Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
w K 4 * Gazdálkodj okosan! A telex az ország minden részével összeköt. Heg kétszereződött a sertésfelvásárlás A vágósertés-értékesítési szerződések feltételei Ä termelőszövetkezet elnökének előszobájában a telexgép zakatol. Nem a legmindennapibb szerkezet a mezőgazdaságban, éppen ezért megkérdezzük a főkönyvelőt: — Megéri ? — Feltétlenül! Ha az ország másik felében lévő partnerekkel támad sürgős elintéznivalónk, a telefonkapcsolásra órákig várhatunk és ha megkapjuk, akkor is nagy az el*- hallás veszélye. A telex írott betűket rögzít, gyors és biztonságos. Mindebben ott az utalás arra, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem — a bátaszéki Búzakalász a maga 6074 hektárá- val, 1300 tagjával feltétlenül az —, nem lehet meg modern technikai felszerelések nélkül. És természetesen szaktudás nélkül sem. Gyors számvetésre kérjük a termelőszövetkezet vezetőit és Vincze József elnök sorolja: — Tizenegy személynek van egyetemi végzettsége, vagy főiskolai. Nyolcán felsőfokú technikumban képzett üzemmérnökök, huszonnégyen technikusok. A szakmunkások százhú- szan vannak. Hozzávetőlegesen kiszámítjuk. hogy a technikusokig bezárólag nem kevesebb, mint 175 év szakmai tanulmányi idő áll a felsoroltak mögött. Ott természetesen már megakadunk, amikor azt igyekszünk kideríteni, hogy a szaktudás milyen mértékben csapódik le a gazdaság üzemmenetében, magyarán: mennyi hasznot hoz? Tény. hogy a nagy termelőszövetkezet, mely négy évvel ezelőtt még a szanálás határán táncolt, nagyon szép esztendőt zár. A tervezett 101 millió forintos bruttó termelési értéket most már bizonyos, hogy legalább tízmillióval meg- hajazza a valóság. — Hogyan kell okosan gazdálkodni ? Megegyezünk abban, hogy csak a tudomány és technika minden hozzáférhető lehetőségének, eredményének felhasználásával. Ä termelőszövetkezet talaját minden évben rendszeresen vizsgálja az OMMI, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. A takarmányokat ugyancsak. A Repülőgépes Növényvédő Állomás gépei már egy esztendeje ismerős vendégek a termelő- szövetkezet „egén”. ;— Ez utóbbit nem számítva, mennyibe kerül a tudományos munka egy esztendőben? — Ötvenezer és százezer forint közötti összegbe. Tehát olcsó! — Erről a tagok is meg vannak győződve? — Remélhetőleg. Mindenesetre módjuk van arra, hogy rendszeresen tudomást szerezzenek az eredményekről, ráfordításokról, a termelőszövetkezet pillanatnyi helyzetéről. Közgyűlések, termelési tanácskozások előtt már legalább egy héttel mindenki stencilez- ve megkapja azt az anyagot, melyről majd vitatkozunk. Az a taoasztalat, hogy így felkészülve, a viták sokkal termékenyebbek, a döntések meg. alapozottabbak... — Bizonyságául annak az ismert ténynek, hogy a vezetés is tudomány . .. Ami nem kevés politikai munkát igényel. El kell és el is akarják kerülni azt, hogy valaki éppen csak a szép statisztikai átlag kedvéért szerezzen szakmunkás-bizonyítványt, de tudását sose kamatoztathassa, mert a gazdaságban nincs olyan üzemág, ahol megtehetné. Nemrég kellett meggyőzni egy fiatal géplakatost arról, hogy jobban teszi, ha a saját szakmájában képezi tovább magát, mintsem, hogy „átnyergeljen” az állattenyésztésbe. Nemcsak egy mezőgazdasági nagyüzem erőivel kell .okosan gazdálkodni, hanem kinek-ki- nek a sajátjával is. O. I. Fotó: G. K. