Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

Munkaszervezés a szakközépiskolákban Yits és kísérieí Terjed a fenyércirok A megoldás a kémiai védekezéstől várható i A tanműhelyek SZERVEZETTSÉGE A szakközépiskolák gya­korlóhelyeinek (műhelyek, la­boratóriumok, ügyvitel-techni­kai gépparkok, egyéb szak­mai gyakorlóhelyek) vezetője a gyakorlati oktatás vezetője, vagy ahogyan mondani szok­tuk, a tanműhelyfőnök, aki a szakmai gyakorlóhelyen (a következőkben tanműhelyben) folyó oktató-nevelő munka fe­lelős vezetője. A gyakorlati tantárgyak oktatását ellátó ta­nárokkal és oktatókkal illető­leg a gazdaságvezetővel (veze­tő gondnokkal) együttműköd­ve irányítja a gyakorlatokkal kapcsolatos összes nevelési, oktatási, szervezési, termelési, beszerzési, előállítási és egyéb teendőket. Érthető módon rendkívül fontos munkaterülete ez a szakközépiskoláknak. A mun­ka itteni megszervezése alap­vető. A tanműhely feladatát csak akkor tudja teljesíteni, ha ott szervezett munka folyik. E munka csak akkor lehet szer­vezett, ha a tanműhely oktatá­si-termelési tervvel, anyag­tervvel, szakmai oktatási do­kumentumokkal rendelkezik, ha a tanműhelyben az okta­tás-nevelés pedagógiai irányí­tása tervszerű, lényegre irá­nyuló, ha a tantervi követel­mények teljesülnek és meg­történik az ellenőrzés kellő színvonalon. Rendkívül fontosnak tart­juk a tanműhelyekben, gya­korlóhelyeken a munkavédel­mi előírások betartását. Ez is kellő szervezettséget kíván. A tanműhelyi munka haté­konyságának biztosítását szol­gálja az a cselekvéssorozat, amely minden év tervezési időszakában a tanműhelyfő­nök aktív szervezőtevékeny­sége nyomán meg kell, hogy valósuljon; a felszerelési tár­gyak, gépek, berendezések cseréjére, illetve korszerűsíté­sére, továbbá folyamatos, ál­landó megelőző karbantartá­sára és fejlesztésére vonatko­zó tervet és a költségvetés tervezetét. A tanműhelyfőnöki munka- szervező tevékenységhez tar­tozik a szakmai tanulmány­utak megszervezésére a részé­re kiadott irányelvek alapján. E szakmai tanulmányutak messzemenően szolgálják kel­lő szintű szervezés esetén az egyes üzemekkel való kap­csolat kiépítését, a tanulók szakmai képzését és hatással van neveltségi szintjükre. Az e területen elkövetett hibák nemcsak a szakmai képzésben, de az intézmények egyéb te­rületein is éreztetik hatásu­kat- Ezért a szakmai tanul­mányutakkal kapcsolatos szervező tevékenységre nagy gondot kell fordítani. Fontosnak tartjuk, hogy e * területen az egyes iskolák négyéves programtervet dol­gozzanak ki. Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET a pálfai Kőrisfa kisvendéglő VEZETŐI Állasának BETÖLTÉSÉRE Felvesz továbbá a nagy- dorogi Napsugár kisvendéglőjébe SZAKKÉPZETT FELSZOLGÁLÓKAT . Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés ÁFÉSZ Központ, Nagydorog, Mező Imre út 4. címre kérjük. (403) A szakközépiskolai tanulók nyári négyhetes szakmai gya­korlaton vesznek részt. Ez a második és harmadik osz­tályos tanulókat érinti köz­vetlenül, míg az első osztályos tanulók iskolai tanműhelyben kéthetes szakmai gyakorlaton vesznek részt. E gyakorlatok során az el­ső évesek kéthetes szakmai gyakorlatán a megszokott kör­nyezet hatása érvényesül. A másod- és harmadéveseknél ez már nem így van. A ta­nulók éles kritikai szeme a nyári szakmai gyakorlatok so­rán azonnal észreveszi, szí­vesen fogadták-e az üzemben, szakmájának megfelelő mun­kát biztosítanak-e részére, megszervezték-e munkáját, azaz előkészültek-e a fogadá­sára, stb-, stb. Különösen erő­teljesen érzékeli a tanuló e jelenségeket, ha az iskola ta­nulói több üzemben vesznek részt nyári szakmai gyakor­laton. Ilyenkor összehasonlíta­nak, különbséget tesznek, mérlegelnek. Ebben az üzem­ben megszervezték a munkát, abban nem. Itt számítanak a fiatalok munkájára, ott nem. Vélemények alakulnak ki, s e vélemények azután nem egy­szer erőteljesen befolyásolják a végzős tanulók elhelyezke­dését is. E területen tehát már üze­mi érdek is fűződik a jó mun­kaszervezéshez. A jó munka- szervezés azonban e területen már nemcsak az iskola fel­adata, hanem az üzemé is- Hiába szervezi a nyári szak­mai gyakorlatot vég nélkül az iskola, ha az üzem nem tesz semmit, vagy ha egyszerűen elfelejti, hogy ezzel is kellene foglalkozni. Ez természetesen fordítva is érvényes. Komp­lex iskola a szakközépiskola. E komplexitás erőteljesen e munkaterületen érződik. SZERVEZNI, SZERVEZNI . . , Mint egynéhány példából, egynéhány munkaterülettel kapcsolatos kérdésfelvetésből látszik a szakközépiskolák vo­natkozásában rendkívül fontos az alapos, gondos munkaszer­vezés. > Az is látható a néhány pél­dából, a munkaterületek váz­Nincs ünnep terített asztal nélkül. Augusztus 20-ra készü­lődve a háziasszonyokat az érdekli, lesz-e minden, ami az ünnepi ebédhez nélkülözhetet­len? Nevükben tegnap a válasz­adásra legilletékesebbeket, a kereskedelem és az ipar kép­viselőit kerestük fel. Szántai János, a Szekszárd1 körzeti Sütőipari Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy a kétnapos ünnep, amely egyben az új kenyér ünnepe is, ko­moly erőpróbát jelent minden esztendőben a pékeknek. Cél­juk, hogy mind mennyiség­ben, mind minőségben jó le­gyen az ellátás, s úgymond, in­kább maradjon meg néhány mázsa, de senki se hagyja el a boltot úgy, hogy nem kap­ta meg az egy-, vagy kétkilós kenyerét. A vállalathoz már beérkeztek a megrendelések. Ennek alapán teremtik meg a termelés műszaki, személyi feltételeit. A vállalat a mű­ködési területén közel 130 ezer embert lát 'el. Az ünnep­re a két legnagyobb, a szek­szárdi és mözsi sütőüzem együttesen 350 mázsa kenye­ret termel. Hadd mondjuk el azt is, hogy már az új, és a laboratóriumi vizsgálatok so­latos elemzéséből is, hogy a szervezés minden szervezeti egységben a következő tevé­kenységeket foglalja magába: — a szervezeti egység ter­vezett feladatainak rendszer­be foglalását, elemzését, a le­hetőségekkel való egyeztetését, — a szervezeti egység elő­re nem látott feladatainak rendszerbe foglalása és a megoldás módjainak keresése, — a szükséges tevékenysé­gek szétosztása, módszerek meghatározása, — az egyes szervezeti egy­ségeken belüli folyamatok szabályozása, a fő és mellé­rendelt szervezeti egységek programok összehangolása. A vezetés feladata a min­dennapos szervezői tevékeny­ségen kívül a komplex isko­lai szervezet fejlesztése, sőt időnkénti átszervezése is. * A szakközépiskolák mun­kaszervezési feladatairól, gondjairól, kívántam vázla­tosan egynéhány gondolatot felvetni az új tanév küszö­bén. Egynéhány gondolatot ab­ból a vezetéselmélettel össze­függő kérdéscsoportból, me­lyekkel a Tolna megyei MTESZ oktatási bizottsága szakközépiskolák vonatkozásá­ban foglalkozott az elmúlt tanév során. Az oktatási bi­zottság ezzel kapcsolatos elemző, nagyon sok részkér­désre is kitérő anyagát továb­bi felhasználás végett meg­küldtük a MTESZ Központi Bizottságának. Mi úgy látjuk, hogy a szak­középiskolai munkaszervezés hatékonyságának növelése messzemenően szolgálja az is­kolai demokratizmus további fejlesztését is, hiszen az isko­lai demokratizmusnak az is­kolai munka folyamatában kell érvényre jutnia. A szakközépiskolai