Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
/ ( A tizenöt napos út ismereteivel, hasznosításával tovább bővül a lehetősége annak, hogy a magyar fiatalok jobban széttekinthessenek a világban, eljussanak eddig még ismeretlen kirándulóhelyekre is ezekben az országokban. ' kurdi Uj Élet Tsz földjén Balia László traktoros és Kovács Ferenc gépkezelő szovjet ..uler kombájnnal vágják a rostnak termelt, három-négy méter magasra nőtt kendert. Vágás előtt repülőgéppel, vegyszerrel lombtalanítottak. Fotó; Gottvald 1971, szeptember 21; ! 2. VALAMIKOR úgy hívtuk, hogy „elemi” iskola. Napjainkban az elemi ismereteket kötelező „általános” iskola közvetíti. Mihez viszonyíthatjuk az adott körülményeket? Pillanatnyi igényeinkhez. Csakhogy a szekszárdi újvárosi templom fnelletti iskola Wosinsky Mór idejében a kor színvonalán állt. Ma már nem. Egy részében napközi otthon van. Gyerekek töltik itt a délelőttjüket, akik iskola; oktatásra már levonulnak a Zrínyi utcába, ahol a tornaterem és minden más szinte „luxus” körülményeket jelent. Pedig a pedagógusok — idézőjelben — „sírnak”. Nincs fontossága annak, hogy akár a Zrínyi utcai iskola, akár a többi helyzetét részleteiben ecseteljük. A Babits Mihály nevét viselő kéthetes késéssel kezdte meg a tanévet, és az igazgató helyett is enyhe kajánsággal tudjuk tudomásul venni, hogy a késedelmesen nyitott (legnagyobb) város; általános iskolát toldozó-foldozó dolgozók állítólag jó munkát végeztek. A Garay téren általános iskola is van. Neve a költőé. Nem volt még olyan városi tanácsülés. ^hol az iskola tanácstag képviselője ne képviselte volna tanintézete érdekeit. Természetesen hiába, hiszen a városi tanács se tud a takaróján túl nyújtózkodni. Itt is kevés a pénz. A tényekről beszéljenek a számok: 1971-ben Szekszárdon 64 általános iskolai tanterem volt. Egy évvel később 61, majd 1963-ban 72. Az előbb jelzett időben a tanerők száma 139- ről, 143-ra nőtt. A tanulóké 2316-ról 2405-re. „Luxus” körülményeknek neveztük mindazt, ami a szekszárdi Zrínyi utca; általános iskola tanulóit fogadja. Talán igaz. Biztosan igaz viszont, hogy a viszonylag jól felszerelt városi és „városias” lakásokból érkező gyerekeknek az iskola ugyan nem írja elő, de többnyire kötelezővé teszi a legminimálisabb civilizációs igények leszállítását. Nem mindenhol és nem mindig, de például a megyeszékhely legnagyobb általános iskolájában (Babits) igen, ahol a késedelmes megnyitás után az illemhelyek csak módjával álltak a nem kevés tanuló rendelkezésére. * SZEKSZÁRD általános és középiskoláiban a rendelkezésünkre álló utolsó statisztika szerint a pedagógus nők aránya megközelítette a 80 százalékot. Részben családanyák ;s állnak tehát a katedrán, akik előtt, vagy mögött éppúgy ott a második műszak, mint ahogyan a harmadik. A városi pedagógus (nő) tehát sehogyan se foglalhatja el azt a helyet a település közéletében, mint a nemzet egykori napszámosa, a falusi tanító a magáéban. Magánélete is van, lekötött. A városbeli pedagógusok részben egymást se ismerik. Kissé igazságtalannak tűnik, hogy amikor nem pedagógusoktól eszünkbe se jut elvárni a köz iránti érdeklődést, akkor esetükben kifogásoljuk ha ilyesminek nem leljük jelét. Csakugyan nem leljük? A legrégibb szekszárdi középiskolát választottuk ki, a Garay gimnáziumot. A 32 tagú tantestület egy személyt adott a Hazafias Népfront váí-ns! TiobízottsSgába' egye! á művelődési állandó bizottságba. Van a testületnek egy tanácstagja. További hatan vesznek részt a művelődési központ ilyen, vagy amolyan irányú tevékenységében. SZENCZI LÄSZLÖVAL, a gimnázium igazgatójával beszéltünk. — És evvel vége? — Nincs vége. Csakhogy cseppet sem vagyok biztos abban. hogy a tantestület és a város kapcsolatát csak ilyen formális módon lehet mérni. Amikor a kollégák családlátogatásra mennek, kapcsolatot teremtenek a szülőkkel, akkor akarva-akaratlan részt vesznek a város szellemi életében... — Nem inkább a „lelkiben”? — Ne így fogalmazzunk. Az Idei évben azonban előfordult, hogy az iskola belső tataro- zási munkáihoz a KISZ révén a gyerekeink segítségét kértük. — Társadalmi