Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Kenyér és élteseik statisztikát és kijelentette: ma már ott tartunk, hogy az emberiség egyharmada, egy- milliárd ember nem jut a létfenntartáshoz elegendő élelmiszerhez, az orvosi értelemben éhezők száma is több százmillió. Ugyancsak Leeds mondta el, hogy 1973-ban és 1974. tavaszán a Sahel-övezet hat országában és nyolc másik afrikai országban mintegy huszonötmillió volt a teljesen ellátatlanok száma és bár tavaly naponta 24 alkalommal szálltak fel a FAO gyorssegélyszállító repülőgépei négy afrikai repülőtérről, a küldött élelmiszer (legtöbbször, mivel leszállni nem tudnak, a repülőgép személyzete ejtőernyővel dobja le a zsákokat és tartályokat) kevés és nem is mindig jut el a rászorultakr hoz, A FAO egyébként a világ szinte minden segíteni képes országától kap támogatást: a Szovjetunió kukoricát, kon- zerveket, az Egyesült Államok gabonát, rizst, tejport, a nyugat-európai országok, Brazília (amelynek egyébként szintén vannak éhségövezetei !) és Ausztrália konzerve- ket ad. Természetesen nagyon köny- nyű lenne pusztán csak a mintegy hat éve tartó nagy afrikai aszályt említeni, mint az éhség-tragédiák okát. (A Sahel-övezetben ez a negyedik aszályidőszak ebben az évszázadban: 1914., 1927. és 1942. szárazságidőszaka ugyancsak több százezer ember halálát jelentette.) Az okok során ott van mindenekelőtt a tény: földünkön rend- resen csökken a művelés alatt álló terület, az ipari beruházások mellett nem fordítanak kellő figyelmet a mezőgazdaság fejlesztésére. A demográfiai robbanás, a gyors népességnövekedés a másik gond. Az ENSZ statisztikái szerint 1973-ban a világ mezőgazda- sági termelése kerek egy százalékkal csökkent, a népesség pedig valamivel több, mint két százalékkal nőtt. Mindehhez hozzájárul, hogy a világméretű infláció amúgy is növelte az élelmiszerárakat, tavaly pedig az olajválság után a szállítási költségek emelkedése újabb százalékokkal növelte az alapvető élelmiszerek sok-sok millió ember számára amúgy is elérhetetlen árát. A szakemberek megállapítják: az olajválság egyik mellékhatása az volt, hogy átmenetileg csökkent, most pedig megdrágul a műtrágyatermelés. Ez pedig azt jelenti: kevesebb műtrágya, még kevesebb élelmiszer, még magasabb árakon,.. A tőkés gazdaság számára — akárcsak az olajválság — a fenyegető élelmiszerválság is nagy üzlet. Az óriási gabonaigény mellett, — ez gyorsan nyomja fel az árakat — más élelmiszerek hiánya is jelentkezik. Az áuszráliai mezőgazdasági vállalatokat ez például arra késztette, hogy eddigi rizstermelő területeiken birkát tenyésszenek; az jobban jövedelmez. így borulnak fel az eddigi struktúrák, új gondokat hozva. A „fogyasztói társadalom’" élelmiszerpazarlása persze szintén hozzájárul a gondok növekedéséhez; akad spekulációs áruraktározás is, és egy FAO-elemzés szerint az öntözéses gazdálkodás költségeinek növekedése is szaporítja a megoldatlan kérdések sorát a világ élelmiszer-háztartásában. I A szegény és éhező, fejlődő országok, a kenyér nélküli milliók számára sürgős a felelet: miként oldja meg az emberiség ezt a gyötrő problémát? Megoldás ugyanis van: bővíteni kell az együttműködést a világ országai között az új agrotechnikai kutatásokban és módszerek elterjesztésében, a mezőgazdaságban néhol oly kárt okozó monokultúrák felÚj tektonikai térkép Varga Domokos: Valaha rég, ha valaki eldobott egy darabka, akár száraz kenyeret is, idősebb emberek hökkentőn rázták a fejüket; „ne vétkezz!” kiáltották. Vallási képzetek, szokások játszottak itt közre, meg régi beidegződések: valaha egyetlen szelet kenyér is nagy, ritka kincs voit. Mostanában, mai aratások táján, új kenyér augusztusi ünnepén másfajta megbecsüléssel nézünk a kenyérre — de aligha szabad elfelejteni, hogy van még a földnek jó néhány országa, ahol a jóllakottság csoda és akad beszéd, nyilatkozat, amely a „ne vétkezz !”