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezte a jövő évre szóló vágósertés-értékesítési szerződéskötések megkezdését — ezzel kapcsolatban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. " A vágósertés-termelést és ezzel együtt a -felvásárlást több mint négy éve a dinamikus fejlődés jellemzi. Ezt bizonyítja, hogy 1970-hez képest a Vágósertés-felvásárlás 1974-re megkétszereződött. A szektorok részesedése a termelésben eltérő módon alakult, amennyiben például a növekedésből a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 160 százalékban részesülnek. Az örvendetesen nagy termelői -kínálat levezetése a jövőben csak úgy lehetséges — ezt bizonyítják a több éves tapasztalatok — ha megszilárdítják a szerződéses fegyelmet. Nincs szó az értékesítési szerződések tartalmi változtatásáról, a jövő évi lejáratra is a jelenleg hatályos szerződéseket alkalmazzák. A gyakorlatban sok problémát vetett fel a tsz-tagok szövetkezeten keresztüli vágósertés-értékesítése, elsősorban azért, Inert az átadás eléggé szervezetlen volt. Ezért a jövőben a szerződések megkötésekor, / valamint a szerződés teljesítésekor elkülönítetten kell kezelni a szövetkezet közös állományából, valamint a tagok háztáji gazdaságából származó sertéseket. Ez az elkülönített kezelés azt jelenti,' hogy a közös állományra kö- j tött szerződést nem lehet teljesíteni a háztáji gazdaságból származó sertésekkel és fordítva. . .... Épül a termelőszövetkezet második „bábolnai” mintájú szárítója. izneioÉs és a politikai kultúra A szocializmusban politi- • ”kai kérdés a közművelődés. Szerves része a kultu* ralis forradalomnak, a társadalom átformálásának, fejlesztésének. Mi több: még akkor is megmarad politikai kérdésnek, amikor maga a gazdaság, a technikai fejlődés belső követelményeként vá'ik szükségessé a képzettség, a szakmai tudás tömegméretű fejlesztése, s így az iskola és a munkatevékenység minden eddiginél szorosabb kapcsolatba kerül egymással. A szocializmus eszméjének egyik alkotóeleme a tömegek öntevékenységének, közreműködésének a követelménye. A szocialista társadalmi gyakorlat mindig kettős mozgást feltételez: az állam szervezőirányító tevékenységét és a tömegek kezdeményező-ellenőrző szerepét. A két színt közötti áramlás, mobilitás pedig a szocialista demokrácia fontos mércéjének számít. Minél magasabb szintre jut azonban termelőerőink fejlődése és minél bonyolultabbá válik társadalmunk egész szerkezete, annál természetesebben lép fel a hozzáértés, a szólni és kérdezni tudás követelménye is. Persze, ez a hozzáértés, szólni és kérdezni tudás több szempontból is különbözik a szakmai-technikai ismeretektől. A jogok és kötelességek ismeretét még csak értelmezhetjük egyfajta „szakismeretként”, a közéleti eljárások, ügyintézési módok „technikájával" egyetemben. Azonban mór ebben az esetben is különbségként mutatkozik, hogy itt — a szakmai ismeret egyénhez kötöttségével szem-, ben — elégséges, ha egy szűkebb közösség hordozza ezt az ismeretet. Másrészt, a közösségi ügyek intézése ugyan megköveteli a maga szakembereit, a vezetők szak- képzettségét, de magának a tevékenységnek a közösség általi megítélése sohasem egyszerűen szakmai szempontból, hanem az emberi viszonyokra és kapcsolatokra tett hatása alapján történik. Éppen ez a hatás adja meg az érdekkielégítés vagy ki nem elégí- tés révén a társadalmi-közéleti tevékenység politikái tartalmát. A állampolgárok politi” kai ismereteinek, (más kifejezéssel: politikai kultúrájának) szükségessége ehhez az utóbbi problémához kapcsolódik elsősorban. Napjainkban, amikor a társadalmi tevékenység