Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

VILÁG "ilOLEfÁftJÁT, £<3*gSÜLJETBKl TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR TOLNA MEGYEI K LAPJA VASÁRNAP 1974 oug. 25. XXIV. év». ISO. szóm. ARA: 1.20 Ft A közös föld Igaz ugyan, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben az iparszerű termelés vele­járójaként a gazdák érzel­mileg már nem úgy kötőd­nek a földhöz, mint az egyé­ni világban, de kötődnek hozzá. Elvégre, ott kezdődik minden, amikor a javak megteremtéséről van szó. Az újszerű kötődésben nagyobb nyomatékot kap az ész, az értelem, a tudás, a hozzá­értés. A gazdálkodás, a föld­művelés élménye ennek megfelelően szintén más, nem a régi, ami megint csak érthető és természetes. Hasonlítsuk össze a kézi ka­szás, verejtékező, delelő ara­tásokat a mai gépi betakarí­tással. Mindezek ellenére a tsz- tagok változatlanul gazdái, tulajdonosai a földnek, ami­hez most lehet csak igazán ragaszkodni, miv^l soha nem látott mértékben, mennyiségben adja vissza a vele foglalkozó emberek tu­dását, szorgalmát, fáradozá­sát. Tolnában 1: a termelő- szövetkezetek tulajdonában lévő; 2: a tagok által bevitt; 3: az állami és szocialista szervezetok által átadott és 4: a haszonbérbe vett terü­letek képezik a közös földet, a társtulajdonosok legérté­kesebb ingatlanát, vagyonát. Az „összetevők” azt mutat­ják, hogy a gazdák még napjainkban sem birtokosai, tulajdonosai az összes álta­luk megművelt területnek, annak egy részén bérlők csupán. 1968 óta hatályos az 1967. évi IV. törvény. Kimondja: „A termelőszövetkezeti moz­galom eredményei lehetővé teszik, ugyanakkor a szövet­kezeti gazdálkodás bizton­ságához fűződő alapvető po­litikai, gazdasági érdekek és a gazdaságirányítás reform­ja megkívánják a nagyüze­mi földtulajdon és földhasz­nálat továbbfejlesztését.” A földtörvény hatálybalépése óta a termelőszövetkezeti tulajdon 0,03 százalékról 39,8 százalékra nőtt. Jelentős és örvendetes a pozitív válto­zás, a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozásában. Szembetűnő azonban, hogy a szövetkezeti gazdák még 1974-ben is 25 223 hektár ál­lami tulajdonban lévő föl­det bérelnek. Ez az összte­rület 11,6 százaléka. Vajon mi indokolja, hogy iiy5h nagyságú állami földterület legyen termelőszövetkezeti használatban? A megye kö­zös gazdaságai évről évre fejlődnek, gyarapodnak, gazdagodnak. Világos tehát, hogy a fentebb említett 25 223 hektár földet megvá­sárolhatnák, annál is in­kább, mert erre van lehető­ség. A szemléletmód formálá­sa, egyáltalán a közös föld gyarapítása iránt az igény felélesztése elsősorban a pártszervezetek dolga. Kívá­natos, hogy az állami földe­ket a közös gazdaságok ve­gyék meg, hiszen a terme­lőszövetkezeti tulajdon gya­rapítása ilyen tekintetben is' fontos feltétele a szocialista mezőgazdaság továbbfej­lesztésének, a tsz-ek önálló­ságának, megszilárdításá­nak. fi magyar párt­ós kormányküldöttség hazaérkezett Bukarestből Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével szombaton visz- szaérkezett Budapestre az a párt- és kormányküldöttség, amely Románia felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken vett részt. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője; ott volt loan Cotot, Románia budapesti nagykövete is. Textilüzemek államosítása Indiában Az indiai kormány úgy dön­tött, hogy államosít 103 textil­üzemet, az iparág magánkézen lévő létesítményeinek közel 17 százalékát. Az erről szóló tör­vényjavaslatot a közeljövőben terjesztik a parlament elé. Egyidejűleg a kormány egy- milliárd-nyolcvanmillió rúpiát szán az államosított üzemek korszerűsítésére és bővítésére a következő öt évben. . v.. : Ciprusi rendezés PI^TO-kerefek közt vagy ENSZ-fórumon? A szovjet Javaslat kiutat jelenthet Jól értesült ENSZ-körök sze­rint a Biztonsági Tanács va­lószínűleg kedden vagy szer­dán ül össze annak a szovjet javaslatnak a megvitatására, hogy a ciprusi kérdésről hív­janak össze kibővített nemzet­közi értekezletet. A konferen­cián Ciprus, Görögország és Törökország, valamint a Biz­tonsági Tanács 15 tagja és né­hány el nem kötelezett ország venne részt. Ily módon a ciprusi válság megoldásáról nem a NATO szűk keretei között, ha­nem az ENSZ fórumán lehetne tárgyalni. Jakov Malik, a Biztonsági Tanács soros elnöke a tanács tagjaival több óra hosszat tár­gyalt kormányának javaslatá­ról. Néhány el nem kötelezett ország, köztük Jugoszlávia, in- — ■ .... ■ ............ V éget A zárójelbe tett kérdőjel az időjárással szembeni bizalmat­lanságunkat jelzi. Szombatra virradó éjszaka ugyanis fel­hőszakadás áztatta a megye- székhelyt és környékét, lehet azonban, hogy mire e lap ol­vasóink kezébe kerül, már is­mét az elviselhetetlen káni­kulától szenvedünk. Péntekről dítványozta, hogy Kurt Wald­heim főtitkárt jelöljék ki a ki­bővített értekezlet elnökévé. Amennyiben a felek elfogadják a szovjet javaslatot, az el nem kötelezettek New Yorkban ösz- szeülnek és eldöntik, hogy tag­jaik közül kik vegyenek részt a tanácskozásokon. Nyugati források szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok még mindig a genfi tárgyalások felélesztésében re­ménykedik. Ennek ellenére hi­vatalosan egyikük sem utasí­totta el a szovjet kezdeménye­zést, amely — diplomáciai for­rások szerint — kiút lehet, ha a genfi tárgyalásokat nem si­kerül újtiól összehívni. A Pravda szombati számában hangsúlyozza, hogy a Cipruson végbemenő vészterhes esemé­szombatra virradó éjjel azon­ban nem az irdatlan hőség, hanem a csattogó villámok, s az özönvízszerűén zúduló eső miatt nem aludtunk sokat. A meteorológusok bizonyára az­zal magyarázzák, hogy a Kár­pát-medencében megrekedt páradús, forró levegő hirtelen lehűlése okozta a hatalmas zi­nyek a ciprusi probléma sür­gős politikai rendezését köve­telik meg. „Véget kell vetni a halogatásnak és a mesterséges időhúzásnak” — írja. „Ciprus — béke és szilárd biztonság” — című cikkében a lap rámutat: A Földközi-ten­ger keleti térségében kialakult feszültség gócának eltávolítá­sa és a ciprusi köztársaság füg­getlenségének, szuverenitásá­nak és területi integritásának szavatolása felelősségteljes lé­péseket tesz szükségessé mind­azon államok részéről, amelyek valójában érdekeltek a nemzet­közi enyhülés folyamatának to­vábbi elmélyítésében. Éppen ezt a célt szolgálja a szovjet kormány közleményében kifej­tett új és konstruktív szovjet kezdeményezés. (Folytatás a 2. oldalon.) vatart. Mi csak az • eredmé­nyét láttuk, illetve sokan mér­gelődnek miatta. Szerencsére a telefonhálózatban a vihar nem okozott komolyabb hibá­kat, s a DÉDÁSZ hibaelhárí­tóinak is csak egy helyen kel­lett nagyobb munkát végez­niük. Éjjel 2 óra 42 perckor villám csapott a szekszárd— bátaszéki 20 kV-os távvezeték egy várdombi oszlopába. Emiatt egy időre villanyáram nélkül maradtak Szekszárdtól Bátaszé- kig a települések. Mikor az üzemzavar helyét megtalálták, s a hibás szakaszt kiiktatták, Bátaszék felől Várdombig már ellátták energiával a fogyasz­tókat. Reggelre a meghibáso­dott szigetelőt is kicserélték, s újra helyreállt az áramszolgál­tatás. A tűzoltókhoz 5 perccel fél kettő előtt érkezett az első riasztás. A Sió-csárda mögött a régi 6-os úton beszakadt egy csatorna, ebbe egy ló beleesett, s megdöglött. Később a Sió­csárdától, az MMG Mérőmű- szergyárától, s a Palánki út mellett lévő anyás-csecsemő­otthontól ' érkezett riasztás. Mindhárom helyen elöntötte a lezúduló víz a pincéket, a mé­lyebben fekvő kazénházat, s egyéb helyiségeket. A tűzol­tók két gápjárműfecokendő- vel — melynek szivattyúja percenként másfél köbméter vizet távolít el — vonultak a helyszínekre. További három motoros szivattyú dolgozik még a városban, ugyanis az északi kertváros mélyebben fekvő részeiről köz^l húsz be­jelentés érkezett, miszerint a lezúdult víz elöntötte a pincé­ket. A tűzoltók a déli órákban még folytatták az elárasztóit helyiségekből a víz kiszivaty- tyúzását. — szí. —; A Kadarka utcában emberfej nagyságú köveket görgetett a hegyoldalról lezúduló víz. ért a fcásiikiüü pl

Next

/
Thumbnails
Contents