Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

Országjáró franciák Pártsxervexés — pártirányítás —---------------------- - --------------------- - ­K ongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók aranyfedezete Egyre több pártalapszervezet- ben hallani arról, miként készülnek a XI. kongresszus­ra. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk. Van, ahol a kong­resszusi munkaverseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt arról folyik az eszme­csere, milyen kérdésekre vár­nak választ a kongresszustól. A vezetőség tagiai gvűjtik az anyagot a beszámolóhoz, hi­szen az 1970. ősze óta eltelt idŐT-ől annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmonda­ni. Növekedett a fizikai műn- kás'-'k aránya az új párttagok között. Célratörőbb az oktatás. A termelés pártellenőrzését si­került megszabadítani sokféle formalitástól... A pártalapszervezetek adott­ságai. körülményei erősen kü­lönbözőek. Az alanelv azon­ban mindenütt csak egy le­het: a párt XI. kongresszusá­ra akkor készül fel a kom­munisták közössége a legjob­ban, ha teljes erővel a X. kongresszus határozatainak valóra váltásán munkálkodik. pénz miatt szöktek, menekül­tek a munkások, hanem a nehéz fizikai munka, a savak­kal, sókkal telített levegő, az elöregedett, balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a mun­kakönyvüket. Négy év és cél­tudatos, lehetetlent nem isme­rő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék a helyzet. Meredeken csökkent a nehéz fizikai munka ará­nya, a légtisztító, elszívó­berendezések, az új gépek bi­zonyítják, hogy itt tettekkel értelmezték a X. kongresszus határozataiból azt, ami legin­kább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát nehéz a számadás. A MOZAIKKOCKÁK SZÍNE Hasonló példát, ha körülte­kint környezetében, valameny- nyi kommunista talál. „Apró­pénzre” váltanák ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk; testükre szabták az abból származó fel­adatokat, s így elemzik a vég­rehajtást szintén. S rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mutassák az eredmé­nyeket, sikereket, s a hibá­kat, tévedéseket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reális­sá a számadást, hanem az, ha a valóság mozaikkockáit il­lesztik össze! Ezek szerint mégis lenne re­cept? Igen. Annyi, hogy — Lenint idézve — „a marxiz­mus élő lelkea konkrét hely­zet konkrét elemzése.” S ha e konkrét helyzet konkrét elem­zése során esetleg a mulasztá­sok nyomnának többet a lat­ban, akkor súlyos hibának bi­zonyulna az „arányok” kedvé­ért kozmetikázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem számítanak titoknak a nehéz­ségek, a mulasztások ..., s ki más beszéljen róluk, mint a kommunisták testületé? S persze úgy, hogy elsősorban saját soraiban keresse a fele­lősöket. M. M. Augusztus 20-án harmincegy tagú francia csoport érkezett Szekszárdra, az Expressz szer­vezésében. Az utasok, akikhez hasonlók már tavaly is jártak a megyeszékhelyen, fiatalok, de velük kapcsolatban nem any- nyira ez az érdekes, mint ér­deklődésük. A francia kor­mány ösztöndíjjal támogatja azoknak a fiatal szakemberek­nek utazási terveit, akik — ki­ki a maga munkaterületének megfelelően — bensőségesebb ismeretséget akarnak kötni a szocialista országokkal. A fran­cia csoport háromhetes itteni tartózkodásából egy hét jutott Budapestre, néhány nap Eger­re, kettő Kecskemétre, ugyan­ennyi Szekszárdra, a körutazás pedig a balatoni programmal zárul. Hosszasan beszélgettünk a vendégekkel, közgazdasági, szociológiai és agrárszakem­berekkel, újságírókkal is. Részt vettünk a csoport egy részé­nek a szekszárdi szőlővidéken tett kőrútján is, valamint azon a találkozón, melyet a szek­szárdi7 Fiatal Utazók Klubja rendezett számukra. A benyomások összesítése mérsékelt sikerről ad számot. Amint azt a vendégek elmond­ták, az Expressz hangsúlyozót-; tan turistautat szervezett, bő­séges, de a bőség miatt óha­tatlanul felszínessé váló láto­gatások halmazával és éppen csak, hogy módjával volt te­kintettel a speciálisabb, szak­mai igényekre. A hozzánk ér­kezők hazánkra vonatkozó alapismeretei — enyhén szól­va — hiányosak, legjobb eset­ben a rendszeres újságolvasó szintjén mozognak, és a jelek szerint a francia újságok (ez a mi hírverésünk hibája is!) távolról se szentelnek annyi teret hazánk objektív megis­mertetésének, mint amennyit mi szükségesnek és hasznosnak vélnénk. Még a csoport kom­munista tagjai sem tudtak sok­kal többet Magyarországról, mint, hogy az „1956 óta előre . haladt.” Olykor nevetségesen primitív nézeteket kellett el­oszlatni és segíteni leküzdeni a nyelvi nehézségek akadályait amihez az Expressznek — ha már vállal hasonló jellegű uta­kat —, lényegesen nggyobb tolmácsapparátussal kellene hozzájárulnia. A francia ven­dégek a szekszárdi körjárat mellett, tolnai üzemeket láto­gattak meg. .T*WÖ-WII-* o J Ünnepünkről, augusztus 20-rúl ! EGÉSZBŐL A RÉSZ rr~­'Jogosnak látszik az ellenve­tés: a X. kongresszus határo­zatai a párt. a társadalom, a gazdasági élet egészére érvé­nyes útmutatásokkal szolgál­tak. „a mi kis alapszerveze­tünk" eddig — ahogy ez sű­rűn elhangzik anró, köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egv alapszervezet, s még kevésbé a vezetőség dolga sorra ven­ni- mindazt, amit a X. kong­resszuson elfogadott határozat negyvennégy pontja rögzít. A határozat ismeretében viszont kötelességük mérlegre helyez­ni az éves, féléves munka- terveket, s végrehajtásukat, azokat a kongresszusi határo­zat-részeket, melyek saját te­rületükön a kiemelkedő, a leglényegesebb feladatokra mutatók voltak. S ez a nolí- tikai, s gazdasági teendőkre egyaránt érvényes. Hiba len­ne ugyanis, ha az al nőszer­vezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen szellemesen megfogalmazták — „kis kongresszusi beszá­molók” összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat mar­kol. az keveset fog Az adott helyen létezett és létező lehe­tőségeket, s azok hasznosítását helyezzék mérlegre, úgv, hoev a mérleg nyelve, skálája a X. kongresszus útmutatásait tük­rözze. VÁRAKOZÁS HELYETT r­Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé. hiszen társa­dalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatáro­zója lesz. Ám a tétlen vára­kozás sehogyan sem illene az örök nyughatatlanokhoz, a töb­bet. jobbat akarókhoz, már­pedig a kommunisták egyik jellemzőié ez kell, hoev le­gyen. Töretlen lendülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tettekkel eddig sem takarékoskodtak. így például abban a nagvüzemben. ahol a nártbizottság titkárának asztalán ott láttam egy cédu­lát. rajta csuoán annyi: „Az emberről való gondoskodás­nak fontos része a munkafel­tételek javítása.” Mint kiderült, az idézet a párt X. kongresszusa határo­zatának 2«. nontiából való. Náluk ez külön fejezetet kap maid a pártértekezleti beszá­molóban. mert négy esztendő­vel ezelőtt naponta tucatjával léotek ki az emberek. Jól dolgozott a gvár, azaz tisztes béreket fizetett. Nem is a (Folytatás az 1. oldalról) szekszárdi fiatalok délután a strandon vehettek részt zenés programban, majd este utca­Szakcs: Augusztus 20-án Szakcson átadták rendeltetésének az új takarékszövetkezetet, a házas­ságkötő termet és a tekepályát. Az ünnepségen többek között megjelent Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának titkára, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, valamint Bertus Ferenc, a dombóvári ÁFÉSZ vezetője is. Először a tekepálya átadásá­ra került sor, ahol Besenyei Zoltán, a szakcsi Uj Élet Tsz elnöke mondott rövid beszé­det, majd a kezdő dobások el­végzése után megkezdődött a késő délutánig tartó verseny. Nyolc csapat mérkőzött, az új, modern nemzetközi ver­senyre is megfelelő 400 ezer forintos költséggel épült új pályán. Az új takarékszövetkezet épületét Kálmán Gyula, a Dombóváron 19-én délelőtt tartották az ünnepi tanácsülést a városi tanács nagytermében. Itt Farkas Aladár, a városi népfrontbizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Márfai Ottó, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak tagja mondott ünnepi be­szédet, méltatva az alkotmány törvénybe iktatásának jelentő­ségét. Dombóváron új hagyomány, hogy augusztus 20-át ünnepel­ve új búzából sült kenyeret adnak át a tanács vezetőinek. Az ünnepi tanácsülésen az új kenyeret Szőke Géza, a helyi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke nyújtotta át a tanács bállal fejeződött be az alkot­mányunk megünnepléséhez kapcsolódó gazdag rendez­vénysorozat MÉSZÖV elnöke adta át, Gu­lyás Ferenc, ügyvezető elnök­nek. Az egymillió-kétszázezer forintos költséggel épült épü­let nemcsak tetszetős és mo­dern, belső berendezése is íz­léses, a kor követelményeinek megfelelő. Az új házasságkötő termet a közös községi tanács vb-elnö- ke, Bödő Lajos adta át. Beszé­dében méltatta az összefogás eredményét, azt a társadalmi munkát, mely lehetővé tette, hogy alkotmányunk ünnepére a terem elkészülhessen. A termelőszövetkezet a meg­hívott vendégeket, valamint a társadalmi munkában kitűnt legjobbakat közös ebéden lát­ta vendégül. Délután a terme­lőszövetkezet „öregfiúk” csa­pata a közalkalmazottak válo­gatottja ellen játszott 2x40 perces mérkőzést, majd a harmadik félidőben gőzösen fogyasztották el a kellemes hidegre hütött hordó sört. vezetőinek. Délután munkás— paraszt találkozón vettek részt az Alkotmány Termelőszövet­kezet és a Láng Gépgyár dom­bóvári gyáregysége dolgozói a somogyszili erdőben. A ter­melőszövetkezet ötven mun­kást látott vendégül ezen a találkozón. Bonyhádon 18-án délután rendezték az alkotmánynapi ünnepséget a járási művelődé­si központban. Az ünnepségen dr. Polgár Ferenc, a Tolna megyei tanács vb-titkára mon­dott beszédet, majd fővárosi művészek adtak egyórás mű­sort. Simontornyán már a múlt hét elején elkezdődtek az al­kotmány jubileumához kap­csolódó események. A község központjában új OTP-fiók és 10 OTP-öröklakás műszaki át­adását tartották meg. Tizen- hatodikán pedig új üzemcsar­nokot adtak át a Bőr- és Szőr­mefeldolgozó Vállalatnál. Ti­zenhetedikén délelőtt 10 óra­kor ünnepi ülést tartott a si- montornyai Nagyközségi Kö­zös Tanács. A tanácsülésen Csapó Jgnosné országgyűlési képviselő emlékezett meg al­kotmányunk negyedszázados jubileumáról. Dalmandon is a hagyomá­nyokhoz híven rendeztek mun­kás—paraszt találkozót. I8-án vasárnap délután az állami gazdaság dolgozóihoz dombó­vári vasutasok népes csoport­ja látogatott el, akik ismer­kedtek a neves gazdaság éle­tével, eredményeivel, az ott dolgozókkal. A találkozó kö­zös vacsorával ért véget. Pakson 18-án, vasárnap ren­dezték az alkotmány napi ün­nepséget a járási művelődési központban, ahol Czank Jó­zsef, a Hazafias Népfront Tol­na megyei elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Ez­után a helyi Dunamenti Egye­sülés Termelőszövetkezet KISZ-esei új búzából sült ke-' nyeret adtak át Oláh Mihály­nak, a nagyközségi közös ta­nács elnökének. A paksi ün­nepség a KISZ-fiatalok kultu­rális műsorával ért véget. Évtizedes hagyományhoz hí­ven idén is három helyen ta­lálkoztak Szekszárd munkásai és termelőszövetkezeti gazdái. Tarkította — és szinte nemzet­közivé tette — a találkozókat az, hogy testvérmegyénkből, Tambovból turistacsoport tar­tózkodik Tolnában, s a turis­ták egyik csoportja az Állami Építőipari Vállalatnál, másik csoportja a TOTÉV-nél rende­zett találkozón vett részt. , ,0 Az Állami Építőipari Válla­lat Tartsay utcai székháza előtt Rubányi János, a válla­lati pártbizottság titkára, Pro- kos József, a szakszervezeti bizottság titkára és Chrenóczy László főmérnök, igazgatóhe­Iyetes fogadta a vendégeket, a Tambov megyéből érkezett ti­zenkét turistát, valamint a Jó­reménység Tsz tagjait. A találkozó a szokott módon zajlott le. Domonyai Péter, a termelőszövetkezet párttitkára üdvözölte a megjelenteket, majd Majsai József elnök adott tájékoztatást a Jóre­ménység eredményeiről, gond­jairól. Ezután Chrenóczy László, az építőipari vállalat munkáját ismertette. Mindkét tájékoztatást nagy érdeklődés­sel hallgatták a megjelentek. Felszólalt a találkozón Lev Nyikiforovics Botyev, a rassz- kazovói járási pártbizottság másod titkára is, a Tambov me­gyei csoport vezetője, aki elis­meréssel szólt a meleg fogad­tatásról, valamint a Magyar- országon és Szekszárdon ta­pasztaltakról. Reményét fejez­te ki, hogy a kapcsolatok bő­vülnek és lesz még alkalom találkozni mind Szekszárdon, mind Tambov megyében a két kollektíva dolgozóival. Hasonló munkás—paraszt ta­lálkozóra került sor a Béri Balogh Ádám Termelőszövet­kezet klubhelyiségében, ahol a Szekszárdi Nyomda dolgozói ünnepeltek együtt a termelő- szövetkezet tagjaival. Széli Ist­ván igazgató a nyomdáról. Neiner János elnökhelyettes a termelőszövetkezetről adott tá­jékoztatást. A TOTÉV székházában á Garay Tsz, a TOTÉV, a bőr­díszmű és a tambovi delegá­ció egy csoportja vett részt a találkozón. Kobra József, a TOTÉV igazgatója, Horváth Lajos, a termelőszövetkezet el­nöke és Berta János, a bőr­díszmű részlegvezetője adott tájékoztatást saját üzemeiről. A rendezvények munkások és szövetkezeti gazdák találko­zói voltak, alkotmányunk és az új kenyér ünnepén. A han­gulat jó volt, s mindhárom helyen azzal búcsúztak vendé­gek és a vendéglátók, hogy egy év múlva ismét számot adnak a sikerekről és a tennivalókról egyaránt. íiffiYn'n 1974. augusztus 22. Takarékszövetkeze t, házasságkötő terem, tekepálya Ünnepi tanácsülések, munkás-paraszt találkozók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents