Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

» I 7 T \ \ Vb. Ezüstérmes az öttusacsapatunk Szerdán délelőtt a Lenin hegyen a terepfutással befejeződött a 20. felnőtt és a 9. junior öttusa-világ­bajnokság. A felnőttversenyben a szovjet válogatott biztos győzelmet ara­tott. Magyarország megőrizte má­sodik helyét és a bronzérmes Ro­mánia lett. Egyéniben megismétlődött a ta­valyi londoni vb. sorrendje, há­rom szovjet öttusázó állt a győ­zelmi emelvényen: 1. Lednyev (megvédte világbajnoki elsőségét), 2. Smejlov, 3. Onyiscsenko. A magyarok közül Maracskó végzett a legjobban, 4. lett, mö­götte Kancsal következik, Villá­nyi a 11. helyre szorult. A junior csapatversenyben is a szovjet hármas vitte el a pálmát, az egyéni összetettet ugyancsak hazai versenyző Galavtyin nyerte. A magyar fiatalok csapatverseny­ben 4.-ek lettek, Szombathelyi 11.- ként végzett az összetettben. Kosárlabda Az Európa-bajnokság végeredménye: 1. Szovjetunió 6 6 — 543:230 12 2. Csehszlovákia 6 5 1 388:383 11 3. Olaszország 6 3 3 270:320 9 4. Magyarország 6 3 3 339:343 9 5. Bulgária 6 2 4 292:419 8 6. Románia 6 1 5 343:444 7 V­Franciaország 6 1 5 311:375 7 A kormányos kettes a középdöntőben A svájci Iluzernben szerdán meg­kezdődtek a férfi evezős-világbaj- nokság küzdelmei. A versenysoro­zaton három magyar egység érde­kelt. Közülük az első napon a kormányos kettes szerepelt a leg­jobban, amely a harmadik előfu­tamban 7:43,34 perces idővel má­sodik lett, és ezzel bekerült a kö­zépdöntőbe. A kormányos nélküli kettes a harmadik előfutamban 7:44,33 per- ees idővel az 5. helyen végzett, a kormányos nélküli négyes pedig a második előfutamban 6:51,31 perc­cel 6. lett. így ez a két magyar hajó csütörtökön a reményfuta­mokban még javíthat. Gólszegény forduló az M I-ben BP. HONVÉD—ZALAEGERSZEGI TE 1:0 (0:0) Kispest, 3000 néző. Vezette: Em­sberger. MTK—SALGÓTARJÁN 2:1 (0:0) Hungária körút, 1500 néző. Ve­zette Petri. Góllövők: Siklósi, Ko­vács B., illetve Dudás. Jók: Bicskei, Siklósi, Dunai, Be­csei, illetve Magyar, Szoó, Dudás, Kovács I. BÉKÉSCSABA—VASAS 2:1 (1:0) Fáy utca, 3500 néző. Vezette: Bana. Góllövők: Németh (2), illetve Vi- dáts. HALADAS VSE—TATABÁNYA 1:0 (1:0) Szombathely, 7000 néző. Vezette: Mohácsi. A szombathelyiek egygólos győ­zelme a látottak alapján megérde­melt. Jók: Mursits (a mezőny leg­jobbja), Horváth Á., Kulcsár, Hau- zer, illetve Dombai, Knapik. PMSC—FERENCVÁROS 1:1 (1:1) Pécs, 10 000 néző. Vezette: Mar­ton. Góllövők: Kiss, illetve Martos. Jók: Rapp, Kocsis, Bálint, Kiss, illetve Martos, Juhász, Nyilasi, Ke­lemen. RÁBA ETO—VM EGYETÉRTÉS 0:0 Győr, 4000 néző. Vezette: Szávó. Jók: Sebők, Somogyi, illetve Jó- zsa és Szuromi. VIDEOTON—DVTK 0:0 Székesfehérvár, 5000 néző. Vezet­te: Nagy Béla. Jók: Nagy III., Fejes, Karsai, il­letve Beréb (a mezőny legjobbja), Oláh és Horváth A. ÜJPESTI DÓZSA—CSEPEL 1:0 1974. szeptember 5. a Dózsa Legtöbben az erős edzésekben látják az okot Szeged lényegesen jobb volt, de... — Kormos edző szerint nincs megfelelő cserejátékos Vasárnap a SZEOL elleni 3:l-es vereség után keserű szájízzel tá­vozott a szekszárdi közönség a sportpályáról. Elkeseredésük oka nemcsak a veréség volt. A két pont elvesztésénél még jobban fájt a nézőknek, hogy ezúttal rosszul játszott a csapat, egyik-másik já­tékos szinte vonszolta magát a pá­lyán, a védelem átjáróház volt. A tárgyilagos szurkolók azonban el­ismerték, hogy ilyen