Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

\ 1 « Y A Több ezren dolgoztak { (Folytatás a 1. oldalról) nokság hivatásos állománya és megszervezték az éjszakai mű­szakot is. A szövetkezet szál­lítási kapacitása elegendő, problémát csupán az okoz, hogy a Paksi Konzervgyár nem viszi e a már leszedett pritamin paprikát. Mindenki szüretelt Szekszárdon, a Garay Tsz- ben csak a pénztáros volt az irodában. Mindenki szüretelt. Legtöbben a háztájiban, de sokan dolgoztak a szövetkezet szőlészetében is. A Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezetben a szövetkezet tagjain kívül a honvédség is részt vett a me­zőgazdasági munkákban. A Tolna megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­Három kombájnnal Nakon, a Dózsa György Tsz- ben a 449 hektár őszi búzából 200 hektárt elvetettek. Három kombájn dolgozott a hét végén a napraforgóföldeken, s 25 „vendégmunkás” is segített a szövetkezet dolgozóinak. A ku­korica betakarítását magas nedvességtartalma miatt még nem tudták megkezdeni. Kocsolán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az őszi vetésnek kisebbik hányadát fe­jezték be. Földben van 136 hektár őszi árpa, a 767 hek­tárnyi búzát azonban tegnap kezdték volna vetni. A szövet­kezet vezetői elmondták, hogy a mostoha időjárás ellenére is — ez egyébként jellemző a többi mezőgazdasági üzemre is — a tervezett mennyiséget el akarják vetni. Szakoson, a tsz-ben ötven katona és kétszáz diák segí­polgan dolgozok szombaton és vasárnap segítettek a szövet­kezetnek. Várongon vetnek A várongi Petőfi Tsz-ben 40 hektár hajdina betakarítatlan még. A szövetkezet dolgozói várják, hogy a dér megcsípje, s ha a levelei ettől lehullanak, kombájnnal betakarítják. A 316 hektár napraforgóból a hét végén száz hektárnyit learat­tak. A kukorica még lábon áll. Akadályozza a betakarítás megkezdését, hogy nedvesség- tartalma meghaladja a 40 szá­zalékot. A szövetkezetben a vetés folyik nagy erővel. A vetőgépekre lámpákat sze­reltek fel, s így ha az időjá­rás engedi, éjjel is végzik a fontos mezőgazdasági munkát. dolgoztak Nakon tett a hibrid kukorica törésében. Teljes ütemben folyt a hét végén a vetés is. öt gép dol­gozott nyújtott, illetve két mű­szakban. A 112 hektár napra­forgót két kombájn kezdte szombaton aratni. Hibrid kuko­ricából a terület negyedét kéz­zel törték. Nem vetőmagnak termesztett kukoricából 671 hektárról szombat estig 30 hektárnyit takarítottak be. Hét kombájn a napraforgótáblán Döbröközön hét kombájn vágta a napraforgót, három ve­tőgép dolgozott a földeken. Kukoricából az 516 hektárból 93 hektárról takarították be a termést. Befejezéséhez közele­dik a cukorrépa betakarítása is. Vasárnap elvetették az árpát Dombóváron, az Alkotmány Termelőszövetkezetben 203 hektár árpa vetését tervez­ték. Vasárnap délben már csak néhány hektárnyi volt hátra. Ugyanezen a napon “reggel elkezdték a búza ve­tését. A cukorrépa felszedé­sével majdnem végeztek. A szövetkezet földjein a téesz- tagokon kívül 50 katona, 55 üzemi munkás és 90 diák dol­gozott. Kisvejkén is szorgos mun­ka folyt a hét végén. Ekkor kezdték meg a kukorica be­takarítását. A cukorrépa egy­negyedét szedték föl a föld­ből. A vetőszántás harmadá­val, a mélyszántás negyedé­vel végeztek. Elvetették az őszi árpát is. A szövetkezet vezetői szerint még 35 nem esős nap kellene, hogy végez­zenek a betakarítással. Gyönkön, a Petőfi Terme­lőszövetkezetben a silókukori­ca egyötödét levágták. A gyü­mölcsöt majdnem teljes mennyiségben leszüretelték. Földbe