Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
J Megtervezett párbeszéd KÖZISMERT TÉNY, hogy pártunk számára a meggyőzés — vagyis a megértetés, a magyarázat, az érvelés, a kérdések megválaszolása, az aggályok eloszlatása — jelenti politikája elfogadtatásának, terjesztésének, tettekbe való átültetésének fő módszerét, Éppen ebből következik annak követelménye, hogy az agitáció rangos helyet foglaljon el a pártszervezetek mindennapi •tevékenységében. Az agitáció eredményessége, a párttagok és a pártonkívüli- ek közötti folyamatos párbeszéd politikai hatása több tényező függvénye, Ezek között az egyik legfontosabb az agitáció tervszerűsége, átgondoltsága. Mind több pártszervezet- * ben kezdik felismerni, hogy ha életünknek, tevékenységünknek általános jellemzője a tervszerűség, akkor ez alól a politikai felvilágosítás sem lehet kivétel. Mi tagadás, akadnak párt- szervezetek, amelyek húzódoznak a politikai munka megtervezésétől, félvén, hogy az elveszti elevenségét, rugalmasságát, s netán bürokratikus, formális sémákba merevedik. Ez az aggály azonban semmiképpen sem indokolt, hiszen az élet más területein is nagyon jól össze lehet egyeztetni a tervszerűséget az elevenséggel, az átgondoltságot a rugalmassággal. Nem arról van szó, hogy a pártszervezeteik további munkáterveiket „gyártsanak", vagy növeljék az amúgy sem csekély papírmennyiséget. Hanem arról, hogy időben vegyék számba mondanivalójukat, s gondolják át azt is, milyen eszközökkel, módszerekkel, formákkal kívánják azt közvetíteni. A PARTSZERVEZETEK éves, féléves munkatervek alapján dolgoznak, amelyek rögzítik az adott időszakra tervezett fő tennivalóikat. Munkájuk irányát hosszabb távra szóló párthatározatok szabják meg, s maguk is fogadnak el ilyeneket. Ha gazdasági területen működnek, ott a mindennapi termelőmunka is hosz- szabb távú és éves tervek alapján folyik. De az intézményekben, hivatalokban is többnyire előre eltervezett elgondolások alapján végzik a munkát. A politikai felvilágosító munkának mindenekelőtt ezeket kell alátámasztania, ezek teljesítésére kell mozgósítania. Minden gazdasági egység pártszervezetében tudják például, hogy a következő hónapokban a kongresszusi munkaverseny-vállalások teljesítése lesz a politikai munka egyik központi kérdése. Ugyancsak látható, hogy a legtöbb helyen szólni kell a munka- és üzem- szervezés soron lévő helyi ten-* nivaloiróh Ezek mellé mindenütt jó néhány olyan téma sorakozik, mely a helyi döntésekből, határozatokból eredően Ítéli hogy szóba kerüljön a kommunisták és pártonkívüli- ek párbeszédében. Mindezek alapján néhány hónapra meglehetősen nagy biztonsággal megtervezhető az agitáció tartalma, fő mondanivalója. Nagyon egyoldalú lenne azonban ez a tervezés, ha a pártszervezetek csak arra gondolnának, hogy miről akarnak ők beszélni, Legalább ilyen lényeges annak számbavétele is, hogy mi foglalkoztatja az adott terület dolgozóit, milyen nemzetközi, országos vagy helyi kérdésekben nem látnak tisztán, mire igényelnek választ, magyarázatot, miben nem teljes az egyetértés. Ennek figyelmes tanulmányozása több szempontból elengedhetetlen. Nélküle a párbeszéd óhatatlanul egyoldalú maradna. Sokféle „hangszer” áll a pártszervezetek rendelkezésére mondanivalójuk tolmácsolásához. A tervezésnek ezért nagyon fontos eleme annak meghatározása, hogy milyen témákról rendezzenek a következő időszakban pártnapokat, csoportos beszélgetéseket, mire orientálják az üzemi-szövetka- zeti lapok, híradók, faliújságok szerkesztőit, s