Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

0 * m? _, 4. ági* IP VILÁG PrfoLggjfcftj/b/^sygsfrljfgjgg>V'~ TOLNA MEGYEI PUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1974 siept. 19. XXIV. évt, 219. szám. ARAi 0.90 Ft Budapestre érkezett Kalevi Sorsa finn miniszterelnök Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka Képünkön: Fock Jenő a hivatalában üdvözli Kalevi Sorsa finn miniszterelnököt. Fock Jenőnek, a Miniszter­tanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Kale­vi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. A látogatásra elkísérte felesége, Irene Sor­sa. A finn néa képviselőit ün­nepélyesen fogadták a Feri­hegyi repülőtéren, amelyet finn és magyar zászlók, üdvözlő fel­iratok díszítettek. A repülőtér betonján csapatzászlóval fel­sorakozott a magyar néphad­sereg díszegysége. A vendégek fogadására meg­jelent Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és felesége, Hu­szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei And­rás belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Rödönyj Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, 'a Fővárosi Tanács elnöke és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fo­gadtatásnál Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsin­ki nagykövete. Néhány perccel 11 óra előtt tűnt fel a légtérben a magas rangú vendégeket hozó külön- repülőgép. A repülőtér beton­jára lépő vendégeket elsőként Fock Jenő és Púja Frigyes üd­vözölte. Felcsendült a Rákéczl-induló, majd a díszegység parancsno­ka jelentést tett a Finn Köz­társaság miniszterelnökéne«;. Elhangzott a finn és a magyar himnusz, majd Kalevi Sorsa Fock Jenő társaságában ellé­pett a díszegység előtt és kö­szöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután üdvözölték p fogadásukra meg­jelent magyar közéleti vezető- két. Az ünnepélyes fogadtatás a díszegység díszmenetével fe- (Folytatás a 2. oldalon) Kedden — magyar idő sze­rint az esti órákban — New Yorkban megnyílt az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszaka. Az ülésszak első munka­napján a résztvevő országok képviselői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy felveszik a vi­lágszervezet tagjainak sorába Bangladest, Bissau-Guineát és Grenadát. Az újonnan felvett államok küldöttei köszönetü- ket fejezték ki a támogatásért. Jakov Malik a szovjet dele­gátus felszólalásában hangsú­lyozta: a Szovjetunió támogat­ta és továbbra is támogatja a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő vala­mennyi népet. Rámutatott, hogy India, Banglades és Pa­kisztán állami vezetői közös erőfeszítéseinek köszönhetően jelentős sikerek születtek a tartós béke és egyensúly meg­teremtése terén Dél-Ázsiában. Malik hangoztatta, hogy a Szovjetunió elvi politikájából kiindulva támogatta Guinea- Bissau népének az ország tel­jes felszabadításáért és a nem­zeti függetlenségért folytatott hősi harcát, erkölcsi-politikai támogatásban- és anyagi segít­ségben részesítette ezt a küz­delmet. Buteflika algériai külügymi­niszter, akit kedden egyhangú­lag választottak meg a 29. köz-. gyűlési ülésszak elnökévé, be­szédében kijelentette: a világ- szervezet kötelessége az eny­hülési folyamat elősegítése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása. Az utóbbi években végbement mélyre­ható változások jelentősen ha­tottak a nemzetközi .élet, el­sősorban pedig a nagyhatal­mak közötti viszony alakulá­sára. A közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a 29. ülés­szaknak hozzá kell járulnia az ENSZ előtt álló nagy és bo­nyolult feladatok megoldásá­hoz, a világ népei reményei­nek és vágyainak valóra vál­tásához. Rosszidesz ciprusi ENSZ- küldött kérésére felvetették a közgyűlés 29. . ülésszakának napirendjére a ciprusi kérdést. Ezzel a megvitatásra váró kér­dések száma 113-ra emelkedett. Az ENSZ-közgyűlés. 29. ülés­szaka szerdán magyar idő szerint 17.00 órakor folytatta munkáját. Ezen- az ülésnapon intézett beszédet a küldöttek­hez Gerald Ford amerikai el­nök. Iljicsov Nicosiában tárgyal Illési tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Bátaszék tanácsáról a helyszínen — Elkészült tanácsaink jövő évi költségvetési és fejlesztési tervjavaslata Nicosiába érkezett Leonyid Iljicsov szovjet külügyminisz­ter-helyettes, hogy vélemény- cserét folytasson a szovjet és a ciprusi kormánynak a cip­rusi válság kérdésével kapcso­latos álláspontjáról. A szovjet külügyminiszter­helyettest, amikor Athénből kedden este Limassol kikötő­városba érkezett, a kikötőben mintegy tízezer fős tömeg üd­vözölte. A felvonulók forró hálájukat fejezték ki a szovjet népnek és kormánynak azért az álhatatos és következetes támogatásért, amelyet a cip­rusi népnek nyújtott a sziget- ország nemzeti függetlenségé­ért, szuverenitásáért és terüle­ti egységéért vívott harcban. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán került sor a marxiz­mus—leninizmus esti középfo­kú iskola megnyitójára. A megjelent félszáz majdani elő­adót Czvetics Ivánka, a me­gyei pártbizottság munkatársa köszöntötte, majd Énekes Fe­renc, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője tartott elő­„Nincs felosztás!” „Szabad Cip­rust katonai bázisok nélküli” — ilyen és hasonló jelszavak­kal, az Egyesült Államok és a NATO beavatkozási politikáját elítélő transzparensekkel vo­nultak fel Limassol város la­kói a kikötőbe. Iljicsov Nicosiában szerdán több mint két órán keresztül tárgyalt Glavkosz Kleridesz ciprusi ügyvezető elnökkel. Mint a ciprusi kormány szó­vivője közölte: „A megbeszélé­seket baráti, konstruktív lég­kör jellemezte”. A felek egyet­értettek ábban, hogy fenn kell tartani Ciprus függetlenségét, szuverenitását és területi sért­hetetlenségét « adást, amelyben értékelte az elmúlt tanévet, majd a mosta­ni feladatairól szólt, egyben a foglalkozások módszertani kérdéseivel kapcsolatos ta­nácsokat is adott az előadók- , nak. Megyénkben ebben az évad­ban hatvan helyen indítanak marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolát Eleget téve a helyi vezetők szíves meghívásának, tegnap délelőtt a helyszínen tárgyalta meg a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azt a beszámolót, mely dr. Hegedűs János tanácselnök előterjeszté­sében a Bátaszék nagyközség Közös Tanács V. B. munkáját elemezve adott képet egyrészt a tanács tevékenységéről, más­részt — ez utóbbitól nem füg­getlenül — a községpolitikai eredményekről .— és azokról a feladatokról, melyekkel a gaz­dasági és társadalmi szerveze­tekkel, együttesen: a lakos­sággal jól együttműködő nagy­községi közös tanácsnak még ebben a tervidőszakban, majd a következőben kell megbirkóz­nia. Mint tudjuk, Bátaszék ran­gos nagyközségeink sorában foglal helyet, pozíciója is spe­ciális, lévén, hogy több város is vonzást gyakorol erre a te­lepülésünkre, melynek lakos­sági lélekszáma éppen ezért évek óta stagnál, noha igen tekintélyes nagyságú lakott külterületeinek a száma is: Mindemellett pedig imponáló az az ipari fejlődés, aminek gazdái itt elsősorban a szövet­kezetek. Tolna után Bátaszé- ken a legmagasabb az ipari munkásság létszáma a szek­szárdi járásiján. Ez a szám meghaladja a kétezret is és ebben nem kis szerepe van a MÁV-nak és a negyedik ötéves terv során életre hívott büsz­keségünknek, a Cserép- és Vázkerámiagyámak. Az iparo- sodottságnak jelenlegi foka kü­lön feladatokat is ró a nagy­községi közös tanácsra, de tart­sunk rendet. Szóljunk előbb arról, miként értékelhette a Tolna megyei Tanács helyszín­re hívott vezető testületé a nagyközségi közös tanács vb. tevékenységét, figyelembe vé­ve azt a kontrollnak szánt je-' lentést is, amit György József, a Tolna megyei Tanács Szek­szárdi járási Hivatalának el­nöke tett a végrehajtó bizott­ság tárgyalóasztalára. Mindkét beszámoló felett igen eleven vita bontakozott ki, amiben szót kaptak mind a tanácskozási joggal meghí­vott helyi állami, párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetők, mind pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak tagjai. Mi az, amiben az eszmecserében szót kérők azo­nos álláspontot foglalhattak el?. Jelentős dolog. Elsőként ugyan­is azt állapították meg a vég­rehajtó bizottság ülésének résztvevői, hogy a közös taná­csú nagyközség fiatal tanácsi és ráadásul „idegenből hozott” tisztségviselői valóra váltották a ‘hozzájuk fűzött reményeket; munkájuk során a lakosság mind szélesebb kör^oek bizal­mát, községpolilizálú aktivitá­sát hódították meg. Erről á nagyon szerencsés alaphelyzet­ről szólt többek között Tatár Lajos, az MSZMP járási . bi­zottságának első titkára, majd Benkó István, a Hazafias Nép­front községi bizottságának titkára, aki úgy fogalmazott, hogy a nagyközség életében ez a tanácsciklus teremtette meg a régen várt csodát. Azt neve­zetesen, hogy a falu életének alakulásáért felelősek és ön­kéntesen felelősséget vállalók egy nyelven beszélnek. Számo­sán értékelték úgy, hogy a társközségekben és a székhe­lyen a falugyűléseken megnyil­vánuló aktivitás is a tanácsi vezetés megszilárdulásának, magára találásának tulajdonít­ható egyebek között. Ezek a gyűlések ugyanis régóta nem panasznapok már, mert a la­kossági javaslatokkal, észrevé­telekkel egy időben hangzik el valahányszor, hogy ennek, 4neg ennek a gondnak a gyorsabb megoldásáért mit tenne maga a lakosság­Részt vett a kihelyezett vég­rehajtó bizottsági ülésen dr. Kiss György is, a Miniszter­tanács Tanácsi Hivatalának képviseletében. Ő, a helvi isi moi-etek hiányában arról be­szélt a vita során, ami tovább javítani alkalmas a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács és végrehajtó bizottságának műn­(Folytatás a 2. oldalon) j Tanévnyitó a marxizmiis-Ieninizmiis középiskolán

Next

/
Thumbnails
Contents