Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-12 / 213. szám
ülést tartott a megyei tanács r (Folytatás az 1. oldalról) gében a terv teljesítése biztosítottnak látszik, azonban a tervidőszak hátralévő éveiben számos feladatot kell megoldani. Á feladatok többségét teljesítették Horváth József tanácselnökhelyettes szóbeli kiegészítését több hozzászólás követte. így felszólalt Temesi Mátyás, a tengelici általános iskola igazAz Állami Fejlesztési Bank most összesített adatai szerint a beruházások folyamata az idén tovább élénkült. Az év első felében 43,4 milliárd forintot költöttek a népgazdaság szocialista szektorának fejlesztésére, 3 milliárddal többet, mint a múlt év azonos időszakában. így is elengedhetetlen, hogy a második félKülönösen az állami beruházásoknál kell erősíteni az ütemet, mert az első félévben főként a vállalati beruházások fokozódtak erőteljesen, az egyedi nagyberuházásokban azonban még sok a pótolnivaló. A vállalatok és szövetkezetek saját alapjaikból, állami hitel és állami támogatás felhasználásával az első félévben 13 százalékkal többet ruháztak be, mint tavaly ilyenkor, a munkálatok jelentős része a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódik. Az első félévben 24,4 milliárd forintot költöttek beruházásokra és ezzel éves tervüknek 40 százalékát teljesítették, szemben az 1973-as esztendő első félévével, amikor évi beruházási tervükből csak 36 százalék teljesült. Ily módon várható, hogy a vállalati és szövetkezeti beruházási programok Az Állami Fejlesztési Bank főként az egyedi nagyberuházások gyorsítására, mielőbbi befejezésére hívja fel a figyelmet. Az idén 10 ilyen nagyberuházást kell befejezni, három nagyberuházás — az ajkai timföldgyár, a Barátság II. kőolaj- vezeték és a budapesti IV. számú házépítő kombinát — munkálatai már az első félévben csaknem befejeződtek, termelésüket megkezdték és csupán kisebb munkák vannak hátra. Az orosházi síküveggyár évi 9,6 millió négyzetméter kapacitású berendezéseit is üzembe helyezték az év közepén és az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a termelés tervezett szintjével lehet számolni. A millenniumi föld alatti vasút ifieghosszab- bítása, mint ismeretes, már tavaly megtörtént, néhány létesítmény és a járműtelep befejező munkái azonban az idei második félévre átnyúlnak. Ugyancsak már korábban üzembe helyezték a lábatlani vékonypapírgyárat, a beruházás azonban itt is folytatódott fiz idén az ipari szennyvíz élt gatóhelyettese, Keserű János, a Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet elnöke, Csillag György, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke, Parázsó Gábor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetőhelyettese, valamint Zalavári Alajos, az OK1SZ főosztály- vezetője. Horváth József foglalta össze az elhangzottakat, majd Szabópál Antal vitazárója után a tanácsülés határozatot hozott a lakossági szolgáltatásfejlesztési terv megvalósításának helyzetéről és feladatairól. Ebben megállapította, évben tovább gyorsuljanak a beruházások, mert az idei terv a tavalyinál 10 milliárd forinttal nagyobb fejlesztéssel számol, amely túlhaladja majd a 118 milliárd forintot. A terv teljesítéséhez a második félévben 10 százalékkal nagyobb eredményt kell elérni, mint egy évvel korábban. az idén a tavalyinál teljesebben megvalósulnak. Ezt elősegíti az is, hogy hitelkontingensük 24 százalékkal nagyobb a tavalyinál, összesen 19,7 milliárd forint, beleértve azt a 2,7 milliárd forintot is, amelyet a szocialista gépimportra vehetnek igénybe. Az első félévben a vállalatok összesen 440 hitelkérelmet nyújtottak be, ez számszerűen 12, összegében pedig 39 százalékkal több, mint a múlt év első felében. Az igényelt hitelek legnagyobb része a tőkés export fokozását, illetve az import megtakarítását célzó fejlesztéseket szolgálja, de számottevőek az olyan beruházások is, amelyek a kommunális és közüzemi szolgáltatás fejlesztését teszik lehetővé. A bank csaknem kétszer annyi hitelt engedélyezett, mint egy évvel korábban. vezetésével és néhány más befejező munkával. A hódmezővásárhelyi burkolólapgyár próbatermelése ez év áprilisában kezdődött meg, a beruházás teljes befejezése az év végére várható, mivel a gyárhoz kapcsolódó albérlő-házat csak az év utolsó hónapjaiban tudják átadni. A Magyar Viscosa Gyár