Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

f \ * Kettős honfoglalás ? ’’illés jöttek a fehér ugo­rok ... Később jöttek a fekete ugorok...” Nem biztos, hogy a* fenti idézet teljesen pontos, de így hangzott el dr. László Gyula egyetemi tanár hétfői előadásán a Nyesztor szerzetes krónikájából származó mondat. Érdekes módon erre korábban senki nem figyelt fel, pedig az „ugorok” alatt a magyarok ér­tendők, akikről úgy tudjuk, hogy 896-ban elfoglalták ezt a nekünk oly kedves hazát. — Nem ezt akartam cáfolni, •— mondotta dr. László Gyula az előadását megelőző beszél­getésünk során. — Árpád hon­foglalása történelmileg bizo­nyított tény. Az előzmények azonban már kevésbé azok. És ezekről édeskeveset tu­dunk. Azt enyhén szólva bu­taság hinni, hogy Árpád apánk, oldalán Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm meg Előd urakkal olyasfajta lovakon ügetett be a Vereckei szoroson mint ami­lyenek fővárosunkban a Hő­sök terén láthatók, kisepert mindenkit, bajba hozta Szva- toplukot és ezzel a hon elfog­lalása el volt intézve. Hosszú folyamatról kellene beszél­nünk és a László professzor által hirdetett „kettős”-ség mögött ez rejlik. A professzor úgy véli, hogy a történelem- tudománynak nincs műszere­zettsége. Ez ma a komputerek világában vitatható, az alap­tétel azonban már nem. A pro­fesszor így vélekedik: — Nem azt akarom állítani, hogy így volt, hanem azt, hogy így is lehetett... Ami már hihető. Hiszen a régészek által feltárt temetők sorában 16—20 Árpád-kori sír­ra másfél ezer késő avar jut. Nem véletlen, hogy dr. Rosner Gyula, megyei múzeumunk fő­munkatársa évek óta olyan nagy fi gyeimet szentel az avar temetőknek, hiszen az avarok­ról édeskeveset tudunk. Még csak a nyelvüket se ismerjük, ami azért is gyanús, mert az urak nyelve elenyészhet ugyan, de a népé általában megma­rad. Ha az antropológusok vizsgálatainak hinni lehet (mi­ért ne lehetne?), akkor az i. u. 670-es években már itt élt és letelepedett magyar jellegű nép aránya lényegesen maga­sabb maradt a későbbiekben is, mint, a 896 táján bejötteké. Túlélésről van tehát szó. sőt egymás mellett élésről. Ha né­hai Kniezsa István nyelvészeti kutatásainak eredményeit tér­képre vetítjük, akkor az meg­lepően egybevág más kutatá­sok kartogramjaival. Ezek sze­rint a XI. századi Magyaror­szág legsűrűbben lakott terü­lete nyelvileg, etnikailag ma­gyar volt, a szlávság a peri­fériákra szorult. Csak maguk­ról a magyarokról tudunk édeskeveset. Valószínűnek tű­nik, hogy az Árpád mögött lo­vaglók bizonyos mértékben már „haza”-jöttek. Itt roko­nokat, testvéreket találtak, ér­demes volt idejönniük, hiszen — ezt nemzeti önbecsülésünk sérelme nélkül se árt megje­gyeznünk — kergették őket. Dr. László Gyula profesz- szor előadásán a közönség zsú­folásig megtöltötte azt a ter­met — ahová az előadást nem hirdették. A meghívó ugyanis a múzeum Wosinsky-termébe szólt, a színhely a TIT volt. Ami szervezési hiba. Nem volt hiba viszont a gondolatokat ébresztő, döntést nem kívánó témának időt és helyet szen­telni a múzeumi hónap kere­tében. (ordas) Titkárnőképző Szekszárdon Szekszárdon,' a TIT-tanfoIya^ mok közül legnépszerűbb a titkárnőképző, amit a TIT és a Babits Mihály megyei mű­velődési központ közösen szer­vez. Az első tanfolyamot az 1970/71-es tanévben indították 46 hallgatóval. Az úttörő év­folyam résztvevői titkárnői vagy vezető adminisztrátori be­osztásban dolgozók voltak. A jelentkezés feltételei megfelelő szakmai gyakorlatot, közép is- kólái vagy gyors- és gépiről 7 végzettséget