Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Fontos feladatok előtt a megyei munkajogi bizottság Németh József társelnök nyilatkozata Tizenkétezer fiatalra számítanak Lelkesen vállalják a munkát Taggyűléseken tárgyalják meg a segítés módját Amint a napodban Jelentet-' tűit, megalakult a megyei mun­kajogi bizottság. Elnöke Reiohardt Jenőné, az SZMT közgazdasági titkára; társelnöke Németh József, a megyei tanács vb. munkaügyi osztályának vezetője^ titkára Egyed Dezső, az SZMT köz- gazdasági bizottsága politikai munkatársa; tagjai Cziráki Ferenc (TOTÉV, Szekszárdi, Dittert Jenő (505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, Szekszárdi, Ferkelt Józsefné (rendelőintézet, Szekszárdi, Horváth János (textilgyár, Tol­na), Komlódi József (Szekszár­di Állami Gazdaság), dr. Lő- rincz János, a Szekszárdi Mun­kaügyi Bíróság elnöke, dr. Nagy Ernő (Cipőgyár, Bony- hdá), Pénzes István (Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, Si- montornya), Pohlon Ádám (Társadalombiztosítási Igazga­tóság, Szekszárdi, Rács Tibor (MÉSZÖV, Szekszárdi, Turá- nyi László (Sütőipari Vállalat, Szekszárdi, Wéber Jáncs (MEDOSZ mb, Szekszárdi, Wind József (Mérőműszergyár, Szekszárdi, Veszprémi Árpád (Városgazdálkodási Vállalat, Szekszárdi, Zsigmond Lajos (Tolna megyei Vendégflátóipari Vállalat, Szekszárdi. A bizottság feladatairól, tevé­kenységének perspektíváiról Né. meth József társelnökkel be* széfgettünk. — Ä területi munkaügyi döntőbizottság munkaügyi bí­rósággá fejlődésével átmeneti­leg csökkent az a támogatás, amelyben a munkaügyi döntő­bizottságok részesültek, — mondotta elöljáróban Németh József társelnök. — Most im­már a megyei munkajogi bi­zottság feladata az MDB-k te­vékenységét figyelemmel kí­sérni ; közreműködni a munka­ügyi oktatás szervezésében; tá­jékoztatót szervezni MDB- tagok számára; a helyszínen segíteni az MDB-k munkáját; elemezni a munkaügyi viták okait; a munkaügyi döntőbi­zottsági munka javítására ja­vaslatokat előterjeszteni. Mind­emellett: a helyi sajtó részvé­télével tájöcoztatai az MDB-k munkáját érintő kérdésekben. A bizottság a jövőben is remé­li a megy« főügyészség, a megyei tanács, a szakszervezet, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete aktív támo­gatását — A feladatot egy része már „sínen van”; a munka­ügyi oktatás, például* folyama» tos.» — Eredményeinek elismeré­se mellett is szeretnénk ezen a területen előbbre lépni. Si­keresnek vélnénk, többek kö­zött, bentlakásos tanfolyamo­kat. A korábbi tapasztalatok szerint a munkaüggyel foglal­kozók szívesen részt vesznek rajtuk. A bentlakásos tanfolya­mok szervezésének legfőbb akadálya: anyagi. Egy hallga­tóra naponként körülbelül 150 forintot kell számítaná szál­lásra, kosztra. — A vattaiatok elemi érdeke, hogy MDB-tagjaik képzettek le­gyenek. Feltehetően nem sok zárkózna el attól, hogy anyagi támogatást nyújtson. — Ebben mi is bízunk. Már az eddigi beszélgetések során mind erősebb hangot kapott az a vélemény, hogy a résztvevők felkészültségét figyelembe vé­ve célszerű volna, — mondjuk így; — kezdők és haladók ré­szére rendezni az oktatást — Mi módon gondolja, Né. meth elvtórs, az MDB-k mun. kájának helyszíni segítéséit — A bizottság tagjai , nagy vonalakban ismerik, hol szük­séges a segítség. Ahol azt in­dokoltnak tartjuk, .meghatáro­zott