Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

V „Testre szabott” gépeket kér a mezőgazdaság, s ígér az ipar ■ >i£'\• 4 .• ><'■■■ ■■ pf; ' * 1956 TAVASZÁN a- szekszárdi megyeháza előtt vagy kéttucat­nyi K—25-ös Zetor vonult fel: á gépállomások, a növényvédő ál­lomás kiárusításra szánt gépei. Ez volt az első eset, hogy az akkori termelőszövetkezetek trak­torokat vásárolhattak:.- A: talaj­művelő gépek,' a cséplőgépek, a kombájnok még jö-' ideig állami tulajdonban maradtak. ' Utána még jó néhány;év: éltéit, amíg a közös gazdaságok a tefmel-áshez szükséges, mindenféle gépet-rrieg- vásárolhattak. De utána- jó- ideig még úgy kapták, akarcspk az újoncok a kincstári holmit-'-egf traktor, egy eke,, egy . vetőgép, v egy kultivátor, égy kombájn. Igaz, amikor tíz mázsa; körül fik zetett a búza, 18—20 mázsávgf'a kukorica, 100—150 mázsával á cukorrépa, nem . törődött ázzál senki, hogy az erőgép, a munka­gép „testre szabott" legyen, egyk. Tormán jó volt minden gazdaság,- nak. Az sem volt meglepő, hogy a mezőgazdasági gépipar két­három éven keresztül. kísérletez­getett egy-egy; ekével, .vetőgép­pel — mire sorozatgyártásra érett Volna, már el is avult. A fordulat a hatvanas évek vé­gén következett be, amikorra a .mezőgazdasági-üzfemek kinőtték gyermekbetegségeiket, s amikor­ra felnevelődött a minden új iránt fogékony, a termelésben ■új módszereket kereső, a tudo­mányos eredményeket gyorsan el­fogadó új szokemberrneneráció. — A termelés forradalma az MTZ-traktorral, az SzK—4-es kombáinnal és a Bezosztaia bú­zával kezdődött — fogalmazott nemréaiben eny termelőszövetke­zeti szakvezető. •— Csak néhány év kellett ahhoz. hogy. mindhá­rom helyett újat követeljünk, ■ . A minap,.az AGROMÁSEXPÖ-rt izzadva loholt' a géoek leözött Kovács Gyula. , a mözsi. termelő­szövetkezet. főagronójriusa, ne- hogv .kiharivión eayetlen- gépet i?. A léa/nabbj .százötven., Iperqs szoviet Kirovec minden részét ap­rólékosan végigvizsgálva, jelen- te1*» k:1 -ü ; ' Cl EZ A TRAKTOR Wf maicf nekünk. Mire a mostani g'é.öiiar- kijnk kif"t, roméTiük meovásorol- hatiUk. ’Fz' MHk- 'ma'rl- bele abba a termelési sziszfóeióba, amelyet . most kezdünk .kialakítani. ■ Ä mözsí IfSögronőmUsíipz' ha­sonló elképzelésekkel nagydrtúspk szakember forgolódott a 'kiálií- tott másfél ezer gép' .között:-jf- • ■ Vagyis; a mezőgazdasági üze­mek - ma már nem’csak gépét” akarnak vásárolhi.Cha-nem olyan gépet, amely'a termelési .elkép­zeléseknek a legjóbban -mégfelél, legyen az traktor; .kultivátor,’: J?kie, vétőgép, kombájn, vagy f.ctik'ér- Tépa-betakarító. Az elmúlt években elterjedt kukorica-,'' gabona-, 'cukorrépa-, siálasiőkprmány-, naprcrfo^gó- terryiélesP rendszerek ■ "nemásak azért'le.ttek rendszerek, méh;gazo­kat megszervezte néhányba ter­melésben kiemelkedő eredményt elért gazdaság. Hanem azért, mert a termelési tapasztalat mel­lé, a legjobb termesztési techno­lógia szolgálatába, annak min­den fázisába a légmeafelelöbb gépet tudta állítani. Egyik a szo­cialista mezőgépipar termékeiből, másik a tőkés országokból; im­portált gépekből. — de minden­képpen a legkorszerűbb gépek­ből. Megszűnt a „geo — gép” szem­lélet. Itt van példaként az eke. A mezőgazdasági üzemek az őszi szántásokhoz olyan ekeitípust kér­nek, amelyik tökéletesen leforgat­ja a nagy tömegű kukoricaszá­rat. S ha öt-hat évvel ezelőtt kombájnnak elég volt az SzK— 4-es, most már nagyobb a vá­laszték: SzK—5, E—512, John-Deere, ' Clads ' ét a' • következő években csak bővíti ezt a válasz­tékot az SzK—6 az E—516-os. (Beszélhetünk választékról, annak ellenére is, hogy ezeket a' naay teliesjtményű géneket rrvé'g; első­sorban a termelési rends/ocethez tartozó nn7desánok knniéfc.l A KÜLÖNBÖZŐ GÉPBEMUTA­TÓK arról tanúskodnak, figgv a mezőgépipar nem a maga útfait ■járja — mint korábban'—ha-' .nem a- rrtezóöítzdaság idényéihez .inazodik. igyekszik, lépést tciőani a termelés diktálta•kgxetelmetjys'k- kel, Spt, m.