jó játékot már régen láttak a szekszárdi pá­lyán, mint a SZEOL-tól vasárnap. A 3:l-es vereséget elfogadható­nak találták, hisz az ellenfélnek lényegesen több helyzete volt, mint a hazaiaknak. A játék nagy részében irányították a küzdelmet és akkor hozták zavarba a szek­szárdi védelmet, amikor akarták. Gazdag játékosállományukra jel­lemző, hogy a kispadon ülő csere- játékos fordította meg a mérkő­zést, és kitűnő egyéni megoldáso­kat, szellemes játékot láthattunk tőle. \ Vesztes mérkőzés után hajlamo­sak a játékosok arra, hogy irre­álisan mérjék fel a helyzetet, ezért vártunk kedd délutánig, mire meg­nyugszanak a kedélyek. Ekkor ke­restük fel a Dózsa öltözőjét, hogy néhány játékostól és a két ed­zőtől véleményt kérjünk. NEM VOLTUNK EGYENRANGÚ ELLENFELEK — Kalász Jánost jól ismeri a szurkolótábor, hisz a tavasszal még mint játékos képviselte az egyesü­let színeit. Vásárnap Szeged ellen mint a csapat másodedzője ült a kispadon. Mi a véleménye a látot­takról? — Minden csapat úgy játszik, amennyit megengednek neki. Ez vonatkozik Szegedre is. Ellenük a mérkőzést kimondottan a közép­pályán vesztettük el. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy ilyen jó együttessel régen találkoztunk. Minden szempontból felülmúltak bennünket. Labdaátadásban, gyor­saságban, taktikában alulmarad­tunk, nem voltunk egyenrangú el­lenfelek. Az első gólunkat meg­előzően Szegednek három biztos helyzete volt. Ha ők ezt kihasznál­ják, nem mi vezetünk 1:0-ra és még tragikusabb lett volna vere­ségünk. A CSAPATRÉSZEK NEM ÉRTIK MEG EGYMÁST — Fodor Józseftől elsősorban ar­ra kérünk választ, igaz-e az, amit a szurkolók feltételeznek, hogy rossz formában van? — Egyáltalán nem érzem, hogy rossz formában vagyok. Az egész csapat játéka visszaesett, és sok esetben ezért vagyok kénytelen szabálytalankodni, így megakadá­lyozni ellenfelemet, hogy elgondo­lását végrehajtsa. Ezzel természe­tesen megváltozott játékfelfogásom is, lényegesen keményebben kell hogy küzdjek, mint eddig. — És miben látja a vereségek okát? — Ennek több összetevője van, sokszor apró, jelentéktelen dolgok is befolyásolhatják a játékosok tel­jesítményét. A csapaton belül a játék tekintetében nincs meg az az összhang, mely kellene, a csa­patrészek nem értik meg egymást, de ugyanakkor a középpályán van a legnagyobb baj, ott nem tudjuk felvenni a versenyt az ellenfelek­kel. A védelem egysége meg telje­sen felbomlott. A kollektív szel­lemmel is valahogy baj van, de nem úgy, hogy haragszunk egy­másra, hanem vagyunk néhányan nőtlenek, mi szeretnénk többet együtt lenni a csapat többi tagjai­val, ugyanakkor — és ez érthető, — akinek családja van, mérkőzés és edzés után rohan haza. Talán az is segítene, ha többet lehetnénk együtt. A SZEGEDI CSAPAT RUTINOSABB — Láttuk, néhány egészen jó vé­dése volt, és a három gól ellené­re sem tartja senki hibásnak a vereségért. Hogy látta a kapuból a mérkőzést? — ezt Pólyák Antal­tól kérdeztük. — Védelmünk nem állt feladata magaslatán, nem tudtuk lefogni az ő veszélyes csatáraikat, elsősorban Antalt és Vasst. De nemcsak ők ketten, hanem az egész szegedi csapat sokkal rutinosabb mint mi vagyunk, és ez mindvégig éreztet­te hatását. Ez ugyan gólokban nem mutatkozott meg, de ha a szegediek kihasználják helyzetei­ket, vereségünk még súlyosabb is lehetett volna. ANTALT KELLETT ŐRIZNEM — Vasárnap a szegedi csatársor jobbszárnya akkor ment elu amikor