Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

VílÍG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK!. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRTTOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ■- ­____*V. __'±-1__:____________-K.;:.:-, ■ -----_ ' • ^ .......................... ■ t rmrm PÉNTEK 1974 szept. 6. XXIV. évf. 208. szám. ARA: 0-80 Ft Húst éves a magyar—szovjet tudonányos-nűszaki együttműködés ■ ■ Ünnepi ülés a A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a magyar—szovjet tudományos-mű­szaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából csütörtök délelőtt a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett. A jubileumi megemlékezés elnökségé­ben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke, Bognár Géza akadémikus, az MTA alalnöke, a Távközlési Ku­tató Intézet tudományos igazgatója, a párt Köz­ponti Bizottságának tagjai, Osztrovszki György akadémikus, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, az ünnepi megemlé­Parlamentben kezes alkoimóból hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezetője, M. E. Rakovszki, a Szovjet­unió tervbizottságának elnökhelyettese, Gy. Alek- szenko, a Szovjetunió tudományos és műszaki ál­lami bizottságának elnökhelyettese, V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet. Az elnökségben fog­laltak helyet a magyar—szovjet gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködésben végzett ered­ményes munkáért magas kitüntetésben részesített munkások, szakemberek. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Lázár György megnyitó szavai után Huszár Ist­ván, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Huszár István beszéde Huszár István emlékeztetett arra, hogy még a KGST meg­alakításának évében, 1949 nya­rán írta alá a magyar és a szovjet kormány a két ország közös munkáját segítő tudomá­nyos-műszaki együttműködési egyezményt, amely a szovjet tudományos ismeretek és ter­melési tapasztalatok gazdag tárházát nyitotta meg előttünk és biztos alapot adott a fiatal népi demokratikus ország nagyszabású terveinek megva­lósításához. Az egyezmény keretében az aláírás óta több mint 3000 műszaki dokumentá­ciót kaptunk a Szovjet­uniótól, s Magyarország mintegy 1800 műszaki le­írást adott viszonzásként. Ugyancsak kezdettől fogva ér­vényesült az együttműködés másik hatékony formája, a szakemberek cseréje, kölcsö­nös látogatása. Napjainkig több tízezer magyar szakember, ipa­ri, építőipari szakmunkás, mérnök, kutató, növényter­mesztő és állattenyésztő vett részt szovjetur.ióbeli tanul­mányúton, és sok ezer szovjet szakember szerzett személyes szakmai tapasztalatokat kor­szerű magyar technikai meg­oldásokról. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott hazánk szocialista nagyiparának meg­teremtéséhez. E támogatással Magyarország mentesült a szel­lemi kapacitását meghaladó sok időt és pgnzt rabló kutatási, fejlesztési munkától. A beren­dezéseket, a tapasztalatokat készen kapta a Szovjetuniótól, s így rövid idő alatt rendkí­vül gyorsan növelhette szá­mos iparág technikai, műszaki színvonalát. A magyar nép életkörülmé­nyeit közvetlenül javító leg­nagyobb létesítmények megte­remtésében is közreműködött a Szovjetunió. Az együttműködésben az ötvenes évek második fe­létől mindinkább előtérbe került a közös kutatás, a kooperáció, a tudományos és műszaki ismeretek kö­zös gyarapítása, amely le­hetővé teszi, hogy 'az erő­feszítések egyesítésével lé­pést tartsunk a világmére­tű tudományos-technikai forradalommal. A közös kutató-fejlesztő mun­ka módot nyújt a szakosodás­ra, a kutatásokra fordítható anyagi, szellemi erők legjobb hatásfokú összpontosítására. Ezeket az előnyöket érvénye­sítettük a magyar—szovjet kétoldalú kapcsolatokban és a KGST-országok közötti sokol­dalú együttműködésben is. A magyar és a szovjet in­tézetek és vállalatok között ki­alakult kutatói-fejlesztői mun­kában számos, nemzetközileg is kiemelkedő találmány szü­letett, s a közös alkotást meg­testesítő gép, berendezés, vagy műszer gyártására egy-egy magyar vagy szovjet gyár sza­kosodott. A kétoldalú tudományos­műszaki együttműködés ered­ményei, a mezőgazdaságban is kiemelkedőek. A nagy hozamú szovjet búzafajták meghono­sítása is jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy kenyérgabo­na-termelésünk 1960. évi 16 mázsás hektáronkénti