módjaiban, az életmódban és a magatartásban nagy változások idejét éljük, az érdekösszefüggések mélyebb — társadalmibb és politikusabb — értése sok ellentmondástól kímélheti meg a társadalmat és az egyéneket. Az utóbbiak például jobban és gyorsabban felismerhetik helyüket és érdekeltségüket az adott változásokban. Ennél is fontosabb azonban, hogy a politika értésével és képviseletével az egyén aktív szerepet tölthet be a szocialista célkitűzések, a szocialista demokrácia fejlesztésének munkájában is. Fentebb említettük a „politikai kultúra" fogalmát; Mit értünk ezen? Az említett társadalmi feladatokhoz és problémákhoz kapcsolódva a politikai kultúra mindenekelőtt a politikai-közéleti tájékozottságot, társadalmi gyakorlatunk lényegi tartalmának, céljainak az ismeretét jelenti. Vagyis a szocialista fejlődés értékrendszerének az elsajátítását, amelynek hiányában lehetetlen a társadalmi egyének — vezetők és vezetettek — tetteinek céljainkhoz mért megítélése. Ezeknek az ismereteknek a birtokában viszont könnyebb átlátni a nemegyszer bürokratikus körmönfont- sóggal vagy demagógiával leplezett önző és törtető magatartást. S végül: a közösség érdekének ismeretéből eredő meggyőződés ösztönző erőt gyakorolhat a nem szocialista magatartás elleni fellépésre. Ám tudjuk, hogy az ismeret és a tudás nem jelent közvetlenül gyakorlati cselekvést is. Ahogy az erkölcs világában az erkölcsi jó tudása még nem jelenti a „jótett" feltétlen bekövetkezését, úgy a közéleti-politikai szféra átlátásához szükséges ismeret sem jelenti közvetlenül a po- litikailag-közéletileg aktív társadalmi egyén jelenlétét. Pedig szocialista értelemben aligha beszélhetünk igazi politikai kultúráról politikus, gyakorlatilag is aktív társadalmi egyének hiányában. Éppen ezért a politikai kultúra a mi számunkra nem egyszerűen ismeretanyag „felhalmozását" jelenti, hanem sokkal inkább olyan politizáló közösségek kiformálódását, amelyekben az ismeret tényleges és tartós aktivitással párosul, ahol a régi, — s időnként ma is hivatkozott — „ne szólj szám, nem fáj fejem" szóláshoz hasonló ólbölcsességeket szókimondó népi bölcsesség és tömegnyomás váltja fel. Cok még a tenríivaló ezen ** a téren is. Hiszen hányszor előfordul még, hogy különböző helyeken csak hosz- szas huzavona vagy éppen meghurcolás után juthatnak el az emberek igazukig. Emö- gött nemcsak hivatali visszaélés rejlik, hanem a politikus, a tagjaiért is kiálló közvélemény hiánya is, amely útóbbi pedig eleve minimumra korlán tozhatná a pozícióból elkövetett visszaéléseket. De mi köze mindennek a közművelődéshez? Nagyon is sok. Tartalmilag határozza meg a közművelődést, ameny- nyiben éppen ennek a társadalmilag aktív és felelős magatartásnak a fontosságát tudatosíthatja a művelődés folyamata. De meghatározza módszertanát is: a közművelődés ismeretanyaga nem maradhat meg az egyszerű ismeretközlésnél, a tételes tudásnál, egyfajta „katekizmus"- módszernél. Á társadalom tagjainak szellemi és erkölcsi aktivizálása ennél többet követel: a rávezetés, a kifejtés, a meggondolkodtatás eszközeinek alkalmazását. A közművelődés fontom és ” lényeges ’alkotóelemei az állampolgári magatartással, politikai kultúrával kapcsolatos kérdések. Tartalmukat nézve, olyan ösztönzésekről van itt szó, amely nem áll meg a dolgok egyszerű értelmezésénél, hanem megvilágít- jd a közösségi és egyéni részvétel szükségességét is a szocializmus építése során felmerülő ellentmondások leküzdésében. HÜLVELY ISTVÁN