- hez hasonló szemlélettel beszél ételről, kenyérről^ Ritka dolog például, hogy nagy nemzetközi szervezetek felhívásaiban bibliai fogalmak szerepeljenek; sok más dolog miatt azért is, mert a világ népeinek többsége — például a mohamedánok, hinduk, törzsi hitek hívei — egyszerűen nem ismerik a bibliai történeteket. Adekka K. Boerma, a FAO (az ENSZ Mezőgazda- sági és Élelmezési Szervezete) vezérigazgatója, mégis többször használta a „hét szűk esztendő” bibliai legendából ismert fogalmát, amikor tavaly, és az idén a jóllakott, élelmiszerrel ellátott országok sorához fordult, hogy élelmiszert kérjen az úgynevezett Sahel-övezet, a Szaharától délre fekvő hat ország éhezői számára. Szenegál, Mauritánia, Mali, Felső- f Volta, Niger és Csád immár hat éve szenved az aszálytól, és Boerma szerint „itt az amúgy is rosszul táplált milliók hat éve rendszeresen éheznek és az éhhalál itt mindennapos fenyegetés”; Almikor mostanában az etiópiai hírek között a korrupcióval vádolt kormány- tisztviselők leváltásáról és letartóztatásáról, a katonák által megfogalmazott követelésekről ''olvashattunk, minduntalan találkoztunk ezzel a félmondattal is: „intézkedéseket kell tenni, hogy az éhínség sújtotta vidékekre eljussanak a segélyszállítmányok”. _ A múlt esztendő végén az élelmiszer-ellátás és -elosztás a katonák dolga lett a Fülöp- szigetek egyes területein is __ Marcos elnök egyik felhívásában felkérte a lakosságot, hogy elégedjék meg naponta egy csésze rizzsel. Egy indiai jelentés arról számolt be az idéi tavaszon, hogy bár elmúlt öt . évben az átlagosnál magasabb termésekből jelentős tartalék gyűlt össze, 1974-re elfogytak a készletek és az idén legalább öt-hat millió tonna gabonát kell vásárolni. C sak néhány országot említettünk, ám a felsorolás folytatható lenne; Latin- Amerikában öt ország (elsősorban Dominika), Ázsiában az említettek mellett Nepal és Sri Lanka küzd szinte megoldhatatlan élelmezési gondokkal, Afrikában pedig a Sahel-övezet országain és Etiópián kívül még hét ország helyzete tragikus. Anthony Leeds, a FAO élelmiszertartalék-raktárai- nak igazgatója kijelentette, hogy a szervezet lehetőségei nem elegendőek az éhezők 10 százalékának megsegítésére sem,. Leeds idézett néhány — 1974. augusztus 19. 17, Nekünk bolondoknak kell lennünk egy kicsit ebben a túl okos világban, hogy embergőgünket levetve, itt érezzük magunkat igazán otthon, a fák és egyéb lelketlen lények társaságában. Nekik ez a természetes, tágas játszótér, kalandokkal, rejtelmekkel kecsegtető környezet, de az ábrándok birodalma is, ahol a köznapi valóság nem köti úgy meg a lelkűket. , Vagy nem minden gyerek van így vele? Elég baj az, hogy a nagyvárosokban növekvők egy része csak ritkán jut ki a szabadba, a zöldbe, akkor is csupán iskolai kirándulások, családi kivonulások keretében nem pedig kedvére csellengve-csatangolva. De előbb-utóbb mintha majdnem minden gyerek megkeresné az alkalmat a természettel való személyes barátkozásra. Ahogy én is megkerestem a bármilyen sivár Kunszentmik- lóson. Vagy ahogy Szabó Lőrinc, Arany János után két emberöltővel, szintén a Nagyerdőn; __ 1 ’ í..ősszel a játékórára előbb még maga a tornatanár vitt ki. Azután rabló-pandúr csábított s a sovány vackor-szüret Majd áz ibolya és a szamóca, az íjj s a kelevéz, a sok szép vessző, sima suhogó, mit a bokrok, főleg a mogyoró olyan bőven kínáltak. Sohase kellett megvárni, már ígérete elég volt a kalandnak: a terep maga súgta az eseményeket, s a lélek hitte őket: boldogan szárnyalt álmodott izgalmaiban, — s hogy ne legyen minden csak képzőiét ott volt köröttem az élő keret, föl, Hadházig, zúgó birodalom, a zöld erdő a szőke homokon. De * megélte azt is, debreceni kisdiákként, amit jómagam Szentmiklóson. a vasúti töltés menti agyaggödrök miniatűr vízi világban: ...gödrök voltak, meggyűltek, vízi fű, zsombék nőtt bennük, káka, gyönyörű sás, hínár egy-egy sárga liliom. Odajártam, Tűnődtem pókokon, _ , ...