Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-28 / 227. szám
f * MHQYflR SZOCIflLlSTk MUNKÁSPÁRT TOlNfl MEOYEI BIZOTTSACAWRK LAPJA SZOMBAT 1974 szept. 28. XXIV. évi. 227. szóm. ARA: 0.90 F* VILÁG PRölEfÄÄjAT, gGyESÜI/EtóKI TOLNA MEGYEI Pénteken reggel á Vörös Nyíl expressz-szel megérkezett Leningrádba a magyar párt- és kormányküldöttség élén Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával. Délelőtt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség ellátogatott a lenlngrádi piszkarjovói temetőbe. A 26 hektáron elterülő hatalmas sírmező annak a hatszázezer leningrádi lakosnak és szovjet katonának a végső nyughelye, akik 1941-1943- bán, a hitlerista blokád idején vívott harcokban haltak hősi halált, vagy estek áldozatul a fasiszták bombázásainak, a fagynak és az éhezésnek, amely e rettenthetetlen várost sújtotta a győzedelmés ellenállás 900 napja alatt. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai koszorút helyeztek el a blokád hőseinek emlékművénél. Megkoszorúzták az emlékművet a magyar delegációt kísérő szovjet vezető személyiségek is élükön Mihail Szuszlovval. az SZKP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A magyar deleció és szovjet kísérőik ezután megtekintették a piszkarjovói sírmező múzeumát, ahol korabeli fotódokumentumok alapján ismerkedtek a blokád történetével. A hősi helytállás és önfeláldozás e nagyszerű történelmi példájáról beszélő dokumentumok megtekintése Után Kádár János a következőket írta be temető emlékkönyvébe: „Tisztelettel adózunk Leningrád hős védői emlékének.” A bejegyzést a párt- és kormányküldöttség valamennyi tagja, valamint Kádár Jánosné is aláírta. A piszkarjovói temetőből a párt- és kormányküldöttség, valamint a kíséretében lévő szovjet személyiségek gépkocsi- oszlopa — éljenző, zászlókot lobogtató lenihgrádiak ezreinek sorfal^ között — a Kirov- gyárba hajtatott. A gyár vezetői a vendégeknek adott rövid tájékoztatójukban elégedetten számoltak be arról, hogy Kádár elvtárs első látogatása óta eltelt -17 év alatt mély, mondhatni gyökeres változások mentek végbe a gyár életében. A tájékoztatót rövid üzem- látogatás követte, amelynek során a vendégek a traktoralkatrész- gyártó üzemrészeket tekintették meg és ellátogattak a 290-es számú műhelybe, amely 17 évvel ezelőtt emlékezetesen forró hangulatú magyar—szovjet barátsági nagygyűlés színhelye volt. Amikor a magyar delegáció tagjai a traktorszerelde csarnokába értek, a Kirov-gyár több ezer munkása fogadta őket lelkes tapssal, éljenzéssel. Kádár János és a küldöttség tagjai, Mihail Szuszlov és a delegációnkat kísérő más személyiségek, a leningrádi területi és városi vezetők, valamint a Kirov-gyár vezetői egv rögtönzött fr tribünön foglaltak helyet. A zsúfolásig megtelt csarnokban nemcsak a műhelypadokon foglaltak el minden talpalatnyi helyet, hanem az elszállításra váró „Kiro- vec” óriástráktorok tetejére, motorfedelére is bőven jutott az érdeklődőkből. A magyar— szovjet barátsági nagygyűlés iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott a sajtó részéről is. Moszkvából a magyar és szovjet újságírók mintegy negyvenfőnyi különítménye utazott a delegáció kíséretében Lenin- grádba, hogy tanúja lehessen ennek az eseménynek. A leningrádi televízió a nagygyűlésről egyenes helyszihi adásban számolt be és ezt később — Moszkva közvetítésével — az intervíziós tagországok is átvették. Vlagyimir Lebegvev, ä ki- rovegyesülés párttitkára üdvözlő szavai után a magyar és a szovjet állami himnuszt játszották el. Ezután Grigorij Romanov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett Szólásra. Grigorij Rottmnovot követően Borisz Vorobjov, az Oroszország! Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnök- helyettese, „civilben” maga is a Klfov-gyár esztergályosa, árról a megfeszített munkáról számolt be a vendégeknek, amelyet a gj^ár dolgozói végeznek a műszaki megújulás érdekében, vagyis átvitt értelemben a kommunizmus anyagiműszaki alapjának megteremtése érdekében. Jiraida KuZhyecova, a Szvetlána nevű leningrádi ipari egyesülés osztályvezető mérnöknője után a jelenlévők hatalmas tetszésnyilvánítása kö- zeoette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Kedves elvtársak’ Szovjet barátaink! Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok küldöttségünk nevében, Romanov elvtársnak és mindazoknak, akik előttem szóltak, a meleg szavakért, e barátsági gyűlés minden résztvevőjének, azért a vendégszerető, testvéri fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Átadom önöknek, az önök személyében a Kirov-gyár dolgozóinak, Le- ningrSd lakosságának a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét. Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Szovjetunió dicső kommunista pártját, a magyar és a szovjet kommunistákat régi, sok viharban kipróbált internacionalista ba-1 rátság köti össze. A szocializmust építő magyar nép nagy erőt merít abból és büszke rá, hogy barátjának és szövetségesének tudja a szocialista forradalom zászlóvivőjét, a béke védelmezőjét, a kommunizmust építő nagy szovjet népet, a Szovjetuniót. Küldöttségünk azzal a céllal jött a Szovjetunióba, hogy pártjaink és népeink internacionalista egységét, testvéri együttműködését, á megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot még erősebbé tegye. Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy T.eo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárssal, Podgornij elvtärsSal, Koszigin elvtárssal és a többi, oly közeli és nagyra becsült Szovjet barátunkkal most folyó megbeszéléseinket is a szívélyes légkör és a teljes nézet- azonosság jellemzi. Bizonyosak vagyunk benne, hogy tárgyalásaink jelentős mértékben hozzájárulnak együttműködésünk továbbfejlesztéséhez népeink javára, közös naav ügyünk, a szocializmus, a béke hasznára. Örömmel tölti el küldöttségünket, hogy eljöhetett városukba, a nagy Lenin nevét viselő forradalmi Leningrádba. Emlékezetes élményt jelentenek számunkra találkozásaink a város Vezetőivel, lakóival és a nagy hírű Kirov-gyár munkásaival. Mindig nagy tiszteletet és mély meghatottságot érzünk azokon a helyeken, ahol Lenin élt és dolgozott, ahonnan vezetésével dicső pártjuk, az orosz munkásosztály elindította a világot átformáló Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszédet mond a l írov Gyárban a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendezett nagygyüléz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács határozatot hozott egyes községek egyesítéséről, továbbá újabb községi közös tanácsok szervezéséről. A határozatok elősegítik egyes összeépült községek egységes fejlesztését, felújítási és fejlesztési forrásaik koncentráltabb felhasználását, Valamint az alsófokú településhálózat fejlesztési körzetek és á köz-' igazgatási határok egybeesését, illetve közelítését. A határozatok 1974. december 31-én lépnek életbe. Végrehajtásukról az illetékes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Az Elnöki Tanács legfelsőbb bírósági bírót választott, valamint bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. Á •• ünnepségek Dombóváréit Véget ért a magyar—csehszlovák barátsági hét Megyénk 31 filmszínházának negyvenhat filmbemutatóját nem számítva 26 eseménye volt a magyar-csehszlovák barátsági hétnek Szek- szárdon, Bonyhádon, Pakson, Tamásiban, Simohtornyán, Nagykónyiban, Faddon, Lengyelen, Dunaföldváron és Zombán. A {•"ogramnak csak ezeken a rendezvényein több, mint másfél ezren vettek részt a felsorolt települések lakói közül. Ez azért örvendetes, mert mint erről a baráti delegáció tagjaival is beszélgettünk, a rendezvénysor elérte kitűzött célját; áz események külön-külön és egy- gyüttesen hozzá segítettek bennünket egymás jobb és ólményszerű megismeréséhez. Érre pedig szükségünk van, hiszen nemcsak baráti szomszédunk a csehszlovák nép, hanem szövetségesünk, harcostársunk is. Tegnap, a magyar-csehszlovák baráti hét zárónapján —. egyebek között —- főleg erről esett sok szó mind Dombóvá- rott, mind pedig Szekszárdon, ahol a Bőrdíszmű Vállalat dolgozóinak Ondrej Buci, a szlovák SZOT munkatársa „Szocialista demokrácia, szocialista brigádmozgalom és ipartervezés Csehszlovákiában” címmel tartott előadást. Itt volt alkalmunk beszélgetni Jirzsi Smolniltkal, a Csehszlovák Kultúra igazgató-helyettesével is, aki úgy vélte, hogy Szerencsés választás volt éppen Tolna megyében megrendezni a szlovák nemzeti felkelés 39. évfordulója tiszteletére a csehszlovák—magyar baráti hetet. Dombóvárott tegnap délelőtt a vasutas művelődést házban a magyar—csehszlovák baráti kapcsolatokról hangzott el tájékoztató előadás, mely jó alapot adott az ezt követő eszmecserére. Vendégeink programjában fél háromtól városnézés szerepelt, és bár Dombóvárnak új városként nincsenek műemléki meg- tekintenivalói, eltelt a délután a várossal való ismerkedéssel. Este hétkor kezdődött a városi-járási művelődési házban a magyar-csehszlovák baráti hét záróünnepsége. Itt Vidóczi László, a városi tanács elnöke köszöntötte az ünneplőket. Ezután Olrich Tesarík, a Csehszlovák Kultúra igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ebben Csehszlovákia ' múltjáról és jelenéről szólva azt hangoztatta, hogy a nemzetek történelmének alakulásában, politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésében milyen fontos szerepet játszanak a kapcsolatok. Az estet; a Kapos Táncegy- gyüttes műsora zárta. Vendégeinek ma, a kora délutáni órákban Szekszárdon vesznek búcsút TÖlna megyétől. Fegyveres erők napja Ünnepségek, kitüntetései! Szovjet vendégek a, fogadáson Tegnap megyénk több helységében ünnepelték ■ meg a fegyveres erők napját. Délelőtt a Tolna megyei Rendőr- főkapitányságon Harmat Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága osztályvezetőjének jelenlétében Hirsch Kálmán rendőr alezredes, főkapitány-helyettes nyújtotta át a belügyminiszter adományozta kitüntetéseket. A Haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát Pintér Ferenc alezredes, Kovács János őrnagy, Varga Lajos őrnagy, Eigner György főhadnagy; ezüst fokozatát Csuhaj Ernő százados és Tóth Albert százados; bronz fokozatát Dömötör Sándorné őrnagy és Vígh Jánosné polgári alkalmazott, a Közbiztonsági érem arany fokozatát Erdős Sándor zászlós, Sebestyén György főtörzsőrmester, Péterbencze János polgári alkalmazott; ezüst fokozatát Steiner János főtörzsőrmester; bronz fokozatát Strasszer László főtörzsőrmester kapta. Soron kívüli előléptetésben négy belügyi dogozó részesült. Többen kaptak dicséretet és jutalmat. (Folytatás a 4. oldalon.) j
