Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

ülést tartott a megyei tanács r (Folytatás az 1. oldalról) gében a terv teljesítése bizto­sítottnak látszik, azonban a tervidőszak hátralévő éveiben számos feladatot kell megol­dani. Á feladatok többségét teljesítették Horváth József tanácselnök­helyettes szóbeli kiegészítését több hozzászólás követte. így felszólalt Temesi Mátyás, a tengelici általános iskola igaz­Az Állami Fejlesztési Bank most összesített adatai szerint a beruházások folyamata az idén tovább élénkült. Az év első felében 43,4 milliárd fo­rintot költöttek a népgazda­ság szocialista szektorának fej­lesztésére, 3 milliárddal töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. így is elenged­hetetlen, hogy a második fél­Különösen az állami beru­házásoknál kell erősíteni az ütemet, mert az első félév­ben főként a vállalati beruhá­zások fokozódtak erőteljesen, az egyedi nagyberuházásokban azonban még sok a pótolni­való. A vállalatok és szövet­kezetek saját alapjaikból, ál­lami hitel és állami támoga­tás felhasználásával az első félévben 13 százalékkal töb­bet ruháztak be, mint tavaly ilyenkor, a munkálatok jelen­tős része a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódik. Az első félévben 24,4 milliárd fo­rintot költöttek beruházások­ra és ezzel éves tervüknek 40 százalékát teljesítették, szem­ben az 1973-as esztendő első félévével, amikor évi beruhá­zási tervükből csak 36 száza­lék teljesült. Ily módon várha­tó, hogy a vállalati és szövet­kezeti beruházási programok Az Állami Fejlesztési Bank főként az egyedi nagyberuhá­zások gyorsítására, mielőbbi befejezésére hívja fel a figyel­met. Az idén 10 ilyen nagyberu­házást kell befejezni, három nagyberuházás — az ajkai tim­földgyár, a Barátság II. kőolaj- vezeték és a budapesti IV. számú házépítő kombinát — munkálatai már az első fél­évben csaknem befejeződtek, termelésüket megkezdték és csupán kisebb munkák van­nak hátra. Az orosházi sík­üveggyár évi 9,6 millió négy­zetméter kapacitású berende­zéseit is üzembe helyezték az év közepén és az eddigi ked­vező tapasztalatok alapján a termelés tervezett szintjével lehet számolni. A millenniumi föld alatti vasút ifieghosszab- bítása, mint ismeretes, már tavaly megtörtént, néhány lé­tesítmény és a járműtelep be­fejező munkái azonban az idei második félévre átnyúlnak. Ugyancsak már korábban üzembe helyezték a lábatlani vékonypapírgyárat, a beruhá­zás azonban itt is folytatódott fiz idén az ipari szennyvíz élt gatóhelyettese, Keserű János, a Kövendi Sándor Cipőipari Szövetkezet elnöke, Csillag György, a Könnyűipari Mi­nisztérium osztályvezetője, Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke, Parázsó Gá­bor, a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium osztályvezető­helyettese, valamint Zalavári Alajos, az OK1SZ főosztály- vezetője. Horváth József fog­lalta össze az elhangzottakat, majd Szabópál Antal vitazáró­ja után a tanácsülés határoza­tot hozott a lakossági szolgál­tatásfejlesztési terv megvalósí­tásának helyzetéről és felada­tairól. Ebben megállapította, évben tovább gyorsuljanak a beruházások, mert az idei terv a tavalyinál 10 milliárd forinttal nagyobb fejlesztéssel számol, amely túlhaladja majd a 118 milliárd forintot. A terv teljesítéséhez a második félév­ben 10 százalékkal nagyobb eredményt kell elérni, mint egy évvel korábban. az idén a tavalyinál teljeseb­ben megvalósulnak. Ezt előse­gíti az is, hogy hitelkontin­gensük 24 százalékkal nagyobb a tavalyinál, összesen 19,7 milliárd forint, beleértve azt a 2,7 milliárd forintot is, ame­lyet a szocialista gépimportra vehetnek igénybe. Az első fél­évben a vállalatok összesen 440 hitelkérelmet nyújtottak be, ez számszerűen 12, össze­gében pedig 39 százalékkal több, mint a múlt év első fe­lében. Az igényelt hitelek leg­nagyobb része a tőkés export fokozását, illetve az import megtakarítását célzó fejleszté­seket szolgálja, de számottevő­ek az olyan beruházások is, amelyek a kommunális és köz­üzemi szolgáltatás fejlesztését teszik lehetővé. A bank csak­nem kétszer annyi hitelt enge­délyezett, mint egy évvel ko­rábban. vezetésével és néhány más be­fejező munkával. A hódmező­vásárhelyi burkolólapgyár próbatermelése ez év áprilisá­ban kezdődött meg, a beruhá­zás teljes befejezése az év vé­gére várható, mivel a gyárhoz kapcsolódó albérlő-házat csak az év utolsó hónapjaiban tud­ják átadni. A Magyar Viscosa Gyár poliakrilnitril-szál üzeme már a múlt év közepe óta ter­mel, ez év februárjában a nit­rogénellátó üzemet is átadták, az egyik nagy kapacitású ka­zán szerelése azonban megle­hetősen vontatottan halad, üzembe helyezése csak október­re várható. Hasonlóképpen csak az év vége fele készül el a légtisztító berendezés. Folyamatban van a Mohácsi Farostlemezgyár beruházása, továbbá az inotai gázturbinás csúcserömű 2. számú gázturbi­nájának teljes üzembe helyezése is, a határidők be­tartásához azonban mindkét helyen nagy erőfeszítések szük­ségesek. Hasonlóképpen elma­radásokat kell pótolni néhány olyan beruházásnál is, amely­nek átadását a jövő évre ter­vezik, (MTI) ____k h ogy a negyedik ötéves terv­ben meghatározott feladatok többsége időarányosan telje­sült, a lakosság ellátása javult. A tervben foglalt rekonstruk­ciók, a műszaki és hálózat- fejlesztések egy része megva­lósult, mások előkészítése, il­letve kivitelezése folyamatban van. A helyi tanácsok többsé­ge a tervek teljesítése érde­kében eredményesen működött együtt a szolgáltató szervekkel, segítették egyes terven felüli célkitűzések elérését. A határozat többek között megállapítja, hogy a szolgál­tatásfejlesztési terv teljesítésé­nek értékelése feltárt olyan hiányosságokat, mint egyes ágazatokban a tervtől való el­maradás, a támogatás mellett vállalt kötelezettségek nem, vagy csak részbeni teljesítése. A határozat szolgáltatási ága­zatonként megszabja a terv- * időszak hátralévő részében megvalósítandó feladatokat. Ezenkívül felhívja a végrehaj­tó bizottságot, hogy a szolgál­tatásfejlesztési alapból támo­gatott vállalatokat és szövet­kezeteket ismételten vizsgál­tassa meg szakigazgatási szer­veivel. Amennyiben a szerző­désben vállalt kötelezettsége­ket valamelyik szerv saját hi­bájából nem teljesítette, gon­doskodni kell a támogatás visszavonásáról és további fel- használásáról. Harmadik napirendi pont­ként a tanácsülés megtárgyal­ta dr. Szilcz Ákos megyei fő-' ügyész tájékoztatóját a törvé­nyesség helyzetéről. A vitában felszólalt Farkas Jánosné hő- gyészi tanítónő, dr. Polgár Fe­renc megyei vb-titkár, és dr. Lévai Tibor, a Legfőbb Ügyész­ség főosztályvezetője. Dr. Szilcz