Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

I < I» víiKö ffiötETÁRjAT, günrésüüfiiao TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUHKÁ8PArT TOlHfi MEQYEI BXZOTTSAcAMÁK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1974 okt. 3. XXIV. évi. 231. szám. ARA: 0,90 Ft Cj igények, új fajták Kiikor icafaj ía-besnutató Iregszemcsén Szembe- köiősdi ? Valamelyik nap- a rádióban szóvá tették: a szolgáltató cég emberei munkaidőben masze­kéinak, s tehetik, mivel nem ellenőrzi őket senki. Itt kö­vetkezik az ügy csattanója. Az ellenőrzés ugyanis azért marad el, nehogy fény derül­jön a maszekolásra, s sor ke­rüljön a dorgálásra, tudni­illik, ebben az esetben félő, hogy a dolgozó megsértődve fölmond. Nem is egy vállalat­nál, valóban, azért játszanak szembekötősdit, s azért nem akarják észrevenni a lazasá­gokat, mert munkaerőgondok­kal küszködve, attól tartanak, a fegyelmezés visszafelé sül­het el, tehát olyan kalappal kell köszönniük, amilyen van. Jól, egyre jobban akarunk élni, ez természetes emberi törekvés. A jobb élet megte­remtésének kézenfekvő, első feltétele a munka, pontosab­ban az, hogy a munkaidő mögött ott legyen az elfogad­ható minőségi és mennyiségi teljesítmény. Ez meg régi igazság, ám éppen ezen a téren sok még a tennivaló, rengeteg az úgynevezett ki­használatlan tartalék. Könnyű­iparban dolgozó munká-snő panaszolta, olykor határidős szállítások betartása miatt szakadásig kénytelenek hajta­ni, máskor viszont tengés- lengés az egész hét, mert nincs anyag. A szervezetlen­ség kárhoztatja őket semmit­tevésre. A lógást sokan nagyon le­egyszerűsítve, a látható csel- lengésen „mérik". Csak eb­ben. A valóság persze az, hogy a laza munkafegyelem mind gyakrabban nem a lát­ható, a szembetűnő ácsorgás- ban jelentkezik, nem a meny- nyiség mutatja, sokkal in­kább a minőség. Egy alkalom­mal a Dunaföidvári ÁFÉSZ áruházvezetője raktárkészletét bemutatva elmondta, a tartós fogyasztási cikkek egy része, apró, jelentéktelen gyári hi­ba miatt, néhány napos hasz­nálat után „bedöglik”. Igaz, van rá szavatosság, a Javítás nem kerül pénzbe, „csak" rengeteg bosszúságba, és fut- kosásba. A mezőgazdasági üzemek' Tolna megyében évről évre növelik a termésátlagaikat. Ám van egy tsz, ahol ilyen szempontból nem mennek az ötről a hatra. Hol a hiba? Mi a lemaradás oka? Kiderült, hogy miközben a 15 centimé­teres mélyszántás immár rég a múlté, ebben a termelő- szövetkezetben feltehetően azért, hogy a traktorosok job­ban haladjanak, nagyobb mennyiségi teliesítményt pro­dukáljanak, változatlanul a 15 centiméteres mélyszántást al­kalmazzák. így viszont nem csoda, hogy a tsz egy hely­ben topog. A hatékony, a fe­lelősei gteljes ellenőrzés, a munkafegyelem megszilárdítá­sának egyik legfontosabb ele­me. Ha a mennyiség nem is, de a minőség ott hagy maaa után rengeteg kívánnivalót, ahol az ellenőrzés felületes, felszínes, s nem elég követ­kezetes. Szerdán délelőtt az Ireg­szemcsei Fajtakísérleti Állo­máson az Országos- Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet kukoricafajta-bemutatót tar­tott. Váczi Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa tá­jékoztatta a Baranya, Bács, Somogy és Tolna megyéből ér­kezett szakembereket a kuko- ricafajta-ellátottság helyzeté­ről és a termesztés egyes kér­déseiről. — Az utóbbi években nőtt a kukorica vetésterülete és az átlagtermések is emelkedtek. Ez valószínűleg a zárt rend­szerek elterjedésének ■ is kö­szönhető. A növekvő igények újabb problémákat hoztak fel­színre. A hibrid-előállításban legfontosabb a nagy termő- képesség volt. Az értékmérő tulajdonságok közül ma arra Ma Tolna megyei pártkül­döttség utazik NDK-beli test­vérmegyénkbe, Karl-Marx- Stadt-ba, K. Papp Józsefnek, a KEB