Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

Kőxségfejlesstés

Tervek

Sokszor előfordul, hogy az újságíró munkája végzése során váratlan helyzetbe kerül. Ez lehet rossz is, jó is. Az utóbbi fordult elő, amikor azzal a céllal indultunk el a megye névadó községébe, Tolnára hogy megkérdezzük, hogyan gazdálkodik a helyi tanács a rendelkezésre álló pénzzel? Teljesen véletlenül csöppentünk egy parázs vitákban bővelkedő tanácsülés kellős közepébe. Egymást követték a szenvedélyes hangú felszólalások, meg az ezekre adott ^válaszok. Két napirend is a mi témánkba vágott: a gazdálkodás eredményéről szóló féléves beszámolót terjesztették a tanácstagok elé, akik ezen kívül megvitatták a kereskedelmi ellátás helyzetét is. Természetesen most nem soroljuk fel részleteiben a kiadás és bevétel címszó alatt szereplő tételeket, inkább arra keressük a választ, milyen létesítményekkel gazdagodott és mivel gazdagodik a közeljövőben Tolna, valamint a nagyközségi közös tanács irányítása alá tartozó két társközség: Mözs és Fácánkert. Mielőtt azonban erre rátérnénk, üssük fel a jegyzet- füzetnek azokat a lapjait, amelyeken a mintegy 13 ezer ember lakóhelyéül szolgáló három település kereskedelmi ellátásával kapcsolatos mondatok sorakoznak.

Kenyérgondok

Igen, kenyérgondok vannak Tolnán. Nem mintha az embereknek nem lenne elég pénzük a mindennapi kenyér megvásárlására, inkább arról van szó, hogy elégedetlenek a minőséggel, az ellátással, a szállítás ütemezésével. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert sokan emlékeznek még azokra a kiváló minőségű sütésekre, amelyek a nemrég elkészült mözsi pékségből annak idején kikerültek. Természetesen elhangzott a mentegetőzésnek is beillő válasz a sütőipar illetékesének szájából: halhattak a tanácsülés résztvevői a liszt

Üzem közbeni

és eredmények Tokán

rekonstrukció

Sxexon előtt

a dalmandi hibridkukoriea-üxem

minőségéről, a technikai gondokról, a szállítókapacitásról. Arról, amiről úgy is tudtak: egyszer jobb, máskor kevésbé jó a kenyér. A dolog vége mégiscsak az lett, hogy határozatba foglalták, a tanács vezetői sürgősen üljenek le tárgyalni az illetékesekkel. Érjék el, hogy megszűnjenek a nagyközség „kenyérgondjai”.

Villamosítás

A másik témával, a kereskedelmi hálózat viszonylagos fejletlenségével ugyancsak többen foglalkoztak. Bizonyára örömmel vették tudomásul, hogy a következő ötéves tervben ezen a téren számottevő fejlődés várható-^.

Tolna-szigeten Jelenleg 16 család várja a villany bevezetését. A tervek elkészültek, megtörtént a helyszíni bejárás is, már „csak” a munka van hátra. Határidő az év vége.

Bármennyire gyászos téma mégsem kerülhetjük meg. Fácánkertben még mindig a házaknál ravatalozzák fel a halottakat. Nem sokáig, mert már hordják az anyagot a ravatalozó építéséhez. Hasonló jellegű létesítmény készül Tolnán is. Itt egyébként a napokban valóságos átadási dömping volt.

r

Uj létesítmények

Több százezer forintért átalakított, újjáépített közintézmények hivatalos birtokba vétele történt meg. Korábban a tűzoltószertárban még a gépjárműfecskendőt is csak ügy- gyel-bajjal tudták elhelyezni. Most két komplett garázs és műhely biztosítja a berendezések megfelelő tárolását, karbantartását, javítását. Itt található a foglalkozási terem, a pihenőszoba, és az iroda is. összesen 450 ezer forintba került, ennek nagyobb részét a megyei, kisebb részét — 150

ezer forintot — pedig a helyi fejlesztési alapból biztosították.

Fordított az arány a sportszékház esetében. Kétszáz ezret a helyi alapból költöttek a nagyterem, a szertárak, a szociális létesítmények, a klubszoba kialakítására, nyolcvan- ezret pedig a megyei sporthivataltól kaptak.

Népesedéspolitikánkat minden bizonnyal jobban szolgálja az új egészségház, mint a régi. A duplájára növekedett létesítmény a tolnaiak kettő- százezer forintjába került. Szükség volt rá, hiszen ebben az esztendőben 40 százalékkal több gyerek születik a nagyközségben, mint 5 évvel korábban. Az anya- és csecse- , mővédelem pedig elsőrendűen fontos feladat.

Fácánkertben hamarosan elkészül egy kisebbfajta kul- túrház, amelynek építéséhez a tengelici Petőfi Tsz is hozzájárul. Ugyanitt már áll az új buszváró helyiség, aminek a párját Mözsön állítják fel.

No, és mi lesz a még megoldásra váró feladatokkal? — tettük fel a kérdést a községi tanács vezetőinek. Tolnán különösen a fiataloknak hiányzik egy korszerű kulturális létesítmény, művelődési ház. Sajnos, ennek a felépítése nem megy máról holnapra. Az ötödik ötéves tervben minden- ■ esetre vagy a jelenlegit bővítik lényegesen, vagy egy teljesen újat építenek. A központ,xen- dezése is napirenden van. Itt mindenekelőtt az átmenő utak korrekcióját kell elvégezni, ami tulajdonképpen már megkezdődött. Buszállomást, parkírozóhelyet is létesítenek, egy jelentős területet pedig a majdan felépülő ABC-áruház részére tartalékolnak.

—a —y

Sok gonddal-bajjal jár, ha egy üzemet működés közben kell felújítani — elismerésre méltó viszont, hogy a felújítás is, a termelés is folyik.

Ilyen körülmények uralkodnak most a Dalmandi Állami Gazdaság hibridüzemében. Jobban mondva, a körülményeken uralkodnak a gazdaság központi műhelyének lakatosai, hegesztői, a rekonstrukció szakmai irányítói.

A tizenöt évvel ezelőtt épített üzem berendezése ténylegesen is, de eszmeileg is elavult, teljesítménye nem felel meg a mostani terméseredményeknek. Az akkori kukoricatermésátlagok a mainak csak a felénél tartottak, és csak később került köztermesztésbe nagyon sok, újabb és újabb hibridkukorica-fajta.

A nagyobb terméseredmények egyik alapja a vetőmag minősége. A múlt évben ezért úgy határozott a gazdaság vezetése, hogy felújítják a hibridüzemet. A legelőnyösebb ajánlatot — és elsősorban a legkorszerűbb gépeket —. a Hart-Carter, cégtől kapták, és azok az év elején rendben meg is érkeztek Dalmandra.

így, amikor a vetőmagszezon befejeződött, megkezdődött a rekonstrukció, a régi gépek, berendezések leszerelésével. Az új berendezés beépítését nehezítette, hogy a meglévő épület hat emeletével kellett „gazdálkodni”. Hogy minden a legmegfelelőbb helyre kerüljön, elkészítették az épület kicsinyített vázát és a gé- £ek makettjét. Azokkal sakkoztak, mit,, hova építsenek be.

A munkát sürgette a közelgő aratás, a búzavetőmag előállításához szükséges gépsor üzembe helyezése. Ez az alsó két emeleten meg is történt — a búzavetőmag tisztításához kevesebb munkafázis kell, mint a kukoricáéhoz — és Libellu- la, Ljubilejnaja, Bezosztaja, Avrora, Kavkaz fajtákból 375 vágón első-, másod-, illetve harmadfokú szaporulat kalibrálását végezte el az újjáépülő

üzem. .Rövidesen már a szállítást is megkezdik. A búzát követte a borsóvetőmag, jelenleg már száz vagon felett tartanak.