poliakrilnitril-szál üzeme már a múlt év közepe óta termel, ez év februárjában a nitrogénellátó üzemet is átadták, az egyik nagy kapacitású kazán szerelése azonban meglehetősen vontatottan halad, üzembe helyezése csak októberre várható. Hasonlóképpen csak az év vége fele készül el a légtisztító berendezés. Folyamatban van a Mohácsi Farostlemezgyár beruházása, továbbá az inotai gázturbinás csúcserömű 2. számú gázturbinájának teljes üzembe helyezése is, a határidők betartásához azonban mindkét helyen nagy erőfeszítések szükségesek. Hasonlóképpen elmaradásokat kell pótolni néhány olyan beruházásnál is, amelynek átadását a jövő évre tervezik, (MTI) ____k h ogy a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatok többsége időarányosan teljesült, a lakosság ellátása javult. A tervben foglalt rekonstrukciók, a műszaki és hálózat- fejlesztések egy része megvalósult, mások előkészítése, illetve kivitelezése folyamatban van. A helyi tanácsok többsége a tervek teljesítése érdekében eredményesen működött együtt a szolgáltató szervekkel, segítették egyes terven felüli célkitűzések elérését. A határozat többek között megállapítja, hogy a szolgáltatásfejlesztési terv teljesítésének értékelése feltárt olyan hiányosságokat, mint egyes ágazatokban a tervtől való elmaradás, a támogatás mellett vállalt kötelezettségek nem, vagy csak részbeni teljesítése. A határozat szolgáltatási ágazatonként megszabja a terv- * időszak hátralévő részében megvalósítandó feladatokat. Ezenkívül felhívja a végrehajtó bizottságot, hogy a szolgáltatásfejlesztési alapból támogatott vállalatokat és szövetkezeteket ismételten vizsgáltassa meg szakigazgatási szerveivel. Amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségeket valamelyik szerv saját hibájából nem teljesítette, gondoskodni kell a támogatás visszavonásáról és további fel- használásáról. Harmadik napirendi pontként a tanácsülés megtárgyalta dr. Szilcz Ákos megyei fő-' ügyész tájékoztatóját a törvényesség helyzetéről. A vitában felszólalt Farkas Jánosné hő- gyészi tanítónő, dr. Polgár Ferenc megyei vb-titkár, és dr. Lévai Tibor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. Dr. Szilcz Ákos összefoglalója után Szabópál Antal javaslatára a megyei tanács az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Személyi kérdések Ezt követően Juhász Józsefet, a bonyhádi járási hivatal elnökét saját kérésére felmentették tisztsége alól. A megyei tanácstagok dombóvári járásivárosi csoportja elnökét, Kiss Ferencet eddigi eredményes munkája elismerése mellett ugyancsak felmentették. Helyette Horváth Jánosnét választották meg. A megyei tanács Schweigert Andrásnét vb-tagsága alól saját kérésére felmentette és helyette megválasztotta Zsigmond Béláné bátaszéki iskolaigazgató-helyettest, aki a tanácsülés előtt letette az esküt. A megyei tanács Csajbók Kálmánnak, a Hazafias Népfront megyei titkárának javaslatára létrehozta a közművelődési bizottságot, amelynek elnöke dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese lett. A tegnapi tanácsülés utolsó napirendi pontjaként interpellációk következtek. így többek között Molnár Józsefné az izményi általános iskola vízellátása, Szőke Gyula a gyu- laji általános iskolai diákotthon bővítése, Szeleczki Sándor a dunaföldvári községi szolgáltatóház építésének anyagi támogatása ügyében interpellált. A% első félévben: 43,4 milliárd forint beruházásokra Sok a pótolnivaló az egyedi nagyberuházásokban Tíz nagyberuházást kell az idén befejezni Szabad idő, pihenőidő Az igény és az igényesség Mindig együttérzéssel, s egyetértéssel hallom a kisközségekben élő, dolgozó, s hét végét a szülői házban töltő fiatalok panaszait. Unatkoznak, nincs hol összejönniük, nem tudnak mit kezdeni pihenőidejükkel, képtelenek mit kezdeni vele. A legényeknek jobb híján marad a kocsma, a presszó, s legfeljebb a délutáni meccs számít eseménynek. „Az egész merő unalom” — ez van valamennyi megnyilatkozásban. Sokan úgy vélik, olykor vagy talán legtöbbször nem csupán pénzkérdés, nem kizárólag helyiségprobléma, hogy a szabad idő tengés-lengés, hogy minden út kocsmába vezet — ez sokkal inkább „ötletkérdés”. Rágódni rajta érdemes is, hasznos is, főleg azért, mert nemcsak tizen- és huszonéveseket érint, és érdekel. Én a magam részéről azt tartom; célravezető szem előtt tartani az igények, az érdeklődési körök különbözőségét, s ezekhez adagolni a minőséget. Ide is érvényes, hogy aki sokat markol, keveset fog. Meddő erőlködés az ötven körüli földművesekkel foglalkozva a szabad idő hasznos eltöltését azzal kezdeni, hogy egyből egyik napról a másikra könyvbarátok, színház- látogatók, bötűre éhes emberek legyenek. Nem megy, pedig de jó lenne, ha menne. Gyakran éppen a türelmetlenség, a jelentkező igények első megnyilvánulásának a lebecsülése gátolja magát a továbbjutást már a kezdet kezdetén, ötven körüli földmunkásokat emlegetve téesztagokra, mező- gazdasági dolgozókra gondolunk, hiszen az idősebbek — bár róluk ilyen szempontból ritkán esik szó — legalább annyira nem tudnak mit kezdeni a megnövekedett szabad idővel, mint a fiatalok. Nő az italfogyasztás. Ilyen szempontból tehát harmincon túl talán nagyobb a gond, mint harmincon innen. A téeszklubok! Három-négy működik az egész megyében. Kevés. S valóban úgy van, hogy az idősebbek számára a társasági élet színtere kizárólag a kocsma. De hát mihez kezdjen szombaton, vasárnap a szövetkezeti gazda? Templomba nem jár, s ma már az a divat is elmúlt, hogy odaálljanak a tanácsháza elé nézelődni. Otthon ülve, unatkozva várja az ebédet, s ebéd után a vacsorát? Nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti ember mindinkább közösségi ember, tehát szabad idejében is társaságba kívánkozik. Egyedül unatkozik, valamilyen módon szórakozni, pihenni, kikapcsolódni szeretne. De hogyan, miként? Kezdjük azzal, hogy amelyik téesztag valamilyen módon szórakozni, pihenni, kikapcsolódni szeretne, az már igény, s ezzel már lehet is, kell is valamit kezdeni. Természetesen nem mindig fönt a maximummal, inkább lent a minimummaL A szekszárdi felsővárosi asszonykor erre nézve szinte minta. A háztájiban, a téeszben dolgozó asszonyok kezdetben mintegy csupán a napi munka fáradalmait kipihenni, beszélgetni jöttek össze, okos, türelmes orientálással a könyvekről, az értelmet gazdagító látókört bővítő kirándulásokról csak beszélgettek. Mintegy mellékesen. S a „kevés” így lett egyre „.több”, olyannyira, hogy az asszonyok immár valóban könyvbarátok, két éve programszerűen járnak országot-világot látni, ahol megfordulnak, ott tudják mit miért érdemes megnézni. Valamelyik nap a szakcsi termelőszövetkezet egyik nyugdíjas tagja Szekszárdon, a Garay téren összetalálkozva a közös gazdaság elnökével „igényt” jelentett be. „Gondoljanak elnök elvtárs, a nyugdíjasokra”. Az igény: horgásztanya A község határában egy arra alkalmas földre néhány hektáros tavacskát létesítve, a nyugdíjasok örömére a parton horgásztanya épülhetne. A közös gazdaság anyagiakkal bírja, s az idős emberek megérdemlik a kikapcsolódásnak ezt az örömét. Az elnök igazat adott a nyugdíjas téesztagnak, már az akadályok elhárításán fáradozik... Ebben az esetben is egy első lépésről, „testre szabott” igényről van szó azzal a bizonyossággal, hogy ahol a nyugdíjasok kezdetben csak horgászni járnak össze, oda később „több” is vihető. Éppen Szakcson a lépésről lépésre „ütem” hasznát felismerve a téesz fedett tekepályát épített a tagoknak, és jól működik a vadásztársaság, amelynek kivétel nélkül helybeli gazdák a tagjai. Sok ez, vagy kevés? Éppen elegendő ahhoz, hogy ne a söntéspult legyen a kikapcsolódás egyetlen lehetősége, és alap ahhoz, hogy az igény igényességgé formálódjék. Ezen a közegen kezdődhet a színvonalas népművelő munka, de a színvonalas népművelő munkához mindenképpen közegre van szükség, más szóval, valamilyen alapra. Elképzelhető, szinte bizonyosra vehető, hogy a traktoros vadászként egy idő után úgy lesz irodalombarát, hogy kézbe veszi, elolvassa a vadászatról szóló könyveket. S kézbe veszi. A fedett tekepálya is első lépésnek tekinthető olyképpen, hogy egyúttal „terelőpálya”, s ezzel a több kezdete. A megnövekedett szabad idő értelmes felhasználása okkal, joggal foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemek vezetőit, a pártszervezeteket, tömegszervezeteket egyaránt. Valahol mindenütt el kell kezdeni, annál is inkább, mert a községi italboltok forgalma éppen azt mutatja, hogy miután nincs más, hát marad a kocsma. Ezzel a kérdéssel a mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben, miként Szakcs példája is mutatja, mindinkább „Súlyának megfelelően” és jól foglalkoznak. Szp. 1974. szeptember ÍZ.
