Tolna Megyei Népújság, 1974. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
I 1 I APN-kommentár Mixon u .7 UsszÉsn a legrövidebb időn belül elismeri Bissan-Soinea fiiieüiisliél r Moszkvg, Mihail Szagatyeljan írja: Az egyik legbonyolultabb, leghosszabb (és legzajosabb) amerikai belpolitikai válság folyamányaként Richard Nixon, az Egyesült Államok 37-ik elnöke beadta lémondásat. A válság többsíkúsága, mélysége és elsődleges oka, nézetem szerint, jóval túllépi a Waterga- te-szó kereteit, ahogyan az ügyet az amerikai sajtó és tv könnyedén elnevezte. Az elnök távozása után a legelső jogos kérdés, amit az emberek feltehetnek, az, hogy mi vár a továbbiakban a nemzetközi feszültség enyhülésére, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban a politikai légkör utóbbi években elért normalizálódására. Természetes, hogy ezt a kérdést mi, szovjet emberek is feltesszük önmagunknak. Az alábbiakban szeretnék válaszolni rá: Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javulása a Szovjetunió számára országunk békeszerető lenini küpolitikája több éves erőfeszítéseinek logikus és természetes eredménye, a XXIV. pártkongresszuson elfogadott békeprogram következetes megvalósításának eredménye. Az Egyesült Államokban viszont másként áll ez a kérdés. Csak a teljesen korlátolt emberek nem láthatták meg ezekben az években, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata az Egyesült Államok számára most is, és továbbra is a korábbi amerikai külpolitikai irányvonal „gyöt- relmes átértékelésével” párosul, annak ellenére, hogy a hidegháborúnak ez a kurzusa már régen bebizonyította teljes képtelenségét. Nézetem szerint két alapvető ok is van, amely a legutóbbi változásokhoz vezetett az Egyesült Államok külpolitikájában, és mindenekelőtt ahhoz, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében az Egyesült Államok első ízben dolgozta ki a Szovjetunióval együtt a két ország közötti kölcsönös kapcsolatok alapelveit, s ismerte be, hogy az atomkorszakban a különböző politikai, gazdasági és ideológiai rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáján kívül más alternatíva elképzelhetetlen. Az első ok: az új nemzetközi erőviszonyok. A másik az, hogy az uralkodó amerikai körök számos képviselője rájött: a kommunistaellenes dogmák, az amerikai külpolitika e „szent tehenei”, az utóbbi negyedszázad alatt nemcsak meddőknek bizonyultak, hanem bizonyos érvágást is jelentettek az Egyesült Államok számára. A probléma nem az, hogy ledöntsék a szovjet kerítéseket, hanem az, hogy minél gyorsabban és kellőképpen kijavítsák az amerikai homlokzatot. Következésképp az enyhülés politikája objektív szükségszerűség az Egyesült Államok számára. Ezzel magyarázhatók a többi között a hidegháború felszámolásában, az enyhülés megszilárdításában a három csúcstalálkozó során aláírt szovjet—amerikai szerződések és megállapodások segítségével eddig elért sikerek. E szerződések és megállapodások po1971. augusztus 14. zitív visszhangot és határozott támogatást keltettek az amerikai nép széles köreiben, az egyszerű amerikaitól az amerikai üzleti világ kiemelkedő képviselőiig, akik a múltban egyáltalán nemhogy a Szovjetunióval való gazdasági és kereskedelmi együttműködésre nem voltak hajlandók, hanem nyíltan tartózkodtak attól is, hogy támogassák a néhai Kennedy elnök eszméjét, hogy az Egyesült Államoknak feltétlenül véget kell vetnie a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szemben folytatott hidegháborús politikának. Amerika legszélesebb, sokféle szintű köreiben mélységesen és erőteljesen támogatják az enyhülés politikáját, ami meglehetősen fontos okként szolgált ahhoz, hogy a Watergate-ügy kiéleződésével párhuzamosan mind világosabban és határozottabban hangzottak el az óceánon túl tekintélyes megnyilatkozások arról, hogy e belpolitikai párharc kimenetelétől függetlenül az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalának változatlannak kell maradnia, s meg kell őrizni az enyhülés visszavonhatatlanná tételének irányzatát. Különösen az utóbbi napok, ban hangzottak el gyakran ilyen kijelentések. Elmondták ezt a két nagy amerikai politikai párt vezérei, elmondta Kissinger külügyminiszter is. Gerald Ford, az Egyesült Államok új elnöke első nyilvános felszólalásában a legkomolyabb figyelmet szentelte annak, hogy a jelenlegi amerikai külpolitikai irányvonalat fenn kell tartani, és ígéretet is tett erre. Ezekből a tényekből levonhatjuk a következtetést: azok a bizonyos pozitív jelek, amelyek az utóbbi években voltak tapasztalhatók az Egyesült Államok külpolitikájában, az országon belül végbemenő rendkívül mély és igen komoly folyamatokat tükröznek. Ezzel egyáltalán nem akarom azt állítani, hogy Moszkva és Washington kapcsolatában „most már minden rendben van, csak az isten adja áldását rá” — mint mondani szokták. Maradnak még problémák (köztük komolyak is), amelyeket meg kell oldani. Lesznek még kétségkívül viták is, amelyeket rendezni kell. Kétségtelen továbbá: az amerikai vezetésben bekövetkezett változással kapcsolatban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai irányvonalának ellenzéke megduplázza erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekei ellenére újból és újból kísérletet tegyen, ha nem is az enyhülés megszilárdulási folyamatának a teljes meghiúsítására, de legalább fékezésére. Csupán azt szeretném mondani, hogy bármilyen heves is legyen az előttünk álló küzdelem, amelyet az enyhülésért folytatunk, a mai napig ismert tényekből kiindulva kellő optimizmussal és meggyőződéssel állíthatjuk: aligha a hidegháborús erőké a jövő. A jelen kevésbé borús, mint a múlt, hiszen az enyhülés politikája ma sokkal szilárdabb tömegbázisra támaszkodik, mint támaszkodott tegnap, vagy tegnapelőtt. Ami pedig magát a Water- gate-ügyet illeti, keletkezése okának elemzése külön téma lenne. Minthogy ez az ügy az Egyesült Államok kizárólagos belügye, gondolom elég, ha azt mondom, hogy a válságot szülő közvetlen konkrét okok nem jelentenek újdonságot, sem Amerika, sem más tőkés államok számára. A hatalom édes gyümölcseiért vívott pártközi tán harc törvényellenes és titkos módszereit (sikerrel vagy kudarccal) egyaránt alkalmazták az óceánon túl mind a távoli, mind pedig a közelmúltban, ezek önmagukban és már régóta a legcsekélyebb mértékben sem keltik fel az amerikai politikai élet megfigyelőinek figyelmét. Ez azonban, ismétlem, külön téma. (APN). Szovjet tervjelentés A Szovjetunió központi statisztikai «igazgatósága közölte, hogy a szovjet ipar az év első hét hónapjában egészében véve túlteljesítette az időszakra vonatkozó termelési tervet: 8,4 százalékkal termelt többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az iparban az egész évre vonatkozó növekedési előirányzat 6,8 százalék. A munka termelékenysége hét hónap alatt 6,8 százalékkal emelkedett a tervezett 6 százalék helyett. A munka termelékenységének növekedéséből ered az ipari termelés növekedésének 84 százaléka. Az év első hét hónapjában villamos energiából 36 milliárd kilowattórával, kőolajból 2 millió tonnával, földgázból pedig 1,3 milliárd köbméterrel termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. A Ciprus jövőjével foglalkozó genfi értekezlet résztvevői kedden délelőtt nem tartották meg korábban tervezett plenáris ülésüket, hanem ismét nem hivatalos, kétoldalú tárgyalásokat folytattak. James Callaghan, brit külügyminiszter újságírók előtt később kijelentette: javasolta a török és a görög külügyminiszternek, hogy az értekezlet munkáját 36, vagy 48 órára függesszék fel, és ezzel teremtsenek lehetőséget arra, LISSZABON Vasco Goncalves portugál miniszterelnök fogadta Arnold Kalinyint, a Szovjetunió első nagykövetét, és szívélyes hangulatú megbeszélést folytatott vele a két ország kapcsolatairól. A portugál külügyminisztérium egyébként közölte, kinevezte az ország moszkvai nagykövetét. Dr. Mario Neves az új nagykövet rövidesen elutazik állomáshelyére. A minisztérium azt is bejelentette, hogy megkezdik a nagykövetségek felállítását az európai szocialista országokban, annak megfelelően, hogy Portugália és a szocialista országok között létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok. Moszkván kívül egyelőre Szófiában, Prágában és Berlinben hoznak létre nagy- követséget. ADDISZ ABEBA Az etióp fővárosban kedden bejelentették, hogy a fegyveres erők koordinációs bizottsága letartóztatta Admasszu Ret- tát, a császári udvar miniszterét, Hailé Szelasszié császár személyes kincstárnokát. Retta őrizetbevételét néhány nappal ezelőtt rendelte el az etióp hadsereg koordinációs bizottsága, amikor Asszefa De- missziének, a császár hadsegédének letartóztatására is parancsot adott. Az etióp fegyKedden valamennyi reggeli portugál lap az első oldalon közli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúan javasolta a világszervezet közgyűlésének a Bissau-guneai Köztársaság felvételét. A lapok ismertetik Velga Simao portugál nagykövet felszólalását, amely ismételten leszögezte: a lisz-i szaboni kormány a legrövidebb időn belül kész, de jure- is elismerni független államként a köztársaságot. A nagykövet kijelentette: a portugál csapatokat rövid időn belül kivonják az országból és a közigazgatást mindenütt átadják a köztársaság képviselőinek. Ezekről a kérdésekről most folynak a befejező tárgyalások a portugál hatóságok és a PAIGC, Bissau-Guinea és a Zöldfoki szigetek afrikai függetlenségi pártjának képviselői között. Lisszaboni értesülések szerint a csapatkivonás és a helyi közigazgatás átadása augusztus végére, szeptember elejére fejeződik be, s ezt követően kerül sor a formális elismerésre a portugál kormány részéről, illetve a diplomáciai kapcsolat felvételére Bissau- Guinea val. hogy a résztvevők konzultálhassanak kormányaikkal. Az athéni küldöttség szóvivője szerint a görögök elfogadták a halasztásra vonatkozó brit javaslatot, de a törökök még nem válaszoltak Callaghan külügyminiszter ajánlatára. A török fél hétfőn késő este azzal fenyegetőzött, hogy szabotálja az értekezletet, ha nem kap kielégítő választ a kanton-típusú szövetségi rendszeren alapuló török terv elfogadásáról. veres erők koordinációs bizottságának közleménye rámutat, hogy mindkét letartóztatott személyiség vagyonát elkobozták, mivel nem adták meg magukat önként az előírt határidőre. ROMA . Az olasz hatóságok kedden Rodolfo Poli személyében újabb fasisztát tartóztattak le az „Ita. licus” expressz ellen elkövetett véres merénylet kapcsán.Poli annak Idején tiszthelyettesként szolgált a hadseregben, és szoros kapcsolatban állt az ejtőernyősökkel. Jelenleg egy telefonkészülékeket felszerelő vállalatnál dolgozik. A nyomozók megállapították, hogy az újfasiszta baráti kapcsolatban áll azzal az Italo Bonoval és Emanuele Bartolival, akiket a közelmúltban tartóztattak le a bresciai merénylettel összefüggésben. BELGRAD Á Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége, élén Faruk Kaddumival, a szervezet politikai szekciójának vezetőjével Belgrádban tartózkodik. A delegáció a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége, a JKSZ és a külügyminisztérium illetékeseivel megvitatja a jelenlegi nemzetközi helyzetet, különös tekintettel a közel- keleti és a földközi-tengeri térség problémáira. Lapjelentések szerint ugyanakkor Mozambik egyes részein feszült helyzet alakult ki. A portugál katonai parancsnokság az elmúlt napokban katonai erősítéseket küldött Antonio Enes kikötővárosba, ahol véres összetűzések zajlottak le. Meg nem erősített hírek szerint ismeretlen eredetű fegyveres csoportok a városban lakóházakat, üzleteket támadtak meg, fosztottak ki és gyújtottak fel. A lakosság egy része, főként a fehérek és az indiai eredetűek elmenekültek a városból. A Frelimo helyi vezetői azt hangsúlyozták, hogy a felszabadítási szervezetnek semmiféle köze sincs az akcióhoz. Az ország más részein nagyjából teljes a nyugalom, s csak elszórt incidenseket jelentenek. Angolában a hét elején ugyancsak helyreállt a rend, a portugál hatóságok azonban készenlétben állnak arra az esetre, ha szélsőséges elemek újra zavargásokat akarnának kirobbantani. Lisszaboni értesülések szerint a három párhuzamosan működő felszabadítási szervezet, az FNLA, az MPLA és az UNITA között tárgyalások folynak a közös álláspont kialakítására. Hírügynökségek genfi konferencia-körökre hivatkozva úgy tudják, hogy a kedd délelőtti tanácskozáson Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök ismertette a' szigetország jövőjére vonatkozó tervét. Egyes értesülések 'szerint önkormányzat megadását javasolta a görög, illetve török többségű területek számára egy szövetségi kormányzat keretein , belül. Kleridesz hétfőn este elfogadhatói lantiak minősítette a kanton-típusú rendszeren alapuló török tervet. Athénban bejelentették,' hogy az Egyesült Államok nagykövete kedden reggel átadta Karamgnlisz miniszterelnöknek Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter személyes üzenetét. A görög kormányfő telefonon azonnal kapcsolatba lépett ä Genfben tár-«, gyaló Mavrosz külügyminiszterrel. A levél tartalmából semmit sem hoztak nyilvánosságra, de egyes diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy Kissinger „mérsékletre” intette a görög kormányt Averoff hadügyminiszter elnökletével Athénban kedden délelőtt tanácskozásokat folytatott’a görög hadsereg vezetősége. A feltételezések szerint a vasárnap és hétfőn megtartott magas szintű katonai tanácskozások fényében ismét áttekintették a helyzetet. Az athéni kormány egyébként kedden rendeleti úton betiltott minden gyülekezést arra az időre, amíg a rendkívüli állapot érvényben van. Ciprus szigetén a helyzet to-' vábbra is feszült. Keddre virradóra szórványos lövöldözés hallatszott Nicosiában, de komolyabb incidensekről nem érkezett jelentés. A törökök mindeddig nem válaszoltak a görög fél gesztusára, amellyel megkezdte a kivonulást az elfoglalt török falvakból, és szabadon bocsátott több török hadifoglyot, sőt hír szerint hétfőn török csapatmozdulatokat figyeltek meg a szigeten, a ciprusi főváros irányában, Továbbra is feszült a helyzet Cipruson