követeltek, de je­lentkezhettek az általános is» kólát végzettek közül azok is, akiket a munkaadó vállalat, (özeim tanulásra javasolt Az elmúlt esztendőkben Í74-en' végezték ei a titkárnőképző^ 15—20 százalékuk titkárnői be­osztásban, 5 százalékuk pedig vezető adminisztrátorként dol­gozik munkahelyén. A,tanfo­lyam elvégzése után a hallga­tók oklevelet kapnak, and szakmai végzettségnek számít. f Az 1974/75-Qs tanévre 30 je­lentkezőből 25-en nyertek fel­vételt. A jelentkezés eltért az eddig megszokottéi, ugyanis ez volt az első alkalom, hogy az általános iskolát végzetteknek felvételi vizsgát kellett tenniük magyar nyelvből és helyesírás­ból. Az oktatás heti egy alka­lommal munkaidő alatt törté­nik a megyei művelődési köz­pontban. A titkárnőképző tan­folyam hallgatói új tantár­gyakkal ismerkednek meg a magyar nyelven és helyesírá­son kívül. Tanulnak ügyvitelt, vezetési ismereteket, etikát, - politikai gazdaságtant. A tit- kárnőjelöltek betekinthetnek egyebek között az állampolgári jogok és kötelességek világába is. A titkárnőképző tanfolyam jelenlegi hallgatóinak 50 szá­zaléka vidéki szövetkezetek, vállalatok, vagy intézmények dolgozója, akik munkáltatóik javaslatára szerzik meg képe­sítésüket. A vállalatok ezért nemcsak a tanulási feltételeket biztosítják számukra, hanem a képesítésüknek megfelelő mun­kakört is. A titkárnőképző tanfolyam immár szakmai to­vábbképzésnek felel meg, mert egyre nagyobb szükség van jól képzett titkárnőkre, vezető ad­minisztrátorokra. Szőlőfeldolgozó tizem a Keselyűst úton Eddig 17 ezer mázsát vettek át - további tízezerre számítanak Háromszáz hektós alumínium tartályokban erjesztik a mustot.' Néhány lovas kocsi, pótko­csis vontató áll a mérlegház előtt Kedd van, délelőtt 10; óra: ma még keveset tudtak ' szüretelni, tegnap nem lehetett szedni az eső miatt, így a szo­kottnál kevesebben várnak a ■mérlegelésre. Azok a szőlő- termelők, akik nem foglalkoz­nak feldolgozással — tsz-ek, tsz-tagok, egyéni gazdák — vagy csak a termés egy részé­ből készítenek bort, a szüret után eladják a szőlőt. A Me­csek vidéki Pincegazdaság Ke- selyűsi úti telephelyén folyik a szőloátvétel. Mérlegelés után megmérik a must cukorfokát A fokmérő megállapodik a mustban: 15,2. A gazda bó­lint; olyan, amilyen. — Ö ne tudná, milyen az idei szőlő? A minőséghez hozzátartozik á szőlő egészségi állapota is — mennyire fertőzött szürke­penésszel. A beöntőgaraínál mindenki igyekszik, siet a 'rakodással — kisütött a Nap, ma sokían szü­retelnek, délutánra megnő a forgalom. A bogyózó-zúzó gép különválasztja a kocsányi a bogyótól. Ezután a fehér bor­szőlőt azonnal préselik — csak ä mustot erjesztik. A vörösbor­szőlő 300 hektós tartályokban forr, csak erjesztés után prése­lik. A hat atmoszféra nyomá­sú préselőgépek mellett nagy halom törkölyből árad a must­szag, idecsalogatva a darazsa­kat, méheket Kovács Ferenc telepvezető elmondja, hogy az idén szep­tember 24-én kezdték meg a szőlőátvételt. A korai fajtákat már leszüreteltók a termelők, most főképpen kadarkát hoz­nak, olaszrizlinget, leánykát. A minőség a tavalyi termés­hez viszonyítva két-három cu­korfokkal gyengébb, a vörös bornál a szín is halványabb. A kékfrankos és cabernet mi­nősége jó. Ezeket a fajtákat most szedik, egészségesebbek és színük is jobb, mint a ka­darkáé. Harmincezer mázsát tervez­tek átvenni ebben az idénybe;!, de a kedvezőtlen időjárás miatt csak 27 ezer mázsára számíta­nak. Eddig 17 ezer mázsát vet­tek át, melynek folyik a fel­dolgozása. Reggel 8 órától ad­dig