Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
\» <E ú; 7 jev emi 'Hl „Pecs Le*» VILÁG PRÖlEfAfifÄi/EGYtsu^i-^. TOLNA MEGYEI iuepojsalg A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1974 szept. 21. XXIV. évt. 1201. szám. ARA: 0.90 Ft Kalévi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete pénteken Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A vendégeket a városnézésre elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A városnéző út a Baross téren kezdődött, ahonnan metrószerelvénnyel a Deák térig, majd a Batthyány térig utaztak. Útközben a Fővárosi Tanács elnöke és Bíró' Lajos, a BKV vezérigazgató-helyettese a föld alatti gyorsvasát működésével, a főváros közlekedésével kapcsolatos egyes kérdésekről tájékoztatta a vendégeket. A Deák téren megtekintették a metró forgalom- irányító és energiadiszpécserközpontját, amelynek munkáját Balogh László metróüzem- igazgató ismertette. A vendégek érdeklődéssel hallgatták* hogy a metró naponta mintegy 550 ezer utast szállít, s a szerelvények a menetrend szerint Ü9,6 százalékos pontossággal közlekednek. A Batthyány téren megtekintették a szentendrei HÉV csatlakozását, majd rövid időt a tér nevezetességeinek szenteltek. Ezt követően a budai Várban megtekinKépünkön: a vendégek a Hal ászbástyán. tették a Mátyás-templomot, ahol Bokor István káplán fogadta a vendégeket. A finn miniszterelnök felesége és kísérete ezután a Halászbástyáról a főváros panorámájában gyönyörködött, majd a Budapesti Történeti Múzeumba látogattak el. Itt dr. Horváth Miklós főigazgató fogadta a vendégeket, akik ezután megtekintették a középkori királyi palota kiállítást. Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök délután Visegrádra látogatott, majd a Lábatlan! Finompapírgyárba vezetett a vendégek útja. ahol Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és a vállalat vezetői fogadták őket. Párt- és állami vezeti a BNV-n Pénteken párt- és állami vezetők keresték fel az őszi BNV-t. A vásárra látogatott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, ’ Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint a kormány több tagja. A vendégeket dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd körsétára indultak a vásár megtekintésére. Kleridesz—lljicsov találkozó Pénteken Nicosiában újabb találkozó volt Glafkosz Kleridesz ügyvezető ciprusi elnök és Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes között. A találkozót követőén Kleridesz ügyvezető elnök közölte, hogy a ciprusi probléma megoldásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az országgyűlésre készülődve A képviselőcsoport ülése Tegnap délután a megye) tanács székhazában tartotta soros munkaértekezletét országgyűlési képviselőink Tolna megyei csoportja. A megbeszélésen részt vett Buda Gábor, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, továbbá Csájbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. A munkaértekezletet Daradics Ferenc, a megyei képviselőcsoport vezetője nyitotta meg, majd Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke szóban is tájékoztatta országgyűlési képviselőinket a tanácstörvény végrehajtásának Tolna megyei tapasztalatairól. Mint ez ismeretes, a rövidesen összeüjő országgyűlés elsőként tárgyalja majd a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója alapján tanácstörvényünk végrehajtásának tapasztalatait. Az ülés e napirendjének megbeszélésében számosán kértek szót. Daradics Ferenc a szak. igazgatási szervek tevékenységében esetenként megnyilvánuló merevséget kifogásolta és örömmel köszöntötte azt az illetékeseknek szánt javaslatot, melynek elfogadásával lehetővé yólik a, jövőben a helyi tanácsok pénzmaradványainak . szükség szerinti felhasználása. Bolvári Józsefné azt fejtette ki, hogy a tanácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatai megegye- zőek az országos tapasztalatokkal. Fülöp László képviselő elismeréssel adózott a tanácsi tisztségviselők és tanácsi dolgozók továbbképzési rendszere kiépítésének. Mint mondotta, különösen a kis községekben van nagy szükség arra, hogy a tanácsi tisztségviselők legalább olyan kvalifikált emberek legyenek, mint a gazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti vezetők, K. Papp József az MSZMP megyei bizottságának első titkára nemcsak országgyűlési képviselőként mondatta el észrevételeit. Emlékeztetett arra, hogy a megyei párt- szervek nemrég elemezték a tanácsi munkát. Az elemzés során kedvező kép alakulhatott ki tanácsaink tevékenységéről. Mint mondotta, országgyűlési képviselőként eddig számos törvényünk megalkotásának lehetett részese. Azt tapasztalta, hogy egy-egy törvény hatályosulását követően a gyakorlat számos problémát vetett fel. A tanácstörvény kivételt képezett. Ez igazolja ‘legmeggyőzőbben, hogy jó a "törvény. Jó egyebek között azért, mert helyére tetté, s egyben népképviseleti szervként nagyobb feladatok elé is állította tanácsainkat. Széles István képviselő a demokratizmus javulásának fényét hangoztatva utalt a körzetében megtartott falugyűlések tapasztalataira. Mint azt elmondottá, a közérdekű félszóla. lások aránya messze meghaladja az egyénieket és igen hasznos a helyi községpolitikában az az együttműködés, mely a tanácsok és a lakosság közötti információcserén alapul. Mióta nyílt beszéd tárgya a helyi gazdasági, politikai, fejlesztési feladatok egy-egy kérdése, csökkentek például az irreális követelések. Csajbók Kálmán a HNF megyei bizottságának titkára felszólalásában örvendetesnek nevezte, hogy a tanácstörvényben helyet kapott a Hazafias Népfront is, mint a tanácsok szervező munkájának első számú segítője. A tanácskozás résztvevői egyébként többször is szót kértek a napirend vitájában, azt állapítva meg, hogy a tanács- törvény végrehajtásának eredményeivel elégedettek lehetünk. Az ülés második napirendjeként a képviselőcsoport meghallgatta azt a tájékoztatót, amit Somorjai Sándor, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartott a természetvédelem helyzetéről és időszerű tennivalóiról. Nem volt véletlen országgyűlési képviselőinknek az érdeklődése a tájékoztató tárgya iránt. Ország- gyűlésünk várhatóan még ez évben 'alkotja meg a természet- és környezetvédelmi törvényt. A vörösbor-termesztés jelene és jövője. Állami védettséget kapott a szekszárdi borvidék Száztizenegy kérdés az ENSZ-ülésszak napirendjén Az ENSZ közgyűlésének általános ügyrendi bizottsága csütörtöki ülésén javasolta, hogy 111 kérdést tűzzenek a közgyűlés jelenleg folyó 29. ülésszakának napirendjére. A 25 tagú bizottság többek között egyhangúan javaslatot tett arra, hogy külön napirendi pontként vitassák meg a ciprusi konfliktust és a Palesztinái kérdést. Ugyancsak egyhangú jóváhagyást kapott a Szovjetunió által jávasolt napirendi pont: a természeti környezetre és az éghajlatra való katonai és olyan más célokból történő ráhatás eltiltása, amelyek nem egyeztethetők össze a nemzetközi biztonság, a jólét és az embprek egészsége biztosításának érdekeivel. A bizottság ezenkívül még számos olyan kérdést ajánlott megvitatásra, amelyek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításával függnek össze. Gáspár Sándor látogatása a VII. kerületben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken — dr. Vida Kálmán, a budapesti pártbizottság osztályvezetője társaságában — a főváros VII. kerületébe látogatott. Felkereste a Compakt Kereskedelmi Csomagoló Vállalatot, ahol a dolgozókkal eszmecserét folytatott. Utána dr. Deák Lívia, a kerületi pártbizottság első titkára fogadta a pártbizottság székházában, s itt Gáspár Sándor aktívaértekezleten találkozott a kerület párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel. Az értekezleten részt vett Rödönyi Károly közlekedés és póstaügyi miniszter is. Tegnap délelőtt a megyei művelődési központban, szakmai tanácskozással folytatódott a vörösbor-fesztivál. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke az^l az előrebocsátással nyitotta meg, hogy az előző napi borverseny látványosabb volt, a tanácskozás pedig hatásosabb irányt mutat a vörösbor-termesztésnek. A vitaindító előadást Pekó József, ä MÉM kertészeti osztályának vezetője tartotta A vörösbor-termesztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei címmel. Mondanivalóját azzal vezette be. hogy a mezőgazdaságnak milyen fontos ágazata a szőlő- és borgazdaság, bár a szőlő nemcsak "borként szerepel, hanem üdítőital-alapanyagként, és közvetlen fogyasztású gyümölcsként is. Exportunkban is figyelemre méltó arányt képvisel. A vörösbor-termelés azért is érdersiel figyelmet, mert a világpiaci és a hazai ízlés hasonlóképpen a vörös bor felé hajlik. Ezért, a következő ötéves terv idoszákában az előirányzott 15 000 hektáros új telepítésből 40 százálékos lesz a vörösborszőiő-fájtak aránya. Szőkébb környékünk elismerését jelzi, mint Pekó József közölte: a szekszárdi borvidék bora, neve márkás, ezért az állam jogi vedelem álá helyezte. Ebből következik, hogy a Hírét megalapozó kadarka fajtát a jövőbén is fenn kell tartani. Ez nem mond ellent an- hak a törekvésnek, hogy a nagyüzemi telepítésekben a kadarkával szemben előnyben részesülnek újabb fajták. A kadarka arányánák meghatározása is nagy figyelmet, felelős,- séget kíván a szakemberektől, a most megalakult megyei rekonstrukciós bizottságtól. A termelés új módszerei mellett újakat kíván a feldolgozás is. Kutatók és gyakorlati szakemberek egyaránt keresik azokat az új eljárásokat, hozzá a műszaki, technológiai eszközöket, amelyekkel tovább lehet javítani a minőséget. Katona József, az Országos Borászati Kutatóintézet főigazgatója a vörösbor-készítés kutatási eredményeit ismertette, hasonlóképpen dr. Kádár Gyula egyetemi tanár. Rohon- czl Lajos, a Boripari Tröszt főmérnök-vezérigazgatóhelyet- tese a vörös bor világpiaci helyzetéről — benne a magyar vörös borokról — adott tájékoztatást. Dr. Diófásl Lajos, a ’Szőlészeti Kutatóintézet pécsj gazdaságának vezetője a vörösborvidékek fajtakérdéseivel foglalkozott, elemezve az előző napi borverseny arany-, ezüst-, bronzérem-statisztikáját, és azt, hogy milyen fajtákat, milyen összetételben ajánlanak az elkövetkező nagyüzemi telepítéseknél. Kalevi Sorsa budapesti városnézésen
