Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
4 / T > 4. Á mezőgazdaság! termelés koncentrációja, ' szakosodása a megye mezőgazdasági üzemeiben IL A megyei párt- és tanácsi vezetés a napokban mélyreható elemzés alapján megállapította: Tolna megyében a mezőgazdasági termelés koncentrációja a kívánt mértékben történik, és jó jelek tapasztalhatók a szakosodás tekintetében is. Perei Dániel, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, vasárnapi írásában áttekintette, értékelte a témát, ezúttal közelebbről, a termelés koncentrációjának, szakosodásának lehetőségeit, eredményeit vizsgáljuk. A szakosításra ható tényezők A termelés szakosodása és koncentrációja egymással ösz- szefügg, ebből következik, hogy napjainkban e két feladatot együttesen kell megoldanunk. A mezőgazdaság nagy forra- dalrría a szocialista termelési viszonyok kialakítása az 1960- as évek elején végbement. Akkor nem lehetett a koncentráció kérdését előhozni, hisz elsődleges feladat volt a megalakult téeszek termelésének beindítása, a közös munka alapjának gazdasági, pénzügyi, szervezeti megteremtése. Gépeket kellett vásárolni, vetőmagot, hiteleket adni, és az addig egyénileg gazdálkodó parasztokkal kialakítani a szocialista mezőgazdaság magyar ,-modelljét. Tíz év kellett ehhez a nagy munkához. S most beszélhetünk a szocialista mezőgazdaság második nagy forradalmáról, amikor hatékonyan lehet és kell koncentrálni a termelést és kialakítani egyes gazdaságok fő jellegét, termelési szerkezetét. A nagyüzemek kialakítása megtörtént. Néhány járásban azonban még szükséges további koncentráció. Folyamatban van több helyei^ a termelő- szövetkezetek egyesülése. Amennyiben a nagy szocialista gazdaságok kialakulnak, törvényszerűen szűkítik a termelt növények számát, a tartott állatfajtákat. A szakosodásra több tényező hat. Ezek közül néhány; 1. A biológiai, technikai és kémiai tudományok fejlődése magasabb színvonalú mező- gazdasági kultúrát tesz lehetővé. A termelés egyre magasabb színvonalú mechanizá- lása, a környezet biológiai befolyásolása olyan ipari-mezőgazdasági kooperációt tesz szükségessé, amely nagyüzemi méretekben csak szakosodott termeléssel érvényesülhet kellő hatásfokkal. (Például a borsótermesztés teljes gépesítése legalább 500 hektárnyi termő- területet kíván. A paprika gépesítéséhez új növényt kellett kifejleszteni és ezekhez gazdaságot keresni.) 2. A talaj, éghajlat, öntözési lehetőségek, tehát a természeti tényezők is indokolják a szakosodást. Nem véletlenül fogtak hozzá igen gyors ütemben a Sió-balparti öntözőfürt építéséhez. ^ 3. Az ár- és önköltségi viszonyok a termelhető áruk szá.mát értelemszerűen csökkentik. ' Nagy mennyiségben lehet csak jó áron eladni, kellő időben piacra dobott árut, csak így tud egy gazdaság egy termékben a piacon „uralkodni", a termelésfejlesztésre fordított hatalmas összeggel arányos bevételhez jutni. 4. A nagy kapacitású géprendszerek kifejlesztése szükségessé teszi a nagy területek kialakítását. Egy K—700-as, vagy más hasonló nehéz traktort kis üzem nem is tud megvenni, mégkevésbé üzemeltetni, hisz ezek óriási teljesítménye csak nagyüzemekben, több ezer hektáron való foglalkoztatást követel. 5. A tudományos eredményeket nagyszámú termék vonatkozásában nem lehet hatásosan alkalmazni. Egy-egy gazdaság csak két-három termék esetében biztosíthatja a tudományos kutatások eredményeinek kihasználását. Kisebb termelési volumen vonatkozásában egyenesen ráfizetéses a drága és új tudományos módszer bevezetése. 6. A piaci árukapcsolatokban jelentkező igények is azt teszik indokolttá, hogy nagy tömegű, egyöntetű áruval jelentkezzen a termelő gazdaság a fogyasztói piacon. Természetesen így megváltozik az áru fogyasztóhoz való juttatásának hagyományos módja, rendszere. Az egyéb népgazdasági ágakhoz fűződő mező- gazdasági kapcsolatok új formája* kezd kialakulni, a feldolgozóipar biztos árualapot vár, és a termékek állandó egyforma minőségét. A tejiparban például bevezették már, hogy a tejminőséget a gazdaságban csak egyszer vizsgálják, s a továbbiakban bizalom? alapján küldik a feldolgozó üzemekbe a tejgazdaságokból az árut. Természetesen a szakosodást hátráltató tényezők is megtalálhatók. Ezek közül a legfontosabb talán, hogy az üzemek döntő többségében meglévő eszköz nem kellően szakosodott termelési szerkezetben testesül meg. A meglévő állóeszközállomány számottevő részének termelésből való kihagyása, kihasználatlansága- kevéssé amortizált eszközök kiselejtezése általában nem lehet gazdaságos. Ezért kívánatos, általában szükségszerű a távlatilag kialakítandó profilba nem tartozó állóeszköztermelé<!