akart, egy légüres tér volt a Dó­zsa védelmében. Mi volt ennek az oka? — ezt kérdeztük Lubastyik Istvántól, a Dózsa védőjátékosától. — Azt a feladatot kaptam, hogy szoros emberfogást végezzek, An­talt kellett fognom, ö mint rutinos játékos hamar felismerte a hely­zetet és a szélső posztról állandóan behúzódott középre, ahová nekem követni kellett, mert ez volt a fel­adatom. A nyolcas mezben játszó Mészár viszont hamar látta és ál­landóan az üres folyosón vezette a támadásokat, úgyszólván zavarta­lanul. — Félidőben szólt az edzőnek, megkérdezte, mi a további felada­ta? — Igen, szóltam . és az^t az utasí­tást kaptam, hogy továbbra is An­talt fogjam. EGY-KÉT HÉTEN BELÜL. TÜL LESZÜNK A KRÍZISEN — Freppán Miklóstól, aki a Dó­zsa csapatkapitánya is — a kö­zönség az elmúlt időszakban lé­nyegesen jobb játékot látott. Va­sárnap különösen a második fél­időben látni lehetett, hogy még a mozgás is nehezére esett. Mi volt ennek az oka? — Véleményem szerint a csapat azért játszik rosszul, — rosszul ját­szik, ezt be kell vallani — mert át­tértünk az új követelményeknek megfelelő edzésekre. Az MLSZ rendelkezését lelkiismeretesen vég­rehajtjuk, ami azt is jelenti, hogy jelenleg kétszeres, háromszoros az edzésadagunk, mint az elmúlt idő­szakban volt. Valamennyien fárad­tak vagyunk, megérezzük a nagy terhelést, de reméljük, túljutunk a holtponton és akkor megváltozik minden. Sajnos, én is azok közé tartozom, akik nem bírják azt az iramot, tempót, melyét a mérkő­zések megkövetelnek. — Tehát van remény, hogy rövi­desen jobb játékot láthat a kö­zönség? — Feltétlen. Véleményem szerint egy-két héten belül túl leszünk a krízisen, ha a játékosok megszok­ták ezt a terhelést. AZ EDZÉSADAGOT NEHEZEN BÍRJÁK A JÁTÉKOSOK A nézők sokszor emlegették az edző nevét vasárnap, helytelenítet­ték a taktikáját, illetve azt, hogy a csapat ilyen rosszul játszik. Mi erről a véleménye? — kérdeztük Kormos Mihályt. — Lényegesen nagyobb a köve­telmény, az edzésadag, mint eddig volt, és ehhez nincsenek hozzá­szokva a játékosok, nehéz az átál­lás. Ez az egyik oka, hogy a csa­pat nem játszik jól, állandóan fá­radtak, sosem frissek. Nem látni tőlük azt a gyors játékot, szelle­mes megoldásokat, mely régen jel­lemezte a csapatot. Persze joggal kérdezhetik, hogyan fordulhat elő, hogy a mi játékosaink ennyire megérzik az átállást, ugyanakkor az ellenfelek nem? Ehhez tudni kell, hogy a többi csapatoknál 18 —20 azonos képességű játékos áll az edző rendelkezésére és példa erre a vasárnapi mérkőzés, hogy a cserejátékosok meg tudják for­dítani a mérkőzés sorsát. Sajnos nálunk nem így van. A kispadon olyanok ülnek, akik elmaradnak tudásban, erőnlétben az átlagtóL Kevesen vagyunk és ha kiesik két-három ember, az már óriási problémát okoz, nem tudjuk pó­tolni őket. Ha például Korner, Si­mon, vagy Vágó sérült, óriási baj’ van. Az elmondottak mellett persze le kell szögezni, hogy előbb-utóbb az erős munka érezteti majd hatá­rát és feljön a csapat, át tudnak, állni a. játékosok. Magas a szint; nagy a követelmény, és különösen, az idősebb játékosoknak óriást megterhelést jelent. Ha nagy sé terhelés', rossz a forma, ha kicsi a terhelés, nagy a forma. Mágas az MLSZ követelménye, de én végre­hajtom, becsületesen betartjuk az utasításokat, száz százalékig a ki­adott edzésterv szerint dolgozunk. — A közönség nagyon reklamál­ta, hogy Micskót miért nem cse­réli le. Mi erről a