Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

Ljablí lehetőségek a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködésben Nyilatkozott Huszár István a Minisztertanács elnökhelyettese Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudományos-műsza­ki program, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság, a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, valamint hat ipari tárca és vállalatai, s mintegy 30 tudományos egye­sület rendezett a Magyaror­szág és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás alá­írásának 25. évfordulója alkal­mából. E jubileumi megemlé­kezés programsorozatának ta­pasztalatairól, hasznáról Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke nyilatko­zott az MTI munkatársának: — A jubileumi megemléke­zések gazdag programja sze­rint — mondotta — Budapes­ten több naoos akadémiai tu­dományos ülésszakon a fővá­rosban és vidéken 18 ágazati tudományos szimpozionon, 21 műszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok, kutatók, tervezők, műszaki fej­lesztési és gyakorlati szakem­berek. Csaknem 240 előadás alapján — amelyből több mint hetvenet szovjet előadók tar­tottak — áttekintették a két ország negyedszázados tudo­mányos-műszaki együttműkö­désének tapasztalatait, eredmé­nyeit, beszámoltak legújabb sikereikről,' és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése érdekében újabb együttműkö­dési lehetőségeket tártak fel. — Sok ezer magyar szakem­ber vett részt ezeken a talál­kozókon, a nagyszerű szovjet tudományos és műszaki fej­lesztési eredményeket és a maeryar—szovjet együtt­működés sikereit bemutató budapesti kiállitásokat csaknem háromszázezer ember kereste fel. Őszinte elismeréssel, s mond­hatni, hogy a szocialista közös­ség hozzátartozójának, család­tagjának jogán — büszkeség­gel csodálta meg az önműkö­dő szovjet holdjármű, a Luno- hod—2 automatikus holdkuta­tó laboratórium életnagyságú modelljét, az űrkutatáshoz, a békés célú nukleáris .energeti­kához, a lézertechnikához, a rádióelektronikához, a számí­tástechnikához és még számos fontos tudományághoz kapcso­lódó alkotásokat. Jó néhány hasonló kiállítást rendeztek még vidéken, ezenkívül szov­jet műszaki-tudományos film­napokat is az egész országban. A lakosság széles rétegét érin­tette, mozgósította tehát ez az egyhónapos jubileumi prog­ram, és tovább erősítette a két or­szág népeinek testvéri ba­rátságát, kapcsolatait. — A tudományos tanácsko­zásokon és ipari szimpoziono- kon elhangzott beszámolókból kitűnt, 'hogy ebben a negyed­században éppen a Szovjet­uniótól kapott sokrétű támoga­tás eredményeként építhettünk ki olyan tudományos báziso­kat és iparágakat, amelyeknek létrehozására — hazánk sze­rény lehetőségei miatt — nem is gondolhattunk volna, csak a nagyon távoli jövő terveiben. Ezzel a támogatással bontakoz­tak ki azok a jelentős hazai szellemi és anvagi erőforrások, amelyekkel a kétoldalú együtt­működésben előtérbe kerülhe­tett a közös kutatás és a koo­peráció, s q nemzetközi mun­kamegosztás alánján a szo­cialista országokkal egyesített erőfeszítések révén lépést tart­hatunk a világméretű tudomá­nyos-technikai forradalommal. Enélkül elkénzelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt vegyünk korunk legnagyobb je'entőségű tudományos vizs­gálataiban, az atamkutatások- ban és az űrkutatásokban, amelyek valamennyi tudományágat gyorsabb haladásra ser­kentik és rengeteg új gya­korlati eredménnyel, tech­nikai vívmánnyal gazda­gítják az emberiséget. A KGST-országok tudósai­val együtt dolgoznak magyar kutatók a dubnai egyesített atomkutató intézetben, s több tudományos kísérlettel, vizs­gálattal vesznek részt a szo­cialista országok interszputnyik szervezetének munkájában. Többek között speciális prog­ramot készítettek a szputnyik- adatok és a szputnyikpálya pa­ramétereinek számítógépes fel­dolgozására. A legutóbbi ma­gyar és szovjet közös munka eredménye pedig az a külön­leges anyagú fantombábú, amely lehetővé teszi, hogy be­épített adókkal kutatásokat vé­gezzenek az emberi szervezet­be behatoló sugárzás lehetsé­ges hatásainak vizsgálatára. — A jubileumi tudományos- műszaki programsorozat nem­csak arra mutatott rá, hogy hazánk most már több lehető­séget kínál a kétoldalú ma­gyar—szovjet, s a sokoldalú KGST-beli nemzetközi munka- megosztásra, hanem kiemelten hangsúlyozta azt is, hogy a szorosabb összefogás, a szocialista integráció ki­bontakoztatása nélkülöz­hetetlen feltétele népgaz­daságunk gyorsabb előre­haladásának. — Valamennyi tanácskozá­son megállapították, hogy a jelenleginél sokszorta több le­hetőség nyílik a kétoldalú ma­gyar—szovjet, s a KGST-beli tudományos-műszaki és gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésé­re. Az akadémiai tudományos ülésszakon szorgalmazták, hogy a magyar és a szovjet intéze­tek nagyobb arányban dolgoz­zanak ki közös kutatási prog­ramokat, s egy-egy meghatáro­zott feladatra hozzanak létre ideiglenes kutatási csoportot. A javaslatokban fontolóra vették közös intézet alapítását is, amelyből később a szocialista országok olyan közös kutató­centruma jöhet létre, mint a dubnai. Az iparági szimpozio- nokon számos javaslat hang­zott el a termelési kooperáció bővítésére, főként a különböző termékek alkatrészeinek és részegységeinek gyártásában. Lehetőségeket látnak közös tervező-szerkesztő kollektívák, létrehozásában is. A szocialista integrációnak megfelelően most már mindinkább előtérbe ke­rülhet a komplex témák feldolgozása, amelyben a munkamegosztás felöleli a közös kutatási, mű­szaki-fejlesztési, gyártási és külkereskedelmi feladatok megoídását is. — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttségnek és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének és minisz­tertanácsának a közelmúltban folytatott 'baráti tárgyalásai, amelyeken kiemelték, hogy mindkét fél számára nagy ha­szonnal jár a magyar—szovjet műszaki-tudományos megálla­podás és elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. A szo­cialista gazdasági integráció, a KGST komplex programja szerves részeként bővítjük ’ a kétoldalú gazdasági és mű- ‘szaki-tudományos együttműkö­dést, ennek megfelelően han­goljuk össze’a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveit, hogy jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös terve­zésének lehetőségeit a két ország fűtőanyag- és energiahordozó tartalékait és kiszélesítsük a szakosítást és a kooperációt a legfontosabb gépipari ágazatokban. Az új intézkedésekkel tehát jelentő­sen növeljük az együttműködés hatékonyságát és hozzájáru­lunk a m'agyar és a szovjet népgazdaság, s ugyanakkor az egész szocialista közösség fej­lődésének meggyorsításához, — fejezte foe nyilatkozatát Hu­szár István. Gamó és 100-nál több suba 1830 óta a negyedik szűcsnemzedék egy tolnai családban A negyedik szűcsnemzedék tagja épp egy bőrkabátot fest az udvaron, a harmadik — immár „öreg” mester — far­kasbőrrel foglalatoskodik oda­benn a műhelyben. A máso­dik és első generációról csak emlékek szólalnak meg, ami érthető is, hiszen 1830 táján már gyakorolták ezt a mester­séget. Krausz Ferencnél va­gyunk Tolnán, aki 1903-ban született, 1913-ben ment inas­nak, 1918-ban felszabadult, 1918 óta önálló iparengedély birtokosa és 1931-ben tett mestervizsgát. Ennyi elég is lenne az évszámokból, ha a távlatok és idő jobb érzékel­tetésére a fiatalos mozgású, jó kedélyű mester még nem ten­né azt is hozzá, hogy: — Inaskodtam olyanok mel­lett, akik serdülő gyerekkoruk szemtanú élményeit mesélték nekem 1848-ból! Az egyik ilyen Mészáros Lázár bácsi volt Temerinben ... (Természetesen csak névro­kona első hadügyminiszterünk­nek.) — Dunába mosott, korpás csávában álcserzett bőrökkel kezdtem — meséli. — Elsősor­ban subákat készítettem, 1931- ig nagyjából négyszázat. A su­báknak a gazdasági válságig, a bolettás világ kezdetéig volt keletje. 120—180 pengőbe ke­rült egy-egy, mérettől függően. Megmutatja egy kisebb ak­kori vagyonba kerülő díszsuba fényképét is. — Ezért 960 pengőt fize­tett Izabella főherceg asszony. Négy kiló maquart-selymet dolgoztam rá a díszítésre. Arról nincs tudomása, hogy a Habsburg-hölgy milyen al­kalmakkor álcázta magát dísz­juhásznak a díszsubában. — Ez volt a „magyar szű­csök” korszaka, — folytatja. — Aztán át kellett térnünk a német módira. Ezt kívánta a piac. A magyar szűcsipar bőrrel kifelé, szőrmével befelé for­duló anyaggal dolgozott. A né­met megfordítva. — Kezdtek elterjedni a be­kecsek, rövid kabátok, városi bundák. Csináltam azonban kocsira, szánra való utazó­bundát is farkasbőrből, med­véből, A női divat a nyulat, a perzsa hulladékot igényelte. Tolnán. Amiből az is kide­rül, hogy Krausz Ferenc so­sem az előkelőségeknek dolgo­zott. Nercbunda, hermelin pa­lást és más hasonló drága hol­mi nem került ki a keze alól. — A munkaidő? — Inaskoromban nyáron hajnali 4-kor, télen 5-kor kez­dődött és tartott este 7-ig. Ebédidő természetesen volt, pontosan annyi, hogy az ebé­det elfogyaszthattuk... — Norma? — Volt az is, csak nem így hívtuk. Ha valaki 8—10 bőrt megpuhított a gamón, akko: az már szabad volt, nem kel lett varrni mennie. Ez nagy jóból tizenkét óra munkát ki­vételt ... A „gamó” egy ősi, kamr vas szerkezet, amire a br felkötötték, a szűcs fél le bal kifeszítette és egy Iái állva, két kézzel dolgozc Előkerül egy régi szerszám 1830-as évekből, Krausz m tér bemutatja a használat Még nézni is fárasztó. A kis ház előszobájában fc kasbőr szőnyeg, borz, pőréi hermelin, mongol kecske, péz. mapocok, dámvad gereznák és bőrök ágyelőnek, faldísz­nek kikészítve. — Ez a mi kis házi múzeu­munk, —. mondja. — A régi szerszámok, ha már én nem leszek és a fiamnak nem kell, bekerülhetnek a szekszárdi múzeumba, odavalók! Vendég érkezik, hófehér ha­jú, idős ember: — Monyin Szekula Jugo­szláviából, Szenttamásról. 1919-ben az ő apjánál js dol­Működésben a régi „gamó” goztam. Akkor még kisfiú volt, ma szintén szűcs. Most eljött megnézni, hogyan él a régi „bácsi”... ORDAS JVÁN Fotó: Gottvald Károly VERSENYÚJSÁG A tamási ÁFÉSZ a kong­resszusi, valamint a felszabadu­lási verseny időszakára ver­senyhíradót készít. Ebben a rendszeres időközben megjele­nő híradóban nemcsak a vál­lalásokat, hanem az időará­nyos teljesítést is közlik. He­lyet adnak a legkiválóbb ver­senyzők népszerűsítésére, a jó módszerek ismertetésére is. VJ BRIGÁDOK A kongresszusi verseny ide­jén szerveztek egy-egy mun­kabrigádot Felsőnyéken és aa iregszemcsei Uj Élet .Tsz-ben. A brigádok részt vesznek a szocialista brigádmozgalom­ban. Vállalásukat a vezetőség rendszeresen értékeli, s ebből megállapítható, hogy az új bri­gádok is hasonló lelkesedés­sel, eredménnyel dolgoznak, mint a régiek. HÁROMEZER ÓRA TÁRSADALMI MUNKA A tamási vegyesipari szövet­kezetben a termelést segítő vállalások teljesítése mellett a dolgozóknak van egy „társa­dalmi” jellegű vállalata is. Háromezer munkaóra végzésé­re vállalkoztak a községben különböző szociális és közjólé­ti célok megvalósításában. TELJESÍTETTÉK AMIT VÁLLALTAK A nagykónyl Haladás Mg. Tsz-ben az építőbrigád tagjai arra vállalkoztak a szocialista munkaverseny során, hogy ha­táridő előtt elkészítik a hat­százas sertéshizlaldát. A vál­lalásukat a brigádok teljesí­tették, megkezdték a hizlalda benépesítését. A vállalás kö­vetkező pontját is rövideseit teljesítik: a Bábolna-típusú szárító felépítését vállalták az év végéig. A fontos beruházás jelenleg kilencven százalékos készültségi állapotban van. minden bizonnyal e vállalásu­kat is határidő előtt teljesí­tik a tsz építőrészlegének tag­jai. ANYAGI ELISMERÉS A TOTÉV dolgozói a kong­resszusi munkaverseny során végzett jó munkájukkal elér­ték, hogy a vállalat termelési tervét, az első háromnegyed évben, három százalékkal túl­teljesítette. Ezt nagyban elő­segítette, hogy a termelékeny­ség 12,7 százalékkal ernelke- Mt. A vállalat vezetősége a Mgozóknak 658 ezer forint ’miumot, illetve jutalmat fi­tett ki. DOLGOZZ HIBÁTLANUL! A BVK szekszárdi gyáregy­ségének dolgozói vállalták, hogy a kongresszus tiszteletére ötmillió forinttal túlteljesítik éves tervüket. Ezzel járulnak hozzá a vállalat 202 millió fo­rint értékű kongresszusi fel­ajánlásához. ígéretüket ez ideig teljesítették. Szeptember 30-ig a tervezettnél 18 százalékkal többet termeltek, A termelés növelésére tett felajánlásukon kívül jelentős a „Dolgozz hi­bátlanul!” mozgalom bevezeté­se. Itt munkálják ki a válla­lat valamennyi gyáregységé­ben később bevezetendő mód­szereket. . I

Next

/
Thumbnails
Contents