került a tervezett 150 hektáron az őszi árpa, a bú­za vetésének megkezdésére vasámao délutánra újra esett. Négy vetőgép, öt kultivátor, ha az időjárás engedi, éjjel­nappal dolgozik, ugyanígy a nap huszonnégy órájában ügyelet van a műhelyekben, s természetesen dolgoznak a konyhán is. Éjjel-nappal üzemeltetik a szárítót Kisszékelyen, az Április 4. Termelőszövetkezetben a nap­raforgó egyhatodát takarítot­ták be. A felén túl van az őszi árpa vetése, az 520 hek­tár búzából azonban még csak 34 hektárnyi került a földbe, öt kombájn dolgozik a beta­karításban, s a szárító éjjel­nappal üzemel. A tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezetben is lá­bon áll még a kukorica, a 2ő hektárnyi napraforgót azon­ban az utolsó szálig betakarí­tották. Ugyanúgy végeztek már a kender vágásával és a silókukorica betakarításá­val. Az őszi árpának még csak felét vetették el. A betakarí­táshoz és szállításhoz elegen­dő gépe van a termelőszövet­kezetnek, gondot okoz azon­ban a szállítás. Szombaton és vasárnap teljes üzem volt a földeken. Négyszáz diák sár­garépát szedett, s kint voltak szinte valamennyien a tsz- tagok is. a vezetőség intéz­kedett azokkal szemben, akik nem vesznek részt az igen fontos betakarítási munkák­ban. 200 hektáron búzát vetettek A Paksi Állami Gazdaság­ban szombaton és vasárnap teljes ütemben folyt a mun­ka. Segített a gazdaság dol­gozóinak 75 katona is. így 59 hektárról tudták két nap alatt betakarítani a kukoricát, 58 hektárról leszedték a sző­lőt, több mint kétszáz hektá­ron elvetették a gabonát, s felszántottak 68 hektárt. Saj­nos a hátralék, a szőlő kivé­telével még elég nagy. kuko­ricából még több mint két­ezer hektárnyi van a földe­ken. Hasonló nagyságú terü­leten kell még elvetni az őszi gabonát, s felszántatlan még 3359 hektárnyi földterület. Gondot okoz a gazdaságnak, hogy kevés a szállítójármű. Bár a honvédség tíz teher­autóval segít, de még öt—hat darabra szükség lenne. A simontornyai Lenin Ter­melőszövetkezetben szomba­ton 18 órán át, vasárnap az időjárás miatt csak nyolc órát dolgoztak a földeken. Két gépsorral szedték a cukorré­Közei 2000 tanuló “képviseletében t Diákparlament a szekszárdi szakmunkásképző intézetben a földeken pát, s a 150 hektáros betaka­rítatlan cukorrépa tíz hektár­ral csökkent. A szövetkezet­ben nyolcszáz hektáron befe­jezték a talajelőkészítési mun­kát, de még négyszáz hektár­nyi hátra van. A vetést il­letően a számok fordítottak. Négyszáz hektáron került földbe a mag, s ennek két­szeresét kell még ezután el­vetni. Szombaton és vasárnap nyolc gép végezte ezt a fon­tos munkát, s az eredmény: 250 hektáron földbe került a jövő évi kenyér alapját ké­pező mag. A kukorica még lábon áll. Tegnap akarták megkezdeni a betakarítást, de az esős idő áthúzta számítá­sukat. A szövetkezet párttit­kára elmondta, hogy diákok és katonák is segítettek a mezőgazdasági munkában. • A Magyar Távirati Iroda megyei tudósítói rendszeresen tájékoztatják a lapokat, a rá­diót és a televíziót a betaka­rítás helyzetéről. Ezekből a hírekből állítottuk össze az alábbi jelentésünket: A Soproni borvidéken a szü­ret kétharmadát elvégezték. A petőházi cukorgyárba va­sárnap ötszáz vagon cukorré­pát szállítottak, tehergépko­csikkal és vontatókkal. A gyár­nak nem kellett csökkenteni a termelés ütemét, sőt vasárnap már a tárolók feltöltését is megkezdték. Csongrád megyében ezeröt­száz diák és ötszáz katona szedte a nagyüzemi táblákon a szőlőt és a paprikát. Somogybán több mint tíz­ezer