tagjának, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának vezetésével. A de­legáció tagja Rúzsa János, az MSZMP Szekszárd városi Bi­zottságának első titkára és Kedves Henrik, a pedagógusok Makariosz ciprusi elnök, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaká­nak keddi napján elhangzott felszólalásában síkraszállt a szovjet javaslat mellett, amely nemzetközi értekezletet java­sol Ciprusról az ENSZ kere­tében. Az érsekelnök „konst­ruktívnak és elfogadhatónak” nevezte a szovjet indítványt. Hangsúlyozta, hogy a tárgya­lások előfeltétele a megszálló török csapatok kivonása és a menekültek kérdésének meg­oldása. Makariosz határozot­tan elvetette a ciprusi föderá­ció, illetve a sziget bármiféle megosztásának gondolatát. Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter ugyancsak a cip­rusi kérdés megoldását jelöl­te meg a tagállamok előtt álló egyik legfontosabb feladatnak. „Elsődleges kötelezettségünk annak elérése, hogy helyreáll­jon a földközi-tengeri sziget- ország függetlensége, szuvere­nitása és területi egysége” — mondotta. Igen fontos feladat­nak nevezte a közel-keleti problémának a körzet összes is legalább ilyen figyelmet kell fordítani, hogy milyen a nö­vény ellenálló-képessége a be­tegségekkel szemben és meg­felelő-e a szárszilárdsága — ami a gépi betakarítás szem­pontjából a legfontosabb tu­lajdonság — mondotta többek között, — A másik fontos szempont, hogy a korai és a közepes éré­sű hibridek választékát növel­jék a korszerű követelmények­nek megfelelő kukoricafajták­kal, ugyanis a késői érésű faj­ták termésbiztonsága kisebb, mint az előbbieké és a betaka­rítási veszteségek is nagyob­bak. Főként a 3 és 4 vonalas hibridek fajtaválasztékát kell növelni, mert az üzemek átla­gos agrotechnikai színvonala ezeknek a fajtáknak az igé­nyeit tudja kielégíteni. A ha­szakszervezete Tolna ^megyei bizottságának titkára. A megyei pártdelegáció a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei bi­zottsága meghívásának tesz eleget és részt vesz az NDK megalakulásának 25. évfordu­lója tiszteletére rendezett ün­nepségeken. népei érdekeinek figyelembe­vételével történő megoldását is. A csehszlovák külügymi­niszter ezután a gyarmati rendszer végleges felszámolá­sának, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és-a leszere­lési problémák megoldásának szükségességéről beszélt. Buteflika algériai külügymi­niszter, a közgyűlés 29. ülés­szakának elnöke kedden este fogadta Henry Kissinger ame­rikai külügyminisztert. Két­órás találkozójukon a bilaterá­lis kapcsolatokról, a közel- keleti helyzetről és több más nemzetközi kérdésről volt szó. Georgiosz Mavrosz görög külügyminiszter az amerikai országos sajtóklub ebédjén el­hangzott nyilatkozatában kije­lentette: nem felelnek meg a valóságnak azok az értesülé­sek, amelyek szerint Kissinger amerikai külügyminiszter köz­vetítésével tárgyalások folynak közte és török kollégája, Tu­ran Günes között a ciprusi válság megoldásáról­zai fajtaellátás 31 nemesített hibridet forgalmaz köztermesz, tésre. ___________ K iss Sándor, a MÉM mű­szaki és termesztésfejlesztési főosztályának főelőadója fel­szólalásában hangsúlyozta an­nak a törekvésnek a jelentő­ségét, hogy a hazai hibrid- előállítás kevesebb fajtával és fajtajelölttel kísérletezzen és azok zöme is a korai és köze­pes éréscsoportba tartozzon, mert a hosszú tenyészidejű faj. tákból van a legtöbb nemesí­tett, korszerű hibrid. Ezután a bemutató részt­vevői megtekintették a kis- parcellás kukoricakísérleteket. Itt 38 magvar és 42 külföldi hibrid, illetve 47 fajtajelölt ku­korica főbb tulajdonságait is­mertették a megjelent szak­emberekkel. Fehér Péter, az MTI hír- magyarázója írja: Az országgyűlés kereskedel­mi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az