tart az átvétel, amíg hoz­zák a szőlőt. A billenthető tartályokat percek alatt kiürítik. Foto: K. Z. Á lakóbszottságok működésének tapasztalatai Szekszárdon a Hazafias Nép­front városi bizottsága hétfő déli utánra hívta össze a iakóbizott- ságok elnökeit, tagjait, a ház- felügyelőket és a tanácstagokat, hogy részvétel iíkikel beszéljék ■meg a lakóbizottsegok működé­sének egyéves tapasztalatait. Sajnos, az ülésen a meghívottak közül mindössze hatvanon jelen­tek meg, pedig a város területén 1973. november 12. és december 10. között 21 lakóbizottságot hoz­tak létre,. 165 taggal és őket bízták meg a lakók érdekeinek, jogainak és kötelességeinek kép­viselésével. Az ülésen Eszenyi Antalné, a Hazafias Népfront városi titkára ismertette a lakó­bizottságok működésének egy­éves tapasztalatait. A lakóbizottságok •— mint az elhangzott — az elmúlt egy év alatt megoldották azokat a fon­tosabb feladatokat, amelyek ér­dekében létrehozták őket. Tag­jaik vetették fel először a bér- házai; megóvása, felújítása, áh lagmegőrzése problémáit, a köz­művesítés, a közlekedés, a kör­nyezetvédelem gondjait. Az egész város területén megszervezték társadalmi munkában a parkok, játszóterek készítését, közülük pedig többen bekapcsolódtak a „Tiszta, virágos Szekszárdért" mozgalomba. i Eszenyi Antalné beszámolója után Lantos Istvánná, a Város­gazdálkodási Vállalat képviselő­jeként értékelte a lakóbizottsá­gok munkáját. Ezután a lakó­bizottsági elnökök mondták el gondjaikat, javaslataikat, a vá­rosi tanács igazgatási és műsza­ki osztálya képviselőinek. Sajnos a lakóbizottságok ülésén a ház- felügyelők kis töredéke jelent csak meg, ezért teljes értékű ta­pasztalatcserére nem volt mód. A tanácskozáson a városi ta­nácsot dr. Bősz Endréné vb- titkár, Péteríi Kálmán, az igaz­gatási osztály, Sztárcsevity Er­vin, a műszaki osztály vezetői képviselték. Megjelent a Fáklya 20. száma Harminc éve szabadult fel ■a fasiszta megszállás alól Uk­rajna. A Fáklya október 20-án megjelent 20. száma ez alka­lomból felidézi a harcok em­lékét és körképet ad a mai UkrajnáróL Ugyancsak jubi­leumot ünnepel Moldávia: az országrész 1924-ben vált a Szovjetunió autonóm köztársa­ságává, 1940-ben pedig önálló szovjet szocialista szövetségi köztársasággá. Folytatódik Fo­min ezredes hadtörténeti kró­nikája, amely ezúttal magyar földre kalauzolja az olvasót. Gazdagon illusztrált, színes, képes összeállítást olvashatunk Moszkva mindennapi életéről, eseményekben gazdag törté­nelméről, távlati terveiről. A szovjet fővárosban jelenleg évente 120 ezer új lakás épül: ezek egyikét kereste fel a lap riportere, a Kalinyin sugárúti új toronyházban. A tudományos rovat a szov­jet biológia víruskutatásainak legújabb eredményeiről számol be, egy szociológiád tanulmány pedig azt elemzi, hogyan bér; fölyásolja korunk tudományos^ technikai forradalma a lakos­ság strukturális összetételének alakulását. A kulturális rovat a panto­mim két jeles képviselőjét, a berlini VIT-díjas Natalija Kir- juskinát és Oleg Kirjuskint mutatja be, a sportrovat pe­dig az olimpiára készülő szov­jet főváros nagyszabású sport­intézményeivel ismertet; meg az olvasót. Keresztrejtvény, mozikalauzj a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza esedékes program­ja egészíti ki a számot, amely ezúttal — mellékletként — egy kérdőívet is közread, hogy az olvasók véleménye, tanácsai, javaslatai alapján a jövőben még színesebb, még érdeke­sebb legyen a Fáklya. 1974. október 23, /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents