Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

I

I

»

I

Táfhásaiki'é!

Jtfif, m tátiig magyar áshatunk ?

más szemszögből

Nemrégiben hosszabb cikket kaptunk egyik külső munkatársunktól, aki igen jó szándékban sürgette egy szekszárdi skanzen — szabadtéri múzeum — felállítását. Mondván, hogy itt is. ott is. immár több megyeszékhelyen van, nálunk miért ne lehetne. A megyei múzeum igazgatója, dr. Szilágyi Miklós, akit a cikk véleményezésére kértünk fel, nagyon röviden megmondta, hogy miért nem lehet. Egy skanzen felállítása hatalmas tudományos apparátust, rengeteg technikai előkészületet és sok milliós nagyságrendű pénzösszeget igényel. Nem véletlen, hogy a legfelsőbb szinteken elhatározás született, hol lehet ilyeneket létrehozni. Szombathelyen, Zalaegerszegen, Szentendrén. Szekszárdon nem.

Nemcsak skanzenről esik azonban szó mind sűrűbben napjainkban, amikor a népi emlékek megmentése — részben örvendetesen — valóságos „divattá” változott. Egyre több község jelentkezik azzal az igénnyel, hogy néprajzi, nép- művészeti kincseit helyben mutassa be, kisebb-nagyobb gyűjtemények formájában. A megyei múzeum igazgatójával és Vancsó Istvánnal, a megyei tanács népművelési csoportjának főelőadójával végigjártuk a megye egy részét ilyen szempontból is. Azt vizsgálva, hol jogos az igény tájház, emlékszoba létesítésére és hol nem az.

Páifa

Gálos Károly, a Szolgáltató Szövetkezet itteni részlegének vezetője, értékes magángyűjte. mény tulajdonosa. Ebbe senkinek, semmi beleszólása, szenvedélyéért csak elismerés illeti. nem bírálat. Megegyeztek. hogy szinte „nagykövetként”, jószándékú társadalmi segítőként a jövőben is képviseli majd a múzeum érdekeit. támogatja a gyűjtőmunkát. A Szolgáltató Szövetkezet nemrégiben megvásárolt egy múlt századból származó, régi, füstös konyhás épületet. Ennek első részét eredeti for- májábán állítják helyre, a hely jellegének megfelelően rendezik be, de azért ebből még tájház nem lesz. hanem a szövetkezetnek egy olyan irodája, melybe a betérő megrendelő jó érzéssel nézhet körül, mert a hagyományok megbecsülésével találkozik. Ezzel az elképA SZARVASMARHATENYÉSZTÉSI OPERATÍV BIZOTTSÁG ÜLÉSE

A napokban ülést tartott a megyei szarvasmarha-tenyésztési operatív bizottság. A bizottság a közel fél évvel ezelőtt, a megyei tanács áprilisi ülésén elfogadott megyei szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtását elemezte, és a tennivalókat határozta meg. Mint a bizottság megállapította, a szarvasmarhaállomány — és ezen belül a tehénállomány — növekedett, ez elsősorban a tsz-ekre jellemző, az állami gazdaságokban jelentéktelen a növekedés. A háztáji és kisegítő gazdaságokban — bár mérsékelten — de tovább csökkent az állomány. A tejtermelés és a tej- értékesítés jelentős mértékben nőtt A megyei programban előirányzót^ szakosítás m.egzeléssel a szakemberek teljes mértékben egyetértettek.

Símontornya

Az újjáépített várban végre kezd megindulni az . élet. Gondnokot szerződtettek, a be. rendezés, a különböző intézmények elhelyezése fokozatosan történik. Azt, hogy a középkori műemlék minden szempontból alkalmas lesz akár állandó, akár időszaki anyag bemutatására, magyarázni sem szükséges.

hivatalosan is meg lehet nyitni a nagyközönség előtt.

