Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

f * MHQYflR SZOCIflLlSTk MUNKÁSPÁRT TOlNfl MEOYEI BIZOTTSACAWRK LAPJA SZOMBAT 1974 szept. 28. XXIV. évi. 227. szóm. ARA: 0.90 F* VILÁG PRölEfÄÄjAT, gGyESÜI/EtóKI TOLNA MEGYEI Pénteken reggel á Vörös Nyíl expressz-szel megérkezett Leningrádba a magyar párt- és kormányküldöttség élén Ká­dár Jánossal, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával. Délelőtt a Kádár János ve­zette magyar párt- és kor­mányküldöttség ellátogatott a lenlngrádi piszkarjovói teme­tőbe. A 26 hektáron elterülő hatalmas sírmező annak a hat­százezer leningrádi lakosnak és szovjet katonának a végső nyughelye, akik 1941-1943- bán, a hitlerista blokád idején vívott harcokban haltak hősi halált, vagy estek áldozatul a fasiszták bombázásainak, a fagynak és az éhezésnek, amely e rettenthetetlen várost súj­totta a győzedelmés ellenállás 900 napja alatt. Kádár János és a magyar küldöttség tagjai koszorút he­lyeztek el a blokád hőseinek emlékművénél. Megkoszorúz­ták az emlékművet a magyar delegációt kísérő szovjet veze­tő személyiségek is élükön Mihail Szuszlovval. az SZKP Politikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság tit­kárával. A magyar deleció és szov­jet kísérőik ezután megtekin­tették a piszkarjovói sírmező múzeumát, ahol korabeli fotó­dokumentumok alapján ismer­kedtek a blokád történetével. A hősi helytállás és önfelál­dozás e nagyszerű történelmi példájáról beszélő dokumentu­mok megtekintése Után Kádár János a következőket írta be temető emlékkönyvébe: „Tisz­telettel adózunk Leningrád hős védői emlékének.” A bejegy­zést a párt- és kormánykül­döttség valamennyi tagja, va­lamint Kádár Jánosné is alá­írta. A piszkarjovói temetőből a párt- és kormányküldöttség, valamint a kíséretében lévő szovjet személyiségek gépkocsi- oszlopa — éljenző, zászlókot lobogtató lenihgrádiak ezrei­nek sorfal^ között — a Kirov- gyárba hajtatott. A gyár vezetői a vendégek­nek adott rövid tájékoztatójuk­ban elégedetten számoltak be arról, hogy Kádár elvtárs első látogatása óta eltelt -17 év alatt mély, mondhatni gyökeres vál­tozások mentek végbe a gyár életében. A tájékoztatót rövid üzem- látogatás követte, amelynek során a vendégek a traktor­alkatrész- gyártó üzemrészeket tekintették meg és ellátogattak a 290-es számú műhelybe, amely 17 évvel ezelőtt emlé­kezetesen forró hangulatú magyar—szovjet barátsági nagygyűlés színhelye volt. Amikor a magyar delegáció tagjai a traktorszerelde csar­nokába értek, a Kirov-gyár több ezer munkása fogadta őket lelkes tapssal, éljenzés­sel. Kádár János és a küldött­ség tagjai, Mihail Szuszlov és a delegációnkat kísérő más személyiségek, a leningrádi te­rületi és városi vezetők, vala­mint a Kirov-gyár vezetői egv rögtönzött fr tribünön foglaltak helyet. A zsúfolásig megtelt csarnokban nemcsak a mű­helypadokon foglaltak el min­den talpalatnyi helyet, hanem az elszállításra váró „Kiro- vec” óriástráktorok tetejére, motorfedelére is bőven jutott az érdeklődőkből. A magyar— szovjet barátsági nagygyűlés iránt hatalmas érdeklődés mu­tatkozott a sajtó részéről is. Moszkvából a magyar és szov­jet újságírók mintegy negyven­főnyi különítménye utazott a delegáció kíséretében Lenin- grádba, hogy tanúja lehessen ennek az eseménynek. A le­ningrádi televízió a nagygyű­lésről egyenes helyszihi adás­ban számolt be és ezt később — Moszkva közvetítésével — az intervíziós tagországok is átvették. Vlagyimir Lebegvev, ä ki- rovegyesülés párttitkára üd­vözlő szavai után a magyar és a szovjet állami himnuszt ját­szották el. Ezután Grigorij Romanov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a le­ningrádi területi pártbizottság első titkára emelkedett Szólás­ra. Grigorij Rottmnovot követő­en Borisz Vorobjov, az Orosz­ország! Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnök- helyettese, „civilben” maga is a Klfov-gyár esztergályosa, ár­ról a megfeszített munkáról számolt be a vendégeknek, amelyet a gj^ár dolgozói végez­nek a műszaki megújulás ér­dekében, vagyis átvitt értelem­ben a kommunizmus anyagi­műszaki alapjának megterem­tése érdekében. Jiraida KuZhyecova, a Szvet­lána nevű leningrádi ipari egyesülés osztályvezető mér­nöknője után a jelenlévők ha­talmas tetszésnyilvánítása kö- zeoette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára lépett a szó­noki emelvényre. Kedves elvtársak’ Szovjet barátaink! Mindenekelőtt őszinte kö­szönetét mondok küldöttsé­günk nevében, Romanov elv­társnak és mindazoknak, akik előttem szóltak, a meleg sza­vakért, e barátsági gyű­lés minden résztvevőjének, azért a vendégszerető, testvéri fogadtatásért, amelyben ben­nünket részesítettek. Átadom önöknek, az önök személyében a Kirov-gyár dolgozóinak, Le- ningrSd lakosságának a ma­gyar kommunisták, a szocia­lizmust építő magyar nép test­véri üdvözletét. Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspártot és a Szovjetunió di­cső kommunista pártját, a magyar és a szovjet kommu­nistákat régi, sok viharban kipróbált internacionalista ba-1 rátság köti össze. A szocializ­must építő magyar nép nagy erőt merít abból és büszke rá, hogy barátjának és szövetsé­gesének tudja a szocialista for­radalom zászlóvivőjét, a béke védelmezőjét, a kommunizmust építő nagy szovjet népet, a Szovjetuniót. Küldöttségünk azzal a céllal jött a Szovjet­unióba, hogy pártjaink és né­peink internacionalista egysé­gét, testvéri együttműködését, á megbonthatatlan magyar— szovjet barátságot még erőseb­bé tegye. Nagy megelégedés­sel szólhatunk arról, hogy T.eo- nyid Iljics Brezsnyev elvtárs­sal, Podgornij elvtärsSal, Ko­szigin elvtárssal és a többi, oly közeli és nagyra becsült Szov­jet barátunkkal most folyó megbeszéléseinket is a szívé­lyes légkör és a teljes nézet- azonosság jellemzi. Bizonyosak vagyunk benne, hogy tárgyalá­saink jelentős mértékben hoz­zájárulnak együttműködésünk továbbfejlesztéséhez népeink javára, közös naav ügyünk, a szocializmus, a béke hasznára. Örömmel tölti el küldöttsé­günket, hogy eljöhetett váro­sukba, a nagy Lenin nevét vi­selő forradalmi Leningrádba. Emlékezetes élményt jelente­nek számunkra találkozásaink a város Vezetőivel, lakóival és a nagy hírű Kirov-gyár mun­kásaival. Mindig nagy tiszte­letet és mély meghatottságot érzünk azokon a helyeken, ahol Lenin élt és dolgozott, ahon­nan vezetésével dicső pártjuk, az orosz munkásosztály elindí­totta a világot átformáló Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János beszédet mond a l írov Gyárban a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendezett nagygyülé­z Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács határozatot hozott egyes községek egyesítéséről, továb­bá újabb községi közös taná­csok szervezéséről. A határo­zatok elősegítik egyes össze­épült községek egységes fej­lesztését, felújítási és fejlesz­tési forrásaik koncentráltabb felhasználását, Valamint az alsófokú településhálózat fej­lesztési körzetek és á köz-' igazgatási határok egybeesé­sét, illetve közelítését. A ha­tározatok 1974. december 31-én lépnek életbe. Végrehajtásuk­ról az illetékes megyei taná­csok végrehajtó bizottságai gondoskodnak. Az Elnöki Ta­nács legfelsőbb bírósági bírót választott, valamint bírák fel­mentéséről