ár Ott tost hógv' élé- 'be-is-megy. Az AGROMÁSEXPO éhből is adott szemléletest:: az . óddio olkglmazott...FKArádapte- rekíViabb tag lávái, a nvolcsaros- sal. hiszen a jövő évtől imoortól- "hótó“E-“516-os kombájn telígsít- ménve már’ nvotc sor- kukoricát bír el. Hozhatunk fel megye* pél­Báta széki Cserép- és; Vnzkerátn lágyát ......", :------------—r— : . - - ' '' j_ E gy évvel az indulás után Egy évvel ezelőtt, 1973 szep­temberében kezdték meg. a ' próbaüzemelést Bátaszéken, az," új cserép- és vázkerámiagyár első gépsorán, majd október végén a másodikon, ahol saj­tolt cserepet gyártanak. A próbaüzem december végén fejeződött be, azóta mindkét berendezés termel. A harma­dik — a hornyoltcserép-gyár- tó gépsor az idén lépett üzem­be, szállítója, az olasz Moran- dó cég, a napokban fejezi be a garanciális javítást. Az 1974-es esztendő tehát a fel­futás éve volt, jövőre már tel­jes kapacitással termel a gyár. Vázkerámiáből az idei terv 37 millió kis méretű téglaegy­ségnek megfelelő mennyiség, sajtolt cserépből 11,3 millió darab. Szeptember elejéig 25,5, illetve 8,3 millió készült el, tehát az év végéig meglesz a tervezett mennyiség, 1975-re már meg lehet „célozni” a kapacitás teljes kihasználását, az ötvenmillió sajtolt és hor­nyolt cserepet, illetve az ugyancsak ötvenmillió kis mé­retű téglaegységnek megfelelő . vázkerámiát. A. gyáriak kong­resszusi versenyvállalásának Ugyanis ez a, legfontosabb pontja, a felfutás a tervezett teljes kapacitás kihasználásá­ra, Hétszázezer forint nyereg d'át is. Amikor- fiSrötri évvel ez*' előtt alkotmány • ösztönzést adott a mezőgazdaságnak a cukorrépa- termesztéshez, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat niár abban az évben bétakgVító' gépsort hozott ki, azóta az üzemek igényéinek megfelelően javította és" még to­vább javítja ezeknek a gépeknek teljesítményét, munkájuk minősé­gét. A . hazai mezőgépipar gyors reagálásának eredménye a fű­szerpaprika- és zgld baj?-beta kari- tó gép, a nagyüzemi szőlőműve­lés több új gépe, amelyet ki­egészít a KGST- és a tőkés or­szágokból-: származó, 1 dohány-, burgonya-,- gyümölcstermesztés­ben kézi munkaerőt; pótló, he­lyettesítő gép- ­Azok a mezőgazdasági üze­mek, amelyek a’-következő évek­ben szőlőt telepítenek, termőre fordulásnál már a ' szüretelő­kombájnnal számolhatnak. A mintapéldányok már igen jó eredménnyel mutatkoztak be, síkvidéki-és dombvidéki telepíté­sekben egyaránt. A mezőgazdaság' gépigényei egyre nőnek, és egyre változato­sabbak. Az újabb, nagy teljesít­ményű gépek, géprendszerek be­szerzésében eddig előnyt élvez­tek — mint már említettük — a termelési rendszerek. Ezért jogos és indokolt, a rendszereken: kívüli üzemek. követelése, hogy ők is kapják meg a legkqrszerűbb gé­peket. Já volt hallani .például a Mezőgép Tröszt vezetőitől, hogy a ..mezőgazdaság üzemi technoló­giáját veszi alapul a műszaki fejlesztésben, ugyanakkor sok ki­állításlátogató. .szakember