Tamási

07

f>ve%

Az egyelőre siralmasan festő vár négy szobájában berendezett gyűjtemény egyetlen ember — Palánki László — minden elismerést megérdemlő ügybuzgalmának köszönhető. Messze van azonban attól, hogy akár múzeumi gyűjteménynek. akár bemutató- teremnek lehetne nevezni. Az itt kiállított — részben nagyon értékes — anyag tulajdonjoga évek óta (!) kétes. Hiányzik a szakszerű leltár. Más termekben szinte ömlesztve áll a még rendezetlen anyag és összerakásra várnak óriási, régi szőlőprések is. Seithetőleg évekig nem lesz változás, a múzeum egyelőre csak a szakleltár elkészítésében tud segítséget nyújtani. Ha a vár restaurálása megkezdődik, az anyagot ki kell költöztetni, de egyelőre nincs hová. Alkalmasnak a művelődési házhoz csatlakozó üres. régi terménytároló épülete kínálkozna, de ezzel kapcsolatban a községi, járási és megyei illetékeseknek döntést kellene hozniuk, méghozzá mielőbb. Ha a körülmények megváltoznak, akkor az ozorai gyűjteményt

Nemrégiben fényképekkel illusztrált hírt adtunk arról, hogy egy Amerikába szakadt magyar. Könnyű László értékes festményeket ajándékozott falujának. A festményeket előre láthatóan könyvek is követik majd és valószínűleg az adományozó gyűjtő munkájá. nak összegezése, ami az utazó Xantus Jánosra vonatkozik. A képajándékért Könnyű László elismerést érdemel, de ez még nem „képtár”. A bemutatással kapcsolatban még semmi nem tisztázódott, a nagyközségben egyelőre nem sikerült alkalmas helyet találni erre a célra.

Váralja

Egyike a kis községeinknek, ahol a népművészet él és lelkes patrónusok tömege segíti megóvását. A volt református iskolában berendezett két bemutatóterem közül az egyikben a múzeum időnként cserélődő anyagot helyez el. a másik a helyi folklórt hivatott dokumentálni. Ennek a két szobának létjogosultsága vitathatatlan.

Szakály

Ebben az évben két nagysikerű néprajzi gyűjtőtábor színhelye volt. A Kapos-Kop- pány mente még mindig csak részben feltárt néprajzának bemutatására itt tájház létesül, a községbeliek lelkes egyetértésével A megfelelő épület kiválasztása néprajzi szakfeladat, a megvásárlásra lehetőség van. Szakályban lesz táj ház.

O. 7.

Ismét

a hiányzó gyógyszerek™!

ÖRÖKZÖLD TÉMÁJA sajtónak, rádiónak, televíziónak évek óta, hogy számos hazai gyógyszerkészítményünk hovatovább állandó szereplője nem is csak az úgynevezett „szűk cikkek”, hanem a hiányzó cikkek listájának. Igaz, mozgást mutat ez a lista, mert hol soványabb, hol terjedelmesebb. De sem ezt, sem a felhasználható és tisztünk szerint továbbítható helyi magyarázatokat nem szabad immár komolyan vennünk a továbbiakban. Nem igaz tudniillik, hogy a megnövekedett gyógyszerfogyasztás a ludas abban, hogy nem kap például Cottazym forte drazsét, akinek erre van szüksége, mert emésztési problémákkal küzd; vagy nem jut Ge- rovithoz az az idős ember, aki — miután beszerezhető ez a regeneráló hatású készítmény a társadalombiztosítás terhére egy éve már — orvosának tanácsára fogyasztaná. Az is csak részigazság, hogy a rendkívüli időjárás befolyásolja a gyógyszerfogyasztás növekedését, stagnálását.' A házi patikák telítettsége is csak részben oka a hiányoknak. Ezért szólunk ismételten a gyógyszer- ipari hiánycikkekről, jóllehet korábban — és nem is olyan régen — készséggel közvetítettük azt a nyugtató nyilatkozatot, mely azt tartalmazta, hogy a megyében lényegesen kisebb a hiánycikkek listája, mint országosan. Ez csakugyan így van. Bár a nyilatkozat óta mi is „gyarapodtunk”.

