Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
H [ í Építőanyag - kapható! Néhány évvel ezelőtt az egyik kis településen a meglett, negyven körüli, Kazincbarcikára dolgozni járó férfi szemébe könnyek szöktek, amint ott állt a vályog, vert falú, leendő családi házának tövében és egész év munkáját, illetve több évi takarékosságának eredményét vélte veszni a borongós őszi napok egyikén, mert — bár körbejárta a megyét — sehol sem kapott tetőfedő palát. Mit tegyek, uram? — tárta szét kétségbeesetten a karját —, többet elköltöttem már vonatra, mint amennyibe az egész kerül. És ha jön az, őszi, téli eső, hó ... ? Nem volt ez akkoriban rendhagyó. Azóta folyamatosan javult az építőanyag-ellátás, igaz, a kereslet nem lankadt egy pillanatra sem. Emlékszünk, amikor a vásárló olykor maga szedte ki a téglát a kemencéből és rakta a kocsira, pedig az eladási ár kocsira rakva érvényes. Ám hiánycikknél ki vitatkozik ilyen kicsinységen? Ma viszont hirdetik a téglát, a tetőfedő anyagot, a betonárut. Az 1974-es első féléves adatok is azt bizonyítják, hogy a nehezén túl vagyunk, nagyjából elegendő mennyiségű és választékú építőanyag áll rendelkezésre Az iparág az első hat hónapban — az előző év azonos időszakához viszonyítva — több mint 6 százalékkal növelte termelési értékét. Az elmúlt évek jelentős, több milliárdos költséggel megvalósított fejlesztései éreztetik kedvező hatásukat. A termelő hatalmas új cementgyár Beremenden, a rekonstruált téglagyárak, az orosházi síküveggyár, a hódmezővásárhelyi, romhányi csempe- és padlóburkoló anyagot gyártó vállalatok, a bátaszéki vázkerámia- gyár mind-mind a kínálatot bővítették. Ha pusztán csak a statisztikai adatokat nézzük, kiderül, hogy a tégla- és cserépipar az elmúlt év első hat hónapjához viszonyítva csökkentette termelését, elsősorban azért, — és talán ez pozitívum is —, mert a kereslet csökkent; az építők úgy tűnik a korszerűbb technológiákat kezdik előnyben részesíteni. Az viszont már érthetetlen a felhasználók részéről, hogy az iparág termelte kisebb falazóblokkok, mely kézi erővel mozgatható és egy mozdulattal 4— 6—8 hagyományos téglának megfelelő falazóelem , elhelyezésére ad módot, még nem örvend kellő népszerűségnek. A cementipar jelentősen — az építőanyagiparral azonos mértékben — növelte teljesítményét. ami a hazai ellátás javításával egy időben tetemes importmegtakarítást is eredményezett. Feltűnő a húzott síküvegtermelés több mint 30 százalékos emelkedése, tovább nőtt a csempetermelés, és majdnem ötven százalékkal bővült a padlóburkoló lap gyártása is. Ezzel ugyancsak megtakarítást lehet elérni a behozatalnál. Ezzel párhuzamosan visszaszorult az elavultnak, korszerűtlennek, napjaink esztétikai követelményének már kevéssé megfelelő mozaik- és cementlapok gyártása. Jelentősen nőtt (28 százalékkal) a tömör- és üreges födémpalló termelése. Megnőtt az érdeklődés az előregyártott vázszerkezetek iránt. Ez magyarázza a tégla iránti kereslet csökkenését is* Érdekes, hogy a parkettatermelés lényegesen elmarad a tavalyi első hat hónapétól (a mozaikparketta alig több mint a fele), ami jelentheti a szőnyegpadló rohamos térhódítását, a parketták minőségével való elégedetlenséget, de alap- anyaghiányt is ... A lakáskultúra fejlődését jelenti, jelzi a beépített konyhabútorok több mint 17 százalékkal nagyobb termelése. Egyenletesebb az ellátás a különböző anyagból készült ajtókból, ablakokból. A viszonylag drága fém (főként alumínium) nyílászáró szerkezetek termelése is rohamosan bővül. Az építőanyagok belső piaca mindazonáltal nem teljesen rendezett, harmonikus. Ez azt jelenti, hogy bizonyos építkezések előnyt élveznek, ezeken építőanyag-hiány nem keletkezhet. Ilyen építkezések a kiemelt nagyberuházások, a lakásépítés. Komoly erőfeszítések történtek a lakosság építőanyaggal való zökkenőmentes ellátására. Az esetleges áruhiány — amelyet a fogyasztó érzékelhet — elsősorban nem a gyártási kapacitás elégtelenségéből adódik, hanem szállítási, ún. terítési hiányosságokból. Lehet, hogy itt vagy ott nincs valamilyen anyag; de az is előfordulhat, hogy a legközelebbi építőanyag-telepen hatalmas készletek hevernek ugyanabból az anyagból eladatlanul. Komolyabb