hogyan éljenek a szemléltetés eszközeivel. Egyoldalú dolog lenne feltételezni, hogy a pártszervezeten belül nincs szükség a különböző kérdések egységes értelmezésének kialakítására, a vitás kérdések előzetes tisztázására, a mélyebb összefüggések megvilágítására, s a párttagok meggyőző érvekkel való felfegyverzésére. Ennek megvannak a maga hagyományos fórumai — a taggyűlés, a párt- esoport-értekezlet, hizonyos értelemben a politikai oktatás, — s vannak újfajta, bár számos helyen már ugyancsak tradicionálissá váló formál, mint például a politikai vitakör. A POLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL folyó mindennapos párbeszéd valamennyi mozzanata természetesen nem tervezhető meg, A párttagok öntevékenysége, rugalmassága, gyors reagálóképessége ezért a siker egyik fő feltétele. De legalább ilyen fontos feltétel a politikai agitáció fő tartalmi és módszerbeli összetevőinek előzetes átgondolása, a párbeszéd megtervezése. GYENES LÁSZLÓ Munka védelmi sikerek Hőgy észen Szekszárdon korrigálják a múlt hibáit Ülésezett a MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága. Napirendjének kiemelkedő jelentőségű pontja, a hőgyészi, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság munkavédelmi és szociálpolitikai helyzetének értékelése volt. Amint a Hőgyészi Állami Gazdaság előterjesztéséből kitűnik, jelentősek az utóbbi három esztendő munkavédelmi sikerei. 1972. első felében 12, 1973. első felében 11, ez év első hat hónapjában hat üzemi baleset történt a gazdaságban. Két évvel ezelőtt 194 műszak esett ki a vizsgált időszakban; az idén 189. Az 1974. évi helyzeten ront, hogy két tavalyi baleset következményei még ebben az esztendőben is éreztetik hatásukat. Az egyre jobb eredmények részben a vezetők következetességének, részben a dolgozók fegyelmezettségének köszönhetők. Hőgyészen adnak arra, hogy tapasztalt, felkészült személy tartsa a munkavédelmi előadásokat. Helyes, és követésre méltó gyakorlat, hogy az előadó visszakérdezéssel győződik meg hallgatóságának tudásáról. Ismétlődő oktatásra kerül sor, valahányszor a technológiában változás történik, de annak részére is, akj egy hónapig — bármely okból — távol volt munkahelyétől. A gazdaság munkavédelmi bizottsága még ebben az évben filmek, tablók beszerzésével óhajtja növelni az oktatás színvonalát. Figyelemre méltóak azok a biztonsági intézkedések is, amelyek egyben fontos környezetvédelmi célok elérését fiz esőzések hátráltatják az őszi mezőgazdasági munkákat Ülést tartott az Országos Operatív Bizottság Kedden a MEM-ben ülést tartott a mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott Országos Operatív Bizottság. Megállapította: szeptember második felében az átlagosat meghaladó csapadék a növények érését hátráltatta és megakadályozta a folyamatos betakarítási munkákat. A Dunántúlon mérték a legtöbb csapadékot, itt 10 nap alatt S0—60 milliméternyi esőt kaptak a földek, s ilyen körülmények között lehetetlenné vált a betakarító gépek járatása. Hátráltatta a csapadék a vető-, és a mélyszántást, a mezőgazdászok azonban mindent egybevetve nem tartják károsnak az esőt, mert fellazította a talajt, úgy hogy a következő időszakban könnyebben boldogulnak majd a szántó traktorosok, akik a vetőszántás 65 százalékával készültek el. Az évszakhoz képest valamelyest megkéstek a rozs vetésével, ennek a munkának mintegy 45 százalékával végeztek: a magok földbe juttatását most már minél előbb be kell fejezni, mert lassan véget ér az optimális vetési