Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71

ÖN KÉRDEZ

Hol szórakozzanak az öregek Pakson ?

Kiszli György, Paks, Hegyalja u. 8. szám alatti olvasónk kérdezte: „Miért nem lehet megoldani Pakson, hogy az öregeknek és nyugdíjasoknak lenne egy kellemes időtöltésre alkalmas helyiségük, ahol vasárnaponként eiszórakozza- nak? Többször jártunk a tanácsnál, kaptunk is helyet, de onnan valamilyen okból ki lettünk utasítva. Utána a kultúr- házban kaptunk helyiséget, de onnan lakodalmak és bármilyen más rendezvények alkalmával az utcára kerülünk. Nincs nagy igényünk, kártyázhatni, beszélgetni szeretnénk.“

A kérdésre Oláh Mihály, a Paks nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt:

— A valóságnak megfelel az a megállapítás, hogy az öreg nyugdíjasoknak nagyközségünkben még mind a mai napig nem tudtunk állandó jelleggel olyan helyiséget biztosítani, ahol nemcsak hét végén, hanem bármikor összejöhetnének és a szabad idejüket kellemesen, szórakozva eltölthetnék. Az öregek iránti tisztelet és megbecsülés vezérelt bennünket akkor, amikor lehetővé kívántuk tenni számukra az öregek napközi otthonában egy helyiség biztosítását vasárnapi szórakozásukhoz. Kiszli György nyugdíjassal egyeztünk meg, hogy úgy kapják meg a helyiséget, ha ott a rendet és a tisztaságot fenn tudják tartani. Mindössze 2—3 esetben szórakozhattak vasárnapi napokon. Ennek oka az, hogy az öregek napközi otthonának vezetője olyan bejelentéssel jött, hogy nemcsak az öregek, hanem a fiatalok is járnak oda kártyázni. Elviselhetetlen piszkot és szemetet hagynak maguk után. Cigarettacsikkek széjjelszórva, és állandó jellegű sörözések folynak. Akkora rendetlenségei hagynak maguk után, hogy a vasárnapot követő hétfői napon takarítani kellett 11 óráig és addig az öregeknek kint az udvaron kellett tartózkodni. Megjegyezni kívánom, hogy ez még kora tavasszal, hűvös időjárás alkalmával volt. Ez az eset tette szükségessé azon intézkedést, hogy ezt a helyiséget a nyugdíjasoktól meg kellett vonni. Mivel jogosnak tartjuk a nyugdíjasoknak olyan igényét, hogy szórakozni szeretnének, eb- ból az elvből kiindulva vettem fel a kapcsolatot a művelődési ház igazgatójával, és kértem arra, hogy a nyugdíjasok ilyen irányú igényeinek kielégítését kiemelten kezelje. Erre ígéretet tett, mondván, hogy amikor a helyiség nem lesz foglalt, mindenkor a rendelkezésükre bocsátják. Ismervén jelen körülményeinket, a legnagyobb sajnálattal tudom közölni, hogy a

közeljövőben más megoldásra le nelőséget találni nem tudunk.

Miért nincs komlói diószén?

Nyirati Ferenc, Szekszárd, Martos Fiára út 31. szám alatti olvasónk kérdése augusztus

13-án érkezett A gyakorlattól eltérően nem írásban, hanem telefonon kértünk a kérdésre az illetékesektől válpszt. Hogy miért, az kiderül a kérdésből: „Miért nem lehet hosszabb idő óta komlói darabos szenet vásárolni a szekszárdi TÜZÉP- telepen? Várható-e, hogy augusztusban a téli tüzelő beszerezhető lesz? Július első napjaiban felkerestem a Tü- ZÉP-irodát, hogy szénutalvány ellenében szenet vásároljak. Nagy meglepetésre közölték, hogy ez a szénféleség jelenleg nincs, illetve a készletben lévőt befizetés előtt nézzem meg. A tárolt szén véleményem szerint fűtésre nem alkalmas. Telefonon már számtalan esetben érdeklődtem, de az udvarias elutasításnál többre még nem jutottam. Több év óta e szénféleséget vásároljuk, mert lakásunk fűtéséhez ez a leggazdaságosabb. A TÜZÉP-en megnyugtattak, hogy az utalvány szeptember 30-ig beváltható, ez idő alatt valószínű, érkezik komlói darabos szén. Ez számomra nem megnyugtató, mert szeptember 1-től drágább lesz a szén és esős időben a szállítás nagy problémát okoz. Ismételten megtekintettem a tárolt komlói darabos szenet, de az a jelenlegi állapotában nem használható. Kérem szíves válaszukat"

Peredi Jenő, a szekszárdi TÜZÉP-telep vezetője

mondta el a következőket:

;— Komlói dió ebben a hónapban mindössze egy vagonnal érkezett. A bánya ezer mázsát igazolt vissza erre a hónapra. Reméljük, ezt a mennyiséget le is szállítja. Van ugyan a telepünkön komlói dió, de ezt már egy éve tároljuk, sok benne a por, viszont vállaljuk, hogy ezt a szenet rostálva, illetve viliázva adjuk ki a vásárlónak. Az üggyel kapcsolatban többet nem tudok mondani, kérem forduljanak a Dél-Dunántúli TÜZÉP Vállalathoz.