joggal kifogásolta, hogy a tröszt válla­latai jő''-héhöYíy gepéf %"z’’ icféig , ,1, , .v "■ i,i,. . u. A százötven lóerős szovjet Kirovec lehet a magyar mezőgazdaság alapvető erőgépe. csak a CPS-rendszernek gyárta­nak, amikor ezek a gépek meg­felelnének a saját üzemi ter­mesztési technológiájuknak is. Úgy látszik, a hazai mezőgazda- sági gépgyártó ipar eddig tizen­négy géprendszerhez kialakított 80 új gépe is kevés — kevés a jelentkező igényekhez, a kereslet­hez képest. A JÖVŐ A GÉPESÍTETT, kemi- zált, óramű pontossággal szerve­zett nagyüzemeké, amelyekben történetesen fél tucat ember mű­vel, termel százötven-kétszáz hek­tár cukorrépát, ötszáz-ezer hek­tár búzát, kukoricát. Ilyen körül­mények között már nagyobb tel­jesítményű traktor kell, mint az eddig legjobbnak bizonyult MTZ, nagyobb teljesítményű kombáj­nok, mint az SzK—4-es, olyan talajművelő, előkészítő munkagé­pek, amelyekkel kedvezőtlen kö­rülmények mellett is a legjobb vetőágyat készítik. Kellenek a nagy teljesítményű műtrágyaszó­rók, permetezőgépek — s ha az ipar, a kereskedelem itt-ott még lépéshátrányban is van, látható, tapasztalható a törekvés, hogy gyártmányaik, áruik gyorsan iga­zodjanak a mezőgazdaság igé­nyeihez. Ezt a közeledést kifejezik a gabona múlt évi, idei termés­rekordjai, s amit a kedvezőtlen időjárás ellenére is a kukorica, a napraforgó ígér. B. I.—G. K. Ember, állni- eledele A szójának csak jövője van ségnövelést " v&Jlaltak- a ’ terv­hez'képest, ami többek, közt a rpinpség javításából, a• költsé­gek — főként a tüzelőanyag­felhasználási költségek . — csökkentéséből származik, en­nek az év első nyolc hónapjá­ra esedékes részét szintén tel­jesítették. Annak ellenére, hogy orszá­gos probléma a tégla értéke­sítése, a bátaszéki vázkerámi­ákkal nincs ilyen gond. Ebben a gyárban ugyanis korszerű, nagy üregtérfogatú falazóele­meket gyártanak; amelyek yi- • szonylag olcsóbbak a tömör,' illetve a „hagyományos” üre-» ges téglánál, pontosabban; a belőlük készült fal olcsóbb, és jobb hőszigetelésű. A gyárban tizenhat brigád:. — 316 dolgozó — tett a párt- kongresszus és a felszabadu- , lás harmincadik évfordulója tiszteletére versenyvállalást. Egyrészt, a gyár vállalásából < teljesítik a reájuk eső részt," másrészt, társadalmi munkát is végeznek, összesen kétezer < munkaóra teljesítésére vállal- ' tak kötelezettséget, amiből ed­dig 1300-at teljesítettek.. Szó-;, pítették, parkosították á gyár­udvart, kétezer fát ültettek el, részt vettek a község szépíté­sében, csinosításában is. Az is gyakran hallhat erről a növényről, aki nincs szoro­sabb Kapcsolatban a nö­vénytermesztéssel. Maguk a szakemberek pedig jól ismerik, s egyre jobbap próbálják-meg- ismerni igényeit és megkeres­ni azokat az ágrot'échnikái el­járásokat, amelyekkel ezeket az igényeket maximálisan ki tudják' elégíteni. Melyek, azok a .tulajdonsá­gok, amik ' miatt " felfigyeltek erre a Mandzsúriából szárma­zó, s a világ jó részén termesz­tett -növényre? Mit- tud, mire képes? Mielőtt válaszolunk ezekre a kérdésekre,, talán néz­zük magát a szóját; bokor- babéhoz hasonló,, de annál erő­sebb, merevebb elágazó szára fél-másfél- méter - magasra nő. A szár, a levél és a- hüvely erősen szőrözött. EGY KILÓ SZÓJA — 58 TOJÁS Értékes a béltartalma és sok­oldalúan felhasználható. Nö­vényolajipari alapanyagnak éppúgy alkalmas, mint állati takarmányozásra vagy emberi fogyasztásra. Magja igen gaz­diig 'fehérjében és zsírban. E vonatkozásban a hüvelyesek közül csak a földimogyoró múlj a-télül. Negyven százalék fehérjét és 20 százalék zsírt tartalmaz. Ha ezeket figyelem­be-vesszük, akkor megállapít­ható, hogy egy kiló szójaliszt (4500 kalória) megfelel 3—5 kilogramm színhúsnak, vagy 58 darab tojásnak', vagy 6,5 kilo­gramm. tehéntejnek.' Megfigyel­hető, hogy a növényi zsírok iránt5 nő a kereslet, mivel szá­mos betegség megelőzhető, ha állati zsírok hélyett olajat fo- gyásztúftk: .A* ságija tartalmaz ezenkívül', két 'százstlék leciiánt, mely rrek ■ az idegek -ftáplálkozá- sában van jelentősége. Fehérjéjének értékét az is nö­veli, hogy a gabonafélékből hiányzó néhány affiinósavat — ■ fehérjeösszetevőt - — is tartal­maz. MEGFELELŐ KONYHATECHNIKÁVAL Az európai ember részéről bizonyos idegenkedés nyilvá­nul meg a szója fogyasztásával szemben. Pedig megfelelő konyhatechnikával felhasznál­ható levesek, húsételek, főzelé­kek, köretek, tészták, sütemé­nyek, stb. előállításához. Egye­lőre azonban még nem ter­mesztünk annyit, hogy ezzel a problémával komolyabban kellene foglalkozni. Legfontosabb szerepe ná­lunk az állatok takarmányozá­sában van. E vonatkozásban világviszonylatban fehérje­hiány van. Termesztésétől vár­ják a szakemberek ennek a hiánynak a csökkenését. Ugyanis a szója az állatok ilyen irányú szükségletének kielégítésére kiválóan alkal­mas. Pörköletlenül -15, pörköl­ve 20 százalékig szabad fe­hérjedúsítás céljából egyéb abrakhoz keverni. Mivel nemcsak magja, de az egész növény gazdagabb fehérjében mint a lucerna vagy a vöröshere, ezért zöld- és szálas takarmánynak, de főként kukoricával keverékben silótakarmánynak érdemes ter­meszteni. FÜGG AZ IDŐJÁRÁSTÓL sikeres termesztése. A szója magkötéskor csapadékot és páradús levegőt kíván. 2200— 2500 Celsius fok hőösszeget igényel a vegetáció alatt. (A hőösszeg a napi átlaghőmér­sékletek összege) A két határ­érték közötti 12 százalékos el­térés időben 21 napot, termés­ben 20 százalék többletet jelent a nagyobb hőösszeg, illetve a hosszabb tény észidő javára. El­sősorban tehát az ország dé­libb; tájain termeszthető siker­rel. Mivel - termesztésének ha­zánkban nincs hagyománya, igen' fontos a termesztéstech­nológiai tapasztalatok meg- ■ szerzése. A vetés, növényápo- - lás és betakarítás gépesítése megoldott. A megoldatlan problémák adják a szakmai tanácskozá­sok-fő témáját: a növényvéde- ' lem és a fajtakérdés. Fontos a betegségek, kártevők felisme­rése és az ellenük való védeke­zés. A vegyszeres gyomirtást ma még nem oldották meg tel­jes egészében, mert a növény az átlagosnál érzékenyebb a vegyszerekre. Azonban a kí­sérletekben és a termesztésben is biztató eredményeket adott a tifluralin hatóanyagú sze- ' rekkel történő kezelés. A termesztésben a fajta kér­dése nagy jelentőségű. E te­kintetben főként az Iregszem- csei Kutatóintézet fajtái, il­letve import vetőmagok jöhet­nek számításba. Figyelembe véve a hazai adottságokat, a korai és közepes érésű fajták termeszthetők sikerrel. (95—« 130 napos tenyészidővel.) ÉS VÉGÜL A TERMÉS > Mivel szójalisztet eddig és jelenleg is főként importból szerzünk be, a termesztése már 12 mázsás átlagtermés esetén is népgazdaságilag kifizetődő,' A hektáronkénti 18—20 má­zsás termés jónak mondható. A Szekszárdi Állami Gazda­ságban a rekordtermés 1973- ban 34 mázsa felett volt hek­táronként. — st — .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents