Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
4 VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYES. Ml TOLNA MEGYEI tä*W£;3Sr NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASARNAP 1974 szép». 29. XXIV. év». 228. szám. ARA: 1.20 Ft Győzniképes Eszembe jut egy korábbi vita, amely akörül folyt, hogy voltaképpen mikortól tekinthető néphadseregnek a néphadsereg. Sokan voltak azon a véleményen, hogy természetesen 1949-től, amikorra máraz élet, a politika más területein lezajlott a nagy fordulat és így kezdetét vehette az új típusú hadsereg erőteljes fejlesztése is. Mások előbbre, illetőleg régebbre teszik a mérföldkövet, 1945-re vagy még korábbra, amikor a szovjet hadifogolytáborokban először jelentkeztek magyarok, hogy harcolni kívánnak a fa- siszmus ellen, a haza felszabadításáért. Megint mások azt állítják, hogy már az ezernyolcszáz-negyvennyolcas szabadságharcban is lényegében népi hadsereg küzdött az ország függetlenségéért, a haladásért, aztán itt volt ezer* kilencszáz-tizenkilenc, a Tanácsköztársaság magyar vörös hadserege, amely minden tekintetben megfelelt a néphadsereg iránti követelményeknek. Később csillapodtak a szern vedélyek, csendesült a vita és ez alighanem így van jól. Hiszen mindegyik álláspontban sok az igazság, bajos volna megfellebbezhetetlen határvonalat húzni a múlt kiemelkedő eseményei között aszerint, hogy ekkor meg ekkor még nem volt népi a hadseregünk, ettől meg ettől kezdve pedig azzá vált Fegyveres testületeink tagjainak esküje egyértelmű: szabadságharcos elődeink példája nyomán védelmezik a szocialista hazát, ha kell, az életük árán is. Ez a lényeg, illetőleg az, hogy fegyveres erőink híven teljesítik is kötelességeiket, és rendelkeznek mindazzal, ami a haza védelméhez, a létfontosságú feladatok ellátásához szükséges a szocialista országok közös katonai szervezetében: A fő kérdés kétségtelenül az, hogy az adott időszakban mennyire ítélhető felkészültnek és ütőképesnek a haza külső és belső védelmére hivatott fegyveres erő? A válasz erre rendkívül kedvező. Harci gyakorlatok egész sora bizonyítja, hogy néphadseregünk lépést tudott és tud tartani a mindinkább növekvő követelményekkel, parancsnokai és fiatal katonái egyaránt elsajátították mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek a legmodernebb harceszközök hozzáértő alkalmazásához és bármilyen helyzetben képesek sikeres együttműködésre fegyverbarátainkkal. A Belügyminisztérium szervei, a törvényesség szigorú betartásával, híven őrködnek azon, hogy senki se sérthesse meg büntetlenül országhatárainkat, ne léphessen fel államrendünk, közrendünk ellen. Munkásőrséaünk pedig a legnagvobb áldozatokra is kész, hű társa valamennyi f=ayveres testületnek a munkás-paraszt hatalom védelmében. A fegyveres szolgálat —az alkotmány szavaival — megtisztelő állampolgári kötelesség. A fogalmazás pontos. Csakugyan megtiszteltetésnek számít őrködni az ország békés alkotómunkájának biztonságán, de egyúttal kivételes felelősséggel járó kötelesség is. Olyan hivatás, amelyhez manapság már nem elegendő a puszta elszántság, az áldozatkészség. Tudás is kell hozzá, éspedig nem kevés. Valamikor, még húszhuszonöt esztendővel ezelőtt is lényegesen kevesebb ismeretre volt szüksége annak, aki egyenruhát öltött. Ha megtanulna az úgynevezett alaki szabályokat, elsajátította a lövészet vagy valamelyik más feayvernem alapfogalmait, máris kész katonának tekintették, mondván, hogy a többin majd átsegíti a lelkesedés, az öntudat. Azóta a fegyveres erőknél is nagyot változott a világ. A tudományos-műszaki fejlődés következményeként a haditechnika úgyszólván mindennap meghökkentő újdonságokat produkál, s ezzel lépést kell tartani a mi fegyveres erőinknek is, és ezen belül nemcsak a parancsnokoknak. A fiatal katonáknak, karhatal- mistáknak, határőröknek az elszántság és lelkesedés mellé ma már szakmaként kell megtanulniuk a fegyveres szolgálatot; sokan számítógépekkel dolgoznak, technikusi szjnten kell érteniük a korszerű technikához, milliós, sőt milliárdos értékű berendezéseket bíznak rájuk. A legmodernebb haditechnika sem csökkenti azonban az ember szerepét. Végső soron a magasan képzett emberek uralják és irányítják ezt a korszerű technikát, rajtuk múlik, hogy milyen biztonsággal védjük határainkat, hazánk légtérét, belső rendünket. A feqyveres erők kivételes felkészültséget követelő feladatainak végrehajtásához nem mindennapi erköcsi tulajdonságok is kellenek és örömmel nyugtázhatjuk, hogy e téren szintén nincs okunk aggodalomra. Hadseregünk és más fegyveres testületeink a fiatalok példásan jó nevelőiskolája, ahol nemcsak a szükséges szakismereteket tanulhatják meg, hanem felelősen gondolkodó, hazájukért áldozatokra képes emberekké érhetnek. Biztonsagot nyűitő tudat, hoqy^ fegyveres erőink, szoros testvéri szövetségben a szocialista közösség fegyveres erőivel hű és oyőznikéoes védelmezőink, őrzői a békének, a haladásnak, az embert szolgáló társadalmi rendnek. Ezért is köszőntiük ünnep- naoiukon, az 1848—49-es hon- védserea oákozdi gvőzelmé- nek százhuszonhn*od;k évfordulóián megkülönböztetett szeretettel katonáinkat, határ- őreinkét karhatalmistáinkat és munkásőreinket A. 1. Piri- és fcemáityiitötfsépÉ Leninpian Lenin és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékhelyeivel ismerkedett szombaton délelőtt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. Reggel Kádár János és a magyar küldöttség tagjai, Kádár Jánosná, valamint Mihail' Szuszlov és más szovjet személyiségek, akik elkísérték delegációnkat Leningrádba, a várostól mintegy 35 kilométerre fekvő Szesztroreckij Razli tóhoz hajtattak. Itt húzódott meg egy kunyhóban Lenin 1917 júliusában és augusztusában az ideiglenes kormány üldözése elől és itt írta Állam és forradalom című művét. Lenin akkor menekült Raz- livba, amikor Polovcev tábornok, a petrográdi katonai körzet parancsnoka különleges osztagot szervezett elfogatásá- ra és fizikai megsemmisítésére. Az ellenforradalmi beállítottságú lapok a legfantasztikusabb híreszteléseket terjesztették a bolsevikok vezérének hollétéről. Valójában Lenin mindösz- sze néhány kilométerre volt a várostól, a forradalom szívétől, és két hónapon keresztül innen — Razlivból — irányította a fegyveres felkelés előkészületeit. Ott-tartózkodá- sának emlékeit, valamint a Lenin razlivi napjainak körülményeire emlékeztető muzeális tárgyakat tekintették meg a magyar és szovjet vezetők. A visszafelé vezető úton a gépkocsikaraván megállt Szesztroreck falu határában, ahol a második világháború idején a frontvonal húzódott, és ahol ma domborművel díszített kőfal őrzi Leningrád hős védőinek emlékét. A városba visszaérve, a delegáció a Néva folyó partja felé vette útját, ahol — immár 26 éve — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajója — az Aurora cirkáló horgonyoz. A cirkáló árbocára a magyar küldöttség érkezésekor felvonták a piros-fehér- zöld lobogót. A fedélzetre lépő Kádár Jánost Jurij Fjodo- rov elsőosztályú kapitány, a hajó parancsnoka üdvözölte. A cirkáló, amely a század elején a cári hadiflotta büszkesége volt, a forradalmár matrózok jóvoltából a nagy október egyik jelképévé vált. Innen, a ma emléktáblával ellátott hathüvelykes oromágyúból adták le a lövést, amely a Téli palota ostromának, a fegyveres felkelés győzelmének előhírnöke volt. Fjodorov kapitány a magyar- és szovjet vendégeknek részletesen elmondta az Aurora történetét, kiemelve, hogy noha a forradalom hajója 1941-ben, a fasiszta támadás idején nem tudott kifutni kikötőjéből, a maga módján akkor is kivette részét a forradalom vívmányainak védelméből : ma is félelmetes lövegeit leszerelték és a város határában lévő Hollóhegyen vetették be őket az ostromló német csapatok ellen. Kádár János az Aurora fedélzetén találkozott a cirkáló legénységének veteránjaival, köztük a ma már 82 esztendős Ivan Nazarovval, aki 1917-ben, a Téli palotára leadott történelmi visszhangú lövés időpontjában az Aurora matróza volt. Kommunista szombat Szekszárdion Több mint 2500 ember önkéntes munkája Tegnap Szekszárdon kommunista műszakot tartottak az Állami Építőipari Vállalatnál és a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában. Előbbi helyről Tarjáni Lajos igazgató tájékoztatott bennünket: — A kommunista szombatra vonatkozó javaslat a szocialista brigádok vezetőitől származott, így a közösségek elhatározásának tekinthető, — mondotta. — Reggel 7 órától délután egyig tartottunk műszakot, fizikai dolgozók és a közvetlen termeléshez tartozó irányítók mintegy kétezrem Végeredményről természetesen még nem tudok számot adni. Az elhatározás az volt, hogy a 100 százalékos túlórában kifizetett összeget egy vietnami iskola építésének támogatására fordítjuk. A központi havi díjasok, több mint kétszázan, ugyancsak hat órai munkájuk bérét ajánlották fel erre a célra. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárából Szabó Károly szb-titkárral beszéltünk: — A mi műszakunk 6-tól 12-ig tartott, ugyanakkor, amidőn a budapesti anyavállalat dolgozói is hasonlót vállaltak. Mintegy 300—350 személy vett részt a kommunista szombaton, létszámunknak hozzávetőlegesen fele. Számosán jöttek be az ingázók közül is. Dolgozóink úgy határoztak, hogy a termelésben és az irodákban eltöltött munkáért járó bért egy városi gyermek- intézmény támogatására ajánlják fel. Elutazott Harst Reinl Egy hétig tartózkodott megyénkben és előadókörúton vett részt Horst Reinl,- Tolna testvérmegyéje, a Karl-Marx- Stadt megyei glauchaui járási pártbizottság agitáci ós propaganda titkára. Horst . Reinl több előadást tartott propagandisták, a pártoktatás előadói számára. Meglátogatott több üzemet és termelőszövetkezetet, ismerkedett megyénk számos intézményével. Horst Reinl-t fogadta K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első t:tkára is. Beszélgetést folytattak a két megyében folyó agitációs- és propagandamunkáról.' NDK-beli vendégünk tegnap befejezte Tolna megyei látogatását és előadókörútját.