Ákos összefoglalója után Szabópál Antal javasla­tára a megyei tanács az elő­terjesztést és a határozati ja­vaslatot elfogadta. Személyi kérdések Ezt követően Juhász Józse­fet, a bonyhádi járási hivatal elnökét saját kérésére felmen­tették tisztsége alól. A megyei tanácstagok dombóvári járási­városi csoportja elnökét, Kiss Ferencet eddigi eredményes munkája elismerése mellett ugyancsak felmentették. He­lyette Horváth Jánosnét vá­lasztották meg. A megyei ta­nács Schweigert Andrásnét vb-tagsága alól saját kérésére felmentette és helyette meg­választotta Zsigmond Béláné bátaszéki iskolaigazgató-he­lyettest, aki a tanácsülés előtt letette az esküt. A megyei tanács Csajbók Kálmánnak, a Hazafias Nép­front megyei titkárának javas­latára létrehozta a közműve­lődési bizottságot, amelynek el­nöke dr. Gyugyi János, a me­gyei tanács elnökhelyettese lett. A tegnapi tanácsülés utolsó napirendi pontjaként interpel­lációk következtek. így többek között Molnár Józsefné az izményi általános iskola víz­ellátása, Szőke Gyula a gyu- laji általános iskolai diákott­hon bővítése, Szeleczki Sán­dor a dunaföldvári községi szolgáltatóház építésének anya­gi támogatása ügyében inter­pellált. A% első félévben: 43,4 milliárd forint beruházásokra Sok a pótolnivaló az egyedi nagyberuházásokban Tíz nagyberuházást kell az idén befejezni Szabad idő, pihenőidő Az igény és az igényesség Mindig együttérzéssel, s egyetértéssel hallom a kisközségekben élő, dolgozó, s hét végét a szülői ház­ban töltő fiatalok panaszait. Unatkoznak, nincs hol összejönniük, nem tudnak mit kezdeni pihenőidejükkel, képtelenek mit kezdeni vele. A legényeknek jobb híján marad a kocsma, a presszó, s legfeljebb a délutáni meccs számít eseménynek. „Az egész merő unalom” — ez van valamennyi megnyilatkozásban. Sokan úgy vélik, olykor vagy talán legtöbbször nem csupán pénz­kérdés, nem kizárólag helyiségprobléma, hogy a sza­bad idő tengés-lengés, hogy minden út kocsmába vezet — ez sokkal inkább „ötletkérdés”. Rágódni rajta érdemes is, hasznos is, főleg azért, mert nemcsak tizen- és huszonéveseket érint, és érde­kel. Én a magam részéről azt tartom; célravezető szem előtt tartani az igények, az érdeklődési körök különbö­zőségét, s ezekhez adagolni a minőséget. Ide is érvé­nyes, hogy aki sokat markol, keveset fog. Meddő eről­ködés az ötven körüli földművesekkel foglalkozva a szabad idő hasznos eltöltését azzal kezdeni, hogy egy­ből egyik napról a másikra könyvbarátok, színház- látogatók, bötűre éhes emberek legyenek. Nem megy, pedig de jó lenne, ha menne. Gyakran éppen a türelmetlenség, a jelentkező igé­nyek első megnyilvánulásának a lebecsülése gátolja magát a továbbjutást már a kezdet kezdetén, ötven körüli földmunkásokat emlegetve téesztagokra, mező- gazdasági dolgozókra gondolunk, hiszen az idősebbek — bár róluk ilyen szempontból ritkán esik szó — leg­alább annyira nem tudnak mit kezdeni a megnöveke­dett szabad idővel, mint a fiatalok. Nő az italfogyasz­tás. Ilyen szempontból tehát harmincon túl talán na­gyobb a gond, mint harmincon innen. A téeszklubok! Három-négy működik az egész megyében. Kevés. S valóban úgy van, hogy az idősebbek számára a társa­sági élet színtere kizárólag a kocsma. De hát mihez kezdjen szombaton, vasárnap a szövetkezeti gazda? Templomba nem jár, s ma már az a divat is elmúlt, hogy odaálljanak a tanácsháza elé nézelődni. Otthon ülve, unatkozva várja az ebédet, s ebéd után a vacsorát? Nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti em­ber mindinkább közösségi ember, tehát szabad idejé­ben is társaságba kívánkozik. Egyedül unatkozik, va­lamilyen módon szórakozni, pihenni, kikapcsolódni szeretne. De hogyan, miként? Kezdjük azzal, hogy amelyik téesztag valamilyen módon szórakozni, pihenni, kikapcsolódni szeretne, az már igény, s ezzel már lehet is, kell is valamit kezdeni. Természetesen nem mindig fönt a maximummal, in­kább lent a minimummaL A szekszárdi felsővárosi asszonykor erre nézve szinte minta. A háztájiban, a téeszben dolgozó asszonyok kezdetben mintegy csupán a napi munka fáradalmait kipihenni, beszélgetni jöt­tek össze, okos, türelmes orientálással a könyvekről, az értelmet gazdagító látókört bővítő kirándulásokról csak beszélgettek. Mintegy mellékesen. S a „kevés” így lett egyre „.több”, olyannyira, hogy az asszonyok immár valóban könyvbarátok, két éve programszerűen járnak országot-világot látni, ahol megfordulnak, ott tudják mit miért érdemes megnézni. Valamelyik nap a szakcsi termelőszövetkezet egyik nyugdíjas tagja Szekszárdon, a Garay téren összetalál­kozva a közös gazdaság elnökével „igényt” jelentett be. „Gondoljanak elnök elvtárs, a nyugdíjasokra”. Az igény: horgásztanya A község határában egy arra al­kalmas földre néhány hektáros tavacskát létesítve, a nyugdíjasok örömére a parton horgásztanya épülhetne. A közös gazdaság anyagiakkal bírja, s az idős embe­rek megérdemlik a kikapcsolódásnak ezt az örömét. Az elnök igazat adott a nyugdíjas téesztagnak, már az akadályok elhárításán fáradozik... Ebben az esetben is egy első lépésről, „testre szabott” igényről van szó az­zal a bizonyossággal, hogy ahol a nyugdíjasok kezdet­ben csak horgászni járnak össze, oda később „több” is vihető. Éppen Szakcson a lépésről lépésre „ütem” hasznát felismerve a téesz fedett tekepályát épített a tagoknak, és jól működik a vadásztársaság, amelynek kivétel nél­kül helybeli gazdák a tagjai. Sok ez, vagy kevés? Ép­pen elegendő ahhoz, hogy ne a söntéspult legyen a ki­kapcsolódás egyetlen lehetősége, és alap ahhoz, hogy az igény igényességgé formálódjék. Ezen a közegen kezdődhet a színvonalas népművelő munka, de a szín­vonalas népművelő munkához mindenképpen közegre van szükség, más szóval, valamilyen alapra. Elképzelhető, szinte bizonyosra vehető, hogy a trak­toros vadászként egy idő után úgy lesz irodalombarát, hogy kézbe veszi, elolvassa a vadászatról szóló köny­veket. S kézbe veszi. A fedett tekepálya is első lépés­nek tekinthető olyképpen, hogy egyúttal „terelőpálya”, s ezzel a több kezdete. A megnövekedett szabad idő értelmes felhasználá­sa okkal, joggal foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemek vezetőit, a pártszervezeteket, tömegszervezeteket egy­aránt. Valahol mindenütt el kell kezdeni, annál is in­kább, mert a községi italboltok forgalma éppen azt mutatja, hogy miután nincs más, hát marad a kocsma. Ezzel a kérdéssel a mezőgazdasági üzemekben, a ter­melőszövetkezetekben, miként Szakcs példája is mu­tatja, mindinkább „Súlyának megfelelően” és jól fog­lalkoznak. Szp. 1974. szeptember ÍZ.

Next

/
Thumbnails
Contents