Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

I Űj törvény készüi Az emberi környezet védelme Az iparszcrűbb juhtenyésztés útja Tolna megye jó példája — Érdemes felnevelni áss ikerbárányt Tegnap délelőtt a bogyisz­lói Dunagyöngye Tsz-ben ren­dezett juhtenyésztési klub­napot a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Tolna me­gyei szervezetének állat­tenyésztési szakosztálya. Ez al­kalommal Garai Antal, a Tol­na megyei Állattenyésztési Felügyelőség csoportvezetője ismertette megyénk törzs- és tenyészellenőrzött juhtenyé- szeteinek helyzetét, eredmé­nyeit, gondjait, fejlődésük perspektíváit, s javasolt az utóbbiakhoz tenyésztési célki­tűzéseket. Garai Antal emlékeztetett arra, hogy megyénk törzste­nyészeteiben négy évvel ez­előtt használtak először az ivadékkiválasztáshoz lucerna­lisztes báránytápot, és ezzel megvetették a korai választás alakjait. Megyénk a tavalyi év első felében 12 616 bárányt — ezek közül 4579 tejesbárányt — értékesített; az utóbbiak aránya tehát 36,9 százalék volt. Az idei első félévi érté­kesítés 7436 bárány volt, ezek közül a tejesbárányokra már csupán 1,2 százalék jutott. Az ellesek számának ismeretében kizárólag arra következtethe­tünk, hogy a tenyészetek — igen helyesen — a továbbtar- tásra törekednek megyénkben. Hazánkban ez év első felében átlagosan minden második bárány került tejesbárány­ként értékesítésre. Űj fajták Az előadó három juhfajtá- val kapcsolatban szólott rész­letesen a súlygyarapodás gyorsaságáról, a takarmány­felhasználásról. 101 fésűs me­rino 18,3 kg-os átlagsúllyal beállítva 55 napon #át napi 296 gr-os súlygyarapodást ért el. Az egy kg hús előállításá­ra fordított táp értéke 13,74 forint volt. Az NDK húsmeri- nó 60 napon át napi 310 gr-os súlygyarapodást produ­kált; és 13,42 forint értékű tápért adott egy kg húst. Az NSZK húsmerinó átlagosan 322 gr-ot gyarapodott 50 nap alatt. Ennél a fajtánál egy kg hús előállításához 14,08 forint értékű táp kellett. A modern, a hagyományos­nál iparszerűbb juhászat elő­feltételei között beszélt az elő­adó arról, hogy régen egy anyajuhra 0,8 négyzetmétert számítottak; ma azonban leg­alább 1,5 négyzetmétert kell biztosítani, hiszen hely szük­séges a fogadtatóknak, etető­berendezéseknek is. Az utób­biak hiányában sok takar­mány megy veszendőbe. A Kőgyészi Állami Gazdaság­ban a jó tartástechnológiai és A mezőgazdaság őszi anyagi­műszaki ellátásáról tájékoztat­ták az AGROTRÖSZT illetéke­sei az MTI munkatársát. A ke­reskedelem kínálata a második félévben is jobb lesz az elmúlt év azonos időszakáénál, ugyan­úgy, mint ahogy ez az első fél­évben is lemérhető volt. Az év első hat hónapjában 15 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalomba, az év má­sik felében szintén ugyaneny- nyivel több áll rendelkezésre. Mindemellett valószínű, hogy a termelők összes megrendelését nem tudják majd kielégíteni; a forgalomba hozott mennyiség­nél várhatóan még többre len­ne szükség, miután örvendete­sen megnőtt a termelők érdek­lődése a talajerő-pótló anya­gok iránt. Az AGROTRÖSZT elhelyezési feltételek mind megvannak. A Paksi Állami Gazdaságban ezek közül fő­ként a víz és a villany hiány­zik. A németkéri Haladás Tsz hodályai zsúfoltak. A tamási Béke Tsz ellető- és etetőbe­rendezései hiányosak. A pak­si Dunatnenti Egyesülés Tsz 1000 négyzetméteres hodályá- nak építése befejezéshez kö­zeledik. Javult a takarmányozás Az ellenőrzött tenyészetek többségében az Utóbbi évek­ben lényegesen javult a ta­karmányozás. Bennük a gyap­júhozam átlaga 1,26 