idő. Ugyanúgy meg kell gyorsítani az őszi árpa vetését, az lenne jó, ha október első felében mindenhol elkészülnének a munkával. Zömmel csak most láttak hozzá a búza vetéséhez, a tervezett termőterületnek eddig 5—6 százalékán vonultak végig a vetőgépek. Ez az elmúlt év azonos időszakához képest nem jelent lemaradást, arra azonban szükség van, hogy az októbert jól kihasználják a mezőgazdasági üzemek a jövő évi jó búzatermés érdekében. Az esőzések miatt kisebb- nagyobb késés jellemzi a betakarítást. Mindössze két olyan növény van, amelynek felszedésével nem késtek meg: az egyik a burgonya, amelynek betakarítása a kisüzemekben gyakorlatilag befejeződött, s már csak a nagyüzemekben van földben a klsebb-nagyobb mennyiségű gumó. A cukorrépa felszedése eddig megfelelő ütemben haladt, a munka gyorsítását elősegítette, hogy nincs hiány betakarító gépekben, és megfelelő alkatrészkészlet áll a gazdaságok rendelkezésére. Nem ilyen jó a helyzet a? egyéb őszi betakarítása növényi kultúráknál, például a napraforgó vetésterületének csak egynegyedéről törték le a termést, holott tavaly ilyenkor már a munkának több mint kétharmadával elkészültek. A kukorica törése IS lényegesen hátráhb van, mint tavaly ilyenkor. Nemcsak az esőzések vetették vissza ezt a munkát, hanem egyáltalán az a tény, hogy idén két héttel eltolódott a növény érése. Bőven vannak még olyan táblák, ahol további 2—3 hétre lenne szükség az éréshez. A szüret minden bizonnyal elhúzódik, már csak azért is, mert a szokottnál később kezdődött, Az esőzések következtében a kadarka és az ezerjó szőlőknél bogyórepedést figyeltek meg a szőlészek, ez pedig törvényszerűen magával hozza a nem kívánt folyamatok megindulását, emiatt a következő napokban várhatóan igen nagy ütemben kezdődik meg a ' szüret országszerte és ez nem kis gondot okoz a pincegazdaságok átvevő központjaiban. A szakemberek kisebb-nagyobb torlódásra eleve felkészültek. A vetőmagellátás megfelelő volt az elmúlt Időszakban, a vállalatok pótrendeléseket is elfogadnak őszi vetésű növényekre. (MTI) szolgálják. Ez év tavaszán —« például — a gazdaság területén összegyűjtöttek, majd megsemmisítésre a Nitrokémiai Ipartelepekre továbbítottak minden vegyszermaradványt. Ugyanez megtörténik majd ősszel is. A Hőgyészi Állami Gazdaság ebben az évben nyolcmillió-hatszázezer forintot költ a nehéz fizikai munka gépesítésére, még kulturáltabb munkahelyek kialakítására, a munkavédelmi szervezet fejlesztésére. Ezen belül hét család építkezését segíti; két autóbusszal teszi kényelmesebbé a közlekedést. A dolgozókról való gondoskodás növekedésére jellemző, hogy míg 1971-ben 129 volt az üdülésben részt1 vevők száma, ebben az évben már meghaladta a háromszázat Sem akaratban, sem anyagiakban nem hiányoznak azok a feltételek, amelyek a Szekszárdi Állami Gazdaság munkavédelmi helyzetének javításához szükségesek. Az erők' nem éppen jelentéktelen hányadát azoknak a mulasztásoknak helyrehozatalára kell fordítani, amelyeket a korábbi gazdasági vezetés elkövetett. A várdombi sertéstelep kivételével — például — a közelmúltban adósak maradtak az új beruházásoknál < előírt egészségvédelmi és szociális jellegű létesítmények megteremtésével. A helyzetet súlyosbítja, hogy elmaradt a lakások karbantartása, felújítása, késlekedett Új otthonok építése. A Szekszárdi Állami Gazdaságban 1972. első felében lSj a tavalyi év első hat hónapjában 18, ez év első felében 20 baleset történt. Az ezek miatt kiesett munkanapok száma csökkenő tendenciát mutat. Mivel