Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-20 / 220. szám
Nőbizottsági ülés Mosson Béna mozdonyok Látszólag nem nagy ügy. Mindössze néhány tucat filléres alkatrészről van szó. Gumikarikákról, tömítésekről, melyek az olajat, vizet, kipufogó gázokat vezető csövek csatlakozásainál kellenek. A legkisebb ötven fillérbe kerül, a legnagyobb húsz forintba. A baj, s ezért is írunk róla, hogy ezek hiánya miatt több ezer lóerős Diesel-mozdonyok állnak néha a MÁV dombóvári vontatási főnökségén — de az országban másutt is. Ha azt nézzük, mennyit mentek ezek a hatalmas járművek, parányinak tűnik a kiesés. De most, mikor a vasút már az 1980—85-re tervezett forgalmat bonyolítja le, mikor a vasutasdolgozók mindent megtesznek, hogy zökkenőmentesen továbbítsák az egyre hosszabb szerelvényeket, bosszantó az ilyen anyaghiány. A közelmúltban a Pécsi Vasútigazgatóság első lett az országos versenyben. Féléves eredményeik a legkiválóbbak voltak. S ebben — ez tükröződött a kitüntetések, pénzjutalmak adományozásában is — legnagyobb szerepük volt a dombóvári vasutasoknak. Kellemetlen tehát, ha ezt a lendületet meg ugyan nem törik, de mérséklik az ilyen bosszantó apróságok. Ötvenfilléres alkatrész miatt mozdulatlanságra kárhoztatni egy sok milliós értékű mozdonyt, s várakoztatni a talán még többe kerülő, elszállításra váró árut. Parányi rög, ami belekerült a közlekedés vérkeringésébe. Trombózist nem okoz, de zavaró. Ezért sürgősen meg kell szüntetni. A vontatási főnök elmondta, a kis alkatrészeket korábban importból kapták. Most a szállítás akadozik. Próbálkpztak házilag pótlásával, de az ilyen barkácsolás nem megfelelő, s nem is megengedhető. Meg kellene szervezni gyártását. Bár imlószínű, nem én adom most az ötletet, biztos a MÁV illetékesei is foglalkoztak már a gondolattal. De ismerve az ipart, néha sajnos nem szívesen vállalják a pár filléres alkatrészek előállítását. Pláne, ha az, mint esetünkben is, technikai nehézségeket is okozhat. Mert itt a gumikarikáknak egyaránt kell a melegnek, s a hagyományos gumit roncsoló olajnak is ellenállni. Talán mégis van megoldás. Napjainkban a XI. kongresszus s hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára meghirdetett munkaverseny már eddig is kiemelkedő eredményeket hozott. Az üzemek, vállalatok dolgozói ezer és ezer esetben bizonyították, hogy lelkesedésükkel példátlan eredmények elérésére képesek. Itt, mikor a gumigyűrűk hiánya nemcsak a vasutasok munkáját nehezíti, hanem kisebb zökkenőket okozhat a szállításban is, közös az érdek, s biztos lesz olyan kollektíva, mely elkészíti az igen fontos alkatrészeket. — szepesi — iiiimiimiiiiiiimmiiuiiiiimiiiimiiiiiiimiiiiimmiiiiimmiiiiiiiiiiiii Üzemi konyha és szabad szombat A nőbizottság javaslatára munkaruhát kapnak a tagok gükben s egyúttal az antikom- munista propagandában is az utóbbi évtizedben központi, mondhatni uralkodó helyet foglalnak el az ipari vagy egyesek szerint már ipariutáni (posztindusztrális) társadalomról szóló elméletek. Ezeknek a lényegét abban foglalhatják össze, hogy a modern ipar, a korszerű technika egységes „modern” társadalmakat hoz létre, amelyeket sem kapitalistának, sem szocialistának nem lehet nevezni, mivel — úgymond — a mai nyugati társadalmakban a tőke nem hiánycikk, tehát nem is uralkodó tényező. Az igazi hatalom, az igazi döntési jogkör a szakemberek, a menedzserek, a technokraták kezében van. (J. K. Galbraith, a magyarul is megjelent „Az új ipari állam” című könyv szerzője „technostruktúrának nevezi őket.) kytf i az igazság a modern burzsoá társadalomelméletek körül? Mindenképpen el kell ismerni, hogy a fentiekben tárgyalt „modernizált” burzsoá gazdaság- és társadalomelméletek nem egy részletben helytálló felismeréseket is tartalmaznak a mai kapitalista gazdasági automatizmusok