Tolna Megyei Népújság, 1974. október (24. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
J « w Befejeződtek a magyar—szovjet tárgyalások r (Folytatás az 1. oldalról.) foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesébb mértékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük ösz- szehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szer- . vének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A feliek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP- nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKíP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összsforrottsá- gának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan sikraszáll az antikom- murúzmús, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. ,, Az a lápvető nemzetközi problémákról folytatott nemzetközi eszmecsere során egyetértettek _ abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok , gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet —amerikai kapcsolatok jelen1974. október 1. tős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszed kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti —. a békés egymás mellett élés elveinek alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét és következetes végrehajtásuk szükségességét — amelyek megalapozták az európai enyhülést és a békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná tételeben is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Úgy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a .-legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974. áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről konstruktív megállapodás szülessék. A középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalásuk sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fégyverfajtákat. Ennek elérésére időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom résztvételével megtartandó leszerelési világ- értekezlet összehíváséra. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „Egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét, és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról” círríű szovjet javaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdebét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió sikraszáll a nemzetközi enyhülés övezeteinek további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítéseivel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás bel- ügyei'be való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvitatták a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten' és a Golan, fennsíkon végrehajtott csapatszétválasztást csupán első lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967- ben elfoglalt összes arab területekről való kivonása, és a Palesztina; arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkraszáll- nak a genfi közel-keleti béke- konferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett, a Palesztinái afab nép képviselőinek teljes jogú részvételével. E konferencia keretében kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősítik, változatlanul támogatják a Vietnam; nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyezmény szabotálására irányuló politikáját, és kije- , lentik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik,' elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért haladással. és készek arra, hogy elősegítsék a független és semleges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti érdekeivel összhangban történő, mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstJ ruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreából vonják ki a külföldi csapatokat. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi haladásért. Kifejezik a nemzeti fel- szabadítási mozgalom sikerei fölötti mélységes megelégedésüket, és üdvözlik Bissau-Guinea, és Mozambik függetlenségének megszilárdulását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetesen fellép az apartheid politikája, a faj“ megkülönböztetés minden formája ellen,-s azért, hogy haladéktalanul váltsák valóra a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országók politikájának antiimperialista irányzatát, és hozzájárulásukat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függetlenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti hazafias erők elleni terrort és megtorlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Követelik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvéleményét. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését és a demokratikus átalakulás megkezdődött folyamatát Portugáliában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítés seiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reakció mesterkedései ellen, a demokratikus rendszer megteremtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement demokratikus változásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálásáról. Rokon- szenvüket fejezik ki a görög ' haladó erők tevékenysége iránt, amely az ország függetlenségének és szuverenitásának megerősítésére és mélyreható megújhodására irányul. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen sikraszáll a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Véleményük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek megvédenék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól és tnz^ tosítanák az összes külföldi csapatok kivonását Ciprus te-; rületéről. A Magyar Népköz-r társaság és a Szovjetunió ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az ENSZ keretében Ciprusról tartandó tekintélyes nemzetközi konferencia mielőbbi ősz- szehívásának fontosságát. A véleménycsere sorári hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közösség országai az összes haladó erők következetes, célratörő tevékenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellemzi. Más részről^ tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hideg«; háborús időket aücarják vissza-^ hozná. Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának normali-« záiását, szítják az antikommuJ nizmust, ideológiai aiknamunkát folytatnak a szocialista országok ellen. Mindez megköt veteli, hogy a szocialista álla-« mok különleges figyelmet fordítsanak a nemzetközi helyzet problémáira, arra a határózott küzdelemre, amely a nemzet-« közi enyhülés terén elért eredmények megszilárdításáért é9 továbbfejlesztéséért folyik a reakciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. A magyar és szovjet fél telJ jes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és ered-« ményeivel kapcsolatban. Meg-« győződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvér* együttműködés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldött-» Séget hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30, Elutazott Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délután befejeződött a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatása a Szovjetunióban. A délutáni órákban a küldöttség tagjai — Fock Jenő, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Huszár István miniszterelnökhelyettes, Puja^ Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter — a Magyar Népköztársaság kormánygépén hazautazott a Szovjetunióból. A Moszkvából a vnukovói kormányrepülőtérre vezető utat a szovjet vendéglátók magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel. A Lenin sugárút egész hosszában transzparensek, szalagfeliratok éltették a két párt és népeink örök és megbonthatatlan barátságát. Összefüggő sorfalat alkotva több tízezer moszkvai zászlókat lobogtatva, éljenezve búcsúztatta a vendégeket. A vnukovói repülőtéren a delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgomij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai pizottságának tagja, miniszter- elnök, Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, Viktor Grisin, az SZKP Politika; Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, valamint a szovjet párt és a kormány számos vezető személyisége búcsúztatta. A búcsúztatáson megjelent Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján dísz- század sorakozott fel. A szovjet fegyveres erők három haderőnemének — a szárazföldi csapatoknak, a légierőnek és a haditengerészetnek — a képviseletében. A díszegység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd felcsendült a két ország állami himnusza. A himnuszok elhangzása után Kádár János és Leonyid Brezsnyev ellépett a díszszázad arc- vonala előtt. Ezután a magyar delégáció tagjai barátságosan búcsút vettek a magyar párt- és kormányküldöttség búcsúztatására megjelent moszkvaiaktól. Kádár János és Leonyid (Folytatás a 3. oldalon.) A