A Dél-Dunántúli TÜZÉP Vállalat igazgatója, Kabács Béla válaszolta:

— Sajnos, évek óta probléma a komlói és a pécsi diószén-ellátás. A bánya nem tudja az igényeket kielégíteni. Erre a hónapra ezer mázsát igazolt vissza a szekszárdi TÜZÉP-telepnek komlói dióból. Mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget augusztus 31-ig le is szállítsák. El kell ugyanakkor mondanom, hogy iszapszén, brikett, tűzifa, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre telepeinken. Akik augusztus 31-ig befizetik a szenet, tűzifát, azok szeptember 1. után is változatlan áron szállíthatják el azt. A tüzelőutalványokat

telepeink szeptember 30-ig váltják be. Sajnos, ígéretet nem tudunk tenni arra, hogy komlói és pécsi dióbóí korlátlan mennyiséget biztosítunk. Ezekből a szénféleségekből javulásra nincs kilátás, ezért javasoljuk, szerezzék be téli tüzelőjüket olyan szénből, amilyen korlátlan mennyiségben van.

Állami gazdaságban dolgozó nyugdíjas

Németh Lajos, Dombóvár, Vörösmarty u. 123, szám alatti olvasónk érdeklődött: „Mint nyugdíjas vasutas dolgozom január 1-től a Bikali Állami Gazdaságban. Munkakönyv, szerződés nélkül, időszaki munkát végzek, melyet munkalápon tüntetnek fel. Azzal nem vagyok tisztában, hogy az állami gazdaságokban dolgozó nyugdíjasokra is vonatkozik-e az évi 840 órás megkötöttség, hogy a. vasúttól kapott nyugdíjam összege ne változzon? Tizenöt munkatársam nevében is köszönöm a választ."

A kérdésre a Tolna megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője, Bán János válaszolt:

— A nyugdíjasok foglalkoztatását az 1/1973. (III. 3.) SZOT sz. szabályzat szabályozza. Annak a nyugdíjasnak, akinek öregségi vagy rokkantsági nyugdíja 1974. évben a 830 forintot, az ezt követő évekbeh pedig ennek naptári évenként 30 forinttal növelt összegét nem haladja meg, korlátlanul dolgozhat. Annak a nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja a fenti összeget meghaladja, csak 840 órát lehet dolgozni. Ez vonatkozik az állami gazdaságban dolgozó nyugdíjasokra is.

Ki téríti meg a motorkárt?

Nagy Sándor, Hőgyész, Arany J. u. 95. szám alatti olvasónk a következőképpen irta le sajnálatos esetét: „1974. VL 26-án 06 óra 30 perckor munkába indultam motorkerékpárommal Szekszárdra. A 65. úton, a 17. számú kilométerkőtől mintegy 70 centi szélességben, 450 méter hosszan olajszennyeződés volt az úton. A talajra érve azonnal felborultam. Én és az utasom köny- nyebben sérültünk, de a motoromban jelentős kár keletkezett. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint: a kár okozója ismeretlen, fgy a Biztositótól olyan választ kaptam, hogy csak a ruhakárunkat és a keresetkiesést téríti meg. Értesüléseim szerint 1974. VI. 25-én az esti órákban került az olaj az úttestre. A közlekedési osztály felhívta a KPM figyelmét, hogy szórja le az úttestet. Sajnos, ez csak az én balesetem után történt meg. Ebben az esetben teljesen tanácstalan vagyok, hogy ha a Biztositó nem, akkor ki téríti meg a motoromban keletkezett kárt? Szerintem ily módon a kár okozója sem ismeretlen.”

Lux Sándor, az Állami Biztosító Tolna megyei igazgatóságának igazgatója válaszolt a kérdésre:

— A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. sz. rendelet 3. §-a rendelkezik az ismeretlen gépjármű okozta károk megtérítésérőL Áz idézett rendelet (3) bekezdése szerint azonban a kártérítési kötelezettség nem terjed ki a gépjárműben keletkezett kárra. Ezért a panaszosnak is csak részben téríthetjük meg a kárát Amennyiben sikerül felderíteni az olajat elfolyató gépjármű üzemben tartóját, úgy a panaszosnak minden igazolt kárát megtérítjük. Arra nézve kellő információ hiányában nem tudunk nyilatkozni, hogy esetleg az ügyben a KPM-nek van-e felelőssége, és milyen mértékű. (Nagyon örülnénk, ha a KPM Tolna megyei Igazgatósága illetékesei is elmondanák. ezzel kapcsolatban lapunkon keresztül a véleményüket. A szerk.)