működéséről. Nem egy helyen és nem egy szerzőnél eléggé bonyolult módon keveredik a tudományos igazság felismerése vagy részleges felismerése az osztálykorlátoknak megfelelő félrevezető ideológiával. Eléggé primitív az olyan igen általános érvelés, amely a tőkás kizsákmányolás és osztályuralom meglétét a nem tulajdonos menedzserek — egyébként valóban tapasztalható — kiterjedt döntési lehetőségeivel próbálják tagadni, hiszen világos mint az egyszeregy: egy társádálom úrálmí rendszerét nem az határozza meg, hogy kik készítik elő a döntéseket vagy akár kik hozzák meg a döntéseket, hanem az: kiknek ‘az érdekét szolgálják ezek a döntések. S a tények cáfolhatatlanok: a menedzserek növekvő döntési jogköre nemhogy gyengítené, hanem erősíteni hivatott a monopoltőkések államát. A rról sem szabad megfe- " ledkeznünk, hogy amikor a kapitalizmus társadalom- tudósai már nem merik néven nevezni a kapitalizmust, amikor a tervszerűség — persze sajátos funkciójú tervszerűség — uralmáról beszélnek, akar- va-akaratlanul beismerik: a kapitalizmus túlélt társadalmi-gazdasági berendezkedéssé válik, a termelés társadalma- sulása tendenciájában elkerülhetetlenül aláássa a magáneltulajdonítás — a kapitalizmus — rendjét, s a tudományos-technikai forradalom megteremti a kommunizmus anyagi bázisa létrejöttének lehetőségét. A kapitalizmusnak ez a történelmi funkciója és ennek teljesítése után értelmetlenné, szükségtelenné, önmagát túléltté válik. „Megszűnéséről” azonban helytelen beszélni: a továbbiakban „megszüntetéséért” kell szívós harcot, kemény politikai, ideológiai küzdelmet folytatni. A világban ugyanúgy, mint az egyes fejekben. G. MÁRKUS GYÖRGY Csütörtökön délelőtt a mö- zsi Üj Élet Termelőszövetkezet kis tanácstermében ülést tartott a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének nőbizottsága. Három napirendi pontot tárgyaltak. Az egyik: a mözsi Üj Élet Tsz nőbizottságának helye, szerepe a termelőszövetkezet önkormányzatában című vitaindító előadás volt. Az előadó Bácsmegi Gébomé, a tsz nőbizottságának elnöke volt. Rövid, de annál izgalmasabb, annál tartalmasabb, annál lényegre törőbb volt az előadás. Az alapfeltétel biztosított Azoknak a gazdasági és társadalmi folyamatoknak, amelyek falun, a szövetkezetekben végbemennek, részese, alakítója és élvezője a termelőszövetkezeti tagság. Ebben az alakító munkában nagy szerepük van a nőknek. Mözsön a tsz-tagok negyvenegy százaléka nő. Az ő életformájuk együtt változott és változik a falusi valóság alakulásával, ugyanakkor nem mentesek mindazoktól a problémáktól, amelyek általában foglalkoztatják társadalmunkban a nőket. Az itt dolgozó nőket is foglalkoztatja a Központi Bizottságnak a határozata, amely elvi, módszertani keretet adott a nők gazdasági, társadalmi, politikai helyzetének megítéléséhez. — A nők valóságos egven- jogúvá válásának alapfeltételei termelőszövetkezetünkben biztosítottak — állapította meg Bácsmegi Gáborné, és tényekkel támasztotta alá: miként valósul meg lépésről lépésre ez az egyenjogúvá válás. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elve szinte maradéktalanul megvalósul, hisz a különböző munkadíjazási megoldások a végzett munka meny- nyiségében és minőségében való közvetlen érdekeltség, a végtermék utáni részesedés nem ad lehetőséget arra, hogy nemek szerinti megkülönböztetés legven a jövedelem elosztásában. Ennek nem mond ellent az a gyakorlat, hogy a nők ma még általában kevesebb jövedelemre tudnak szert tenni, mint a férfiak. l átják ezt a tsz vezetői is. Éppen ezért központi kérdésként kezelik: megoldani a nők állandó foglalkoztatottságát és ezáltal változtatni jövedelmük alakulásán. A gépek nem szorítják ki a nőket a munkából. A nők többsége a kertészetben és az állattenyésztésben dolgozik. A foglalkoztatottság megoldása azért is fontos, mert csak így tudják a nők megszerezni a társadalom által biztosított szociális juttatásokhoz a jogosultságot. A termelőszövetkezet vezetői gondoskodnak arról, hogy minden nő ledolgozhassa az alapjuttatásokhoz szükséges munkanapot. Fizetett szabadság Mözsön — a nőbizottság is javasolta — a folyamatos munkát nem végzőknek is biztosítják a fizetett szabadságot. Az, aki 101—150 tízórás munkanapot teljesít 5, aki 151—180 munkanapot az 8, aki pedig 181—250 tízórás munkanapot teljesít, 10 nap fizetett szabadságot kap. Ezen túlmenően 1974-ben már rendszeresen havonta, még a munkacsúcsok idején is egy szabad szombatot kap minden nődolgozó. Az utóbbi időben sokat javultak a munkahelyi és szociális körülmények is. Rendszeressé vált a munkahelyre és onnan hazaszállítás. Ahol rendszeresen dolgoznak, oda fedett színeket építettek vagy kiselejtezett buszokat helyeztek el. Ezek védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen és biztosítják a tisztálkodás, a kulturált étkezés lehetőségét. 'A tsz-tagok, elsősorban természetesen a nők, az utóbbi idők legnagyobb vívmányának az üzemi konyhát tartják. 1973-ban kezdték el az építését. 1974. március elsejétől üzemel a 300 adagos konyha. 1 558 000 forintba került, de megérte. A tagok hét forintért kapják az ebédet, amelyhez a termelőszövetkezet plusz öt forintot ad. Két éttermük van: az egyik a központi irodaházban, a másik az egyik kertészeti telepen. A meleg ételt a brigádoknak a munkahelyre szállítják. Az üzemi konyha létrehozását a nőbizottság javasolta csakúgy, mint az egységes munkaruha-juttatást. A kötelező védőruhán túl ma már mindenki munkaruhát is kap. A 180 tízórás munkanap felett teljesítők egyéves, a 180 tízórás munkanap alatt teljesítők kétéves kihordásra. A munkaruha: férfiaknak nadrág és kabát, a nőknek műszálas köpeny. Közel tíz éve a termelőszövetkezetnek szinte minden tagja rendszeres, szervezett üdültetésben részesül, heti váltásban a közös harkányi üdülőjében. Adnak a szavukra A nők egyenjogúságát a törvények védik, de megvalósítását gátolják azok a tervek, elvárások, amelyek a kettős, sőt hármas funkcióból a nőkre hárulnak. Mözsön is a termelésben való helytálláson kívül a ház körüli munka még külön megterhelést jelent. Ugyanakkor a mezőgazdaság korszerűsödése megköveteli a nagyobb szakmai képzettséget. Ennek megszerzésére is nagy gondot fordít a tsz vezetősége. Az elmúlt években betanított munkás tanfolyamot szerveztek a kertészetben dolgozó nőknek. Huszonhárom nő szerezte meg a betanított munkás képesítést. Az idén öntözéses tanfolyamot szerveznek nőknek és férfiaknak. A nők nagyszámban vesznek részt a szocialista munkaversenyben és egyre nagyobb a szerepük a vezetésben. A termelőszövetkezet vezetőségének ötven százaléka nő. Az ellenőrző bizottság az arány 20, a döntőbizottság negyven, a szociális bizottságban 33 százalék a nők aránya. De nem a százalékarány a lényeg, hanem az, amit a fenti tények is bizonyítanak:'a nőknek szavuk van, jó javaslataik sorra megvalósulnak. A nőbizottság javaslatára augusztus 1-től bevezették a „készenléti díjat”. Ez azt jelenti: az a dolgozó, akinek a tsz-vezetőség nem tudott munkát biztosítani, készenléti díjra jogosult. A mözsi nők között van, akinek munkáját kormánykitüntetéssel jutalmazták. Ma már 26 nő dolgozó viseli a Kiváló Termelőszövetkezeti Tag jelvényt és az elmúlt két évben nyolcvannyolc nő kapta mega törzsgárda címmel járó pénzjutalmat. Egyébként az elmúlt két évben összesen 147 nőt jutalmaztak a mözsi termelőszövetkezetben. Mindezek a tények a nők jó munkáját bizonyítják. Megbecsült tagjai a termelő- szövetkezetnek. Dutrák munkában A tamási Béke Tsz-ben őszi vetés alá szánt a központi kerület traktorosbrigádja: Dé- kány János, Feller István. Iván László, Gynei Rudolf, Szabados Imre. Foto: Gottvald
