Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

1

i

*

Vidám nyaralás

Magas hegyek kozott

'■ Kedves kis faházak, nagy fe- ftyőerdő közepén. Ez a kép fogadta azt a 23 fős dombóvári csoportot, amely csereüdülésen 10 napot az NDK-beli papsdorfi Úttörőtáborban töltött, v A házigazdák vendéglátásból felesre vizsgáztak. Gazdag és szórakoztató programmal várták a 16 úttörőt, az énekeseket, a KISZ-eseket és a két vezetőt. Semmiben sem szenvedtünk hiányt — kivéve persze a magyaros ételeket. De ki is gondolt az evésre, ahol magas sziklák tetejéről nézhetett a mélybe, háromszáz méter magasból láthatta Szász-Svájc csodálatos vidékét. Az igazi öröm akkor következett, amikor megtudtuk, hogy Berlinbe, az NDK fővárosába is ellátogatunk. Szinte szédültünk, amikor felnéztünk a magas tv-toronyra. A melegben frissítő volt a változatos szökőkutak látványa. Elbűvölve sétáltunk a híres Unter den Lindenen és sorra kattogtak a fényképezőgépek a Brandenburgi kqpu előtt Utaztunk a magasvasúton, ahonnét látni lehetett az egész várost.

Voltunk Drezdában, a Zwinger- ben, ahol lenyűgözve néztük a híres képeket. A modern Prágai utca hatalmas, színes kockakövein járva gondoltunk az otthoniakra is: lesz meséinivaló. Találkoztunk a pirnai műselyem- gyár dolgozóival, elmentünk a híres Bastei sziklához, amelynek tövében csónakáztunk égy kis taJ von. Gyalogtúrát tettünk Krippen- be, ebbe a kis hegyi falucskába.

Az elválás volt a legnehezebb. A barátoktól, a tábortól, az országtól.

KOVÁCS ÁGNES Dombóvár

ÁBRÁNDOZÁS

Jaj de jó a négereknek Mert annyi banánt ehetnek.

Mennyi a hasukba fér be S még fizetni sem kell érte.

Bezzeg nekem csak spenót jut, Melyért Anya piacra fut. Mért nem megyünk Afrikába, Hol a banán nem oly’ drága?

RÉGER GÁBOR úttörő

Sára néni

babái

MEGFEJTÉS

A legutóbbi úttörőoldalcm megjelent „Számoljunk gyufával” című rejtvény helyes megfejtése: X. 7—1=6; 2. 2-H=37

3. 11—5=6 vagyi 10—4=6;

4. 3—2=1.

Nagyon sokan helyesen fejtették meg a rejtvényt. Az alábbi pajtások nevét sorsoltuk ki: Mókus Erzsi, Szekszárd, Szabó László, Paks, Szabó Erika, Iregszemcse, Terényi Ferenc, Paks, Kövecses Mária, Regöly.

A könyveket postán küldjük

........... ...^

C

salafinta madarak

IVem könnyű dolog ám egy madárfészket megépíteni. A gerle is, amelyről közismert, hogy nem valami híres építőművész, napokig cipeli csőrében a száraz galy- lyacskákat, hogy silány otthonát összetákolja belőlük. A függő cinege pedig akár két hétig is építgeti hajlékony fűz- faágra erősített, zacskó alakú fészkét. Különböző növényi anyagokból szövi, fonja, de megfigyelték azt is, ha nem talál eleget a megszokott építőanyagból, cselhez folyamodik. A szegedi Fehértavon történt, hogy az élelmes madárkák a közelben legelésző birkákat keresték fel, hátukra szálltak és a kicsípdesett finom gyapjúval bélelték ki otthonukat. A jámbor birkák valószínűleg észre sem vették a „tolvajlást”, még a mindig éber puli sem figyelt fel az öreg fűzfa és az őrizetére bízott nyáj között „ingázó” madárkákra.

Akad azonban a sok között olyan madárfaj is, amely fity- tyet hány minden ősi törvénynek, és egyáltalán nem épít fészket magának. Az erdei fülesbagoly például sokkal kényelmesebbnek tartja, hogy egy frissen „tatarozott” varjúfészket foglaljon el a maga számára. Képzeljétek csak el a derék varjút, amikor a mezőről visszaérkezve, egy nagy fülű, narancsvörös szemű baglyot talál a fészke közepén, s az ráadásul a legfenyegetőbb káro- gásra sem hajlandó kimozdulni onnét. Mit tehet ezek után szegény varjú? Hátat fordít otthonának, és elindul, hogy valami alkalmas helyen új fészket építsen magának

A kakukk még rajta is túltesz. Nemhogy fészket nem épít, de még tojásait sérd maga költi ki. Kilesi a fészkeiket építő apró madarakat, vörösbegyet, nádirigót, poszátákat és egy óvatlan pillanatban fészkükbe csempészi saját tojását. Ez a tojás a kakukk testéhez viszonyítva nagyon kicsiny, így a rászedett madarak nem veszik észre a cserét, mert ráadásul a kakukktojás még színében is alkalmazkodik az övéikhez. A kikelő fióka pedig addig mesterkedik, míg valamennyi mostohatestvérét ki nem lökdösi a fészekből.