időszak anyagát együtt elemeznénk az MDB tagjai­val. Egyelőre nyílt kérdés, le­hetne-e úgy segítenünk, hogy egy-egy konkrét ügyben ad­nánk tanácsot, útmutatást; ter­mészetesen kizárólag akkor, ha az MDB ezt igényli. Az efféle útmutaitásnél, magától értető­dően, még a látszatát is kerül­ni kellene annak, hogy a me­gyei munkajogi bizottság az arra egyedül jogosult MDB helyett hoz határozatot. Gon­dolom érzi, mennyire kényes lehet az ilyen szituáció... Bár hasonlónak tűnik, mégsem analóg azzal, amikor a bíróság Igazságügyi szakértő szakvéle­ményét kéri. A szakértő ugyan­is egy vagy több szakkérdésre féléi, de netm ad, nem adhat tanácsot az ítélet meghozata­lához. A mi esetünkben viszont az útmutatás körülbelül a ta­nácsadással volna egyenértékű. —- Tanulságosnak ígérkexik ele- mezni a munkaügyi viták okait. Ez a munka hozzásegíthet a hibák forrásának megszünteté­séhez, az egységes joggyako*» lat erősítéséhez., — Bár mindkét állítás igaz, főként az utóbbit ragadnám meg. A közelmúltban a Leg­főbb Ügyészség vizsgálta az MDB-k munkáját; feltétlenül megszívlelendő, közérdekű megállapításokat tett. Az ügyészi feladatok sokasága, vé­leményem szerint, nem engedi meg az efféle vizsgálódás ru­tinszerű ismétlődését; így az MDB-k munkája többé-kevés- bé ismét kikerül a reflektor- fényből. A munkaügyi bíróság, érthető okból, csak azokat az ügyeket ismeri meg, amelyek kereset benyújtása — tehát va­lamelyik fél elégedetlensége — miatt színe elé kerülnek. A többit nem: ezért nem láthatja teljes tisztaságában a joggya­korlat egységét. A munkajogi bizottság segíthet az összkép kialakításában. — A megyei munkajogi bi­zottság valamennyi tisztségvise­lője és tagja társadalmi mun­kaként, napi feladatainak ellá­tása mellett tevékenykedik. Mi­vel a bizottság, remélhetőleg, egyre nagyobb megbecsülésnek örvend, feltehető, hogy éppen ebből a megbecsülésből ere­dően nőnek még nagyobbra feladatai. Vajon, hogyan tudja majd teljesíteni azokat? —> A munkajogi bizottság a társadalom bizalmának kö­szönheti létét Semmi okunk feltételezni, hogy a társadalom adós marad majd a szükséges segítséggel, ügy érzem, a bi­zottság az útkeresés éve előtt áll; számos kérdés van, amely­re egyelőre még várjuk a fe­leletet. Amint említettem, a javaslaittétel is a bizottság fel­adatai közé tartozik. Nem két­lem, hogy lesz olyan javaslat- tevő, aki azt kívánja, hogy ír­ják körül még pontosabban a megyei munkajogi bizottság kötelességeit és jogsát, — fe­jezte be nyilatkozatát Németh József társelnök. B. Z. "A tegnapi lapok közölték a KISZ- és U ttörő Szövetség felhívását, amelynek lényege: az elmúlt hetek esőzése meg- torpantotta a gazdagnak ígér­kező termés betakarítását, ve­szélybe került jövő évi ke­nyerünk is. E rendkívüli helyzetben különösen számít az ország a fiatalok segítsé­gére. „Bízunk abban, hogy levelünk valamennyi magyar ifjúkommunista és úttörő tetteiben válaszra talál.” A felhívás visszhangjáról, az eddig adott és a jövőben, adandó segítségről beszélget­tünk Péti Imrével, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkárávaL — Á hangulatjelentések: és a személyes tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy fia­taljaink nagy lelkesedéssel vállalják a nehéz feladatot — kezdte Péti Imre. — Már eddig is mintegy hatezer fia­tal