véleménye? — örülök neki, hogy megkérdez­te, és kérem, írja meg: Micskó mint középpályás a Szeged elleni mérkőzésen nagyon akart, renge­teget futott, de ennek ellenére nem ment neki a játék. Lelkese-; désben szinte felülmúlta a többit,' de labdaátadásai pontatlanok vol­tak. Addig, míg a szegedieknél például. Bánfalvi és általában a kö­zéppályások tíz labdából kilencet megjátszottak, addig Micskó csak kettőt. Sokat hozta jó helyzetbe az ellenfelet, pontatlan átadásai­val, felfutott a labdával, utána nem ért- vissza, a védelemben űr támadt. Mindezek ellenére bíztam Micskóban, hogy magára talál. A szünetben Micskó kérte, hogy cse­réljem le, mert kapott egy rúgást és fájlalta a lábát. Bíró főorvos megvizsgálta, és azt mondta, hogy pihentetni kellene. Kértem Mics­kót, vállalja tovább a játékot és amikor szól, hogy nem bírja to­vább, lecserélem. így is történt. Sajnos, a közönség indokolatlanul elégedetlen és sok esetben olyan dologban bírál bennünket, ah<51 nem tudunk változtatni, mert az adott helyzetben nincs lehetőség arra. Itt a cserékre gondolok el­sősorban, de más vonatkozásban is éri a vezetést és a játékosokat olyan vád, mely alaptalan, mert ha tisztában lennének belső gond­jainkkal, bajainkkal, másként ítél­keznének. — Véleménye szerint mikor kell bekövetkezni a formajavulásnak, mikor tudnak átállni a játékosod a nehéz terhelésről abba a stá­diumba, ahol már szépen és ered­ményesen is tudnak helytállni? — Egy-két héten belül be keHf következni a fordulatnak, és ké­rem a szurkolókat, bizzanak a já­tékosokban és az edzőkben. Higy- gyék el, mi éppúgy szeretnénk már a győzelmet, mint ők. —ka*. Labdarúgó MNK Megyei kézilabda-bajnokság Szekszárdi Dózsa—Bogyiszló 3:0 (2:0) Bogyiszló, 250 néző. Vezette: Sza­bó A. Sz. Dózsa: Pólyák — Fodor, Korner, Pusztai, Somodi, Lubas­tyik, Németh, Mezei, Szentes, Freppán, Márkus. Edző: Kormos Mihály. Bogyiszló: Bencze —Vass, Szekeres, Lépő, Frank, Bocs, Jan- kovics, Hajdú, Maláti, Berka, Ba­logh. Edző: Török Bólint. A Dózsa azonnal mezőnyfölénybe került, az első komoly lövésre So­modi vállalkozott, de a labda mellészállt. A hazaiak rendkívül lelkesen játszottak, tömör védeke­zéssel hosszú időn át megakadá­lyozták, hogy a dózsások gólt ér­jenek el. A 27. percben a fellazult hazai védelem mellett szép táma­dás alakult ki: Somodi Szenteshez játszott, akinek átadását Márkus védhetetlenül lőtte a hálóba. 1:0. Két perc múlva Hajdú éles lövését tette ártalmatlanná Pólyák. A 31. percben Márkus az alapvonalról beadott, amelyből Németh volt eredményes. 2:0. A szünetben Somodi helyett Stercz állt be, míg a hazaiaknál Vasst Bogdanovics váltotta fel. A második félidőben is a Dózsa irá­nyította a játékot, bár a hazaiak­nak is volt néhány ellentámadása. A 10. percben szépíthetett volna Bogyiszló, de Bogdanovics labdá­járól lemaradtak a belső csatárok. Később a hazaiaknál Jankovlcs helyett Waldraff, míg a Dózsában Mezei helyett Ódor játszott. A 25. percben Freppán jó labdájából Szentes állította be a végered­ményt. 