gondot okoz — mint azt az országgyűlés építési és közlekedési állandó bizottságának egyik idei ülésén a képviselők szóvá tették, hogy a kisebb tanácsi építőipari vállalatok, szövetkezetek az építőanyag-ellátásban a sor végén kaptak helyet, bár az ő munkájuk is nélkülözhetetlen, hiszen részt vesznek a lakásépítésben, az óvodák, bölcsődék, iskolák tatarozásában, megépítésében. Remélhetőleg, azonban ez a gond is belátható időn belül megoldódik. Eddig az építőanyag-iparhoz tartozó vállalatok, gyárak termeléséről adtunk számot, pedig a modem építészetet más iparágakhoz is — fgy a gépiparhoz, a vegyiparhoz — szoros kapcsolat fűzi. Az épületek gépészeti felszerelése — fűtési, víz-, csatorna, gázellátási rendszere — egyre modernebb, a korszerűsödés pedig mind bonyolultabb berendezést igényel. Egy példa: a hagyományos cserépkályha, amely az építőanyag-ipar terméke, majdnem teljesen eltűnt és helyébe lépett vagy a távfűtési hálózat, vagy a gáz-, olajtüzelésű központi fűtések, etázsfűtési rendszerek. De szólhatnánk a műanyagok elterjedéséről, a szigetelőanyagok választékának bővítéséről is. Nos, mindez áttekintésünkből kimaradt, pedig az építők jelzése szerint ezekből az anyagokból az ellátási helyzet sok esetben kívánnivalót hagy maga után. A megrendelések visszaigazolása, az árak emelkedése még sok gondot okoz az építőknek. Az építőanyag-iparban az elmúlt években bekövetkezett pozitív változások feltehetően ebben a .szférában is a kedvezőbb vállalati magatartáshoz vezetnek majd, hiszen az építkezések hosszú időre biztos piacot ígérnek, érdemes erre számítani, tervezni! B. ML Vengerszkije jabloki Bogyiszlói alma a Szovjetunióba A bogyiszlói Dunagyöngye Tsz-ben még alig felejtették el a gabonabetakarítást, máris megkezdődött az almaszüret. Az idén a megszokottnál jóval korábban. A szövetkezet ugyanis kedvező exportmegrendelést kapott — a Szovjetunióból a Golden Deliciosus fajtájú, fehér húsú almára. Ez a fajta rendkívül jó terméssel fizet az idén, a gyümölcs a földig húzza az ágakat. — Nagyon jól jött ez az exportmegrendelés — mondja Ónodi Zsolt, a gyümölcságazat vezetője. — Ügy számolunk, hogy a Golden alma hatvan- hetven százalékát, súlyban hat- van-hetven vagon termést tudunk adni a szovjet megrendelőknek. A gyümölcsös melletti hűtőházban negyven-ötven asz- szony, lány válogatja, csomagolja az almát. Ez a fajta eléggé kényes, kézzel kell válogatni, ezért is áll mozdulatlan a két osztályozó gépsor. — Az előkészítés így kézierő- igényesebb, drágább, de az a lényeges számunkra, hogy a szovjet fogyasztók elégedettek legyenek termésünkkel, és a jövőt, is szeretnénk megalapozni, hogy a bogyiszlói almának a Szovjetunióban állandó piaca legyen. A távlat érdekében éppen ezért új eljárásokat vezettek be, a hagyományokkal szakítva, a bogyiszlói tsz gyümölcsösében. Részben új metszési móddal, részben nagy műtrágyaadagok és az öntözés alkalmazásával, úgy, hogy 1976—78- ra stabilizálják a mostani termést, megszüntetik az almatermés kétéves periódusait. Viszont ez az exportmegrendelés hirtelen munkaerőgondokat is okozott Bogyiszlón, mert közben sok kézi erőt köt le a kertészet. Kiss István, a szövetkezet elA kényes gyümölcsöt a tsz-ben készített, szedik. műanyag vödrökbe nöke éppen Tengelicről érkezik haza, ahol a szövetkezet vezetőivel arról tárgyalt, hogyan tudnának hatvan-nyolcvan szedővel besegíteni, de várják a tolnai gimnázium tanévkezdését is, hogy mint az előző években, -a diákok is besegítsenek, A mostani kézi erő kevés ahhoz, hogy naponta három-négy-öt guruló vagon exportalmát útnak indítsanak. A minőségre már a szedésnél is sokat ad a szövetkezet. A kertészeti egyetem egyik adjunktusa külön tájékoztatót adót; a szedőknek — nagyobb óvatossággal bánnak most az almával, mint a tojással. De a szedőedények is újak. A termelőszövetkezetben házilag készítenek ötszáz műanyag-szedővödröt, amelynek alja zsinórral zárha- tó-nyitható. A szedők úgy önthetik a ládákba az almát, hogy az nem ütődik, törődik. Bogyiszlói eddig zamatos-esí pős paprikájáról ismerték. A bogyiszlói alma most a Szovjetunióban is ismert lesz. BOGNÁR—GOTTVALD 1974. augusztus 24. Szovjet exportra csomagolják a Golden Deliciosus almát.