munkát? — Azt! — Azért, hogy időben kezdődjön a tanév? — Pontosan! És volt gyerekünk, akinek eljött az anyja mert a fiú éppen beteg volt, de akivel fizetett szabadságot vetetett ki, hogy segítse javítani az iskolát, ahol... — ...A fia esetleg besze- kundázik? — Pontosan! — És ettől iskola-város lett Szekszárd? Természetesen nem lett az. Jó, jobb, fellendülő, javuló tan intézményei lehetnek ugyan, de a város egészére se a tanulók, se a tanárok nem jellem zőek. A városhoz kötődés, ami óhatatlanul összefüggésben var; a kibocsájtó iskolához kötődéssel is, talán már inkább. ORDAS IVÁN Foto: Gottvald Károly. (Folytatjuk) fl fiatal turisták érdekében Ma reggel tizenöt napos külföldi körútra indultak az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda vezetői. Közülük harmincán látogatnak el Jugoszláviába, Bulgáriába és Romániába, hogy ezekben az országokban megismerkedjenek azokkal a városokkal és történelmi nevezetességekkel, ahol még magyar turistacsoportok nem jártak. A fiatalok kedvelt utazási irodája, az Expressz vezetőinek közvetlen célja, hogy az 1975. évi kirándulóhelyeket személyesen is megtekintsék, a szolgáltatási lehetőségeket felmérjék, ezzel az esetleges problémákat elkerüljék a későbbiek során. Hazatérésük után frissen szerzett tapasztalataik birtokában akarnak az utazni vágyó fiatalok rendelkezésére állni. Vágják a kendert Nem kis gond A kisállattenyésztők jó része hobbyszerűen foglalkozik állat- tenyésztéssel, és mivel az állatok pénzben is kifejezhető értéket képviselnek, a dolog anyagi oldala sem mellékes. Mindjárt az elején kiadásokkal kezdődik: berendezkedni a tartásra, beszerezni a tenyészállatokat, a ta kormányt, stb. Azután folyamatosan gondoskodni kell róluk — ami 1 naponta több órát vesz igénybe. Végül a cél: értékesíteni őket. De előfordulhat, hogy a célba érés felemelő érzését megzavarja egy vélt, vagy valóságos probléma; hogy a célszalag inkább hasonlít a kötélhez, mintsem a cérnához. Neve is van a dolognak: a nyúlte nyésztők által tenyésztett nyúlok értékesítéséről van szó. A vevők és eladók megállapodnak bizonyos mennyiségű nyúl adás-vételéről és szerződést kötnek. A felvásárlással foglalkozó kereskedők —- Kisállattenyésztő és Értékesítő Szövetkezet, Mecsek Kisállattenyésztő Szak- szövetkezet, Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — leszerződött nyulakat maradéktalanul átveszik. A probléma ott kezdődik, hogy van az úgynevezett „szabad nyúl”. Ebbe a kategóriába a le nem szerződött állatok tartoznak. Nos, a „szabad nyúl" nevéhez méltóan szinte mindig jelen van a fel vásárlásnál. Az átvételnél természetesen a leszerződött mennyiséget veszik át elsősorban, és ha a lehető ségek engedik akkor van ezen felül is átvétel. Néha azonban előfordul, hogy a „szabad” por téka nem cserél gazdát. Ilyenkor a tulaj hazaviszi a nyulakat és tovább eteti őket. A jószágok tovább gyarapodnak és a te nyésztők szemében az apró bcsz szúság is növögetni kezd. Pedig ők sem vétlenek. Egy részük nincs berendezkedve a téli tar tásra, így a tenyésztés nem min dig folyamatos. Főként a nyári hónapokban ugrásszerűen megnő a kínálat. Mivel azonban a nyulak zöme exportra megy, a szállításnak fo lyamatosnak kell lenni. Gond a2 is, hogy nyáron a kamion reke szeibe csak 8—9 nyulat lehet elhelyezni, míg hűvösebb évsza kokban ugyanabban a ketrec ben 12—14 darab is minden károsodás nélkül szállítható Ugyancsak probléma, hogy a megyében jelenleg 13 község van, ahol a felvásárlás teljes egészében vagy részlegesen szü netel a myxomatózis miatt. (Ez fertőző légzőszervi megbetegedés a nyulaknál.) . A felvásárló * szövetkezetek szerint az átvételnél adódó prob lémák ideiglenesek és nem gya koriak. Ök amennyire a lehető ségek engedik, úgy irányítják a dolgokat, hogy ezekben az idő szakokban a tenyésztőket a le hető legkisebb anyagi veszteség érje. Vége van a nyárnak és az értékesítési gondokból felvásár lási problémák lesznek, mert a kínálat fokozatosan csökken. De ezeken és az anyagiakon túl van egy olyan dolog, amire jobban kéne figyelni, és egy kicsit ta Ián tisztelni is; az pedig a te nyésztői kedv, — st. — iskolaváros?