Előfordul, hogy a kakukk a fűben rakja le tojásait és utána a csőrében szállítja rendeltetési helyére. Néha azonban elyéti a dolgoj. és szűk szájú

faodúba is belepottyantja. Eleinte nincs is semmi baj, a kis kakukkot a cinkék, rozsda- farkúak szorgalmasan etetge- tik, de mire arra kerülne a sor, hogy a fióka kirepüljön a nagyvilágba, már akkorára nőtt, hogy sehogy sem fér ki a nyíláson. Mostohái egy darabig még etetik ugyan a szűk nyíláson át kétségbeesetten ké-' regető fiókát, de azután lassan elhagyják, s szegényke nyomorultul éhenpusztuL

4 frikában az őserdőben él ■í“" egy seregély nagyságú, jelentéktelen színezetű madár, amely nagyon kedveli a vad- méhek viaszból készült sejtjeit. Eredetileg csak az úgynevezett mézevő borzot használta fel arra, hogy az, útmutatása nyomán, a fészkeket kirabolja, s így ő is léphez jusson. Később azonban rájött,

hogy az emberek éppen úgy kedvelik a mézet, mint a borz, .így azután őket kezdte csalogatni és ágról ágra repkedve hangos szóval mutatta az utat a vadméhek odúja felé. A négerek ma már jól ismerik a „mézmutatót” és nyomban követni kezdik, ha feltűnik valahol, Nem feledkeznek meg azonban arról sem, hogy egy darab lépet hagyjanak hátra, amiből a ravasz madár jóízűen belakmározhat. Hálából amikor ismét méhekre bukkan, nyomban igyekszik embereket „toborozni”, hogy megszerezzék számára a csemegét. Egy faágon ülve figyeli, amint azok a méltán haragos méhekkel viaskodnak, s ő maga csak akkor száll' oda, amikor már „tiszta a levegő”, és minden veszély nélkül hozzáláthat jól megérdemelt reggelijéhez.

SCHMIDT EGON

Több Tolna megyei úttörőtábor is „nemzetközi” volt az idei nyáron. A tamási pajtások például a varsói televíziógyár munkásainak gyerekeit látták vendégül Balatonszabadi-Sós- tón. Képünkön: fűből, kavicsból cs még ki tudja hányféle anyagból készül a lengyel címer a tábor udvarán,

Láttál már ilyen háromlábú babát? Hát játszotiál-é ilyennel? Ugye nem. Pedig évszázadokig hasonló bábukkal játszadoztak a kislányok: nagymamáink, ükanyáink. Ilyen babával, mert ezt nem kellett boltban venni — vagy az árustól — csak egy háromágú faágát kellett keresni, aztán maradék anyagból ruhát varrni neki.

Megyénkben az utolsó babakészítő Sára néni. Pusztai Tóth Jánosné. Decsen lakik, és a bábuk mellé számtalan történetet is mond, legtöbbet és a legszebbeket a Sárköz múltjából.

Mikor legutóbb Sára néninél jártunk, lerajzoltuk egyik legkedvesebb babáját. A sarokban ott látod a háromlábú ágat is: ha találnál hasonlót, magad is megpróbálkozhatsz a bábkészítéssel.

A bábuval kapcsolatban három kérdést is feladunk. Az első: miért kellett háromágú fa a bábkészítéshez, miért nem jó a kétágú gally? A második: hogy készülhet a baba feje? A harmadik: milyen ruha van a bábun?

A legjobb válaszért jutalomkönyvet küldünk cserébe. Ä borítékra, levelezőlapra ne felejtsétek el ráírni: Úttörőknek — kisdobosoknak.

Számlogika

A' háromszögben elhelyezett Számok között logikai kapcsolat fedezhető fel. E logika alapján milyen számot kell a kérdőjel helyére írni?

Ezt a kis számtant bemelegítésnek szánjuk, mivel nemsokára elkezdődik a tanév, és ami ezzel jár: a tanulás. Elég, ha megfejtésként a kérdéses számot írjátok meg, de az sem árt, ha a háromszögeket lerajzoljátok. A borítékra, levelezőlapra a következő címet írjátok: Tolna megyei Népújság Szerkesztősége, 7101. Szekszárdi Postafiók 71. Uttörők- ttek, kisdobosoknak. ^