>''''i tartása. Nem alakulhatnak még ki jelenlegi viszonyaink között egy-egy mezőgazdaságban egyetlen áruféleség előállítására szokosodott termelési szerkezetek. A mezőgazdasági nagyüzemekben az egyes termelési ágak túlnyomórészt egy üzemrészben koncentrálódjanak, ez a fő törekvés jellemző számos korszerűen vezetett gazdaságra. Például a Dalman- di Állami Gazdaságban Szarvasd pusztán sertés, Fel- sőleperden szarvasmarha, a Szekszárdi Állami Gazdaság területén: Kajmádon kukorica, Várdombon gabona és sertés. Hőgyészen birkatenyésztés a fő profil. A növénytermesztés szakosodása Nézzük kissé közelebbről, a növénytermesztésben milyen szakosodás van Tolna megye üzemeiben. Abból kell kiindulni, hogy a szakosodásra csak körülbelül öt év óta van lehetőség és törekvés. Ha a tíz évvel ezelőtti helyzetet vizsgáljuk, azt kell megállapítani, hogy a termelőszövetkezetek különösen, de az állami gazdaságok is, mindent termeltek. A növényszám csökkentése tervszerűen, a gazdaság helyzetének, a népgazdaság igényeinek figyelembevételével történhetett. Az alábbi táblázat mutatja a fejlődést. A termesztett növények száma: 15 alatt 15—20 között 21—25 között 25 felett a termelőszövetkezeti gazdaságokban 1965-ben 15 58 37 3 1973-ban 51 29 __ __ a z állami gazdaságokban 1965-ben — 3 6 2 1973-ban 6 2 __ __ T ehát, mondhatjuk, hogy majdnem minden olyan növényt termesztettek a téeszek- ben 1965-ben, ami a vetőmagválasztékban szerepelt, és ebből következik, nehéz gépesíteni. feldolgozni, eladásra előkészíteni, a partnerokkal szerződéses viszonyban lenni eny- nyi növényféleség termelése esetén. A fejlődés napjainkban sem állt meg. Idén több gazdaság lépett a különféle termelési rendszerekbe, mások szervezése folyamatban van. Ugyanakkor új növények termelési rendszerét is megkezdték a tudományos intézetekben — szervezési és növénytermesztési, illetve gépgyártó intézetek — kialakítani. így pontos képünk csak egy évvel ezelőttről van, amikoris a kukoricatermesztési rendszerek így fogták össze a megye gazdaságait: A CPS rendszerben 5 termelőszövetkezet, a KSZE rendszerben 5 állami gazdaság és 6 tsz, a BKR rendszerben 9 termelőszövetkezet, a KITE rendszerben 1 termelőszövetkezet. Tudni kell, hogy e gazdaságok nemcsak a kukorica, mint fő növény, korszerű termelési rendszerét oldották meg, hanem más növényekét is, így a búzáét. Hisz az alapgépek — traktor, kombájn, vetőgép, más növény vetésére, betakarítására is alkalmasak. Pálkovács Jenő Pártcsoporfok számvetése Novemberben, ^decemberben sor kerül az alapszervezetek beszámoló taggyűléseire. Ezúttal 7- mint ismeretes — az elmúlt négy év távlatában kell megvizsgálniuk, hogyan hajtották végre a X. kongresszus határozataiból rájuk háruló nagy jelentőségű feladatokat. \ A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK előkészítését mindig jól szolgálták az azokat megelőző pártcsoport-megbeszélé- sek. Elmondhatjuk, hogy a pártmunkában immár nélkülözhetetlenné váltak a pártcsoportok év végi számvetései. Van tehát múltja, előzménye a most sorra kerülő pártcsoport-megbeszélések- nek, amelyek feladata ezúttal a négyéves munkát értékelő taggyűlések előkészítése. A pártcsoport-bizalmiak három — szorosan összefüggő terület — problémáival kell foglalkozniok e megbeszéléseken. Az egyik a párttagok munkájának, magatartásának személy szerinti étrékelése. A másik a pártcsoport egészének tevékenysége, a működési területén folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában elfoglalt helye, az emberek nevelésében, formálásában betöltött szerepe. Végül szükséges, hogy a pártcsaport- bizalmi összegezze a pártvezetőség munkájáról szerzett tapasztalatokat, véleményeket hogy ezzel is segítse a vezetőség felkészülését a beszámoló taggyűlésre. Vegyük sorra — a teljesség igénye nélkül — azokat a mérlegelésre váró kérdéseket, amelyeket figyelembe kell venni minden párttag tevékenységének megítélésekor. Elsősorban is értékelni kell, mennyire rendszeres részvétele a pártéletben, a pártcso- port-értekezleteken és a taggyűléseken. Számba kell venni, milyen volt aktivitása, véleményformálása, hogyan teljesítette pártmegbízatását, hogyan tett eleget munkaköri kötelességeinek. Miiyen hatással volt környezetére munkafegyelmével, szorgalmával, munkája eredményességével, hogyan befolyásolta, formálta környezetének politikai hangulatát; hogyan képviseli, terjeszti a párt politikáját, miként száll szembe a párt politikáját torzító, vagy támadó nézetekkel. Ez éppoly fontos része az értékelésnek, mint az, hogyan gyarapította politikai ismereteit, marxista műveltségét, milyen eredményességgel vett részt a pártoktatásban, mennyire ismeri a napi politikai eseményeket és hogyan segíti megértetni az események lényegét környezetével. Végül az sem mellékes, milyen a családi és magánélete, a kommunista erkölcs normái szerint él-e. FELMERÜLHET A KÉRDÉS: hogyan szerezzen a pártcso- portbizalmi megbízható és pontos ismereteket az egyes párttagokról? Azt ajánlhatjuk, hogy mindenekelőtt a pártcsoport tagjairól év közben szerzett tapasztalatait, ismereteit összegezze. Ha valamely kérdésben nincs eléggé megalapozott ismerete, tapasztalata, joga és kötelessége érdeklődni, véleményt kérni azoktól, akik megbízható információval szolgálhatnak. Megkérdezheti például az illetékes állami, intézményi, gazdasági vezetőket, mi a véleményük az illető párttag munkájáról, magatartásáról, fegyelméről. A társadalmi szervezetekben tisztséget viselők esetében az illetékes tömegszervezeti vezetőktől kérjen véleményt. Kérdezze meg a propagandistákat is a? egyes párttagok tanulásáról, politikai érdeklődéséről, vita- készségéről. Tekintse át a pártvezetőség által vezetett „Emlékeztető,,-ket, mert ezekből képet kaphat a taggyűlési felszólalásokról, sőt az esetleges fegyelmi ügyekről is. Vegye számba a pártmegbízatások teljesítését, de nézze meg azt is, hogy a végrehajtásnak milyen konkrét politikai haszna, eredménye született. Ha pedig a pártcsoport tagja magasabb párt-, vagy társadalmi szervekben tölt be választott funkciót, a pártvezetőség segítségét kérje ahhoz, hogy munkájáról ez esetben is megfelelő információt ka phasson. Hosszan lehetne még so- . rolni a lehetőségeket, amelyekkel a pártcsoportbizalmi megbízható ismeretekhez juthat az alapos és felelősség- teljes értékelés elvégzéséhez. Meggyőződésünk, ha a párt- csoportbizalmiak körültekintően vizsgálják valamennyi párttag tevékenységét, magatartását, az értékelések •'alaposak és objektívek lesznek. Az elmúlt években a párt- csoportok értékelése, javaslata alapján nagyon sok párttagot név szerint dicsértek meg a beszámoló taggyűléseken. Az elismerés mindig jól esik, és egyben újabb feladatok megoldására serkent. Ne feledkezzenek meg most sem az eredményesen működő párttagok tevékenységének elismeréséről! Tegyenek javaslatot a vezetőségeknek a taggyűlésen történő név szerinti dicséretekre is. Ugyanakkor a pártcsoport-értekezle- teknek most is feladatuk név szerint bírálni azokat a párttagokat, akik munkájukkal, magatartásukkal arra rászolgáltak. Ha szükséges, határozottan figyelmeztetni kell a hanyag munkát végzőket A PARTCSOPORTOK együttes tevékenységének értékelése a működési területen folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában betöltött szerepéből tevődik össze. Jó gyakorlatnak tartjuk a pórtvezetősé- gi tagok részvételét a pártcsoport-megbeszéléseken. Egyrészt azért, hogy tolmácsolják a pártvezetőség véleményét a pártcsoport munkájáról, másrészt, hogy konkrét tapasztalatokat gyűjtsenek a vezetőség beszámolójának elkészítéséhez. A megbeszéléseken a párttagok számára feltétlenül biztosítani kell a jogot és az időt is arra, hogy kifejthessék véleményüket az értékelésről, a bizalmi és a pártvezetőség tevékenységéről! Helyes az a gyakorlat, hogy a vita lezárása után az újabb pártmegbízatások elosztásában is állást foglalnak. A pártcsoport- bizalmiak a vita alapján ösz- szegezzék a tapasztalatokat, a vezetőség tevékenységéről szóló észrevételeket, és továbbítsák ezeket a pártvezetőségnek, hogy a taggyűlések beszámolóiban hasznosítani lehessen. Mindebből kitűnik, milyen nagy szerepük van a párt- csoportoknak az éves munka értékelésében. Meggyőződésünk, hogy ahol a pártvezetőségek ténylegesen segítik és ösztönzik a pártcsoport- bizalmiakat a megbeszélések színvonalas megtartására, ezzel a beszámoló taggyűlések sikerét is jelentősen elősegítik. Somcdi Gyula, az MSZMP KB munkatársa I 1974. október 17.
