Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

\ i I idtolok fiatalok Te mi leszel? Az én szakmám bőrdíszműves Amrus Eta húszéves. Tűzőnő. Lassan ötödik éve már — ha a tanuló­éveket is beleszámítjuk *—, hogy a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldol­gozó Vállalat szekszárdi gyáregységében dolgozik. A Felszabadulás szocia­lista brigád tagja, az üzemi KISZ-szervezet kultúrosa. Az üzem egyik félreeső, csendes Zugában beszélgettünk. — Hogyan csöppentél ebbe a szakmába? — Véletlenül. A szü­leim nagyon szerették volna, ha leérettségizem, ezért írattak be a gim­náziumba. De csak egy évig utaztam minden reggel Zombáról Szek- szárdra, mert nem na­gyon ment a tanulás és búcsút mondtam a Ga­ray Gimnáziumnak. Ek­kor tanácsolta a nagy­bácsim: legyek bőrdísz­műves. — Korábban is ismer­ted ezt a pályát? — Ez volt az egyetlen lehetőség, am; 1969-ben kínálkozott. Más szak­mát nem is igen ismer­tem. Az 505. számú Szak­munkásképző Intézetbe jélenfkeztem. Felvettek, Gyakorlatra hetente há­rom alkalommal a Bőr­díszműbe jártunk, ahol az első két évben a tan­műhelyben dolgoztunk. — Mi i’olt a munká­tok? — Megismerkedtünk a szakma alapjaival, a kezdő műveletekkel, a gépekkel. Megtanultunk géppel varrni, paszpoloz- ni, és megismerkedtünk a tűzés fajtáival. Először apró munkákat végez­tünk. Szemüvegtokokat, hollandi erszényeket ké­szítettünk. A tanulmányi átlagunktól függően ösz­töndíjat kaptunk. Az utolsó évben a termelő­üzembe kerültünk dol­gozni, ahol félévben a munkáért, szakmai ér­deklődésemért 90 száza­lékos fizetést kaptam. — Azóta mi történt veled? — A szakmunkásvizs­gám négyes lett, az óra­bér-besorolásba is bele­számított. Még csak két év telt el azóta, hogy dolgozom, de minden al­kalommal kaptam fize­tésemelést. Most 1900— 2000 forintot keresek egy hónapban. A jó munkám jutalmáért a tavasszal elküldték a Szovjetunió­ba. Moszkvában jártam. — Milyenek a tovább­tanulási lehetőségek? — Akinek kédve van, az jelentkezhet cipőipari szakközépiskolába vagy más úton-módon meg­szerezheti az érettségit. Az üzem segíti azokat, akik tanulni akarnak. — Lehet-e saját ter­vet kidolgozni, vagy újí­tással kísérletezni? — Lehetőség az van, de azt hiszem, nemcsak én nem élek vele, hanem mások sem, mert csak munka után nyílik rá le­hetőség. Valahogy saj­náljuk az időt rá. — Milyen terveid van­nak, mint fiatal szak­munkásnak? — Szeretném elnyerni a Kiváló ifjú ■ szakmun­kás címet, utána rajthoz állhatnék a Szakma ifjú mestere címért is, — ss A cséiakó ! •— Hol dolgozol? •— Sehol... vagyis lomk, szávai egy kicsit ciki, mert fölléptem a három hónapot. — Mióta? — Hát, hogy csövezek. Nem tudom pontosan., úgy május óta. — Nem voltál azóta otthon? Hol laksz? — Néha megyek haza, vagyis Pestre. De minek is mennék? Anyám csak keseregne. Mindig az útjában lennék..., állandóan hajtogatná, hogy menjél fiam dolgozni, vágasd le a hajadat, öltözz fel rendesen, élj rendes ember módjára, meg ilyenek. Hát ezért nem érdemes hazamenni..., mert izé..., szóval isme­rem az egészet. Kívülről tudom, régi lemez már pagyon. ■— Ha régi ís, de van benne valami, nem? — Nézz végig rajtam. Nem mondom, hogy nem szeretnék rendesebben öltözni, meg minden, de az a baj, hogy nem tudok sokáig egy helyben lenni. Otthon egyáltalán nem, de munkahelyen se bírom sokáig. Néhány hétig csinálok valamit, hogy legyen pénzem, meg ne cikizzenek munkakerülés miatt, az­tán dobbantok és kezdődik élőiről a tekergés. — És miért jó ez neked? — Sokkal szabadabb vagyok, mintha egy helyen dekkolnék. — A szabadság szép dolog,' de úgy jó, ha vannak hozzá célok is, amelyekkel hasznosítható. Ami miatt pem lesz öncélú. Hogy állsz a célokkal? — Hogy is mondjam..., ezért vannak.,' És sorolja a dolgokat, amelyek között — fiatal ko­ra ellenére — nem szerepel a világmegváltás, sőt még valami hasonló sem. „Jó haverok, jó társaság, klassz cuccok...“ — De ezeket úgy is meg lehetne szerezni, ha rendszeresen dolgoznál és tudnád, este hol fogsz aludni, — Látom, te is meg akarod dumálni a fejem, hogy így, meg úgy, a rendes élet, meg rendezett anyagiak. De nem fog menni. Sokszor próbáltam már, de nem bírom sokáig. Úgy érzem, hogy el kell mennem, mert., — Valami nyugtalanít? •— Igen, így is mondhatnám. _ ' — És nem próbáltad még .megkeresni a nyugta­lanságod okát? — Nem tudom pontosan megmondani. Még nem is nagyon gondolkoztam rajta. V.-— Most miből élsz? ■ w' — Lejmolok. — És ha nem adnak egy-két forintot, akkor eset­leg... _ V. — Tudom mit akarsz mondani. Ezt a lemezt is , hallottam már. De ne hidd, hogy lopni fogok, vagy ■ ilyesmi. Ismerem ezt a „lejtőn nem lehet megállni’’ kezdetű szöveget, de még nem érzem magam a lejtőn, és egyáltalán semmi különösebb nem volt ed- dia a rendőrökkel.,. Ha erre gondolsz. Mit tapadjam, erre gondoltam. Meg arra, hogy a szakma is ciki, a név is — kivéve annyit, hogy „Puttony" — és egyáltalán, kicsit sok a ciki. A céljai valóban nem . „hétköznapiak”, annyira nem, hogy a rendes emberek, „a szürke hétköznapiak”, észre sem veszik az ilyen célokat. Tartalmatlanok, arra jók, hogy a felszínen evickéljen valaki, nem kell más, mint egv nagy adag lustaság és tiszteletlenség önmagommal szemben, Beszélgettünk még eqy darabig, azután elindult az út szélén, hálózsákkal a hátán, lobogó sörénnyel. De lehet, hogy ugyanilyen „szabadon” fújná a szél a haját, ha pontosan tudná, hogy hová megy és fő­leg, miért ____ __ — St — V édnökség­vállalás Ä T. m. Tervező Vál­lalat, a dombóvári Vá­rosi Tanács Költségvé- tési Üzeme és a dombó­vári kesztyűgyár KISZ- alapszervezetei közösen védnökséget vállaltak a dombóvári kesztyűgyár beruházása felett. A KISZ-alapszervezetek elő kívánják segíteni a három vállalat munká­ját, részt akarnak venni a feladatok gyakorlati megvalósításában. A fia­talok munkaköri kötele­zettségeiken túl is tevé­kenykednek a beruházás megvalósításáért. Vállalásaik a követke­ző fő területekre irá­nyulnak r ■— Országos célkitűzés, hogy a nők szakmai kép­zését emeljük. A beru­házás megvalósítása után a kesztyűgyár lehetősé­get ad a fiataloknak — zömmel lányoknak —, hogy szakmát tanulja­nak. — Vállalják a fiatalok, hogy jó munkaszerve­zéssel, termelékenység­gel, körültekintő munká­jukkal segítik a beruhá­zás gazdaságosságát, ha­táridőben való elkészíté­sét. —■’ Ä tervezővállalat KISZ-esei védnökséget vállalnak a tervdoku­mentációnak, vállalatok közötti szerződésekben megkötött határidőre való leszállítására. — Vállalják, hogy tár­sadalmi munkával is elő­segítik a közbenső adat­szolgáltatások, elemkon­\ szignációk mielőbbi szál­lítását. — Vállalják a létesít­ményekben kialakítandó KISZ-klub belső építé­szeti terveinek társadal­mi '»munkában való elké­szítését. — ’A beruházások ha­táridő^ eltolódásának gya­kori oka. hogy külső Szállító\vállalatok anya­gokat, V berendezéseket késedelmesen szállíta­nak. A KI|3Z-alapszerve­zetek vállalják, hogy ilyen esetben megkere­sik ezeknek a vállala­toknak, szövetkezetek­nek KISZ-szervezetét és azok segítségét kérik az anyagok, berendezések határidőben való szállí­tására. — A kesztyűgyári fia­talok vállalják, hogy az üzembővítéssel járó bel­ső berendezések átcso­portosításánál, gépek el­helyezésénél gyakorlati segítséget adnak, társa­dalmi munkát végeznek. A beruházás befejezése­kor a külső tereprende­zést, parkírozási mun­kákat, takarítást, az üzem fiataljai társadal­mi munkában elvégzik. — Az építkezés miatt esetleg előforduló kesz­tyűgyári termelési ki­esést a fiatalok jó mun­kaszervezéssel, túlórák vállalásával, külön mun­kaverseny szervezéssel ellensúlyozzák. — A fiatalok igénylik a vállalataik vezetőségé­től, hogy a beruházás so­rán konkrét feladatokat kapjanak. A felmerülő gondokról tájékoztassák a fiatalokat, hogy azok megoldásában részt vál­lalhassanak. — A jó együttműkö­dés és baráti kapcsolatok kiépítése érdekében a költségvetési üzem és a kesztyűgyári KlSZ-fiata- lok közös kulturális sport- és egyéb progra­mokat szerveznek. A KlSZ-alapszerveze- tek a védnökségvállalást az akcióprogramjuk szer­ves részének tekintik, így az éves munkájuk értékelésénél a vállalás teljesítését is figyelembe veszik. A fiatalok elhatároz­ták, hogy a beruházás során felmerülő gondok­ról, problémákról rend­szeresen tájékoztatják egymást, kikérik egymás véleményét, az eredmé­nyekről tájékoztatják egymást. Ismerkedés a szakmával 1. Egy kis elmélet: Cziráki József szakoktató magyaráz. 2. Fontos a pontosság! Boros Márton elsős szer- kezetlakatos-tanuló a tolómérővel. 3. A leendő mechanikai műszerészek most a, fémhajlítást gyakorolják. 4. Herczinger József esztergályosnak készül, mivel másodéves, már önállóan dolgozik. Komáromi Zoltán képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents