Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

I

magazin m

magazin

Dz ioiik tatarozzák meg az enter hangulatát

Egy amerikai tudós az időjárásban találta meg a jó vagy rossz hangulat biofizikai magyarázatát. Ez a kétféle lelkiállapot szervezetünk elektromos töltésű részecskéinek hatására alakul ki. Ezek a részecskék a „jótékony” negatív ionok és a „káros” pozitív ionok, amelyek különböző mennyiségben találhatók a belélegzett levegőben. (Az is káros lenne, ha a levegő egyáltalán nem tartalmazna ionokat.) Mint ahogy a tavaszi virágpor sokaknál szénanáthát okoz, a „pozitív ionok” károsan befolyásolják magatartásunkat, rossz kedvűvé, zsémbessé tesznek. Ugyanakkor a negatív ionok valósággal „megolajozzák” pszichológiai gépezetünk fogaskerekeit, hatásukra kezdünk összhangba kerülni saját magunkkal.

Az ionok egyébként egészen szélsőséges eseteket is teremthetnek. Boszorkánymesékbe illő történetek nyerhetnek így „ésszerű” magyarázatot. Tavasszal és ősszel például a svájci Alpok északi vonulatainak völgyében és Tirolban előfordul, hogy az asszonyok megölik férjüket, és képtelenek számot adni maguknak arról, hogy miért tették. A népi bölcsesség talált rá magyarázatot: „A főn bolondította meg őket” — mondják.

Hogyan lehetséges, hogy a száraz, meleg déli szél ilyen erős lelki válságot idéz elő? Ez azért lehetséges — mondja a kaliforniai Berkeley University professzora, Albert Krueger, mert a főn rendkívül sok pozitív iont tartalmaz. Ez a megállapítás meglehetősen nyugtalanító, ugyanis a hivatali szobák, a zsúfolt lakások és a városi utcák levegője szintén pozitív ionokat tartalmaz, vagy egyenesen ionszegény.

Tekintettel arra, hogy a belélegzett levegő tartalmazhat pozitív, de negatív ionokat is, vagv lehet ionszagény is, logikus ha arra gondolunk, hogy a belélegzett levegő szervezetünkre gyakorolt hatása erősen különbözik, attól függően, hogy negatív vagy pozitív ionok vannak-e benne túlsúlyban. Felmerül a kérdés, hogy az embert körülvevő levegőben tapasztalható ionkülönbség befolyásolhat!a-e az egészséget. Albert Krueger véleménye szeM

Ügyes berendezkedés

A Pierre Pouvreau ágya előtt fekvő kopott szőnyegre 10 000 doboz olajos szardínia, 50 WC- csésze, 10 tonna búza, egy elektronikus számítógép és még sok másfajta cikk omlott az elmúlt tíz esztendőben. Pierre Pouvreau nem nagykereskedő, aki odahaza rendezte be raktárát: szerény nyugdíjas. La Rochelle francia városban él, egy olyan ház első emeletén, amely a nagyforgalmú gépkocsiul egyik éles kanyarjában fekszik. Esős időben Pouvreau le sem vetkőzik: felöltözve alszik, hiszen bármely pillanatban megtörténhetik, hogy lakásának falát áttörik a megcsúszó teherautókról lezuhanó holmik.

Meg kell mondanunk: Pierre Pouvreau nem unatkozik. Egyenesen örül a hasonló baleseteknek: „A biztosító társaság minden alkalommqű helyre állítja a lakásomat és új bútorral rendezi be.” — mondotta a riportereknél^.

rint igen. Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik egész napon át ionszegény vagy túl sok pozitív iont tartalmazó levegőt kénytelenek belélegezni, fáradtak, enerváltak, felfogóképességük csökken.

A kaliforniai egyetem ionizált levegőt vizsgáló intézetében 17 éven át folytattak kísérleteket. Arra igyekeztek fényt deríteni, hogy a két fajta ion milyeh fiziológiai változásokat idéz elő a növények és a laboratóriumi kísérleti állatok szervezetében. A kísérleti állatokat mindenféle szennyeződéstől mentes környezetben tartották. Megfelelő berendezések segítségével ebben a légkörben tetszés szerint állítottak elő negatív vagy pozitív ionokat.

A növények (árpa, zab, saláta) sokkal gyorsabban növekedtek (a növekedési arány 50 százalékkal nőtt) és sokkal nagyobbra nőttek ionizált levegőben, tekintet nélkül arra, hogy a levegő negatív vagy pozitív ionokat tartalmazott. Könnyebben felszívták a talajból a táplálékot, könnyebben lélegeztek, ezeknek az elektromos töltés szempontjából egyáltalán nem stabil részecskéknek a hatására. Éppen a stabilitásnak a hiánya befolyásolta kedvezően a növények fejlődését. A kísérleti patkányokon és egereken végzett megfigyelésekből meglepő dolog derült ki: a pozitív ionok hatására megnövekedett az állatok halálozási aránya. A nyulaknál

megfigyelték, hogy a pozitív ionok hatására agresszívebbekké váltak. Az ionhiány viszonylag kisebb problémát jelentett. A negatív ionok hatására viszont jelentős mértékben csökkent a halálozási arány, megszűnt az állatok nyugtalansága és „értelmesebbekké” váltak. Megfigyelték például azt is, hogy a sziliciumpor okozta légzési zavarokat kedvejzően befolyásolta a negatív ionokkal telített levegő belélegzése. Mindezek a megfigyelések arra indították a kutatókat, hogy egy kicsit több hitelt adjanak a középkor egyes „boszorkánytörténeteinek”.

Napjainkban már gyártanak olyan kis készülékeket, amelyek negatív ionokkal telítik a levegőt. Egyre többször előfordul azonban, hogy ezek a készülékek ózont állítanak elő, ez pedig káros az ember szervezetére.

Pigmeusok Dél-Amerikában?

A spanyol konkvisztádorok több, mint 400 évvel ezelőtt azt mesélték, hogy az .Orinoco partján fekvő őserdőkben pigmeus indiánokkal találkoztak. Ezt utóbb ugyanolyan egzotikus legendának minősítették, mint az Eldorádóról szóló meséket, amelyek szerint a város házai ott tiszta aranyból készültek.

Venezuelában azonban nemrégiben sajátságos leletekre bukkantak. Caracas környékén az egyik építkezésnél az exkavátor csonthalmazt emelt ki a föld felszínére. Az archeológusok megállapították : a tömegsírban fekvő, mintegy 2000 csontvázat körülbelül 500—600 évvel ezelőtt temették el. Mindany- nyian apró termetű, de felnőtt emberek voltak. Egyszóval: Caracasban, a dél-amerikai pigmeusok temetkezőhelyét fedezték fel.

Közben az irattárakból előkerültek a spanyolok 1530-ból származó feljegyzései, amelyekben részletesen megírták, hogy a pigmeus indiánok kizárólag az erdőkben éltek, s rövid kopjáikkal vadásztak^ Fizikailag gyengék voltak: a hódítók még fegyverhordozónak sem tudták használni őket. A pigmeusok meztelenül jártak, s apró tengeri kagylókból készült füzéreket viseltek, i

A régészek gondosan átszitálták a földet a leletek körül és százszámra találtak kagylócskákat, a füzérekhez szükséges lukakkal.

A konkvisztádorok feljegyzései tehát nyilvánvalóan megfeleltek a valóságnak. Az NDK tudósai most arra a kérdésre keresik a választ, hogy a latin-amerikai erdők kis növésű lakosai miért haltak ki.

Bizarr rekordok

Az emberek nemcsak azzal szereznek maguknak dicsősé- * get, hogy megmásszák a legmagasabb hegyeket, lemerülnek az óceán mélyébe. Sokan másképp próbálkoznak ... Akadnak olyan hóbortosok, akik füstkarikákat eregetnek, aranyhalakat, vagy szőlőszemeket nyeldesnek, órákig poKerékpár-ergométer

A szív elégtelensége miatt operált gyermekek rehabilitációja mind gyakoribb feladattá válik az egészségügyi intézményekben. A rehabilitáció lényege: olyan mozgásoknak a gyakoroltatása a gyermekkel, aminőket a műtét utáni állapotuk megenged nekik. Ehhez persze az szükséges, hogy felmérjék a gyermek szívének és vérkeringésének állapotát, amit részint nyugalmi állapotban, részint munkavégzés közben kell megejteni.

Ez utóbbi célra szolgál a képen látható kerékpárszerű szerkezet és a műszeregyüttes, amellyel a műtéten átesett gyermek munkateljesítményét lehet megmérni. A kerékpárergométeren előre beállítható a terhelés nagysága. A pedálok hajtása közben műszerekkel lehet ellenőrizni a szív működését és a vérkeringést a mellkasra helyezett érzékelők útján. A kapott adatok értékelése után az orvos előírja a gyermek által végzendő tornagyakorlatokat, valamint azt, hogy milyen életmódot kell folytatnia végleges felépülése érdekében. Ma már elfogadott az az álláspont, hogy a sikeres műtéten átesett gyermekek esetében nem a pihentetéstől, hanem az orvos által előírt, fokozatosan növekvő adagú gyógytornától várható a gyógyulás.

fozzák egymást. Az ilyenfajta rekordok kapnak helyet a Guiness Book of World Records című munkában, mely 10 000 „versenykategória” világrekordjait tartja nyilván.

A gyűjteményt egy ír nemesi család adja ki, s azt állítják, hogy ez az egyik legolvasottabb mű a világon. Nemrég azonban kétszáz kaliforniai fiatalember gyűlt ösz- sze, hogy megdöntse Guines- nék birodalmát, bebizonyítsák, hogy ők is helyet találhatnak a halhatatlanok! között.

Bár a Guiness-gyűjtemény igen sok értelmetlen rekordot tartalmaz, a „Bolondos olimpia” eredménye felülmúlja a várakozásokat. A résztvevők egy héten át küzdöttek állhatatosan 75 kategóriában, s sikerült 11 világrekordot meg- dönteniük:

— John Parker (24 éves) 300 aranyhalat falt fel, és így 75 nyeléssel haladta meg elődjét.

— John McKinney (17 éves) és Rick Sackett (25 éves) mindketten 52 égő szivart tartottak 30 másodpercig a szájukban. (Ez is jelentősen felülmúlja a korábbi rekordot: 28 szivar, 30 másodperc.)

Scott Case, aki nerp szereti a szivart, a cigaretta-kategóriában indult: 110 égő cigarettát tartott egyidejűleg a

szájában 30 másodpercen keresztül.

— Kervin Farrel és Corey Fletcher 7 és fél órán keresztül álltak egy lábon, s így egy órával javították meg a korábbi világcsúcsot.

— Allan Greenberg (22 éves") kedvenc lemezét forgatta 5 órán keresztül — a mutatóujján!

— Bruce Stewart és Robert Árgust 31 órán át pofozták egymást, s még a könnyük sem csordult ki. Ezzel a korábbi pofozkodási rekordot 1 órával javítptták meg.

— Frank Dolce egy cigareU tából 30 füstkarikával többet fújt ki, mint elődje. Az új világrekord 116 karika.

— Három fiatalember több mint 50 órán keresztül ült az egykerekű bicikli nyergében, s közben kártyázott, pingpongozott és biliárdozott.

— Mind között a leghóbortosabb Roger Guy, aki éppen három világrekordot döntött meg: twistelésben, álmatlanságban és. csókolódzásban. Megpróbálkozott azzal is, hogy nem egészen 176 nap alatt 3001 kilométert úszott lefelé a Mississippin.

A Guiness-kiadó nem lelkesedett különösképpen a kaliforniai bolondos olimpiáért. Kénytelenek „korszerűsíteni” a gyűjteményt, vagy pótkötetet kell kiadniok.

Tehénen... a nyereg

Nem mondana igazat a közmondás, ha azt állítaná, hogy ha valami nincs a helyén, az úgy áll, mint tehénen a nyereg. Akadnak ugyanis tehenek, amelyeknek a nyereg ugyanolyan jól áll,..mint a lovaknak.

Az egyik salzburgi gazdaság tulajdonosának két leánya kitűnő sporteredményeket ért el apjuk „Lili” és „Mari” nevű tehenével. Kitartó munkájuk — a helyi lovarda vezetőinek szakértelmével párosulva —, meglepő eredményekre vezetett. A tehenek gyorsan megszokták a nyerget és a kantárt, megtanulták az' ügetést és a vágtát, sőt még akadályok átugrására is vállalkoztak. „Mari'’ például könnyedén és nyilvánvaló gyönyörűséggel "Ugorja át az 1 méter io centiméteres sorompót.

Az ifjú „lovarnőket” csak az hozza ki néha a sodrukból, hogy tehénkéik — nyertes paripák diadalmas nyerítésétől eltérően — olykor panaszos bőgést hallatnak. Egyébként semmi különbség.

974. augusztus XL