segített a betakarításban. Főleg szakmunkástanulók, szak- és középiskolások. Most bekapcsolódnak a termés­mentő munkába az üzemek, intézmények, vállalatok fia­taljai is. A Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat kő­művesei, ácsai és más ifjú szakmunkásai elmondták pél­dául: mindenfajta mezőgaz­dasági munkát vállalnak, aki tud közülük traktort vezetni, még traktorra is ül, hogy egy percig se álljanak a gépek. — Hol jelentkezhetnek Sí KISZ-fiatalok munkára? — Az alapszervezeteikben természetesen. Az alapszerve­zet szervezi a munkát. Hogy odamenjenek a fiatalok, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, tárgyalásokat kezdtünk a tsz-szövetségekkel, az álla­mi gazdaságok illetékeseivel, a megy« tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályával. A segítség csak akkor lesz igazán hatásos, ha összehan­goltan, szervezetten történik. Mi mindent elkövetünk a be­takarítás, a vetés sikere ér­dekében. A kommunista szórni hatokat is a betakarítás je­gyében szervezzük. Kommu­nista szombatokon a fiatalok nem az üzemekben, hanem a mezőn dolgoznak. A szekszár­di járásban Komszomol-hetet szerveztünk. Egy héten keresz­tül a szekszárdi járás fiatal­jai és a komszomolisták sport- és kultúrműsorok keretében találkoztak volna egymással. Még ennek a hétnek a jelle­gét is megváltoztatjuk. A magyar és a szovjet fiatalok együttesen vesznek részt a mezőgazdasági munkában. Ez most a legfontosabb és úgy érezzük — ez a rendkívüli helyzet méginkább elmélyíti a két ország fiataljai közötti barátságot. A mezőgazdaság segítését összekötjük a viet­nami szakmunkásképző isko­la építése feletti KlSZ-véd- nökséggel. Segítjük a mező- gazdaságot és az ezért kapott pénzt a fiatalok a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban felépítendő I00o szeméi lyes szakmunkásképző iskola céljára fizetik be. — Hány fiatal munkájára^ számítanak és milyen időtar­tamra tervezik a mezőgazda-; ság megsegítését? —. Mintegy tizenkétezer ßa5 tál részvételére számítunk. Ä tapasztalatok azt mutatják^ hogy ennyi fiatal részt is vesz.' A fiatalok most taggyűlése-! ken tárgyalják meg a felhí­vást és mindenütt örömmel vállalják a munkát Hogy meddig segítünk? Ameddig szükség lesz ránk. Gondolom^ hogy november 15—20. körül a nagy veszélyen már túl lesz a mezőgazdaság; földben lesz a mag, biztos helyen a ter-í més. Jóleső érzés lesz tudni,’ hogy a nagy küzdelemben fiataljaink is eredményesen vettek részt. Segítség « paksi Aranykalász Tsz-neh Népesedéspolitika nie Paprikát szednek a téglások Szerda dta SB a~ fcyers« telefonon értesítették a gyártó gépsor a paksi tégla- paksi gyárat is —, hogy fon­gyárban. A nyersgyártó szó- sialista brigád reggel kivo­nult az Aranykalász Terme­lőszövetkezet paprikaföldjére, szedi a fűszerpaprikát. Az okok és előzmények kSSeJ 1 ismertek: nehéz helyzetbe ke­rült a hosszan tartó hűvös idő >, és esőzés következtében a me- > zőgazdaság, veszélyben a tér- £ més. És ezt nemcsak a sajtó- f ból és rádióból tudják a tég­lagyáriak, hiszen valamennyi­üknek ilyen, vagy olyan for­mában kapcsolatuk van a mezőgazdasággal, A felhívás a mezőgazdaság megsegítésére úgy szól, hogy az ipari mun­kások szabad szombaton és vasárnap működjenek közre a betakarításban. A Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat vezetői