és megválasztásá­ról határozott, végül egyéni kegyelmi ügyben döntött. Á •• ünnepségek Dombóváréit Véget ért a magyar—csehszlovák barátsági hét Megyénk 31 filmszínházá­nak negyvenhat filmbemuta­tóját nem számítva 26 esemé­nye volt a magyar-csehszlo­vák barátsági hétnek Szek- szárdon, Bonyhádon, Pakson, Tamásiban, Simohtornyán, Nagykónyiban, Faddon, Len­gyelen, Dunaföldváron és Zombán. A {•"ogramnak csak ezeken a rendezvényein több, mint másfél ezren vettek részt a felsorolt települések lakói közül. Ez azért örvende­tes, mert mint erről a baráti delegáció tagjaival is beszél­gettünk, a rendezvénysor el­érte kitűzött célját; áz ese­mények külön-külön és egy- gyüttesen hozzá segítettek bennünket egymás jobb és ólményszerű megismeréséhez. Érre pedig szükségünk van, hiszen nemcsak baráti szom­szédunk a csehszlovák nép, hanem szövetségesünk, har­costársunk is. Tegnap, a magyar-csehszlo­vák baráti hét zárónapján —. egyebek között —- főleg erről esett sok szó mind Dombóvá- rott, mind pedig Szekszárdon, ahol a Bőrdíszmű Vállalat dolgozóinak Ondrej Buci, a szlovák SZOT munkatársa „Szocialista demokrácia, szo­cialista brigádmozgalom és ipartervezés Csehszlovákiá­ban” címmel tartott előadást. Itt volt alkalmunk beszélgetni Jirzsi Smolniltkal, a Csehszlo­vák Kultúra igazgató-helyet­tesével is, aki úgy vélte, hogy Szerencsés választás volt ép­pen Tolna megyében megren­dezni a szlovák nemzeti fel­kelés 39. évfordulója tisztele­tére a csehszlovák—magyar baráti hetet. Dombóvárott tegnap dél­előtt a vasutas művelődést házban a magyar—csehszlovák baráti kapcsolatokról hang­zott el tájékoztató előadás, mely jó alapot adott az ezt követő eszmecserére. Vendé­geink programjában fél há­romtól városnézés szerepelt, és bár Dombóvárnak új város­ként nincsenek műemléki meg- tekintenivalói, eltelt a délután a várossal való ismerkedéssel. Este hétkor kezdődött a városi-járási művelődési ház­ban a magyar-csehszlovák ba­ráti hét záróünnepsége. Itt Vidóczi László, a városi ta­nács elnöke köszöntötte az ünneplőket. Ezután Olrich Tesarík, a Csehszlovák Kultú­ra igazgatója mondott ünnepi beszédet. Ebben Csehszlová­kia ' múltjáról és jelenéről szólva azt hangoztatta, hogy a nemzetek történelmének alakulásában, politikai, társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­ben milyen fontos szerepet játszanak a kapcsolatok. Az estet; a Kapos Táncegy- gyüttes műsora zárta. Vendégeinek ma, a kora dél­utáni órákban Szekszárdon vesznek búcsút TÖlna megyé­től. Fegyveres erők napja Ünnepségek, kitüntetései! Szovjet vendégek a, fogadáson Tegnap megyénk több hely­ségében ünnepelték ■ meg a fegyveres erők napját. Dél­előtt a Tolna megyei Rendőr- főkapitányságon Harmat Jó­zsefnek, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága osztályvezető­jének jelenlétében Hirsch Kál­mán rendőr alezredes, főkapi­tány-helyettes nyújtotta át a belügyminiszter adományozta kitüntetéseket. A Haza szolgálatáért érdem­érem arany fokozatát Pintér Ferenc alezredes, Kovács Já­nos őrnagy, Varga Lajos őr­nagy, Eigner György főhad­nagy; ezüst fokozatát Csuhaj Ernő százados és Tóth Albert százados; bronz fokozatát Dö­mötör Sándorné őrnagy és Vígh Jánosné polgári alkalma­zott, a Közbiztonsági érem arany fokozatát Erdős Sán­dor zászlós, Sebestyén György főtörzsőrmester, Péterbencze János polgári alkalmazott; ezüst fokozatát Steiner János főtörzsőrmester; bronz fokoza­tát Strasszer László főtörzsőr­mester kapta. Soron kívüli előléptetésben négy belügyi dogozó részesült. Többen kaptak dicséretet és jutalmat. (Folytatás a 4. oldalon.) j

Next

/
Thumbnails
Contents