kilóval nagyobb, mint a kommersz te­nyészetekben. A gyapjú kilo­grammjáért az ellenőrzött te­nyészetek körülbelül hét fo­rinttal kapnak többet, mint a többiek. A szép szaporulati eredmények közül feltétlenül említésre méltó a paksi Duna- menti Egyesülés Tsz 134,2 szá­zalékos, valamint a bogyiszlói Dunagyöngye Tsz 147,6 száza­lékos teljesítménye. Bírálta azt a nem is szór­ványos gyakorlatot, amely gyorsan túlad az ikerbárányok egyikén, és így tetemes érték­től fosztja meg a gazdaságot. Garai Antal minden ikerbá­rány felnevelését, ehhez pedig az anyák fél intenzív tartá­sát javasolta. Ajánlotta, hogy a gazdaságok különös gond­dal végezzék a termelési és az ellési időszakban a takar­mányozást. Célravezetőnek mondotta, hogy lucernalisztes báránytáppal neveljék mind a tenyész-, mind az expressz pecsenyebárányt 28—30 kg-os súlyig, s hogy ezután fokoza­tosan szoktassák gazdasági ab­rakra és legelőre. Ahol egy­éves korig maradéktalanul (Folytatás az 1. oldalról) megyei művelődési központ­ban. A megyéből érkező fia­talok kérdéseire Szabópál An­tal, a megyei tanács elnöke vá­laszol; 19-én már Szekszárdon kö­szönthetjük kedves vendége­inket is, akik testvérmegyénk­ből, a szovjetunióbeli Tam- bovból érkeznek hozzánk. A 35 szovjet turista részt vesz majd a 20-i szekszárdi ren­dezvényeken. Ugyancsak 19-én, hétfőn délután a szekszárdi BM­becslése szerint az igények 8— 10 százalékát nem tudják majd fedezni, de mindent egybevet­ve, a tavalyinál kedvezőbb műtrágya-alapot adtak és ad­nak az év hátralévő részében is a növekvő terméshozamok eléréséhez. Az év első felében csaknem 2,4 milliárd forint értékű nö­vényvédő szert adtak el. A kü­lönféle vegyszerek, talajfertőt­lenítők iránt a kereslet vár­hatóan erős lesz a nyár végi és az őszi hetekben is. A kereske­delem megnyugtató ellátást biztosít, a készletekből ki tud­ják elégíteni a megrendelése­ket. A gazdálkodóknak azon­ban fel kell készülniük arra, hogy a külföldről gyakran ké­sedelmesen érkező szállítások miatt egyes készítményekre megadják a jószágnak a szükséges abrakot, ott 12—14 hónapos korra, jó minőségű tény észtokly óhoz jutnak. A nagy dorogi OÁF teljesítmény­vizsgáló állomáson — pél­dául — 288 NSZK-utód jerke­bárányból 12—13 hónapos korra az állatok 80—85 szá­zaléka vemhesült. Keresik a bárányt Az értékesítés lehetőségeit ismertetve Garai Antal rá­mutatott, hogy az élő bárány és a bárányhús eladási lehe­tőségei gyakorlatilag korlátla­nok, s még igen sokáig ilyen­nek ígérkeznek. Növekszik a gyapjú iránt jelentkező keres­let. — Gyors, nagy arányú faj­taváltásra és korszerűsítésre kell felkészülniök a nagy­üzemeknek, — figyelmeztetett az előadó, majd több vizsgá­lódás eredményét ismertette. Ennek keretében szólott töb­bek között arról, hogy a ma­gyar fésűs merinó állomány­nak szovjet finom gyapjas merinóval történt nemesítése növelte a gyapjúhozamot. A hús-gyapjú típusú előállításá­ra elsősorban a cseppvér- keresztezés kínálkozik alkal­masnak; erre a célra pedig az NDK-ból és az NSZK-ból származó német húsmerinó kosok látszanak a legjobbnak. Az előadás fontos tanulsá­ga, hogy az ismertetett mód­szerek nagyobb anyagi ráfor­dítás nélkül eredményezhet­nék juhtenyésztésünk gazdasá­gosságának gyors, jelentős fej­lődését. A klubnap résztvevői meg­tekintették a vendéglátó ter­melőszövetkezet juhászatát, és élénk eszmecserét folytattak a látottakról. B. Z. klubban Keresztes János, vá­rosi KISZ-titkár nyitja meg a mestermunkák és vizsga­remekek megyei kiállítását. A szakmunkástanulók és fiatal szakmunkások által készített munkákat 23-áig láthatják az érdeklődők. Az augusztus 20-i progra­mot Szekszárdon nagygyűlés nyitja a megyei pártbizottság előtti téren. A 9 órakor kez­dődő ünnepség egyúttal a Tolna megyei ifjúmunkás na­pok záró eseménye lesz. Ugyanitt io órától az ifjú­munkás kulturális szemle já­hiába adnak fel megrendelést, ezek helyett más hasonló ren­deltetésű vegyianyagot vásá­rolhatnak majd az AGROKER- telepeken. A gépellátás pozíciója is ked­vező. A kereskedelem raktárai­ban jelentős tartalékok van­nak, egyebek között traktorok­ból és más felszerelésekből. A második félévre esedékes kül­földi szállítások is megkezdőd­tek. Megérkeztek az első szov­jet magtisztító berendezések, a gépeket rövidesen átvehetik a gazdaságok. A nagy teljesítmé­nyű szárítóberendezésekből például a szolnoki gyár és az ÉLGÉP Vállalat eddig már mintegy 130-at' szállított és a következő időszakban átveszik majd a szerződésben lekötött valamennyi gépegységet. Japán fővárosának központjá­ban a forgalomirányító rend­őrök gázálarcot hordanak, mert szolgálatuk ideje alatt mérge­zést szenvednének a szennyezett levegőtől, a gépkocsik kipufo­gó gázától. A nagy vegyi gyá­rak környékén lakók szélcsendes időben nem mernek ablakot nyitni, olyan szemet maróan fertőzött a levegő. Észak-Afrika tengerpartjain tilos a vízből ki­fogott halat megenni, mert hú­suk annyira átitatódott az ola­jos-szennyes vízzel, hogy meg­mérgezik az embereket is» Környezetünk védelme, éle­tünk védelme — nem túlzás ez a megállapítás. Az utóbbi évek­ben az ipar, a motorizáció fej­lődésével annyira szennyezetté vált az emberi települések kör­nyezete, hogy nem egy helyen szinte elviselhetetlenné teszi az emberi életet. Ma már nemcsak a nagyvárosban lakók panasz­kodnak, a levegő egyre nagyobb területen szennyezett, a folyók olyannyira piszkosak, hogy az országban alig akad hely, ahol a fürdésre alkalmas lenne. Társadalmi méretekben elő­ször a Hazafias Népfront kong­resszusán hangzott el: „Nép­frontbizottságaink lépjenek fel kezdeményezően az ember ter­mészeti környezetének védelme érdekében. A levegő, a vizek és a talaj tisztaságát károsító ha­tások, a zajártalom lényeges csökkentése mellett törekedjenek az új ártalmak keletkezésének megakadályozására.” A felhí­vás elhangzása óta a környe­zetvédelem országos méretű mozgalommá változott, szakem­berek kutatják a módokat, for­mákat, amelyekkel csökkenthető korunknak ez az újfajta „népbe­tegsége". Ma pedig már ott tar­tunk, hogy a kényszerítő, sür­gető okok miatt az egész ország közös ügyévé vált a környezet­rási döntőin jól szerepelt együttesek lépnek színpadra. A műsorban bemutatkozik Szekszárd testvérvárosának, a jugoszláviai Becsének művé­szeti együttese is. Ugyanebben az időpontban a városi sport­telepen a megyei ifjúmunkás napok alkalmából meghirde­tett kispályás labdarúgó-baj­nokság döntője zajlik, a me­gyeszékhely fiataljait délután 2-től a strandon a Szinkron­együttes szórakoztatja, este pedig szabadtéri bál lesz a város központjában. Ez utóbbi rendezvények el­sősorban a fiataloknak szól­nak. Szekszárdon ezenkívül a hagyományokhoz híven tar­tanak munkás-paraszt talál­kozókat. A Jóreménység Tsz tagjai a Tolna megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, a Garay Tsz tagjai, a TOTÉV, a Bőrdíszmű, a Béri Balogh Adám Tsz tagjai, a Nyomda és a Tolna megyei Népbolt Vállalat dolgozóival találkoz­nak. A munkás-paraszt ta­lálkozón részt vesznek Tam­bov megyéből érkezett ven­dégek is. Szakcs is jelentős esemény színhelye lesz kedden. Uj takarékszövetkezeti székházat nyitnak meg, s felavatják az Uj Élet Tsz tekecsarnokát. Az új tekepályán a Dombóvári Spartacus sportkör NB Il-es csapata tart bemutatót, A szakcsi ünnepségeken részt vesz Somi Benjamin, a me­gyei pártbizottság titkára és Tolnai Ferenc, a megyei ta­nács pártbizottságának titká­ra is. védelem. Az Igazságügyi Mi­nisztérium és az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium ille­tékesei elkészítették a törvény- tervezetet az emberi környezet védelméről. A népfront pedig — gyakorolva alkotmányos funk­cióját —, ezt az egész társadal­mat érintő kérdést a legszéle­sebb nyilvánosság elé tárta. Az országban harmincnégy helyen tanácskoznak a készülő törvényről. A fővárosban kilenc tanácskozás már lezajlott, szak­értők, a legközvetlenebbül érin­tett társadalmi ágazatok képvi­selőinek részvételével. A Cse­pel Művekben, nyílt vitában a munkások mondták el észrevé­teleiket. Vidéken elsősorban az ipari központokban és a nagy­üzemi mezőgazdaság centrumai­ban voltak és lesznek környe­zetvédelmi tanácskozások. Bor­sod megyében 7, Somogybán 6, Békésben, Győr-Sopronban és Komáromban 3, Csongrádban 2 és Fejér megyében 1 helyen ke­rül sor ilyen tanácskozásra. Az új törvénytervezet a jelen, légi és a jövő nemzedékek élet- feltételeinek rendszeres javítása érdekében megállapítja az em­beri környezet védelmével kap­csolatos alapvető szabályokat. Ez a védelem kiterjed az embe­ri környezet megóvására és tervszerű alakítására is. Hang­súlyozza a terv: „Gondoskodni kell arról, hogy az állampolgá­rok a környezetvédelmi felada­tokat és követelményeket megis­merjék és a környezetvédelem­ben az egész lakosság — tár­sadalmi munka végzésével is — részt vegyen." Hazánkban védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élő­világ, a táj és a települési kör­nyezet A törvény megszületése után a védelem alatt álló tár­gyak felhasználása, hasznosítá­sa, alakítása csak a környezet védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági rendelkezések meg­tartásával történhet A tervezet sok eddig -vitás kérdést meg­nyugtatóan rendez. Például: „A vizek fertőzését, vagy káros szennyezését előidéző üzemet, létesítményt csak szennyvíztisz­tító berendezéssel szabad építe­ni és üzemben tartani." Vagy a levegő tisztaságát óvó részből egy mondat: „Csak olyan gép­járműveket, tüzelőanyagokat, tü­zelőberendezéseket szabad gyár­tani, behozni, forgalomba hozni, továbbá gépjárműveket, tüzelő- berendezéseket ' üzemeltetni, amelyek nem okoznak a megen­gedett határértéket meghaladó mértékű légszennyeződést” És folytathatnánk a sort, hiszen a tervezet minden egyes paragra­fusa mindennapi életünket kí­vánja jobbá, egészségesebbé tenni. Ennek érdekében a leg­szigorúbb büntetést is kilátásba helyezi a törvény megszegőivel szemben. A jelenlegi tanácskozásokon a helyi néprontbizottságok mellett részt vesznek a tanácsok, a MTESZ képviselői is. Az el­hangzottakat összesítik, s vé­gül a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a két említett minisztériumnak átadja a ta­pasztalatokat, kéréseket A tör­vény megalkotásáról, éfetbe lépé­sének idejéről az országgyűlés őszi ülésszaka dönt. A széles körű, országos méretű előké­szítés, a nyílt vita jelzi, hogy ismét egy olyan törvény van születőben, amely a társadalom egészét érinti, megalkotása a társadalom közös érdekeit szol­gálja. E. Gy. A tavalyinál kedvezőbb a helyzet Előzetes a mezőgazdaság őszi anyagi-műszaki ellátásáról így ünnepelünk 1974. augusztus 16,

Next

/
Thumbnails
Contents