azonban úgy dön­töttek — és erről a hét ele-; *m október 18, tosabbnak tartják ezekben a napokban a mezőgazdaság megsegítését, mint a tégla­gyártást. Az égetés nem állhat le, de a nyersgyártóknak en­gedélyezik a mezőgazdasági munkát. Á paksi nyersgyártó brigád azonnal döntött. Segítenek. A paksi Aranykalász Tsz öröm­mel fogadta a felajánlást és azonnal megszületett a meg­állapodás. Szerdán már hu­szonnégy téglagyári munkás és munkásnő szedte a papri­kát. A téglások anyagilag sem jártak rosszul, hiszen hatvan forintot kapnak egy mázsa paprikáért, az első napi közel 50 mázsa fűszerpaprika sze­déséért fejenként több mint 120 forint jár egy-egy brigád­tagnak. Egyelőre négy nap betaka­rítási munkát vállaltak a tég­lások, szerdától szombatig dolgoznak az Aranykalász­nál. De bizonyos, hogyha ké­sőbb is kell a segítség, a vá­lasz „igen” lesz. ÍJ} Ülést tartott az SZMT nőbizottsága Szekszárdon, a városi ta-' nács székházában tartotta együttes ülését a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsá­nak nőbizottsága és társada­lombiztosítási bizottsága. A két testület tagjai beszámolót hallgattak meg „a népesedés- politikai határozat végrehaj­tásának eddigi tapasztalatai” címmel Barkovits Györgyné- nek, az SZMT nőfelelősének előterjesztésében. Mivel a tavaly napvilágot látott népesedéspolitikai ha­tározat teljesítésének vizsgá­lata korai lenne, hiszen a határozatból adódó munkák nem egy évre szólóak vol­tak, a mostani vizsgálódás célja — ahogy azt az előadó is hangsúlyozta — az volt, hogy felmérjék a határozat teljesítésében elért eredmé­nyeket, s feltárják az időköz­ben. felvetődött problémákat. Az elmúlt hetekben, hóna­pokban az SZMT két bizott­sága a Tolna megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság­gal közösen végzett felmérést a megye jelentősebb ipari üzemeiben, gyáraiban,' válla­latainál. Megállapították, hogy az első és igen fontos felada­tot, a nők tájékoztatását min­denütt a lehetőségekhez mér­ten elvégezték. Külön, a né­pesedéspolitikai határozat végrehajtása érdekében azon­ban csak kevés hely«! készültek intézkedési tervek. A gazdasági vezetők sok he­lyütt azt a megoldást válasz­tották, hogy a korábban meg­jelent nőpolitikái határosat intézkedési tervében rögzítet­ték az újabb feladatokat. Ami a népesedéspolitika ed­digi konkrét eredményeit il­leti, a megye sok nőt, édes­anyát foglalkoztató üzemében már megoldották a terhes és kisgyermekes anyák fog­lalkoztatását. Különösen ked­vező megoldást találtak a szekszárdi MMG-ben, a Bony­hádi Cipőgyárban és a Szek­szárdi Nyomdában, ahol á kismamák külön üzemrészben dolgoznak. örvendetes változást jelen5 tett az elmúlt időszakban^ hogy megyénk néhány üze­me a gyermekgondozási se­gélyen lévő édesanyáknak rendszeres szociális segélyt biztosít, ezenkívül próbál­nak segíteni abban is, hogy a három évig otthon maradó nő szakmailag ne maradjon, munkatársai mögött. Arról is szó esett, hogy sok helyütt nincs üzemorvosi ellátás. Az is kritikaként hangzott el, hogy jó néhány településün­kön gondot jelent az édes­anyáknak a különféle gyér*. mektápszerek beszerzése. A beszámolót vita követtel Ennek során az ülés részt­vevői elmondották munkahe­lyi tapasztalataikat, a de­mográfiai határozat végrehajt tásának eredményeit és gond-» jait*

Next

/
Thumbnails
Contents