Törpevízmű Faddon# víz nélkül

Nyirati Klára, Fadd, Lenin u. 108. szám alatti olvasónk leve- lébő idézünk: „Pár éve megépült a törpevízmű Faddon és mégsincs víz. Napjában többször zárják el a vezetéket, sőt van úgy, hogy egész nap nem folyik a viz. Ez az akadozó vízszolgáltatás nagyon kellemetlen helyzetbe hozza a lakosságot. A régi kutakban már kevés van, elavultak, ivásra alkalmatlanok, vagy betemették őket. A Lenin utcában, ahol lakom, például egy ilyen kút sincs, és még az állatokat sem tudjuk vízzel ellátni”.

Kerekes Miklós, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója tájékoztatta szerkesztőségünket;

— A faddi vízművel kap-' csolatban, a tévedések elkerülése végett elsősorban le kell szögezni, hogy a faddi községi vízmű építése még nem fejeződött be. Az első ütem a község közműves vízellátásának biztosítása volt közkutas rendszerben. A második ütem, melynek megvalósítása félig készült el, a szükséges vízbázist biztosító kutak kiépítése, a víz minőségét biztosító vastala- nító berendezés megépítése, a víztorony vízellátásának biztosítása, valamint a teljes vízbázist biztosító továbbá kutak megfúrása.

— A vízbázist biztosító kutak pár évvel ezelőtt elkészültek. A vízminőséget biztosító vastalanitó berendezés építése 1974. I. felében fejeződött be. A vastalanitó berendezés próbaüzeme és beüzemelése az elmúlt hónapokban történt meg, az ebben az időszakban előforduló vízhiányokért, vízellátási zavarokért utólag elnézést kérünk. A beüzemelési időszak egybeesett a község területén végzett útkorszerűsítési munkákkal is, melyek a község területén ki- sebb-nagyobb csőtöréseket idéztek elő. Így csőtörés volt a Lenin út, Szabadság út sarkán húzódó főnyomóvezetékünkön is, emiatt egy rövid időszakon keresztül a mellék-körvezetéken át láttuk el a községet ivóvízzel. A

fentiekhez még hozzá kell tenni, hogy a második ütem munkáinak teljes befejezéséig számolni kell kisebb- nagyobb vízellátási zavarokkal. A főnyomóvezetékünk Lenin úti, Szabadság út és Felszabadulás út közötti szakaszán a vezeték szállítókapacitása kevés, a víztorony vízellátását párhuzamos vezeték kiépítésével biztosítjuk, melynek tervezése megtörtént, kiépítése valószínűleg év végéig elké- szüL A községi törpeyízmű teljes kiépítéséig kérjük, a lakosság szíves türelmét az esetlegesen fellépő vízhiányokért, vízszolgáltatási zavarokért.

]ár-e térítés?

Teszler Ferenc, Kocsola, Dombóvári u. 43. szám alatti olvasónk igy kezdte problémájának megírását: „Vejemmel vettünk házat Kocsolán, ahová

1972. III. 24-től vagyok bejelentve. Utólag tudtuk meg, hogy munkahelyünk, a Dal- mandi Állami Gazdaság — ahol abban az időben és jelenleg is dolgozunk — kiköltözött lakásai után a kiköltözőknek lelépést fizetett. Mi nem tudtuk, igy nem kértük, és nem is kaptuk meg ezt a lelépést. A rendelkezés közben, idén január 1-gyel megváltozott. Mivel ottani, átadott lakásom 2 szobás, konyhás, speizes, WC-vel ellátott volt, vejemé, Szigeti Ferencé pedig 1 szobás, konyhás, speizes, úgy gondolom, szép összegtől estünk igy el. Szíves tanácsukat kérjük arról, hogy két és fél éve történő károsodásunkért, a közben megváltozott rendelkezés ellenére, eredményesen reklamátha- tunk-e valahol?^

Dr. Deák Konrád csoport- vezető ügyész jogi tanácsa, bár személyes jellegűnek tűnik, mégis, másoknak is szól:

— Az 1974. évi Január 9- éíi megjelent 1/1974. MT. számú rendelet kimondja: „Ha bérlő tanácsi, illetőleg vállalati bérlakásra határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig létesített lakásbérleti jogviszonyról, továbbá nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyról a lakással rendelkező szerv javára lemond, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.” A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor jogerős határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az első kérdés tehát, hogy ön és ve- je szolgálati lakásukról mondtak-e le a gazdaság javára, s ha igen, térítést nem igényelhetnek. Ha nem szolgálati lakásukból, hanem vállalati bérlakásból költöztek ki, kérdéses, hogy nem mondtak-e le kifejezetten is a térítési díjról, s ha nem, térítési díjra igényjogosultak és a gazdaságnál „reklamálhatnak”, per esetén azonban számolniok kell azzal, hogy hosszú, két és fél éves „hallgatásuk” okát is kell menteniük, a jogszabály nem ismerése pedig nem kimentő ok.

Telefonszámaink : 129—01. 123—61.

Ml VÁLASZOLUNK