Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

1 t Mehiv. c ” F.í'-vt > f VILÁG TOLNA MEGYEI MZSSUÍJ 0K| NÉPÚJSÁG H MAGYAR SZOCIALISTA HUWKAgT/tRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG AKAR LAl'jA SZOMBAT 1974 szept. 7. XXIV. évi. 209. szám, ARAI 0.90 Ft Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a kíséretében lévő Párdi Imre, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője és Káplár József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese — akik az SZKP Központi Bizottságá­nak vendégeként tartózkodtak Moszkvában — megbeszélést folytattak V. Dolgih és K. Ka- tusev KB-titkárokkal, vala­mint N. Bajbakowal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­vel. A megbeszélések során a felek kicserélték a gazdasági építéssel a szociális fejlesztés­sel, valamint a gazdaságirányí­tás tökéletesítésével kapcsola­tos pártmunka tapasztalatait. Megvitatták továbbá a szov­jet-magyar gazdasági tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés további elmélyítésének va­lamint a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósításában való részvétel több kérdését. A magyar vendégek látoga­tást tettek a KGST állandó szovjet képviseleténél, s a moszkvai Hromatron vállalat­nál tanulmányozták a terme­lést, a munkaszervezést, az üzemi kollektíva szociális el­látottságát. A megbeszéléseken jelen volt B. Gosztyev, az SZKP Központi Ellenőrző Bizottsága- • nak tagja, O. Csukanov, az SZKP KB osztályvezető-helyet­tese, valamint Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Németh Károly és kísérete pénteken hazaérkezett a szov­jet fővárosból,. A danaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet idős tagjainak őtven-olven kilő burgonyát ad ingyen, szociális juttatásként. A krumplit válogatják, mérik és folyamatosan szállítják . . az idős tagoknak. goto; Gcttvald Megnyílt a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumi kiállítása A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés 25. évfordulója alkalmából pénteken a KGM Rákóczi úti Technika Házában, valamint a Szovjet Kpltűra és Tudomány Házában jubileumi kiállítás nyílt, amely áttekintést nyújt a két ország tudományos- műszaki együttműködésének negyedszázados eredményeiről, a Szovjetunió életéről, gazda­ságának, műszaki kultúrájának nagymérvű fejlődéséről. A KGM . Technika Házában rendezett ünnepélyes megnyi­tón részt vettek Borbándi Já­nos és Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós az OMFB elnö­ke, a KB tagja, dr. Bíró József külkereskedelmi, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari és Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Jelen volt az ünnep­ségsorozatra hazánkba érke­zett szovjet delegáció, V. A. Kirillinnek, az SZKP Közpon­ti Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnök- helyettesének vezetésével, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykováié is. A kiállítást V. A. Kirillin nyitotta meg, aki ünnepi be­szédében hangsúlyozta: a Szovjetunióban nagyra értéke­lik a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés eredményeit, amelyek mindkét ország számára nagyszerű si­kereket hoztak az elmúlt 25 évben. A mostani kiállítás a negyedszázad politikai, gazda­sági, kulturális fejlődéséről ad átfogó képet. A magyar—szovjet együtt­működés mindkét ország szá­mára meggyorsítja a tudomá­nyos kutatásokat és egyben az eredmények gyorsabb gyakor­lati alkalmazására ösztönöz. Ezért mindkét országnak érde­ke, hogy tudósai, szakemberei tovább mélyítsék együttműkö­désüket, s ezzel a szocialista országok integrációs program­jának megvalósítását is segít­sék. > Németh Károly hazaérkezett Moszkvából Befejezésül V. A. Kirillin munkájukért köszönetét mon­dott a kiállítás megrendezésé­ben részt vevő magyar part­nereknek. Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága és a ma­gyar kormány nevében üdvö­zölte a kiállítás megnyitóján részt vevő vendégeket. Mint mondotta, a magyar népgazda­ság 25 év alatt megsokszorozta teljesítőképességét és jelentős mértékben emelte műszaki színvonalát. A fejlődéshez a Szovjetunióval megkötött egyezmény, a szovjet tudomá­nyos ismeretek és termelési tapasztalatok átvétele nagy­mértékben hozzájárult. A ki­állítás azt a kölcsönös segítség- nyújtást reprezentálja, amely ma Is eredményesen szolgálja népeink felemelkedését, a két ország társadalmi és gazdasági fejlődését. A jubileum alkal­mából a kiállítással egy idő­ben magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki rendezvénysoro­zatra is sor kerül, amely újabb lehetőségeket teremt majd a ■két ország tudósainak, műsza­ki szakembereinek a további együttműködések kibontakoz­tatására. Az ünnepélyes megnyitó után a kiállítás vendégei meg­tekintették a Rákóczi úti Tech­nika Házában és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. a bemutatót. A kiállítás szeptember 29-ig tart nyitva, naponta reggel 9- től délután 6-ig. A belépő­jegy a Rákóczi úti Technika Házába 5 forint, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába pedig ingyenes a látogatás. Tudományos ülés Tamásiban Jó kezekben a dám sorsa Tegnap a Magyar Agrár­tudományi Egyesület állat­orvosok társaságának vad­egészségügyi szakosztálya a megyei szervezet állatorvosok szakosztályával, valamint a Tolna megyei Állategészség­ügyi Állomással és a TIT me­gyei szervezetével vadegészség­ügyi tudományos ülést tartott Tamásiban. A fontos eszme­cserét a járási pártbizottság tanácskozótermében tartották. A tudományos ülésen megje­lent János Jeromos, az MSZMP Tamási járási Bizottságinak első titkára, továbbá dr. Anghy . Csaba professzor, a zoológia .világhírű tudósa. A magas szintű eszmecseré­re az adott közvetlen okot, hogy ebben az esztendőben fe­jeződik be annak a kerítésnek -építése, amely körülbelül hét­ezer hektárra korlátozza a .gyulaji nagyvadak mozgását. Az intézkedés a vadkárok meg­előzését szolgálja. — A sűrűbb populáció nö- ■ véli az állatok fertőződésének veszélyét, — emlékeztetett a tudományos ülés első előadója, dr. Kemenes Ferenc adjunk­tus. — A tudomány feladata, hogy a veszély lehető legki­sebbre csökkentéséhez segítse a vadgazdákat. A kutatók hely­zete nem könnyű, mivel míg az apróvadakra vonatkozó ál­lategészségügyi .ismeretek igen széles körűek, a nagyvadakra vonatkozóak lényegesen kevés­bé mondhatók ilyennek. Dr. Kemenes Ferenc ad­junktus a továbbiakban a nagyvadakat, főként pedig a dámot fenyegető fertőző meg­betegedéseket ismertette: majd Böröczki Kornél, a Gyulaji Ä1- lami Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettese szólott a dámvad különleges helyzetéről Gyulajon. A rómaiak hozták Böröczki Kornél nem titkolt szeretettel emlékezett meg ■ azokról a rómaiakról, akik Kis- Ázsiából honosították meg a dámot a mai Gyulaj erdőségei­ben. A terület mediterrán ég­hajlata kedvez ennek a nemes vadnak. A mai^ „dámország” mifid fafajtákban, mind lágy­szárú növényekben igen gaz­dag; a botanikusok az utóbbi als közül mintegy száz fajtát tar­tanak ott számon. — Különösen kedvező ter­mészeti adottságainknak kö­szönhető, hogy Gyulaj a világ egyetlen területe, ahol embe­ri beavatkozás nélkül „terem­nek” verhetetlen minőségű dámlapátok, — mondotta Bö­röczki Kornél. — Az 1923-ból származó világrekorder trófeát 1901 óta növekvő számban kö­vették a pompásnál pompá- sabb lapátok. Az utóbbi évti­zedben tetemesen nőtt mind a bikák, mind az ünök súlya. Böröczki Kornél érzékeltet­te, mennyire felelősségteljes feladat a nemes vadak helyes takarmányozásának kialakítá­sa. Rámutatott, milyen veszé­lyekkel jár a „kánaáni bőség” megteremtése; leginkább az­zal, hogy a fáradság nélkül jóllakott vad kényelmesen el­fekszik, — emiatt pedig gyul­(Folytatás a 2. oldalon) Szeciális ÉDftafás idős fsz-faaakaak

Next

/
Thumbnails
Contents