________ s zámolásában. Fontos feladat ezek mellett a táplálkozási szokások alapvető megváltoztatása is. Ugyanakkor liberalizálni kell az élelmiszer- kereskedelmet: a megkülönböztetésekei itt kell először megszüntetni. A Földön, a tengerek mélyén és a Holdon végzett kutatások forradalmasították a természettudományról eddig vallott nézeteket, különösen a geológiában, ahol revidiálni kellett a földkéreg fejlődésével kapcsolatos eddigi ismereteket. Ezért a legjobbkor jelent meg az az új tektonikai térkép, amelynek tervezetét dr. Michal Mahel professzor, a kiváló csehszlovák tudós, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja mutatta be — 11 évvel ezelőtt! A térképet a bratislavai Dionyz- Stur-Intézet — amelynek Maliéi professzor a vezető munkatársa — és az UNESCO adta ki közösen, orosz és angol nyelven. Bár a térkép főképpen elvi jelentőségű, mégis széles körök érdeklődését keltette fel. Az atlasz, amelynek összeállításán a csehszlovák tudósokon kívül 12 ország 50 neves ahogy futtukban nyüó pontokat rezzent.ettek szét a vízen; hanyatt evezett a vízi poloska; volt ebihal, kagyló; fogtam hím- csibort, nagy ezüsthasút, zöldes-feketét, s csíkbogarakat, az szegélyes. Az ég kék volt a vízen, s lejjebb, pár arasz mélységben a sima, napsugaras homok sárgállt — és én órákon át néztem: de szép ez a búvár- világ ! Nézte! Ahelyett, hogy tanult volna! Hogy okos könyveket olvasott volna! Hogy dolgozott, hogy a szüleinek segített volna! Töltötte drága idejét! Csapta agyon a napot! Hát nem borzasztó? Nem, nem borzasztó. S ha a mi gyerekünk csinálja, akkor se az. Számukra az; a lélek szabadulása. Nemcsak felfedezés, nemcsak tapasztalat, hanem: vigasz, Érdemes élni. Jó a világon lenni, ha az ember kilépett olykor a márt időből, a naponta megújuló muszájok nyűgéből. Erre a vigaszra legeslegfő- képpen a kiskamaszok szorulnak rá: ők érzik magukat a legkiszolgáltatottabbnak e felnőttek kormányozta és ellenőrizte emberi társadalomban. De a kisebb gyerekeknek is boldogságot szerez, ha egyre több szállal kötődnek égi és földi természethez. A szükséges gyorssegélyek mellett ez az út visz a megoldáshoz : mindezek alapja pedig csak a békés egymás mellett élésnek, a feszültség csökkentésének politikája lehet. Gárdos Miklós j geológusa vett részt, az egész világ geológusainak forrásmunkájává vált. Magába foglalja ugyanis azt a területet, amelynek felépítése egyike a legbonyolultabbaknak a világon: a Keleti-Alpokat, a Kárpátokat, a Balkánt, és a Dinári Alpokat, a Cseh-hegységet és a Magyar Középhegységet. Különösen nagy sikert aratott a térkép igen részletes kidolgozása (mérték: 1:100 000) és magas tudományos színvonala. A térképet egyébként alapul használják majd fel Dél-Euró- pa nemzetközi szeizmográfiai- tektonikai térképének elkészítésénél, a KGST pedig különböző geológiai kutatásoknál alkalmazza. ' Michal Mahel professzort a térkép összeállításáért és kidolgozásáért az Állami Kle- ment Gottwald-díjjal tüntették ki. Az égihez is. Sokat nézegettem én is a magaméival a D-formán dagadó és C-for- mán csappanó-csökkenő holdat (bár ők tréfából inkább azt mondták a C alakú fogyó holdra, hogy cökken). Bubu- val is hányszor megcsodáltuk, főleg a régi hold utolsó és az új hold első karéját, mert az ő képzeletét ez csigázta fel a legjobban, hagy ilyenkor milyen hegyes, milyen szúrós a hold. „Juj, vigyázzunk, most szúr ám!” — mutattam neki. „Most nem szabad ráülni !” ' Amikor megtelt, akkor meg azt kérdeztem: — Látod, milyen gömbölyű ? Mi lesz, ha legurul? — Akkor nem lesz hold? — Lesz, csak itt lent Maj'd gurigázunk vele. Az ilyen képzelődésekben ő mindig benne volt. Máskor a Fiastyúkoí nézegettük: — Ott az Anya csillaga. Látod? Ott a sok csillaggyerek. Vagy a Göncölszekeret: — Felmegyünk egyszer, és kocsikázunk vele. Úgyis olyan üres látod ? — Hogy megyünk fel? — HelikopterreL — Anyja is? — Anyja is. Ez volt a legnagyobb lódí- tás a részemről: a párom ugyanis még rendes repülőgépre se ülne, nemhogy helikopterre. De milyen jól lehetett azért ábrándozni rajta, hogy .zötyö- günk majd végig a Tejúton. s körülöttünk mint a szentjánosbogarak, röpködnek a ragyogó csillagok. (Vége)