átlagho­zama több mint kétszeresére emelkedjen. A kenyérgabona termőterületünk 80—85 száza­lékán szovjet búzafajtákat ve­tünk. "Jelenleg közös kutatómun­kát végzünk a hibrid búza létrehozására, a kukorica fehérjetartalmának növelé­sére, a különbüiő mező- gazdasági termények komplex gépesítésének fej­lesztésére. Számottevő a Szovjetunió se­gítsége a foszfor- és kálium- műtrágya-igényeink fedezésé­ben, s jellemző az együttmű­ködésre, hogy a magyar me­zőgazdaság traktorállományá­nak 40, kombájnparkjának 90 százaléka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos intéze­tei között. A széles körű tudományos programok kialakítását segítet­te az oktatásban és általában a szakemberképzésben létre­jött hatékony együttműködés. A jelenleg dolgozó, alkotó ma­gyar értelmiségből több mint háromezren a Szovjetunióban' kapták diplomájukat, vagy ott szereztek tudományos fokoza­tot, csaknem 700 szovjet szak­ember pedig a magyar egye­temeken és főiskolákon vég­zett. Az atomenergia békés felhasználását szolgáló tudo­mányt teljes egészében a Szov­jetunióban tanulta a magyar tudósgárda. Az izotóp-techni­kához, a korszerű vegyiparhoz, a számítástechnikához, a fél­vezető-iparhoz, az alumínium- kohászathoz szükséges alapve­tő ismeretek nagy részét is a Szovjetunióban sajátíthatták el tudósaink, kutatóink. így már nagyon nehéz áttekinteni, hány ponton érintkezik a ma­gyar és a szovjet tudósok, mérnökök kutatómunkája. A negyedik ötéves tervben -350— 400 nagyobb kutatási és fej­lesztési témán ‘ dolgoznak együtt a különböző szakterü­leteken. A következő ötéves tervidőszak kutatási program­jainak egyeztetésekor pedig már eddig is mintegy 150 újabb téma közös kidolgozásá­nak gondolata merült fel. (Folytatás a 3, oldalon) Brezsnyev fogadta Németh Károlyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára csütörtökön fogadta Né­meth Károlyt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik Moszkvában. Leonyid Brezsnyev és Né­meth Károly között szívélyes, baráti beszélgetés folyt le. amelynek során megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti együttműködés továbbfejleszté­sének néhány kérdését, vala­mint több, kölcsönös érdeklő­désre számottartó időszerű nemzetközi problémát. Kádár János és Fock Jenő fogadta V. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kiril- lint, ä Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű esz­mecserén részt vett Óvári Mik­lós, az MSZMP KB titkára, Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, I. N. Ma­karov, az SZKP KB osztályve­zető-helyettese és V. J. Pavlov, Tárgyalások Mozambik A portugál kormány és a Frelimo küldöttsége csütörtö­kön Lusakában Kenneth Kaun- da zambiai elnök jelenlétében megkezdte a tárgyalásokat Mo­zambik politikai jövőjéről. Repülőtéri sajtóértekezletén Mario Soares kifejezte azt a reményét, hogy hamarosan sor kerülhet a megállapodás alá­írására a Frelimo képviselői­vel. A portugál diplomácia ve­zetője nem volt hajlandó rész­letekbe bocsátkozni, csupán azt tanácsolta az újságíróknak, hogy legyenek türelemmel, néhány óráig, vagy néhány napig. Lusakában tudni vélik, hogy az új ideiglenes mozambiki kormányt szeptember 25-én — a Frelimo vezetésével folyó felszabadító harc megindításá­nak tizedik évfordulóján — ik­A. Kirillint a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön hiva­talában fogadta Vlagyimir Alekszejevics Kirillint, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesét. A szívélyes, ba­ráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé, dr. Ajtai Miklós, az OMFB elnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Lusakában • •• rr • r rr 1 j ovo] erői 9 tátják be tisztségébe és a dél­kelet-afrikai terület valószínű­leg a jövő évben nyeri el a tel­jes függetlenséget. A lusakai tárgyalások meg­kezdésének időpontjában több mint húszezer mozambiki gyűlt össze Lourenco Marques sta­dionjában, hogy köszöntse a függetlenség megadására vo­natkozó tanácskozások meg­kezdését. A rendőrség közlése szerint ez az eddigi legnagyobb tömeggyűlés a mozambiki fő­városban. A résztvevőket különbuszok és -vonatok szállították a sta­dionhoz: a hivatalnokok és számos ipari vállalat dolgozói szabadnapot kaptak. Az üzle­tek jó része zárva maradt. A Lourenco Marques-i rádióban csütörtökön első ízben hang­zott el a Frelimo himnusza.

Next

/
Thumbnails
Contents