Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

vitÄ'e TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG MAGYAR SZOCIALISTA HUNKASPART. TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASARNAP 1974 szept. 22. XXIV. évi. 222. szám. ARA: 1.20 Ft A magyar­barátság hete K edves szokás, hogy a szocialista orszá­gok évenként egy alkalommal az ország külön­böző megyéiben bemutatják életüket, munkájukat, gazda­sági-politikai és kulturális eredményeiket Ebben az esztendőben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Tol­na megye lakosságához kül­di el képviselőit, hogy élő­szóban, kiállításokon és film­szalagokon mutassa hol tar­tanak a szocializmus építésé­ben. Északi szomszédaink na­gyon gazdag programot aján­lanak a szeptember 23-a és 28-a közötti időszakban. Kedves vendégünk lesz dr. Vaclav Moravec elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Budapesten akkre­ditált rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint a nagykövetség több vezető munkatársa. Ellátogat me, gyénkbe a csehszlovák politi­kai és társadalmi életének több vezetője mellett egy cseh író is. Az idén van a csehszlovák zene éve. A Prágai Zenemű­vészeti Főiskola zongoramű­vész t tanárának és egy fú­vószenekarnak a ■ szereplése ezt minden bizonnyal magas színvonalon reprezentálja majd. I A sok szeretettel vái4 ven­dégeink Szekszárdon, Tamá­siban, Pakson, Faddon, Du- naföldváron, Bonyhádon, Len­gyelben, Simontornyán, Dom­bóváron, Zombán és Nagykó- nyiban találkoznak a Tolna megyeiekkel, M inden bizonnyal nagy élményt jelent majd számukra, hogy a barátság kifejezésének egyik formájaként a csehszlovák vendégek szereplése alkalmá­ból megyénk művészeti cso­portjai is fellépnek a műsorok­ban. Ugyanakkor egymás éle­tének még alaposabb meg­ismerésére adnak lehetősé­get azok a baráti beszélgeté­sek, amelyek egyes rendezvé­nyeket megelőzően kerülnek sorra a vendégek és vendég­látók között. A barptsági hét egyik ve­zérgondolata a szlovák nem­zeti felkelés harmincadik év­fordulója. Bár időben egyre távolodik tőlünk ez az ese­mény, de tartalmát, mélysé­ges internacionalizmusát egy­re világosabban látjuk. Olyan eseményre emlékezünk ez al­kalommal, amely példát mu­tatott a még elnyomatásban élőknek, hogy összefogással, a népek legjobb fiainak egy másra találásával a legyőz- heíedennek hitt zsarnok ural­ma is megingatható. E ren dozvények is alkalmat ki n.,lnak arra, hogy tisztelettel emlékezzünk a harcokban részt vevő szlovák, szovjet, cseh és magyar harcosokra a felkelés résztvevőire. M egkülönböztetett fi­gyelemmel várjuk a Csehszlovák Szocia- i;sta Köztársaság küldötteit és botosra vesszük, hogy ez az alkalom is tovább szilárdítja megbonthatatlan barátsá­gunkat. Lendületesen és eredményesen fejlődnek a magyar—finn kapcsolatok Közlemény a Finn Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására Kalevi Sorsa, a Firm Köztársa­ság miniszterelnöke 1974. szep­tember 18—22. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Sorsa miniszterelnököt fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. Tárgyalásokat folytatott Fock Jenővel, a Mi­nisztertanács elnökével. Kalevi Sorsa és felesége megismerkedett a magyar fő­város nevezetességeivel és ellá­togatott a magyar—finn koope­rációban épült Lábatlant Fi­nom papírművekbe. Tárgyalásaik során a kor­mányfők megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köz­társaság kapcsolatai minden te­rületen lendületesen és ered­ményesen fejlődnek, jól szol­gálják a magyar és a finn nép barátságát, kölcsönös érdekeit, a nemzetközt béke megszilár­dítását.; Politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy je­lentőséget tulajdonítanak a nemrég aláírt megállapodásnak a kereskedelmi akadályok köl­csönös megszüntetéséről, vala­mint a hosszú lejáratú gazda­sági, ipari és műszaki-tudomá­nyos együttműködési megálla­podásnak. Ezek a megállapodá­sok egészen új alapokat terem­tettek a két ország gazdasági kapcsolatainak szélesítéséhez. A miniszterelnökök kife­jezték a két kormány el­határozását, hogy tovább­fejlesztik országaik és né­peik baráti kapcsolatait az élet minden területén. A két kormányfő beható esz­mecserét folytatott a nemzet­közi helyzetről, s megállapítot­ta, hogy kormányaik nézetei a fő kérdésekben megegyeznek. Kölcsönösen üdvözölték, hogy a világhelyzetben folytatódik az enyhülés. Fontosnak ítélték, hogy a világ valamennyi or­szágának közös erőfeszítésével visszafordíthatatlanná tegyék az enyhülés folyamatát. A miniszterelnökök részlete­sen megvitatták az európai helyzetet. Nagyra értékelték a kontinensünkön végbement kedvező változásokat, az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdítása terén elért eredmé­nyedet. Lehetségesnek tartják, hogy valamennyi érdekelt fél erőfeszítései révén mielőbb eredményesen befejeződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakasza és rövid időn belül sor kerüljön a harmadik szakasz összehí­vására Helsinkiben, a leg­magasabb szinten. Az indokínai helyzet átte­kintése kapcsán a két kor­mányfő aláhúzta, hogy a tér­ség békéjének biztosításához elengedhetetlen a Vietnamról szóló párizsi egyezmények ma­radéktalan végrehajtása. A közel-keleti helyzetet ille­tően a felek kifejezték óhaju­kat, hogy a kérdés mielőbb tel­jes politikai megoldást nyer­jen a Biztonsági Tanács vonat­kozó határozatai alapján, ame­lyek előirányozzák az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben elfoglalt minden arab terület­ről, e térség valamennyi or­szága biztonságának és függet­lenségének szavatolását, a pa­lesztin arab nép törvényes jo­gainak tiszteletben tartását. E célból szükségesnek ítélik a genfi tárgyalások mielőbbi fel­újítását. A két fél aggodalmát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt. Ál­lást foglaltak a Biztonsági Ta­nács Ciprusra vonatkozó hatá­rozatainak végrehajtása, a kül­földi katonai beavatkozás ha­ladéktalan beszüntetése és a Ciprusi Köztársaság szuvereni­tásának, önállóságának, területi sérthetetlenségének szavatolá­sa, az ország el nem kötelezett külpolitikájának megőrzése mellett, a ciprusi nép akara­tának megfelelően. Fock Jenő és Kalevi Sorsa tárgyalásai a barátság és a köl­csönös megértés szellemében zajlottak le. A finn miniszter- elnök magyarországi látogatása jelentősen hozzájárult a Ma­gvar Népköztársaság és a Finn Köztársaság baráti kapcsolatai­nak fejlesztéséhez. Kalevi Sor­sa meghívta a Magyar Népköz- társaság kormányának elnökét, hogy tegyen hivatalos látoga­tást Finnországban. Fock Jenő ENSZ-közgyűIcs Az ENSZ-közgyűlés általá­nos ügyrendi bizottsága fel­osztotta a 29. ülésszak napi­rendi pontjai megvitatásának hatáskörét a plenáris ülések és a közgyűlés főbizottságai között.. Közvetlenül a plenáris ülé­seken fognak megvitatni töb­bek között olyan napirendi pontokat, mint a palesztinai kérdés, a közel-keleti helyzet és a ciprusi probléma, Az 1. számú politikai bizott­ság munkájának programjában szerepel az a szovjet javaslat, amely előirányozza a termé­szeti környezet és az éghajlat katonai vagy más célokból tör­ténő tudatos veszélyeztetésé­nek eltiltását. a meghívást köszönettel elfo­gadta. • Heikki Tuominen finn bel­ügyminiszter Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel tárgyalásokat foly­tatott Budapesten. Jelentős esemény az együtt­működés továbbfejlesztése és elmélyítése szempontjából. hogy — a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság keretében — megalakult a magyar—finn ál­landó építésügyi munkacsoport. A tárgyalások eredményeiről szombaton az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban a két miniszter emlékez­tetőt írt alá, amely összefog­lalja a munkacsoport fő fel­adatait. (MTI) , Kalevi Sorsa sajtóértekezlete Igen nyílt légkör, nagyon jó hangulat jellemezte a magyar vezetőkkel az elmúlt napokban folytatott tárgyalásaimat, ame­lyeken kétoldalú volt a törek­vés, hogy keressük és megta­láljuk az országaink közötti együttműködés új formáit — hangsúlyozta Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke szombaton tartott sajtó- konferenciáján. Az eseményen — amelyre a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházában került sor — dr. Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a magas rangú vendéget a magyar sajtó képviselői és a Budapesten dolgozó külföldi tudósítók je­lenlétében. Kalevi Sorsa elmondta, hogy Fock Jenő miniszterelnökkel folytatott megbeszélésein rész­leteiben áttekintették a ma­gyar—finn kapcsolatokat és különös figyelmet szenteltek a gazdasági, kereskedelmi kér­déseknek. Ismertette azt a ke­reskedelempolitikai megoldási formát, amelyet Finnország és Magyarország talált a változó európai körülmények között. Finnország — mondta — ugyanúgy mint Magyarország, nagy súlyt fektet külkereske­delmi kapcsolataira. A finnek külkereskedelmi forgalmuk mintegy 90 százalékát európai országokkal bonyolítják le. Az elmúlt években az európai gazdasági életet igen nagy vál­tozások jellemezték. Egyrészt a Közös Piac kibővülése, más­részt a KGST keretében tör­ténő együttműködés fokozása nyomán, Finnországnak külke­reskedelmi kapcsolataiban olyan megoldást kellett talál­nia. amely e fejlődési tenden­ciák figyelembevételével biz­tosítja saját érdekeit és sem- legességi politikájához is iga­zodik. Finnország együttműködé­si megállapodást kötött a KGST-vel, ugyanakkor ’ szabadkereskedelmi megál­lapodást a Közös Piaccal. Egyidejűleg tárgyalásokat folytattak a KGST tagorszá­gaival kétoldalú szabadkeres­kedelmi megállapodások meg­kötéséről. Az első ilyen meg­állapodást Finnország Magyar- országgal kötötte meg. Ezzel a szerződési rendszerrel — mint Kalevi Sorsa fogalmazta — Finnország nyílt külkereske­delmi típust valósított meg, Európában egyedülállóan. Magyarország és Finnország gazdasági kapcsolatait úgy ér­tékelte, hogy kölcsönös keres­kedelmünk szerkezete eddig viszonylag egyoldalú, volume­nében csekély volt — a két ország gazdasági fejlettségének szintjéhez viszonyítva. A közelmúltban megkötött, tíz évre szóló magyar—finn gazdasági, ipari és műsza­ki-tudományos megállapo­dás alapján azonban újabb lehetőségek nyílnak, hogy sokoldalúbbá tehessük kap­csolatainkat. Mivel Magyarország is és Finnország is széles körű gaz­dasági kapcsolatokat épített ki harmadik országokkal és or­szágcsoportokkal — mondta —, abban is közös az elhatáro­zás, hogy fokozni kívánjuk együttes fellépésünket a nem­zetközi gazdasági életben, mind az iparilag fejlett, mind a fejlődő országokban. * Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, fele­ségével és kiséretével szomba­ton ellátogatott a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A finn vendégeket Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezér- igazgatója fogadta. Összehívták az orszáipiést A Ma var Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az Al­kotmány 22. paragrafusa 2. bekezdése alapján — az or­szággyűlést 19(1, október 3. napján (csütörtök) délelőtt 11 'órára összehívta, Előrcteftatólajj az ülésszak napi­rendjére kerül a külkereskedelemről szóló törvényja- v-G*-, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents