Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
1 Egy üzemi Mrad», amelyik példát mutat A helyi politika szerepének megnövekedése törvényszerűen következik a szocialista demokrácia kiszélesedéséből. A dolgozók fokozottan érdeklődnek lakóhelyük, munkahelyük eseményei, kérdései iránt. A bekövetkezett fejlődés ellenére sem mondhatjuk ma még azt, hogy teljes az összhang a helyi politika és az annak megvalósulását ismertető, illetve annak megvalósítására mozgósító tájékoztatás rendszere, színvonala között. A politikai, gazdasági tájékoztatás sok eszközzel, széles skálán történik. Az eszközök közül mind nagyobb a helyi írásos kiadványok jelentősége. Az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények különböző újságokat, híradókat, kiadványokat jelentetnek meg. Az írásos helyi kiadványok, — mint a tömegtájékoztatás egyik igen fontos eszköze —, iránti igény megnövekedése szükségessé tette, hogy egy évvel ezelőtt a megyei pártszervek véleményt mondjanak a kiadványok tartalmáról, s ajánlásaikkal segítsék, orientálják a szerkesztőket a helyes módszerek kialakítására. Továbbá szükséges ismételten szólni a helyi híradókról, tájékoztatókról azért is, mert általában ugyan eredményekről beszélhetünk, de a szerkesztési felfogással nem minden esetben lehet egyetérteni. A megyénkben megjelenő üzemi újságok, kiadványok és sokszorosított anyagok többségükben megfelelnek céljuknak. Az adott terület gondjai, feladatai, tervei kapnak hangot bennük, tartalmuk politikai hasznosságuk, tudatformáló hatékonyságuk javuló, örülni kell annak, hogy ma már egyre kevesebb üzemi kiadvány akar amolyan „kis Népszabadság”, vagy „kis Népújság” lenni. Noha erre is akad példa. Az általános politika, különösen a külpolitika eseményeinek értékelését, helyesebb, ha a terület országos szaktekintélyeire bízzák, a helyi tennivalókra fordítsanak : inkább gondot, mert az előbbiekre képtelenek, az utóbbiakat pedig más nem végzi el helyettük. Példák a jó és a gyenge oldaláról is adottak. Az üzemi lapok, híradók szerkesztői számára inkább egy jó példát mutatunk be mostani írásunkban, elismerve, hogy a tévedések is jó szándékból születtek, viszont kipellengérezésük helyett a jó példa ismertetésével befolyásolni szeretnénk a munkamódszer tekintetében minden szerkesztőt a továbbiakra. A Paksi Konzervgyár híradója A Tolna megyei Lapkiadó Vállalat kiadásában több mint egy tucat üzemi újság jelenik meg, a rendszeresen megjelentetett, sokszorosított módszerrel előállított híradók, tájékoztatók száma is meghaladja ma már a harmincat. (Itt kell megjegyezni, hogy a számok növelése kívánatos, az lenne optimális, ha minden üzem, intézmény felhasználná ezt a propagandalehetőséget is a jobb tájékoztatás, az átfogóbb mozgósítás érdekében.) Amint az előbbiekben már utaltunk rá, bemutatunk egy 1974. szeptember 14. olyan üzemi híradót, amelyet jónak lehet értékelni, sőt, követendő példának ajánlani. A Paksi Konzervgyár híradójáról van szó. Kiadja a párt-csúcs- vezetőség. Megjelenik havonta, minden hónap 27-én. Minden dolgozó ingyen kapja. Példányszám: 1800. Az előállítás a gyári nyomdában (sokszorosító üzemben) történik. A lapot háromtagú szerkesztőbizottság szerkeszti. Vezetője Keszthelyi Ferenc, tagjai Dániel Mária és Paczolai Sán- dorné. Panaszként a főszerkesztő csupán azt említi, hogy az átfutási idő hossza miatt a a megjelenést megelőzően tíz nanpal el kell készülni a híradóval, tehát egészen friss, soha nem tud lenni. (Megítélésünk szerint ez nem nagy baj.) Ennyit a szervezeti kérdésekről. Ami a szervezési célokat illeti, meg egyáltalán a szándékot, amely alapján a csúcsvezetőség a híradót útjára indította, a következő: Idézünk az első számban megjelent indító írásból. „A csúcsvezetőség ezen, havonta megjelenő kiadványát azzal a céllal indítjuk, hogy segítse megmagyarázni vállalatunk politikai, társadalmi és gazdasági életének jelenségeit. Célunk megjelentetésével felszámolni azt a visszás állapotot, hogy dolgozóink az országos és megyei sajtóorgánumok jóvoltából széles körű tájékozottsággal rendelkeznek a világ és hazánk politikai, gazdasági és egyéb eseményeiről. gyakran nem rendelkeznek kellő ismeretekkel vállalatunk életéről. Segítse e lap ereményeink széles körű megismertetését, ezzel hozzájárulva — dolgozóink jobb tájékoztatásával — üzemi demokráciánk további kibontakozásához.” A gyár élete A bevezetőben körülbelül minden benne van, amit egy üzemi híradótól elvárni lehet. A továbbiakban csak az a kérdés, hogy a kiadvány mennyiben felelt meg a kijelölt feladatoknak. Az első számtól az ez idáig megjelent utolsóig tartották azt a jó szokást, hogy ismertetik a legfontosabb termelési mutatókat, összevetve az adott hónap tényszámait az előző év bázishónapjának adataival. A nyolcadik szám arról tudósít, hogy a termelt meny- nyiség 103 százalék a bázis- időszakhoz viszonyítva, a termelési érték már nem éri el a bázisidőszak színvonalát, a munkásátlagbérben viszont túl van rajta. Arra nincs időnk, hogy itt és most értékelését adjuk a konzervgyár gazdálkodásának. a híradó viszont erre lehetőséget teremt a dolgozóknak, mert bőséges tényanyagával, értékelő írásaival a lehető legteljesebb tájékoztatást nyújtja. A szocialista munkaverseny helyzete, eredményei minden számban rangos helyet foglalnak el. Ebből megtudhatjuk, hogy a gyár szocialista brigádjai a XI. pártkongresszus tiszteletére tett versenyvállalásaikat időarányosan teljesítették. Legfeljebb az újítások számában mutatkozik valamelyes megtorpanás. Jó úton járnak A legutolsó szám ismerteti a csúcsvezetőség ülését és azokat a döntéseket, amelyek a dolgozók széles körét érintik. Így a Paksi Konzervgyár munkásai rövid időn belül értesülnek az üzemi politikai élet legfontosabb eseményeiről is. A sportélet hírei mindig helyet kapnak a híradóban. Ezt nyilván a fiatalok értékelik elsősorban. De — örömmel mondhatjuk — nem kisebb az érdeklődés a híradó által indított politikai fejtörő iránt sern, a részvétel és az eredményes szereplés tisztes jutalmakat helyez kilátásba a legjobbaknak. A csúcsvezetőség akaratát elsősorban az üzemi híradó közvetítette akkor, amikor felhívást bocsátott ki az általános iskolába való beiratkozás elősegítésére és mindjárt jelentkezési lapot is közölt. megkönnyítendő a beiratkozást azok számára, akik egykét osztállyal még adósak a legalapvetőbb iskolai tanulásban. Számos példát lehetne még sorolni, mi mindennel foglalkozik a Paksi Konzervgyár híradója, úgy véljük azonban, hogy a felsoroltak is mutatják, tevékenysége szorosan kapcsolódik az üzem, a gyári dolgozók mindennapjához. És ezt kell mindenekelőtt dicsérni. Nagy ünnepeinkről is megemlékeznek, napilappá válni azonban nem akarnak. Tájékoztatni, segíteni, szervezni, eligazítani, tanácsot adni — ebben foglalható össze a szerkesztő bizottság szándéka. Az eddig megjelent nyolc szám úgy mutatja: jó úton járnak. L. Gy. Napirenden: A vezetőképzés, az építőtáborok és az ifjúmunkásoapok Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága A nyári KISZ- és úttörő- vezető-képzés tapasztalatairól, az idei építőtáborozásról és az 1974. évi Tolna megyei ifjúmunkásnapokról tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a megyei KISZ-vb. Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, az ülés elnöke elsőként a vezetőképzés és az építőtáborozás tapasztalatairól szóló előterjesztés fölött nyitotta meg a vitát. Ebben az évben megyénk fiataljai két országos és két helyi építőtábor munkájában vettek részt. A nagykőrösi táborba a hatszáz fős keretre csaknem hétszáz Tolna megyei lány jelentkezett, így pótkeretet kellett kérni. Balaton- edericsre a kétszáz helyre kétszázhatvan fiú küldte be jelentkezését. A KISZ KB kérésére utólagosan szerveztek egy turnust, melynek résztvevői — összesen hetvenen — Csepelen dolgoztak. A lengyel- országi nemzetközi táborban húszán képviselték megyénket. Nagykőrösön gyümölcsöt és zöldséget szedtek, szőlőmunkát végeztek a lányok. Bala- tonedericsen vasutat építettek, Csepelen pedig építőipari segédmunkásként tevékenykedtek a fiúk.. Bonyhádon és Dombóváron háromszor tíznapos turnust szerveztek. A bonyhádi nagyközségi tanáccsal kötött megállapodás értelmében a járás középfokú oktatási intézményeinek tanulói — összesen százötvenkilencen — földmunkát, útpadkatisztítást végeztek. A tábor eredményes volt, a fiatalok munkája 281 974 forintot ért. Az iskolák közötti versenyben idén is a lengyeli mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola bizonyult a legjobbnak, így másodszor nyerte el a járási KISZ-bizottság vándorzászlaját. Dombóváron a helyi tanács kezdeményezésére, a városi KlS&-bizottság szervezésében június 16—július 17 között 180 fiatal dolgozott. Legtöbben — kilencvenen — a szakmunkás- képző intézetet képviselték. A város új iparparkjának úthálózatát építették, vízvezeték- árkokat ástak, utat betonoztak. A mozgósítással nem volt probléma, a diákok szívesen jelentkeztek, lelkiismeretes, fegyelmezett munkát végeztek. Az építőtáborok idei tapasztalatairól szóló jelentés tudomásulvétele után a végrehajtó bizottság értékelte a Tolna megyei ifjúmunkásnapokat. A rendezvénysorozatra ebben az esztendőben első ízben került sor, de szeretnék hagyományossá tenni. A gabonatermesztésben tovább tart a fajtaváltás Tájékoztató Dombóvárott Gyakorlattá vált már, hogy a Vetőmag Vállalat dél-dunántúli területi központjában évente kétszer — év elején, majd ősz elején — a vetőmag- termesztésről és -ellátásról tájékoztatják Baranya, Somogy, Tolna tanácsi szakigazgatási szerveinek vezetőit, gazdasági szakembereit. Az időszerű tájékoztatót tegnap délelőtt tartotta a vállalat dombóvári székházában dr. Katona János igazgató. Bevezetőként arról számolt be, hogy ebben az évben a borsóvetőmag-termesztésben milyen előrehaladás történt. Az idei volt az öt évre szóló termelési társulás első éve, amelyben Baranya megye gazdaságai 3449 hektárral, a Somogy megyeiek 2071, a Tolna megyeiek 2402 hektár területtel vettek részt, ez a teljes vetőmagborsó-terület 72 százaléka volt. A társult gazdaságok a szerződésnek megfelelően __ a g ödöllői agráregyetem által kidolgozott — termesztési technológiát kaptak. Azonkívül a vállalat Baranyának 140 000, Somogynak és Tolnának 130—130 000 forintot adott fejlesztési alapjából, 26, 19, illetve 16 rendrakó adapter vásárlásához. Katona János igazgató ezután foglalkozott a hibrid kukoricavetömag felhasználásával. Ebben az évben már 44,5 százalék a kétvonalas, nagyobb termőképességű vetőmag-felhasználás, s az időjárás igazolta a termelőket az alacsonyabb FAO-számú vetőmag használatában. Ezután részletesen foglalkozott a búzavetőmag-forgalmazással. Egyre nagyobb az igény a nagyobb termőképességű fajták iránt. Tolna megyéről azt mondotta el, hogy a tervezett vetésterület 59 400 hektár, amelyhez a termelő gazdaságok 508 vagon fémzárolt vetőmagot rendeltek, amely 30,6 százalékos felújtási arány. A vállalat támogatja azt a törekvést, amelyben Tolna megye az ötvenszázalékos felújítási arány felé törekszik, vagyis arra, hogy két-három évenként cserélje a vetőmagot, A fajtaösszetétel változását jelzi, hogy amíg korábban a Bezosztaja—1. 70—80 százalékát foglalta el a termőterületnek, ez az arány az idén 20 százalékra csökkent. Hátrányai ellenére ettől függetlenül a Bezosztája az egyik legjobb minőségű, legstabilabb búzafajta. A Vetőmag Vállalat az elmúlt napokban együttműködési szerződést kötött a babar- ci Béke Tsz-szel, amely tízezer hektáron felüli búzatermesztési rendszer gesztora, tavaly 60,2 hektáros termésátlaggal országos első volt, az idei 62,5 mázsás átlaggal valószínű, ismét első lett. Dr. Katona János beszámolójához nagyon érdekes és hasznos kiegészítőként az eddigi, küztermesztésben levő fajták- ól és a most elterjedőben le- ő újakról mondott jellemző datokat, tapasztalatokat dr. 'zabó Miklós, az OMFI tudo- lányos fömunkatársa. Az ed- igi szovjet fajták mellett negjelentek a nagyon ígéretes azai, szegedi, martonvásári, :ompolti fajták, fajtajelöltek — ezek elterjesztéséhez azonban még időre van szükség, egy-két év alatt nem lehet minden igényt kielégíteni. Az őszibúza-vetőmag kiszállítása már megkezdődött, eddig mintegy ezer vagonnal kaptak meg a termelők. Október 1-ig további ezer vagon szállítása történik meg. Bognár—Gottvald .