A GYÓGYSZERELLÁTÁS

helyzete tehát nem változott az említett nyilatkozat publikálása óta. Sőt! Megnőtt a lista és „szűk cikk” lett egyikmásik olyan készítményből is, melyet nem a divat, a szükség favorizál. Noha az ellátásban érdekeltek szívesen hivatkozIíőniiyűipari gépkiállítás

wmmmse

LIMEXPO ‘74 címmel könnyűipari gépkiállítás kezdődött a BNV területén. A kiállításon tizenegy országból kilencvenhét külföldi cég, valamint négy hazai vállalat gépei szerepelnek. Az első ilyen jellegű kiállítás célja, hogy elősegítse a könnyűipari rekonstrukciót.

_Ml ÜMTI f#<& Csikós Gábor felvétele — KS).

nak egyebek között arra is',

hogy vannak divatos és ke* vésbé divatos gyógyszerkészítmények. Melyek kapcsán a következtetés kézenfekvő: a divatosak nem kaphatóak min- dik, mert hamar elfogynak, a nem divatosakból biztosítható a folyamatos ellátás.

Gyógyszerellátásunk vezető emberei meglehetősen fur3 szerepre kényszerülnek valahányszor e nyilvánvalóan társadalmi, hovatovább politikai problémáról van szó, hiszen ők ha szabad így mondani ; saját bőrükön érzik milyen feladat a gyógyszergazdálkodás és olyan körülmények között, hogy az igényelt gyógyszermennyiségnek és -féleségnek esetenként 60—70—80 százalékát szállítja csak a Gyógyáru Értékesítő Vállalat, mely az Egészségügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. A gyógyszeripar gazdája a Nehézipari Minisztérium. Valószínű, nem járunk messze az igazságtól, ha kimondjuk a tudni vélhetőt, azt, hogy e kettősség inkább vétkes 3 gyógyszerellátás keringési zavarainak állandósultságában^ mint minden más egyéb. A Gyógyáru Értékesítő ugyanis nem akadékoskodásból, tengelykötésből nem szállítja a megyéknek a helyi forgalmi viszonyok, igények ismeretében elkészített megrendeléseket. Azért nem szállít 100 százalékosan, mert az ő megrendeléseit meg az ipar nem teljesíti. !•

A gyógyszerellátás bonyolít tóinak körében nagyon határozottan hangsúlyozzák ezekben a napokban, hogy a korábbi évekhez hasonlóan most is majd a negyedik negyedév teremti meg a kívánt egyensúlyt és nyílik lehetőség a szükséges, egyúttal megszabott mértékű készletezésre. Tapasztalatok alapján beszélnek. Hihetünk nekik! De sajnálhatjuk is egyben őket, mert: a jelen ellátási körülmények között óla a hullámtörők, a csak hellyel- közzel méltányolható magva-« rázatokra kényszerülők.

Változatlanul tény, hogy Sí számos hiánygyógysier kitűnően helyettesíthető egyéb gyógyszeripari, vagy magisztrális —i gyógyszertári — készítmény- nyel. De tény az is, hogy a különféle jól bevált enzimkészítmények, vagy hormon- készítmények vonatkozó sóban már nehezebb a receptet író orvos helyzete.

NEM TISZTÜNK sorolni, hogy mi mivel pótolható és mi az aminek azonos gyógyszertani hatásfokú helyettesítője nincs. E listát a gyakorló orvosok ismerik, mert rendszeresen kapják. Úgy véljük, hasznosítják is munkájukban, ha egyébként nem, szükségképpen, mert a betegségek nem aszerint közlekednek, hogy pillanatnyilag milyen a gyógyszerellátás! Tisztünk viszont közvetíteni azt a tömeges igénye, mely a nemritkán teoretikus magyarázatok helyett gyakorlati megoldást keres az ellátás egyensúlyának megteremtésére. Még annyit jegyeznénk meg, hogy a várakozás nem indokolatlan. A magyar gyógyszeripar világ- viszonylatban egyenrangú versenytársa a mienknél jóval nagyobb országok jóval nagyobb múltú gyógyszeriparának. Tudjuk, hogy míg egy-egy világhíres gyógyszergyár 5—6-féle készítményével uralja a piacot, a mi gyógyszergyáraink 130—150-féle gyógyszert gyár« tanak. Ez, nyilvánvalóan nagyf terhelést jelent, mégsem je^i lenthéti azt, amit ismét szó*^ tettünk. Ismét annak a re ' nyében, hogy lesz fogana — lászlá