentek a 250 köbcentis motorok, s ennek kifejlett változata a világszerte elismert Pannónia volt. Ebben az időben a kisebb motorok gyártása is megkezdődött. Sorban kerültek le a szalagokról a Bervák, meg a törpe robogónak titulált Pannik. S a múlt után a jelen. Az állandóan fejlődő technika vívmányait felhasználva a hazai ipar kidolgozta a Pannónia- család új tagjait, a P— 10-et, a P—20-at. a P— 21-et, — sz l — Szüretelő diákok A mostoha időjárás következményeként fokozottabban szükséges a tanulóifjúság bevonása a mezőgazdasági munkákba, azon belül is a szőlőszedésbe. Már eddig is mintegy hatezer fiatal segített a betakarításban, főleg szakmunkás- tanulók és középiskolások. A szekszárdi műszaki szakközépiskola. diákjai a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlőiben szüreteltek. — János Béla vagyok — mutatkozik be egy fiatal — a második műszerészosztályban tanulok. — Hol és mennyi ideig szüreteltetek? — Október 10-től 14-ig Kajmádon. 14-től Csatár környékén a szekszárdi és a várdombi dombokon 19-ig. — Mi a napi program? — Reggel fél nyolckor indulunk a Kadarka utcából, nyolc óra körül kezdjük a munkát, majd ezt 10 órakor megszakítjuk a tízóraival. Kettőkor jönnek értünk a buszok. — Milyen rendszerben szüreteltek? — Brigádokba vagyunk beosztva, négyen és hatan viszünk egy sort. A szőlőt ládákba szedjük, melyeket traktorok szállítanak el. — Hány ládával szedtek egy nap? — Általában ötládás átlagot érünk el. mely egy osztálynak 180—200 ládát jelent. A negyedikeseknél azonban nem ritka a 300 ládás teljesítmény sem. Egy láda kb. 18—20 kiló, tehát naponta 30—35 mázsa, szed le az osztály. A sok fiú között egykét lány munkálkodik a zöld levelek között. — Milyen a lányoknak a fiúk között a munka? — Nem rossz, a fiúk besegítenek, ha kell, sőt nem hagynak „unatkozni” sem, mindig valami bolondságon törik a fejüket. A munkakedv kitűnő, csak az idő lett volna mindig olyan jó, mint a hét végén. „Bízunk abban, hogy levelünk valamennyi magyar ifjúkommunista és úttörő tetteiben válaszra talál.” Hangzott a KISZ és az Üttörőszö- vetség felhívása, mely munkába hívta a tanulókat. Az ifjúság méltón válaszolt: a leszedett mázsák önmagukról vallanak. Debreceni Sándor A múlt héten szerény plakátok jelentek meg a város utcáin, terein és a klubpresszó ajtaján, miszerint ,,Bores és Lala” disc jockey programot rendez szombaton este a Városgazdálkodási Vállalat ebédlőjében. Szekszárdon ritka esemény az ilyesmi, éppen ezért nem csoda, hogy igen sokan várták érdeklődéssel a szombat estét. Mikor beléptem a terembe, a technikusok éppen •befejezték a beszerelést. A sarokban nagy, ezüstösen csillogó díszletfal előtt állt a keverőasztal, rajta magnók és lemezjátszó. Aztán egy előerősítő és 50 W-os Fender következett. Különös gondot fektettek a világításra. A mennyezet alatt halogének ontották a sejtelmes lilás fényt, körben a teremben fényorgona, mely különböző színekkel árasztotta el a termet. Ezt a felszerelést szinte megkoronázta a vaku, amely jól időzített felvillanásaival kívánta fokozni a hangulatot. A műsorhoz tartozik különböző diák vetítése a falakra. Marosi Lajos és Bors István, a két „lemezlovas” fél hatkor elfoglalták helyüket a magnók, erősítők, hangszórók és kábelek mögött, s megkezdődött a műsor. Körülbelül száznyolcvanán jöttek el, kíváncsian a programra. A hangulat lassan alakult ki, de kezdés után hamarosan „állt a bál". Nonstop műsort adtak, szünet nélkül, egymás után konferálták be, és játszották le a számokat. Működésbe lendült a „gépezet”. A beat szokásos hangerejével szólt a zene, a műsorvezetők konferálták a számokat, villantak a fényorgona különböző Dhe Jockey színei. Üzemelt a büfé, a táncolók alig fértek el az aránylag kis helyiségben. A jó hangulatban sokan észre sem vették, hogy már 10 óra, és vége a programnak. A műsor után Marosi Lajossal beszélgettem. — Hogyan merült fel benned a disc jockey műsor ötlete? — Tizennégy éves korom óta foglalkozom beatzenével. érdeklődtem minden iránt,, ami ezzel a zenével kapcsolatos volt. Szaklapokat olvastam és bepillantásokat kaptam a zenekarok életébe. Rengeteg lemezt hallgattam és ezáltal sok speciális ismeretre tettem szert. Ezelőtt már volt egy próbálkozásom, de „megszüntettem a működésemet”. Nagyon kezdetleges, primitív volt a műsor, és technikailag is gyerekcipőben jártunk. Közben a katonaság is következett és ez is nagy kiesést jelentett. Bors István barátom ötlete volt, hogy próbáljuk meg újra — együtt. Mindent élőről kellett kezdeni. Aki ebbe belefog, nagy fába vágja a fejszét. A díszletek, a keresőasztal, a lámpák, az elektromos részek nagy százaléka saját készítésű. Ez rengeteg szabad idő, fáradozás, és nem utolsósorban pénz. Nem mondok mást, csak azt, hogy csupán egy halogén égő ötszáz forint. A műsor összeállítása is nagyon lényeges. Szintén sok pénzt és ügyességet igényel az új lemezek beszerzése, mivel a külföldi slágerlistára került lemezek nagyon drágák és frissen megszerezni őket problémát jelent. A lényeg az, hogy a közönség csak új, érdekes programra kíváncsi. — Magyarországon sok disc jockey működik. Lehet-e újat nyújtani? — Igen, azt hiszem lehet. Ma a beatzene rendkívül változatos, színes, sokrétű. A disc jockey általában slágerzenét ad, mivel az a hatásos a tömegekre, arra lehet táncolni. Könnyebben befogadják, mint az elvon- tabb progresszív zenét. — Ti mely irányzat híve*, vagytok? — Mi kimondottan a progresszív zenét szeretjük» — Terveitek? — Jelenleg a megyei művelődési központ magnósklubja révén jutunk szerepléshez. Szeretnénk létrehozni egy Discó klubot, de lehetőségünk nem sok van rá. — Mondtad, hogy sok munka, sok pénz fekszik már a hobbitokban, meg“ éri? — Igen! Ha valaki szereti ezt csinálni, szereti a, zenét, az örül, ha hallgatják, ha zenél. . . Nagyon sok segítséget kaptunk és kapunk két technikus barátunktól, Csák Pétertől és Faludi Endrétől. Nékik sokat köszönhetünk. —■ Van-e jövője a disc jockey műsoroknak? — Manapság nagyon sok színvonalon aluli zenekar van. A „lemezlovas” mindig jó zenét közvetít, ezzel kiszorítja a rossz zenekart. A fiatalság manapság már igényes. Nem néz meg mindent. Válogat. És ez helyes, nem? N. V. Modern idők Péterfalvi Géza felvétele