Miközben szállítószalagok, csigák, felvonók viszik a borsót a tisztító, válogató géprendszerekre, a zakatoló gépek mellett dolgoznak a szerelők. Pontosan a helyükre állítják a rostákat, trlőröket, szerelik a hajtóműveket, kötik be a magszállító rendszereket — lázasan folyik a munka, hogy mire a szezon kezdődik, minden a helyén álljon, minden üzemképes legyen.

A réginél mennyivel korsze-' rűbb, mennyivel tud többet aa új hibridüzem?

Az eddigi síkrosták helyett körrosták, tárcsás triőr, lég- szeparátorok, gravitációs asztal alkotja a tisztító-, osztályozó-! rendszert. A tárcsás triőr kiválasztja a sérült, törött szemeket, ezzel javítja a csíra- képesség arányát.

Az új géprendszer a kuko- rica-vetőmagból a régi hatnyolccal szemben tizenhárom frakciót képes kiválasztani, hosszúság, szélesség, vastagság szerint. Végre, egy terület, ahol hasznos a minél több frakció — a mezőgazdasági üzemek így .homogénebb, egyöntetűbb vetőJ magot kapnak, tehát egyenletesebb lesz a vetés, a kelés, a növény fejlődése, sőt. még a betakarításban is előnyösen jelentkezik.

A gazdaságban úgy számolj nak, hogy szeptember második felében kezdődik a kukorica-betakarítás, két hazai korai és egy NDK-bértermelésű fajtával. Bár a kukorica a gabonához hasonlóan mintegy kéthetes késésben van, a betakarítás időre befejeződhet Tavaly a betakarítás ütemét lassította a szárító teljesítménye. Az idén üzembe helyezett újabb szárító kétszeresére növelte a fogadókapacitást. A lényeg az, hogy a termés mielőbb fedél alá kerüljön, a száraz szemtermésből már folyamatosan állítja elő az üzem a hibrid vetőmagot.

BOGNÁR ,

Egy történetet S? meséljek el?

megvolt a maga története közel harmincéves pályafutásom alatt. Szóval lenne mesélni való. Csak választani nehéz. Mostanában mind gyakrabban van részem kellemes élményekben. Azonkívül, hogy Igazgatási előadó vagyok, végzem az anyakönyvvezetéssel járó teendőket is. Néhány éve olyan fiatalokat adok össze, akiknek születésükkor én állítottam ki születési anyakönyvi kivonatukat.

— Megemlíti ezt a házasunknak?

— Igen. De mikor elkezdem, bólintanak, hogy tudják, hiszen a szüleik már elmesélték.

Borján Jánosné törékeny, alacsony termetű asszony, szemében a tevékeny emberek nyughatatlansága. A zombai községi tanácson dolgozik, s ha az 1945-től a tanácsok" megalakulásáig, 1950-ig eltelt időszakot is beszámítjuk, közel 30 esztendeje dolgozik a közigazgatásban.

— Nem tudom, ennyi év után van-e értelme arról beszélni, hogy eredetileg más akartam lenni. Apám itt volt szabómester a községben, a maga módján tanult és művelt ember. Elvégeztette velem az elemi után a négy polgárit, mondva: „lányom, azt szeretném, hogy tanítónő légy”. Nem Sikerült. Anyagiak miatt. Bár-;

Nehéz évek után

Egy asszony, aki sokat vállalt

milyen furcsán hangzik- ez ma, még a polgári is nagy anyagi megerőltetés volt szüleimnek... A hőgyészi polgáriban ugyanis nemcsak tandíjat fizettünk, természetbeni hozzájárulást is adnunk kellett

Borján Jánosnénak

voltak olyan évei, amelyek évtizedek múltán is frissen élnek emlékezetében. Arcok, sorsok sorjáznak gondolataiban. Legélénkebben a beszolgáltatás időszakára emlékezik, amit egyben a megpróbáltatások éveinek is nevez.

— Nem vagyok harcias természet. Szóval igyekeztem meggyőzni azokat, akiknek akkor is — ma is — Gizi vagy Giziké voltam.

Még egy emlékezetes esztendő, 1956. Az ellenforradalom, ahogy mondja, idegileg viselte meg őket. A férj, az egykori demokratikus rendőrség tagja — ma több mint húsz év« tanár — akkor már 10 éve volt párttag... Azonkívül Gabriella, az egyszem lány is 56 novemberében született.

— Életem legnehezebb napjait éltem át. Veszélyeztetett terhes voltam. Amikor az ellenforradalom kitört, már nem lehetett kapcsolatot tartani a mentőkkel, a kórházzal. Az .egyik novemberi napon áthívtuk az orvost, mert rosszul voltam. Ö azonnal kórházat javasolt, és mentőkért telefonált Szekszárdra. Azt a választ kapta, hogy a mentő már nem jön értem, de éppen Gyönkre vitt egy beteg asz- szonyt, próbáljuk meg vissza» felé elcsípni. Az orvos meg a férjem fehér köpenyben vigyázta az utat. Egy izgalommal teli fél nap után végre befutottak a mentők. Gabriella, aki akkor született, ma már nagylány. Negyedikes gimnazista Bonyhádon. Szeretném, ha pedagógus lenne. Talán azért is, mert nekem nem sikerült... - Nemcsak emlékezetükben súlyos évek, szép emlékű esz-, tendők is felelevenednek a halk szavú asszony elbeszélése nyomán. Örömmel beszél a Magyar Nők Demokratikus Szövetségéről, aminek néhány éven át községi titkára volt. Fáradtságos munka órán sikerült összehoznia Zomba lányait, asszonyait. Nőpárti, ahogy mondja. Szerette az asz- szonyok ügyes-bajos dolgait intézni, örült ha sjJéíinatte őket. Ezért is vállalta el az MNDSZ

átszervezése után a községi nőtanács . titkári teendőinek elvégzését.

Borján Jánosné több évtizedes munkássága nemcsak szellemi, anyagi gyarapodásban is mérhető. A házaspár munkás- esztendeinek eredménye ma egy háromszobás házban testesül meg.

— 1961-ben kezdtük az építést, pedagóguskölcsönnel. Alig két év alatt építettük fel a házat. Utána jött a bebútorozás. Mit mondjak? Most már a hűtőszekrénytől a porszívóig minden megvan, ami csak kell.

Az örömök közé aigaZg“r

tásban dolgozók közelmúltban történt fizetésrendezése is. Bor- jánné július 1. óta 400 forinttal többet visz haza havonta. Mondja, kell a pénz, mert sok a kiadás. Ott a részlet, a tv, a villany, Gabi taníttatása és az újságok. Szeretnek olvasni. Népszabadság, Magyar Nemzet, Népújság, Ország Világ, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Lakáskultúra, Magyar Ifjúság járnak hozzájuk rendszeresen.

— Több mint egy éve a Hazafias Népfront községi bilartozik

vottságának elnöke. Nem sok az önként vállalt munka?

— Ha valamire megkértek," soha nem tudtam azt mondani, hogy nem vállalom. Különben, minden megy magától, ha egyszer belekezdett az ember.

Az életvidám, kutató tekintetű asszony befejezésül említette, hogy mind közelebb kerül a nyugdíjhoz. Elmúlt ötven éves. Kérdésemre, hogy mit tervez a négy év múlva beköszöntő, pihenésre való esztendőkre, tiltakozott.

— Beszélni sem szeretek róla.

*

Hír a Tolna megyei Népújság 1974. augusztus 18-i számából:

„A szocialista építőmunka társadalmi segítségében, a szocialista nemzeti egység erősítésében végzett önzetlen, odaadó és eredményes munkásságáért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Hazafias Népfront Kitüntető Jelvényét adományozta Borján Jánosnénak, a zombai községi tanács dolgozójának. A kitüntetést az alkotmány napja alkalmából Szabó lászló, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke adta át."

V J.