úgyszólván valamennyi baleset más és más jellegű,' velük kapcsolatban jószerint csak egyetlen közös következtetésre lehet jutni. Arra, hogy mindenütt szükséges a munka- fegyelem megszilárdítása; ezen belül pedig a közvetlen munkahelyi vezetők felelősségérzetének növelése. A gazdaság a baleseti források megszüntetésére erre az évre hétmillió forintot irányzott elő. Ebben az évben hatan kapnak összesen 300 000 forintot építkezésre, lakásvásárlásra. A kulturáltabb munkásszállítás — sajnos — a tervezettnél későbbi időpontra tolódik el, mivel a kereskedelem egyelőre nem tudja a megrendelt két autóbuszt a gazdaság rendelkezésére bocsátani. 8. Z. Szocialista brigádvezetők tanácskozása Dombóvárott Tegnap délelőtt Dombóváron a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dél-dunántúli területi központjában tanácskozásra gyűltek össze a vállalat szocialista brigádjainak vezetői. Bogos Lajosné szb-titkár megnyitója után dr. Katona János a területi központ igazgatója számolt be a szocialista brigádmozgalom eddigi eredményeiről és fontosabb feladatairól. Elmondta, hogy a Baranya, Somogy és Tolna megyében tevékenykedő területi központnál 12 szocialista brigád dolgozik, amelyek közül az elmúlt évben 4 arany-, 2 ezüst-, 4 bronzfokozatot ért el. Egy-egy brigádot tüntettek ki zászlóval, illetve oklevéllel. A termelési eredmények ismertetése után az igazgató részletesen elmondta, milyen feladatok várnak a jövőben ezekre az élenjáró kollektívákra. A termelésszervezési, kereskedelmi és üzemi feladatok a jövőben is lelkiismeretes munkát, helytállást követelnek a dolgozóktól. Az igazgató beszámolója után a brigádvezetők s a tanácskozáson részt vevő brigádtagok mondták el munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket. Schütz Mihály a Rózsa Ferenc brigád vezetője: „Nálunk a nyolcórás munkaidő valóban nyolc óra.” Molnár Ferenc, a brigád tagja, aki a szocialista brigádmozgalomnak a vállalatnál megalapítója volt. elmondta, a vállalat valameny- nyi dolgozójának össze kell fogni, hogy egymást kölcsönö-. sen segítve tudjanak elérni az eddigieknél még jobb eredményeket. Beszámolt arról, hogy az üzemi légkör igen jó, az új dolgozókat segítik az idősebb kollégák, s ez, valamint az egyre javuló munka- körülmények eredménye, hogy baleset régóta nem fordult elő. Javaslatként megemlítette, hogy a politikai oktatás tervezésénél — ezeken az előadásokon igen sok brigádtag vesz részt — figyelembe kell venni a munka ütemét, s úgy időzíteni az előadásokat, hogy azok Időpontja a jövőben ne essen egybe a legintenzívebb munkával. Sipos János a tmk Dombó Pál aranyérmes szocialista brigádjának vezetője az újítások körüli huzavonákról szólt. Elmondta, van olyan újítás, amit három éve bevezettek, s a gyakorlat bizonyította helyességét, de a vállalat központi vezetősége még most sem intézkedett az elfogadás ügyében. Móró Lajos, a központi szakszervezet* tanács képviselője elismeréssel beszélt arról, hogy itt, Dél-du- nántúlon vannak legrégebbi hagyományai a vállalat szocialista brigádmozgalmának. Megemlítette ő is az újításokkal kapcsolatos problémákat, és a szakszervezet részéről hathatós segítséget ígért. Végezetül dr. Katona János igazgató összefoglalta a hozzászólásokat, s válaszolt a kérdésekre. Elmondta többek között, hogy a jövőben a gépesítés fokozásával kell csökkenteni a nehéz fizikai munka mértékét. Ezt követően a szocialista brigádmozgalomban kiváló munkát végzett dolgozóknak az erkölcsi elismerés mellett pénzjutalmat adott át.