őszi ülésszakot előkészítő együttes tanácskozáson meg­állapította: időszerűvé vált a külkereskedelemről szóló tör­vény msgalkotása. A külkeres­kedelem szerves része a nép­gazdaságnak, jelentősége az el­következő években minden bi­zonnyal tovább fokozódik. A külkereskedelem állami mono­pólium, szervezetét, működé­sét és irányítását eddig azon­ban átfogóan nem szabályozta magas szintű jogszabály. Az exportra-importra vonatkozó paragrafusok meglehetősen szétszórtan találhatók meg. Egységbe foglalásuk népgazda­sági érdek, márcsak azért is, mert ez az előírások egységes értelmezését is szolgálja. A törvénytervezet — jelle­génél fogva — csak az időt­álló, általános rendelkezéseket fogalmazza meg, a gazdaság­politika változásaitól függő részletkérdések szabályozását alacsonyabb szintű jogszabá­lyokra hagyja. A napirendi javaslat szerint az őszi ülésszakon a tanács- törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól is tájékozódnak a képviselők. A tanácstörvényt 1971-ben alkotta meg az or­szággyűlés, s jóllehet hatásá­nak átfogó elemzése azóta még nem került a plénum elé, „sor­sát" az országgyűlés állandó bizottságai rendszeresen fi­gyelemmel kísérték. A jogi, igazgatási és igazságügyi bi­Losoiczl Pál látogatása Kazincbarcikán A Borsod megyei látogatá­son tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán a várossá alakulásának huszadik évfordulóját az idén ünneplő Kazincbarcikára láto­gatott dr. Bodnár Ferencnek, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a Borsod megyei Tanács elnökének kíséreté­ben. Kazincbarcika város díszJ terén, a párt- és tanácsi szék­ház előtt, dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első tit­kára és Takács István, a vá­rosi tanács elnöke fogadták a vendéget és tájékoztatták a vegyipar egyik hazai központ­jának fejlődéséről. A tájékoztatót követően Lo­sonczi Pál megtekintette a várost, majd a Borsodi Vegyi Kombinátot kereste fel. zottság például az összegyűj­tött tapasztalatokról 1972-ben folytatott eszmecserét a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökével. Akkor is, azóta is megállapították a kép­viselők: alapvetően jól vizsgá­zott a törvény, és végrehajtói, a tanácsok is. Tény viszont az Is, hogy akad a szakigazgatási tevékenységben „túlszabályo­zott” terület, s az összességé­ben eredményes munka szín­vonala még nem egyenlő a kü­lönböző tanácsok között. A tanácstörvény alapvető célja: a magasabb színvonalú, korszerűbb tanácsi munka ke­reteinek megteremtése, vala­mint a tanácsok tevékenységé­ben a szocialista demokrácia további szélesítésének biztosí­tása. Az eltelt három és fél esztendő már bebizonyította: a tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek azok a kedvező folyamatok, amelyeket a törvény követel­ményként fogalmazott meg. így egyebek között fokozódott a tanácstestületek meghatározó szerepe, a kezdeményezőkész­ség, az önállóság és a felelős­ség, nőtt a lakosság részvétele a helyi feladatok megoldásá­ban, szorosabbá vált a nem ta­nácsi szervekkel való együtt­működés, megváltozott, illetve bővült a tanácsi tisztségviselők szerepköre. A törvény egyetlen paragrafusa sem szorul mó­dosításra, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem in­dokolt felülvizsgálni néhány végrehajtási rendelkezést. Tolna megyei pártküldffltség utazik az ftDK-ba Csütörtökön kezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka Az Elnöki Tanács csütörtök délelőtt 11 órára összehív­ta az országgyűlést. Az ülésszakon előreláthatóan a külke­reskedelemről szóló törvényjavaslat, valamint a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehaj­tásáról szóló beszámolója kerül napirendre. A ciprusi kérdés az ENSZ közgyűlése előtt

Next

/
Thumbnails
Contents