munka- szervezéssel kapcsolatban gon­dolatokat vetettem fel, me­lyekről az MTESZ oktatási bi­zottsága úgy érzi, hogy meg­valósításuk messzemenően szolgálhatja a szakközépisko­lák jó eredményeinek továb­bi növelését. König István szakközépiskolai igazgató a Tolna megyei MTESZ oktatási bizottságának titkára rán igen jónak minősített lisztből. Ezek szerint tehát az idei búzatermésből készült liszt az ünnepeken „debütál”. Az igazgató a beszélgetés során is felhívta a kereskedel­mi egységek figyelmét arra, hogy megrendeléseik változá­sát időben és ne az utolsó pillanatban adják le. Hogy a kért mennyiséget megkapják, az biztos, hiszen a vállalat az ünnepi kenyérforgalom lebo­nyolítására 20 gépkocsit állí­tott be. Még annyit a sütő­iparról, hogy nagy mennyi­ségben dobnak piacra rétes­lapot, ami ilyenkor, ünnepek táján, különösen megkönnyíti a háziasszonyok dolgát. A Tolna megyei Népbolt Vállalat áruforgalmi előadója, Török József bizakodó, s hisz abban, hogy „ami őket illeti”, minden rendben lesz. A vál­lalat szombatra 32, vasárnap­ra pedig 52 mázsa kenyeret rendelt boltjainak. Ez lénye­gesen több a tavalyinál. Fon­tos az is, hogy a zavartala­nabb ellátás érdekében a Nép- bolt-központban autósügyele- tet tartanak. Ami a tej és tej­termékeket illeti, a megren­deléseiket leadták, s a tejipar nemcsak azt, de szükség ese­tén lényegesen nagyobb mennyiség szállítását is vál­Orszógos szintű rendezvény színhelye volta Tolna megyei Nö­vényvédő Állomás Keselyűsi úti telepe. A rendező szervek: a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület Növényvédelmi Társasága Vegy­szeres Gyomirtási Szakosztálya, és Tolna megyei Szervezetének Nö­vényvédelmi Szakosztálya, vala- minta Tolna megyei Növényvédő Állomás. Az ankéttől egybekötött bemutató témaköre a fenyércirok elleni védekezés volt, melynek helyzetéről Kádár Aurél, a MÉM növényvédelmi főosztályának fő­előadója számolt be. Majd a hoz­zászólók — többek között dr. Új­városi Miklós, Szabó József Lász­ló, dr. Bencze József — ismertet­ték intézetük és saját kutatásaik eredményét. Bizonyára van olyan olvasó, aki eddig eljutott és nem tudja, mi is az a fenyér. A fenyér a takar­mánybázis jelentős alkotórészé­nek, a kukoricának veszélyes és egyre veszélyesebbé váló gyom­növénye. Maga a fenyér, vagy fenyércirok egy 120—180 centi­méterre növő tarackos gyomnö­vény. Alakra és felépítésre, tehát morfológia tekintetében talán a szudáni cirokfűhöz hasonlít. Sza­porodóképessége, agresszivitása általában hasonló a többi gyom­növényhez, hogy mégis egyes te­rületeken uralja a gyomflórát, an­nak több oka van. Elszaporodá­sának kedveztek az enyhe telek, mivel a kemény fagyok elpusztít­ják a tarackok jelentős részét, így ez az objektív tényező gátol­hatja a vegetatív szaporodást. A másik ok a monokultúrás ter­mesztés. A zárt termesztési rend­szerek (KSZE, BKR, KITE, CPS) terjedésével mind több gazdaság vetett több évben egymás után kukoricát a vetésterület nagy szá­zalékán. Az itt használt vegysze­rek hatása több éves ugyan, de a triazin hatóanyaggal szemben a fenyércirok rezisztensnek bizo­nyult. Súlyosbította a problémát, hogy a talajban felhalmozódott triazin miatt nem lehetett a ve­tésváltás módszerével élni. lalja. Az idei tejrendelés kö­rülbelül 30—40 százalékkal múlta felül a tavalyit. A hús és húskészítmények már a boltokban vannak. Ser­tés-, valamint marhahúsból összesen 318 mázsa vár a ve­vőkre. A baromfi sem lesz hiánycikk, hiszen a Népbolt üzleteiben 40 mázsa mirelit baromfikészítményt tartanak. Az ünnepi ellátásról nyilat­kozók közül talán Schubert