társadalmi munkás: ipari üzemek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozói, diákok, főisko­lai hallgatók és katonák szor­goskodtak a közös gazdaságok dolgozóival együtt a földeken. Vasárnap félidejéhez érke­zett a kiskunsági szüret. Ezen a napon tízezer vendégmun­kás segítette az őszi betakarí­tást Bács-Kiskun megyében. Eredményes volt a fűszerpapri­ka-szedők vasárnapja is. A vi­lághírű termék nyersanyagá­ból százvagonnyit gyűjtöttek össze Kalocsa vidékén. Megyénk tizenkét középfokú tanintézetében tartották meg eddig az őszi diákparlamen­teket. A következő hónapban sorra kerülő megyei diákpar­lament előtt még kilenc isko­lában lesz helyi parlament. Tegnap délelőtt a szek­szárdi szakmunkásképző inté­zet 1850 tanulójának képvi­selői, valamint az iskolai ve­zetés, a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya, a megyei és a városi KISZ-bizottság mun­katársai, néhány munkahely vezetője, képviselője vett részt az iskolai diákparlamenten. Sajnos jó néhány vállalat, üzem, ipari szövetkezet veze­tője, megbízottja hiányzott a parlamentről. (Így például az ÁÉV képviselőjét is hiába várták, pedig ennél a válla­latnál sajátítja el a gyakor­lati tudnivalókat az iskola tanulóinak egyharmada.) — Munkánkat az ifjúsági törvény és az MSZMP ifjú­ságpolitikai határozata alap­ján végeztük. Természetesen figyelembe vettük a diákpar. lamenten elhangzott javasla­tokat és észrevételeket is. Je­lenthetem, hogy a helyi és az intézet vezetésén múló ügye­ket, gondokat, javaslatokat jelentős mértékben végrehajt tottuk, megoldottuk — kezdte a legutóbbi diákparlament óta eltelt időszakról szóló be­számolóját Kaszás Imre, az intézet igazgatója. A majdnem tíz gépelt ol­dalt kitevő beszámoló részle­tes ismertetésre nem vállal­kozhatunk, mindössze, a tel­jesség igénye nélkül, néhány részletet ragadunk ki. Így például Kaszás Imre tények­kel és számokkal alátámasz­tott szavaiból kiderült, hogy a képzés feltételei minden vonatkozásban javultak, ennek ellenére nem tudtak minden igényt kielégíteni, és szükség van a további erőfeszítésekre, a tárgyi feltételek javítására. A szakmunkásképzés az okta­tásnak az a formája, amely­ben az iskolával egyenrangú szerepet tölt be a gyakorlati képzést biztosító vállalat; üzem, szakoktató, gazdasági és politikai vezető, a párt, a KISZ és a szakszervezet. A diákparlamentek korábbi ülé­sén a legtöbb észrevétel a vállalati képzéssel kapcsolat­ban hangzott el. Ezek alapján a tanulóképzést azoknál a vállalatoknál összpontosítot­ták, amelyeknél a tárgyi és a személyi feltételek a legked­vezőbbek. így ezeknek a munkahelyeknek a száma há­romszázról százra csökkent. Az intézet igazgatójának beszámolóját harminckét fel­szólalás követte. Ezeket a rö­vidség, tartalmasság és lé­nyegre törés jellemezte. A fia-» talok két-három jól megvá­lasztott mondattal számolták be a megoldásra váró gondok­ról, a kisebb-nagyobb közös­ségeket leginkább érdeklő problémákról. A felszólalá­sok többsége idén is a válla­lati, gyakorlati képzéssel fog­lalkozott, de szóba kerültek szociális kérdések is. Kár, hogy csak kevés javaslat hangzott el az intézeti mun­kával, ennek továbbfejleszté­sével kapcsolatban. Talán a legtöbbet a munka­helyi szociális körülmények­kel, a szerszémellátással, az utazással, bejárással, az isko­lában folyó délutáni oktatás­sal. a szakoktatók személyé­vel foglalkoztak. Kaszás Imre röviden vála­szolt a diákok képviselőinek; Többek között elmondta, hogy a felvetett kérdések nem any- nyira választ, mint inkább intézkedést kívánnak. Az in­tézet vezetése a lehetőségek figyelembevételével igyek­szik eleget tenni a tanulók kéréseinek és ugyanezt várja a munkahelyek vezetőitől is. Végül a diákparlament meg­választotta azt a tizenhat küldöttet, aki a megyei par­lamenten képviseli a szek­szárdi szakmunkásképző inté­zet fiatalságát. A kezdés éve sikeres volt Pakson Tárgyalási „körjárat” Budapest—Moszkva-Kijev között — Télen is több mint ezren dolgoznak — 1975: kb egymilliárdos program Pakson tavaly ősz óta dol­goznak folyamatosan hazánk új ipari óriása, az első ma­gyar atomerőmű építkezésén. A kezdés gondjaitól terhes esztendő, az „előkészítés éve” sikeres volt, ami' a beruhá­zók, tervezők és kivitelezők közös érdeme. Az eredményekről és fel­adatokról Nagy Zoltán, az atomerőmű létesítményi fő­mérnöke adott tájékoztatást. Elmondotta: elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy a be­ruházás tervezett ütemben ha­lad, nincs elmaradás, s ez példa lehet a következő esz­tendőkre is. Az elvégzett 700 millió fo­rint értékű munkának sok látható nyoma van. A régi község fölé emelke­dő „atomváros” modern há­zaiban ezer dolgozónak van kényelmes, otthonos szállása. Jövőre újabb 240 szálláslakás épül szolgáltatóházzal. Az ér­kező szovjet szakértőknek mű­szaki szállót emelnek. Az új lakótelepen befejezéshez kö­zeledik a 3000 adagos étterem­kombinát. Az építők úgy ígé­rik. a szilveszteri koccintásra befejezik. A hatalmas üzemi területen egymillió köbméter földmun­kával végeztek határidő előtt a kivitelezők. A tereprende­zéshez, töltéshez temérdek földet szállítottak a környék­ről. A paksiak máris foglal­koznak a több száz hektár kiterjedésű gödrök hasznosí­tásáról, halgazdaság létesíté­sére Elkészült több mint tíz kilométer új út, s a közeli hetekben indulhat a rendsze­res autóbuszjárat a község és az üzemi terület között. Mű­ködik a vízmű. Az ideiglenes betontelep szerepét rövidesen átveszi a végleges, nagy teljesítményű betongyár. Felkészültek az építkezés 1200 dolgozójának téli foglal­koztatására. Lakások, irodák, raktárak, a gyártelepi 3500 adagos konyha-étterem belső munkáit végzik a hideg hó­napokban. Minden feltételt meg kell ugyanis teremteni a Paksra várt több ezer mun­kás szociális, munkahelyi igé­nyeinek kielégítésére, az 1975-re tervezett kb. egymil­liárdos program teljesítésére, amiben benne szerepel a fő­épület és a hűtővízellátási lé­tesítmények kivitelének indí­tása is. Párhuzamosan meggyorsult az előkészítés Pakstól távol is. A nyár óta negyven hazai beruházó és tervező szakem­ber 10—30 napi időtartammal tanulmányozta a novovoro- nyezsi atomerőmű üzemelő egységét, illetve további épí­tését, szerelését. A szovjet part­nerok elkészítették az atom­erőmű műszaki terveit. Megtör­tént ezek hazai bírálata. A ki­viteli tervezés, szerződések kö­tése, a gyártó és szerelő vál­lalatok bevonása a közeli hó­napok feladata, a beruházó, tervező vállalatok szakembe­rei szinte megszakítás nélkül köröznek Budapest—Moszkva —-Kijev között. Nagyon fontos tárgyalási téma, hogy milyen mértékű legyen a magyar ipar részvétele a technológiai be­rendezések gyártásában. Az ezzel kapcsolatos felkészülés ugyanis összefügg az Inter- atomenergo gazdasági egyesü­lés reánk háruló feladatai­val. Hisz egyidejűleg jelenti a paksi atomerőmű megvaló­sítását és a gyártásra vállalt speciális egységek, alkatré­szek szállítását más atomerő­művekhez a KGST-országok- ba. (MTI) 1974. október 2$ <

Next

/
Thumbnails
Contents