3:0. Később Lubastyik há­rom esetben is nagy erejű lövést küldött kapura. A 34. percben Stercz megsérült, kiállt. Ettől kezd­ve a Dózsa tíz emberrel játszott. A 40. percben szöglet után Balogh jó lövését védte Pólyák. Egy perc múlva Márkus hátravetődve lőtt, de a hazai védelem a gólvonalról mentett. A mérkőzés utolsó percé­ben Bencze, a hazaiak kapuvédője a felső sarokból tornászott szög­letre egy nagy erejű lövést. A Dózsa, bár könnyedén, de kö­rülményesen játszott. A hazaiakat lelkesedésükért és sportszerű já­tékukért feltétlen dicséret illeti. Az elmúlt fordulóban a papírforma érvényesült. A dobogóra esélyes női csapatok közül Simontornya és a Mözs biztosan, míg a tavalyi bajnok Szek­szárdi Vasas csak nehezen harcolta ki a győzelmet. A férfiaknál csak a Györ- köny—Regszemcse mérkőzés volt há­romesélyes, melyet a vendég heg- szemcse nyert és ezzel elkerülte a ki­esést. A gyönki gimnázium csapatai a nyári szünidő1 miatt elmaradt mérkő­zéseit játszották hótközben és csak az ificsapat nyert ezeken a találkozókon. A mözsi lányok Szegeden vettek részt az országos spartakiádon és az elma­radt Ozora elleni mérkőzést szeptem­ber 29-én játsszák le. RÉSZLETES EREDMÉNYEK: NŐK: Dombóvári Kesztyű—Szekszárdi Vasas 7:9 (5:4), ifi 6:16. Vezette: Szabó Gy.— Róth. Szoros mérkőzésen szünet utáni jobb teljesítményével nyert a Vasas. G: Varga 4, Teninger, Apáti, Szűcs, illetve Feketéné 5, Zsivkó 2, Völgyi, Tam. Gyönki Gimnázium—Mözs 7:15 (5:9), ifi: 2:14. Vezette: Kerekes—Kiodli. Biz­tos győzelmet szerzett az egységesebb vendégcsapat. G: Vaczuba 3, Gál 2, Bölcsföldi, Szusz, illetve Lovas! 5, Ba- loghné, Molnárné 4—4, Madar, Fekete. Simontornya—Dombóvári Spartacus 19:4 (11:2), ifi: 11:1. Vezette: Vida— Oláh. Mindkét félidőben nagy fölény­ben játszott a listavezető SBTC. G: Herczeg 9, Zsolnai, Németh 3—3, Péti, Molnár I. 2—2, Molnár M., illetve Vár­aljai, Németh 2—2. Ozora—Bonyhád 17:17 (10:10), ifi: 6:12. V: Kollár—Török. Befejezés előtt 30 másodperccel egyenlített a hazai csapat. G: Dékány, Blázsovics 7—7, Trubacs 3, illetve Sólya Zs. 8, Keresz­tes 4, Illés 3, Baricz 2. FÉRFIAK: Gyönki Gimnázium—Mözs 12:21 (4:14), ifi: 14:17. Vezette: Kerekes—Kinczli. Jó iramú mérkőzésen szünet után felja­vult a Gyönk. G: Gyulai, Simigh, Agócs 3—3, Bácsalmási 2, Gulyás, il­letve Szelecky 5, Oravecz, Simon J. 4— 4, Bagosi, Simon F. 3—3, Juhász 2. Györköny—Regszemcse 18:28 (8:14), ifi: 17:9. Vezette: Jilling—Kincses. A végig jobb Regszemcse nyerte a ki­esési rangadót. G: Boczk 6, Krausz I., Bősz 3—3, Stróbl, Papp, Krausz M. 2—2, illetve Kiszler 8, Gebhardt 7, Dravecz 6, Varga J., Schmidt 2—2, Szántó, Sarmon, Varga J. Dunaföldvár—Szekszárdi Szöv. SK 21:19 (14:9), ifi: 18:24. Vezette: Tak­sonyi—Sudár. Izgalmas mérkőzésen a helyzeteit jobban kihasználó csapat győzött. G: Boros, Révész 8—8, Bér- zicza 2, Czobor, Linka, Szabó, illetve Riba 6, Gyimóti 5, Steiner 3, Budai 2, Sebestyén, Leipold, Korsós. Simontornya—Dombóvári VSE 27:15 (13:5), ifi: 16:11. Vezette: Vida—Oláh. A jobb átlövőkkel rendelkező SBTC megérdemelten nyert. G: Tenke 10. Szili, Gora 5—5, Baranyai, Pál, Molnár 2—2, Mészáros, illetve Mayer, Mpráczi 5— 5, Horváth 4, Trupp. Hétközi mérkőzések: Nők: Gyönk— Simontornya 13:40 r(7:18), ifi: 18:14. Gyönk—Regszemcse 15:17 (7:10), ifii 26:9» Hertelendi (Domb. Spart.) A hét 11-e Stölkler I. (Kisdorog) Gecző (Bonyhád) Majsai (Bátaszék) Farkas (Nagymányok) Horváth (Simontornya) Varga (Bonyhád) Tartalékcsapat: (Sz. Vasas), Brunner (Kisdorog), Lerch (Tamási), Bagó (Paks) montornya), Szűcs (Fadd), Faragó (Zomba), Gödrei (Tevel), Szabó (Domb. VSE) Pintér (Domb. Spart.) Tóth I. (Bátaszék) Vida I. (Domb. Szíjártó (Domb. VSE) Tóth II. (Bátaszék) Spart.), Tam , Szelei (Si- Bese (Paks).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents