Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-14 / 215. szám

w

f

í

t

Konfucluastól Lin Piaóig»,*

Tv-napió

A hatalmi harc háttere Kínában

i.

Az elmúlt napokban a világ közvéleménye szinte egyöntetűen követelte: szüntessék be Chilében a fasiszta terrort, a hazafiak üldözését, megkínzá- sát. Nem így tette ezt a kínai vezetés, Mao szekértolói bará- tilag nyilatkoztak arról a chilei juntáról, -amelyet a haladó erők az egész világon gyűlölnek, fasiszta diktatúrának bélyegeznek. A mai kínai vezetés nem ítélte el azt a reakciós chilei katonai rezsimet, amely meggyilkolta Salvador Allende államfőt. Nem emelte fel szavát a dél-amerikai országban folyó véres leszámolás ellen, nem lépett fel Luis Corvalán elvtárs védelmében.

A „BARÄTI KÖR” SEGÍTSÉGE

Ezzel szemben demonstratív módon elismerte Chile úgynevezett „katonai kormányát” és Armando Uribét, Chile pekingi nagykövetét, aki hű maradt a népi egység kormányához, a kínai hatóságok nem- kívánatos személynek nyilvánították. Csou En-laj miniszterelnök személyesen fogadta a chilei nagykövetség másodtitkárát, akit a junta Chile ideig- len°s ügyvivőjévé nevezett ki. A kínai diplomaták részt vettek azon a santiagói ceremónián, amelyen felszólalt Pinochet tábornok, a junta vezetője. A Kínai Népköztársaság santiagói nagykövete már a kezdet kezdetén tárgyalt a véreskezű katonatisztekkel, s hamarosan kinevezték Peking- be a chilei nagykövetet. Alberto Joachimot. A két ország között azóta is élénk a diplomáciai kapcsolat.

A kínai külpolitika ilyen arculatát szintén megmutatta az a tény is, hogy Nyugat-Német- országban azzal a Strausszal

dete Lin Piaónál található meg. Lin Píao viszont Konfu- ciuszhoz nyúlt vissza, hogy ideológiailag megalapozza „ellenforradalmi, burzsoá, áruló, revizionista, kétkulacsos tevékenységét”.

Az évezredekkel ezelőtt élt filozófusnak és Mao egykori kijelölt utódjának ilyen „párosítása” még így sem érthető egykönnyen. Mi van mögötte? Valóban csupán filozófiai gondolatok bírálatáról van szó? S milyen változásokat hozott vagy hozhat ez a kampány a kínai vezetés politikájában?

ÉLESEDŐ HATALMI HARC

A két és fél ezer évvel ezelőtt élt Konfuciusz és az évekkel ezelőtt hihetetlen maoista karriert befutott Lin Piao bírálata csupán ürügy arra, hogy a maoisták fellépjenek politikájuk ellenzőivel szem- lsen. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy Kínában vannak erők, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben helytelenítik a maoista politikát. A Lin Piao és Konfuciusz bírálatának egész jelenlegi kampánya tehát egyrészt arra irányul, hogy Mao Ce-tung és csoportja ismét eltávolítsa az útból ellenfeleit, másrészt tovább erősítse a maoizmust, mint Kína nemzeti ideológiáját.

A pekingi legfelső vezető réteg fő csoportjai most is a régiek: a „baloldaliak”, akik a „kulturális forradalom” idején kerültek a kormányrúdhoz, az úgynevezett pragmatikusok és a hadsereg. A szélsőséges „baloldaliak” és a pragmatikusok helyeslik Mao Ce-tung egyeduralmi törekvéseit, a totális, korlátlan hatalmi rendszerre vonatkozó nézeteit, a „kulturális forradalmakat” és a szocialistaellenes külpolitikát. A jelek szerint azonban különböbeszélnek, hogy meg kell erősíteni az „egységes pártvezetést”. A párt szerepének növelésére vonatkozó kijelentések azonban csupán üres szavak. Távolról sem jelentik azt a szándékot, hogy a maoisták újra marxista—leninista típusú pártot hozzanak létre. A X. kongresszus határozataiban, a szervezeti szabályzatban a kommunista párt vezető szerepét az úgynevezett „egységes vezetéssel” helyettesítették, amelyen Mao Ce-tung egyszemélyi parancsuralmát értik.

És hogy mennyire rosszul dönt ez a szűk vezetés, elég csak utalni Kína gazdaságára.

Ez a gazdaságpolitika teljesen figyelmen kívül hagyja a szocializmus alapjának, a szocializmus anyagi-technikai bázisának építését, a népgazdaság arányos fejlesztését, a dolgozók anyagi szükségleteinek kielégítését. Még szavakban sem hangoztatják a modern nagyipar kiépítésének szükségességét, a nehézipar fejlesztését.

A Kínai Népköztársaság jelenleg a nemzeti jövedelem mennyiségét tekintve, a világon — az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Anglia után — a hetedik helyen áll. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében viszont az utolsó helyek egyikét foglalja el a világon. A világ ipari termeléséből Kína alig 3 százalékkal részesedik, bár lakossága a világ egész lakosságának hozzávetőlegesen egynegyedét teszi ki.

(Folytatjuk)

Keresztury Dezső köszöntése

Kételkedve írom le: hetven éves. Mert ez a csodálatosan gazdag szellem mindig pörben állt éveivel, fiatalon, egészen fiatalon bölcs, öreg tudósnak tűnt, most pedig, hetvenévesen, a fiatalokat is zavarba ejtő munkakedvvel dolgozik. Mi a titka? — megkapta a legnagyobb adományt, folyton meg tudott újulni, s hosszú évtizedek óta igazán nem képzelhető el nélküle szellemi életünk.

A tudóst ismertem meg előbb. Diákköri emlék, Szekfű Gyula gyűjteménye, a Mi a magyar?, melyben emlékezetesen szép tanulmánya jelent meg a magyar önismeret útjáról. Fordul a kép: Pécs, a régi megyeháza nagyterme, itt mint kultuszminiszter beszél a pedagógusokhoz, okosan és lelkesen, a mindig tanuló tanítók hevületével. Aztán mint költő bukkan fel, „titokban remekműveket ír”, ahogy Illyés jellemezte, de a kép ismét változik, Aranyról jelenik meg könyve, s a zengő sorokban együtt van a tudós, a költő és a költői csodákkal betelni nem tudó olvasó öröme és lelkesedése.

A művészet egyik, titka a soha meg nem elégedés, amit Babits fogalmazott meg örök érvénnyel, ami mindig a teljességet akarja, nem a hódítást, hanem a megismerés teljességét, hogy megfogalmazva gazdagítsa önmagát és a világot is. Keresztury Dezső erről vallott a tv-ben, de többről is, másról is. Ami ebben a tv- portréban állandóan s mindenkinek szóló érvénnyel visszatért: a felelősségtudat, ami nem a kötelességteljesítés öncélú kényszere, hanem a jellem próbája és életformája, s amiben az egyetlen kényszerítő erő az, hogy így és csak így érdemes. Tisztességgel, de

tudással is, felvértezve min^

den ellen és felvértezve mindenért, ami az élet értelme ég szépsége.

S közben egy elsüllyedt viJ

lág bomlott ki szavai nyománj vagy talán annál is több. világtörténelem. Mert a szem«; tanú hitelességével vallott éá tisztázott félreértéseket az Eöt. vös-kollégiumról, a weimarl köztársaságról, a 30-as évek Berlinjéről, s arról is, hogy mi-; ként szabadulhatott előbb NéJ metországra, majd Európára á fasizmus iszonyata. Majd azj ami már nemcsak történelem^ hanem életünk része is, a fel- szabadulás utáni események,’ minisztersége, az ötvenes évek fájdalmas mellőzöttsége s félelme, a jellem és hit újabb próbája. Azután ismét előttünk állt a tudós és a költőj mintegy élő bizonyságként arra, hogy csak a tisztesség, a szellem nemessége lehet feltét tele emberségnek és alkotás«- nak.

Egy verssel búcsúzott, zavarj tan mosolyogva, amikor az utókort említette. Pedig inkább nekünk van okunk a zavarra, mert amíg fut fölöttünk az idő, ő megőrizte fiatalsága derűjét, szellemének frisseségét. S a munka irigylésre méltó szenvedélyét is, újabb és újabb mesterművekkel lepve meg bennünket, s természetesen az utókort is, amely törheti majd a fejét, hogy az irodalomtörténet melyik rekeszében ünnepelje Keresztury Dezsőt. De azért egyelőre csak hagyjuk az utókort. Hetvenéves, de ez csak életrajzi adat; szelleme, munkabírása, vállalt és vallott feladata nem törődik az évekkel, sőt, gazdag élete most érkezett el a termésbetakarítás évszakához. Ennek jegyében köszöntjük születésnapján, tisztelettel és szeretettel.

CSÁNYI LÁSZLÓ

Az iregi kenyér

és elvbarátaival tartják a kapcsolatot, akik az elmúlt héten a CSU müncheni kongresz- szusa után bejelentették; létrehoznak egy baráti kört, amelynek feladata, hogy ne csak politikailag, de anyagilag is támogassa a szocialista társadalmi rend ellenségeit, a Szovjetunióban és más szocialista országokban. ^'

A kínai vezetésre tehát jól illik az a közmondás: „embert barátjáról”. Hogy miért viselkedik így a maoista vezetés? Azért, mert a Kínai Népköz- társaság jelenleg olyan körülmények között él, amelyben nem oldották meg az alapvető társadalmi-politikai és gazdasági kérdéseket. Ennek oka pedig mindenekelőtt a maoista csoport szocializmusellenes politikája és az. hogy a maoiz- mus nem képes pozitív programot adni a kínai társadalomnak. Mao Ce-tung irányelveinek megvalósítása a szó* cialista alapok további eltorzulásához vezet Kínában,

KÖDÖSÍTŐ BÍRÁLATOK

A kínai vezetés mindent megtesz, hogy leplezze ezeket a tendenciákat. Legutóbb például Konfuciusz és Lin Piao együttes bírálatával igyekeztek elködösíteni a való helyzetet. E kampány maoista logikája az, hogy manapság minden, amit hivatalosan „burzsoának” vagy „revizionistának”. minősítenek, annak ere*

ző nézeteket vallanak az ország fejlődési útjának meghatározásáról, a gazdasági építés elveiről és módszereiről, egyes nemzetközi problémák megítéléséről. Hatalmi harc folyik közöttük a maoista rendszer keretében,

A hatalom legfőbb támasza továbbra is a hadsereg. Ez az országos méretekben legszervezettebb politikai és katonai erő még mindig döntően befolyásolja a politikai harc kimenetelét. Igaz, hogy Lin Piao eltávolítása után Kínában azt kezdték hangsúlyozni, hogy „a párt parancsol a puskának”, nem pedig „a puska a pártnak”. Ennek jegyében 1973. végén 11 katonai körzet közül nyolc körzet parancsnokait áthelyezték. Az a rendszer ugyanis, amelynek alapján a katonai körzetek parancsnokai és politikai biztosai egyidejűleg betöltötték a tartományi pártbizottságok első titkárának és a forradalmi bizottságok elnökeinek tisztét is, mindinkább nyugtalanítani kezdte Mao Ce-tungot, mivel az a parancsnokok bizonyos önállóságához és egységbontó tendenciák kialakulásához vezetett.

ti RÉS SZAVAKA Kínai Kommunista Párt X. kongresszusa felvetette a párt szerepének fokozását, hogy „a pártot frisseségtől és energiától duzzadóvá tegyék”. A legutóbbi időben is arról,

Nemrég, otthon lévén szülőfalumban, anyám bevásárlási teendőket ruházott rám:

— Menj le, fiam, kenyérért a Rózsi nénihez.

A megyehatáron fekvő faluban nem olyan egyszerű a kenyérvásárlás, mint városban, vagy nagyobb községekben, mert ide utoljára érkezik a kenyeresautó.

A szűk, kis faluvégi boltban várakozó, toporgó húsz-vala- hány asszony — tán hogy azzal is teljen az idő, talán a nagyobb megnyugtatás érdekében — többször is megkérdezte;

— Siófoki kenyér lesz, vagy iregi ?

— Nyugodjanak meg asszonyok, iregi lesz.

— Kenyér — kenyér .:. Nem mindegy, melyiket kapják?

— De nem ám, mert az iregi sokkalta jobb. Holnap búcsú lesz, jönnek a vendégek, a jobb kenyér mindig gyorsabban fogy; több kell belőle.’

Amikor a kenyeresautó megérkezett, a boltos, Rózsi néni áttekintette a helyzetet:

— Vannak huszonötén? Nyolcvan kenyér érkezett, úgy látom, elég lesz. Ha nem, tir zenegy órakor még hoznak.

Amikor a kétkilós kenyeret megkaptam, anélkül, hogy siófokit láttam volna, igazat kellett adnom az asszonyoknak. Ilyen szép kenyeret valóban, kevés helyen sütnek.

— Vagyunk is miatta gondban — mondják az iregszem- csei ÁFÉSZ vezetői. — Annak idején azért helyeztük üzembe a pékséget, hogy besegítsünk az ellátásba itt, a „határszélen”. Ma már még egyszer annyit kell sütni, mint ameny- nyivel indultunk, de már az i$ kevés. Barnaháttól, Üjiregtől Felsőnyékig kell ellátnunk a lakosságot. Az állandó használat miatt jövőre át kell építtetnünk a kemencéket néhány százezer forintos költséggel.

— Mi a titka, hogy ilyen szép és ilyen jó az iregi kenyér?

— A jó liszt, a jó kelés és a szakma szeretete. Így tanultam meg annak idején tamási mesteremtől, az öreg Kurditól — válaszol Horváth Károly pékmester.

Ha halételben lehet márka a paksi, akkor kenyérben még inkább az az iregi.

B.I.—G.K.

1974. szeptember 14,’