Béla, a Tolna megyei Tejipari Vállalat főmérnöke volt a leg- bizakodóbb. Érdemes idézni nyilatkozatából. „Amit a ke­reskedelem rendel, szállítjuk, sőt, ha a rendelt mennyiség duplájára van szükség, azt is biztosítani tudjuk. Egy hét­köznapon megyei szinten 35— 37 ezer liter tej fogy el, az ünnepen és előtte legalább 70 ezer liter tejfogyasztásra szá­mítunk. Az előzőekhez hasonló elő­készületek folynak a zavarta­lan ellátás érdekében a Szek- szárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ-nél is. Csömör László kereskedelmi osztályvezető ar­ról számolt be, hogy kenyér­ből 90 mázsát rendeltek, az úgynevezett vágott szegedi kenyérből pedig 4 mázsát. Nem lesz hiánycikk a kóla és öt-hat éve kezdtek a szakem­berek felfigyelni a gyomnövényre és jelentőségét az is mutatja, hogy országosan mintegy húsz­ezer hektárról van szó. A megyé­ben 3600 hektár ez a terület, melynek tíz százaléka erősen fer­tőzött. A mechanikai védekezés — kultivátorozás — nem lehet megoldás, mert a két növény — a kukorica és a fenyércirok — bioritmusa azonos: a növekedés fő fázisa június—július, amikor is a kukorica, magassága miatt géppel nem művelhető. A meg­oldás a kémiai védekezés alkal­mazásától várható. Ezt volt hivat­va propagálni a bemutató a Szekszárdi Állami Gazdaság kaj- mádi kerületében, melyet Csibor István, a Tolna megyei Növény­védő Állomás biológiai laborató­riumának vezetője tartott a gon­dosan és jól előkészített terü­leten. Tulajdonképpen hatóságilag engedélyezett vegyszeres gyom-* irtó eljárás nincs. A kísérletek-* ben kipróbált agronómiái eljá­rások és gyomirtók alkalmazása azonban a megoldás irányába mutat. Több gyomirtó szer hasz­nálata jó eredményű. Például: H—22 A, valamint Dalapon, ősz­szel a tarlóra kijuttatva, tavasszal Eradicane. E szerek kombinációja eredményesebb: így a H—22 A-f- Eradicane hatásfoka egyes kísér­letekben 95—98 százalék, míg a csak Eradicane-nal kezelt par­cellákon a gyomirtás mértéke 65 —70 százalékos. Kukoricatermesztésűnk egyre jobb eredményeket produkál. Vi­szont a fenyércirok jelenléte aka­dályozza a betakarító gépek munkáját, tápanyagot és vizet von el a kultúrnövénytől, tehát védekezni kell ellene. Elismerésre méltó a törekvés, mellyel terje­dését akadályozni próbálják. A rendezvény sikerét és a problé­ma aktualitását bizonyítja, hogy a nagyszámú részt vevő szakem­ber érdeklődéssel hallgatta az előadást és nézte meg a kajmá- di bemutatót. a sör sem. Coca Colából pél­dául tízezer, sörből pedig 12 ezer üveggel árusítanak az ÁFÉSZ üzleteiben. A tőkehús­ból a tavalyihoz viszonyítva lényegesen nagyobb mennyi­séggel rendelkeznek. Hőgyész- ről és Pécsről 25 mázsa tő­kehúst, a Barneváll-tól pedig 10 mázsa mirelit baromfit kaptak. A szekszárdiak egyik ked­venc vásárlóhelyén, a TESZ- KERV-nél is készen állnak az ünnepi csúcsra. Tőkehúsból 10 mázsával többet kaptak, mint tavaly, összesen 30 mázsát. Ezen kívül nagy mennyiség­ben kapható a háziasszonyok által nagyon kedvelt úgyneve­zett „meleg-vágott” csirke is. Az áruházban 5 mázsa malac­hús is várja a vevőket. Tóth István áruházvezető végeze­tül elmondotta, hogy az ünne­pekre már jelentős szállít­mányt kaptak sárga- és gö­rögdinnyéből, mindegyikből 10 ■—10 mázsás készletük van. Az áruházban mindezen túl kap­ható élő baromfi is. A pecse­nyekakas kilóját 24, a rántani való csirke kilóját pedig 26 forintért adják. _ k — vj ­* 1974. augusztus 17. — Steiner — Mi lesz az ünnepi asztalon? Zavartalan ellátást ígérnek — Hús, tej, kenyér korlátlan mennyiségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents